Először is, ezen területek kulturális öröksége rendkívül sokszínű, ezért az univerzális fejlesztési modellek nem alkalmazhatóak. Számos különböző üzleti modellt lehetne elfogadni, de nem tudjuk, hogy melyek a legmegfelelőbbek a tárgyi és szellemi örökség különböző típusaihoz a különböző vidéki kontextusokban.
Továbbá, fennáll annak a kockázata, hogy a KKT fejlesztése túlturizmushoz (overtourism) vezethet, amennyiben a fejlesztések nem veszik figyelembe az örökségvédelmi kérdéseket, valamint a helyi környezet és közösségek kapacitását. Jelenleg nem világos, hogy mely üzleti modellekben rejlik a legnagyobb potenciál a KKT kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív fejlesztésére.
A projekt ezeket a kihívásokat kezeli azáltal, hogy
- a) ismereteket szerez arról, hogy mely KKT üzleti modellek a legmegfelelőbbek a kulturális örökség és a vidéki és távoli területek különböző típusai számára,
- b) nyolc határokon átnyúló élő laboratóriumot hoz létre, amelyekben a fenntartható KKT üzleti modellek prototípusát készítik el (összesen 16),
- c) makroregionális és határokon átnyúló KKT-politikai forgatókönyveket dolgoz ki mind a négy uniós makrorégió számára, valamint
- d) a projektből származó ismereteket és tapasztalatokat szintetizálja olyan eszközök és erőforrások létrehozása érdekében, amelyek Európa-szerte és azon túl is felhasználhatóak hasonló területeken fenntartható és inkluzív KKT fejlesztésre.
Nyolc országból tíz partner vesz részt a projekt céljainak megvalósításában.
Bővebb infó: