CC 2.0 by anush wij

CC 2.0 by anush wij

A Leeds-i Egyetem professzora első ízben 1989-ben egy családi nyaralás keretei között tapasztalta meg a magyar légkört és vendégszeretetet Budapesten – azóta is nagy kedvence a gulyás. Veszprémbe azonban most először látogatott el a GTK Nemzetközi Hét vendégelőadójaként.

Tanulmányit a University of Oxford-on  kezdte matematika szakon, majd ezután tért át a University of London-on végzett mesterképzése során a gazdaságtudományi tanulmányokra. E képzések elvégzése után szinte rögtön tanítani kezdett. Így megfordult Londonban, Yorkban valamint Leeds-ben. Vendégelőadóként azonban a föld számos pontján, így például Olaszországban, Németországban, Spanyolországban, Ausztráliában és nagy örömünkre már Magyarországon is tartott előadásokat helyi diákoknak. Mint megtudtam, azért húzza a szíve a közgazdaságtanon belül a makroökonómia felé, mert itt nagyban kell gondolkozni, nagyobb kérdésekről kell dönteni, elmélkedni. A tanári pályájában azonban a PhD felügyelői feladatát szereti a legjobban. Ennek oka, hogy itt tud a legközelebb kerülni a diákjaihoz, hiszen itt a legnagyobb az interakció a diákok és felügyelőik között. A személyes kapcsolat során jobban érzi a diákok lelkesedését, és szerinte ez egy fontos tényező a közös munka során. Ezek után a Leeds-i Egyetemről kérdeztem, ahol gyorsan a külföldi kapcsolatokra terelődött a szó. Az egyetemre rengetegen érkeznek külföldről, évről évre, akár ERASMUS cserediákként, de az EU-n kívüli területekről is ösztöndíjakkal egy-két szemeszterre, de számos olyan diák is akad, aki a teljes mesterképzését ott végzi el külföldi hallgatóként. A brit hallgatók is szívesen utaznak, azonban leginkább – nyelvi okokból – angolszász országokba, például az Egyesült Államokba. Nem csak ezt sorolta fel egyetlen különbségként a brit és magyar diákok között, hanem azt is, hogy náluk a diákok tanulmányaik során leginkább arra fókuszálnak, ami a tankönyvekben le van írva, és ezt próbálják utána visszaadni a vizsgán is. Ez azonban szerinte függ az oktatási rendszertől is, ami országonként eltérő. Talán ez is lehet az oka, hogy a publikációt nagyrészt tankönyvek teszik ki, de találhatunk köztük monográfiákat több témában is.  És hogy mi motiválja a könyvírásban? Egy adott téma részletesebb felfedezése során több tudásra tehet szert és ez által többet is tud ezekből átadni a diákoknak. Ezáltal talán egy kicsit jobban tudja befolyásolni, hogy az emberek hogyan gondolkodjanak a makrogazdasági irányelvekről. Az itt tartott óráival kapcsolatban csak annyit árult el, hogy elégedett volt a hallgatósággal, azonban a téma bonyolultsága miatt viszonylag kevés volt az aktív diák.

Az interjú utolsó részében kicsit személyesebb vizekre evezve szabadidejéről kérdeztem, majd kiderült, hogy ezen időszakokban is nagyrészt a gazdasági témákkal foglalkozik. Amikor pedig arról érdeklődtem, hogy miért, ennyit kaptam válaszként: „How much you do, that much you are.”

Köszönjük az interjút, és reméljük, mihamarabb ismét Egyetemünkön köszönthetjük!

Az interjút készítette: Szalma Márk ( Turizmus és vendéglátás alapszakos hallgató)