Határokon átívelő, fenntartható turizmus: a CROCUS projekt workshopja Dobronakon

2025. szeptember 3-án került sor a határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztésére irányuló CROCUS projekt soron következő workshopjára.

A Pannon Egyetem CROCUS projekt csapata és a Zala – Pomurske Living Lab szakemberei ezúttal Dabronakon gyűltek össze, hogy egyeztessék az eddig elért eredményeket és az előttük álló időszak feladatait.

A Pannon Egyetem munkatársai – Dr. Raffay-Danyi Ágnes, Dr. Lőrincz Katalin és Dr. Papp Zsófia – a szlovén-magyar térségben gyűjtött első és másodlagos kutatások anyagaiból készült tanulmányt mutatták be.

A kutatásról:

A CROCUS projekt keretében végzett kvantitatív és kvalitatív kutatás a Zala (Magyarország) és Pomurske (Szlovénia) régiókban élő helyi lakosok, helyi vállalkozások és látogatók turizmushoz való viszonyát vizsgálta.

Az elemzés kitért a minták jellemzőire, valamint a turizmus gazdasági, társadalmi-kulturális és környezeti hatásaival kapcsolatos észlelésekre, a kulturális örökség megőrzésére, a terület teherbíró képességére, a fenntarthatóságra és a válaszadók térséghez való kötődésére.

Lépések az adatgyűjtéstől a business modell elkészítéséig: 

1. A megértési fázis a helyi vállalkozások, polgárok, turisták és más kulcsfontosságú stakeholderek bevonásával végzett interjúk és felmérések segítségével történő adatgyűjtéssel kezdődött.

Elsőként a mindkét nyelven elkészített, a helyi lakosok, a helyi vállalkozók és a turisták véleményét kutató kérdőívet küldték ki a határmenti térség véleményvezéreinek, steakholdereinek az alábbi ágazatokban: oktatás, kormányzati szektor, üzleti szektor, civil szektor.

A kutatás során készült 15 szakértői interjú a térségben rejlő turisztikai fejlesztési lehetőségeket, valamint a kihívásokat igyekezett feltárni, különös tekintettel a határmenti fekvésből adódó lehetőségekre és kihívásokra.

2. Az értelmezési fázisban az összegyűjtött adatokat az új, fenntartható CCT (kulturális és kreatív turizmus) üzleti modellek paramétereinek meghatározására használták fel. Ezeket a paramétereket mutatták be a szeptemberi dabronaki workshopon a projekt csapat tagjai, ahol visszajelzéseket is gyűjtöttek az ötletek finomítása érdekében.

Jelenleg a 2. fázison van túl a projekt csapat, és a jövőben az alábbi lépések várhatók:

3. Az ötletelési fázisban az élő laboratóriumok (Living Labs) a határ mindkét oldalán workshopokat tartanak, hogy a különböző stakeholderek – köztük a polgárok és a politikai döntéshozók – bevonásával ötleteket gyűjtsenek az üzleti modell prototípusaihoz.

4. Az ötletelésből származó felismerések felhasználásával a modell alkotási fázisban az élő laboratóriumok két fenntartható CCT üzleti modell prototípusát fogják kidolgozni a Sustainable Business Model Canvas eszközének felhasználásával. Ezeket a modelleket az egyes régiókban tartott workshopokon gyűjtött visszajelzések alapján tovább finomítják.

A dabronaki workshop rendkívül hatékonynak bizonyult, a partnerek nagy előrelépést értek el a projektben. A szakmai munkát követően természetesen a térség turisztikai kínálatába is „belekóstolhattak” a résztvevők:

  • a Hancsik Parasztgazdaságban a helyi gasztronómiából kaptak ízelítőt;
  • majd a golfpályával körülölelt termálfürdőjéről ismert szlovén településen, Moravske Toplicében néztek körül;
  • a napot pedig a Passero Parasztgazdaságban zárták, amely nemcsak saját borairól és húsféleségeiről, szállásáról, de isteni csokoládéiról is híres. A tulajdonos vendégszeretetének és a kóstolóknak hála, igazán édes élményekkel zárta a workshopot a CROCUS csapat.

A CROCUS projekt az Európa Tanács Kulturális Útvonalak Akadémiáján

Portugáliában került sor 2025. június 11-13. között az Európa Tanács Kulturális Útvonalak idei Akadémiájára, mely kivételes alkalmat nyújtott a CROCUS projekt keretében végzett munkánk bemutatására.

Karunkról Dr. Raffay-Danyi Ágnes kapott meghívást a rendezvényre, ahol egy workshop és egy kerekasztal beszélgetés keretében osztotta meg tapasztalatait kulturális turizmuson alapuló fejlesztésekkel kapcsolatban. Az Akadémián több, mint 30 ország képviselője vett részt a tanúsítással rendelkező kulturális útvonalak vezetői közül.

A CROCUS jövőképének megosztása ebben az összefüggésben rávilágított a meglévő hálózatok, az innovatív, uniós finanszírozású kutatások, valamint a helyszíni szakértelem összekapcsolásának döntő fontosságára.

További információ a CROCUS projektről:

A CROCUS projekt a Muravidéki Magyar Rádióban

Kollégánk, Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádióban mutatta a CROCUS projektet, amely a határon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztését tűzte ki célul vidéki és távoli területeken.

A projekt olasz, holland, finn, észt, horvát, bolgár szlovén és magyar partnerek együttműködésében valósul meg.

A beszélgetés meghallgatható itt. >>> 

Bővebb infó a projektről:

CROCUS – Határokon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztés vidéki és távoli területeken

Európa vidéki és távoli területei gazdag kulturális és természeti örökséggel rendelkeznek, de számos terület szenved olyan problémáktól is, mint a népesség elöregedése, az elvándorlás, egyes készségek hiánya és az alacsony jövedelmek. A kulturális és kreatív turizmus (KKT) lehetőséget nyújt munkahelyteremtésre és beruházásokra, de néhány fő kihívást és kapcsolódó tudásbéli hiányosságot kell leküzdeni ahhoz, hogy teljes mértékben ki lehessen aknázni a kulturális örökségben, mint a fenntartható társadalmi-gazdasági fejlődés hajtóerejében rejlő lehetőségeket.

Először is, ezen területek kulturális öröksége rendkívül sokszínű, ezért az univerzális fejlesztési modellek nem alkalmazhatóak. Számos különböző üzleti modellt lehetne elfogadni, de nem tudjuk, hogy melyek a legmegfelelőbbek a tárgyi és szellemi örökség különböző típusaihoz a különböző vidéki kontextusokban.

Továbbá, fennáll annak a kockázata, hogy a KKT fejlesztése túlturizmushoz (overtourism) vezethet, amennyiben a fejlesztések nem veszik figyelembe az örökségvédelmi kérdéseket, valamint a helyi környezet és közösségek kapacitását. Jelenleg nem világos, hogy mely üzleti modellekben rejlik a legnagyobb potenciál a KKT kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív fejlesztésére.

A projekt ezeket a kihívásokat kezeli azáltal, hogy

  • a) ismereteket szerez arról, hogy mely KKT üzleti modellek a legmegfelelőbbek a kulturális örökség és a vidéki és távoli területek különböző típusai számára,
  • b) nyolc határokon átnyúló élő laboratóriumot hoz létre, amelyekben a fenntartható KKT üzleti modellek prototípusát készítik el (összesen 16),
  • c) makroregionális és határokon átnyúló KKT-politikai forgatókönyveket dolgoz ki mind a négy uniós makrorégió számára, valamint
  • d) a projektből származó ismereteket és tapasztalatokat szintetizálja olyan eszközök és erőforrások létrehozása érdekében, amelyek Európa-szerte és azon túl is felhasználhatóak hasonló területeken fenntartható és inkluzív KKT fejlesztésre.

Nyolc országból tíz partner vesz részt a projekt céljainak megvalósításában.

Bővebb infó:

Archívum

Go to Top