A 2010. október 1-én alakult tanszék, sokrétű oktatási és kutatási tevékenységet folytat. Ennek keretében a matematikai ismereteket igénylő módszertani fejlesztési problémák mellett a különböző társadalmi-gazdasági jelenségek, statisztikai módszerekkel történő vizsgálatára is hangsúlyt fektetünk. Az elméleti matematikai-statisztikai és a gyakorlat-orientált kutatások – tehát a módszertani kérdések valós gazdasági folyamatokba történő illesztése – egyaránt a Tanszék profiljának szerves részét képezik.

 

Módszertani Kutatóműhely

A kutatóműhely 2011 októberében alakult. Célja egyrészt a módszertani fejlesztések, másrészt gazdasági-társadalmi elemzések végzése, így a kutatócsoportok is ennek megfelelően alakultak meg: A módszertani fejlesztő kutatócsoport és a gazdasági-társadalmi elemzések kutatócsoport saját tevékenysége mellett, a karon folyó, illetve más külső partnerrel megvalósuló kutatásokban is részt vesz, és tervezi a jövőben is ezen irányú szakmai kapcsolatok megtartását és bővítését.

A kutatóműhely vezetője: Dr. Telcs András, egyetemi tanár

 

A gazdasági-társadalmi elemzések kutatócsoport bemutatása

A kutatócsoport tagjai:

  • Banász Zsuzsanna, egyetemi tanársegéd
  • Dr. Molnárné Barna Katalin, egyetemi docens
  • Neumanné Virág Ildikó, egyetemi adjunktus

A kutatócsoport, az egészségi állapot, valamint a külkereskedelem és a megújuló energiaforrások gazdasági vetületeit, lényeges tényezőit vizsgálja.

A megújuló energiaforrások terén a háztartási energiapiac eddig még nem ismert keresleti függvény felírása a cél. A keresleti függvény becsülhető a különböző statisztikai adatbázisokból, a kínálati oldalról viszont szinte alig érhető el nyilvános információ. Emellett fontos a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatható háztartási méretű kiserőművek iránti fizetési hajlandóság, illetve az így termelt áram egységárának a becslése is. A háztartások rezsiköltségét jelentősen csökkenteni lehet, a napelemekkel termelt áram következtében az áramszolgáltatóval való éves elszámolás egyenlege akár negatív is lehet. Azonban ezt a lehetőséget csak azok a háztartások tudják kihasználni, amelyek képesek a beruházás megvalósítására. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a keresletet befolyásoló tényezők ismeretében felírható az aggregált nettó fogyasztói többletben – a napelemek hatására – bekövetkezett változás. Ebből meghatározható adott ország átlagos háztartásának beruházási hajlandósága, és a napenergia egységára is.

A társadalmi jólét másik fontos tényezője a megfelelő egészségi állapot és a prevenció szerepe az egészségügyi költségek csökkentésében. Magyarország- és bármely más ország-gazdasági fejlődése nem írható le csupán egy gazdasági mutatóval, például az egy főre jutó GDP nagyságával. Több nemzetközi kutatás irányul arra, hogy a GDP tartalmát hogyan lehet kiegészíteni a környezetvédelmet reprezentáló mutatókkal és az emberek egészségi állapotának figyelembevételével. Az élettartam csökkenése, a különböző krónikus betegségek egyre korábban és egyre több embernél való megjelenése a fentiekhez hasonlóan szintén nem szolgálja a gazdasági haladást. Mindez arra enged következtetni, hogy az egészségügybe való befektetés, az egészségtudatosság szemléletének hirdetése, a prevenció megfelelő kialakítása és az erre épülő intézetek működtetése természetesen hozzájárulnak egészségi állapotunk megőrzéséhez, fenntartásához és egyben biztosítja azt is, hogy az egészséges ember munkája révén, hosszú távon hozzájárul a gazdasági fejlődéshez. A prevenció intézményének kialakítása azonban nemcsak állami kérdés. Magyarországon jellemző az “akkor lépünk, amikor már baj van” magatartás. Sok esetben a daganatos betegek igen elhanyagolt állapotban, és már túlságosan későn érkeznek a kórházba, amikor már igen csekély az esély a gyógyulásra. A prevenció szerepének növelésével Magyarország “egészségi állapota” javítható, megteremthető az “egészséges szemléletmód” amely növeli az egészségben eltöltött aktív életévek számát, javítva ezáltal hazánk jövedelem termelő képességét. A kutatás az Alkalmazott Gazdaságtan Tanszékkel közösen zajlik, jelenleg Magyarország egészségi állapotának területi szintű feltérképezésénél tart.

A külkereskedelmi forgalom egy ország társadalmi haladásának szintén fontos mutatója, a bruttó hazai termék (GDP) felhasználási oldalának szerves része. A versenyképesség kvantitatív vizsgálata, a kereskedelem intenzitásának mérése gravitációs modellel lehetséges. A gravitációs elmélet egy kapcsolati elmélet, amely két vagy több pont között területi interakciót a fizikában ismert gravitációhoz hasonlóan vizsgálja. A külkereskedelem gravitációs modellje, hasonlóan a társadalomtudomány más gravitációs modelljeihez, a bilaterális kereskedelmi áramlást a partnerek gazdasági mérete és távolsága alapján prognosztizálja. A gravitációs modellben szerepel az érintett egyedek (például országok, régiók) jövedelmi szintje (GDP vagy GNP), illetve az egyedek távolsága, mint a kereskedelem mértékét meghatározó valamilyen távolság-mértékegység tényező. A kereskedelem mértéke szintén többféleképpen értelmezhető (import, export, teljes kereskedelmi forgalom), valamint emellett a területek népessége is szerepelhet magyarázó tényezőként. Fontos lehet ezeken kívül a gyarmati kapcsolat, a közös földrajzi határ, az azonos hivatalos nyelv, valamint a pénzügyi és kereskedelmi integrációk, egyezmények. Az eddigi elemzések alapján az valószínűsíthető, hogy a földrajzi távolság, nyelvi hasonlóság és szomszédosság változók nagyon jelentősek. Azon országok, melyek közös határral rendelkeznek és beszélnek egy közös nyelvet, többet kereskednek egymással a vártnál.

A kutatócsoport fontosabb közleményei:

  • Banász, Zs. (2012): A megújuló energiák jelentősége az EU versenyképességében. In: MTA-PE-BME Regionális Innovációs és Fejlődéstani HálózatiKutatócsoport lektorált tanulmánykötetében. (Megjelenés alatt)
  • Banász, Zs. (2011): A megújuló energiák helyzete – a magyar háztartások napkollektor használatának állami ösztönzése. In: Valóság ISSN 0324-7228, Budapest, 2011. szeptember, 45-59. o.
  • Molnár T; M. Barna K. (2012): Demográfiai helyzet és egészségi állapot. In: DETUROPE, 2012. (Megjelenés alatt)
  • Molnár T; M. Barna K. (2012): Demográfiai jellemzők Magyarországon és az EU-ban, különös tekintettel a daganatos megbetegedések okozta halálozásra. In: Statisztikai Szemle, 2012.06. (Megjelenés alatt)
  • Neumanné Virág I (2010): A külkereskedelem vizsgálata gravitációs modellel, „HITEL, VILÁG, STÁDIUM” Tudományos konferencia, Sopron 2010. november 3.CD-ROM ISBN 978963 988373 4
  • Neumanné Virág I (2011): Regionális integráción belüli kereskedelem vizsgálata gravitációs modellel. Változó környezet – Innovatív Stratégiák konferencia, Sopron 2011. november (Megjelenés alatt)
  • Török A., Borsi B., Telcs A., Competitiveness In Research And Development, Edgar Elgar, 2005
  • Telcs A, The Art of Random Walks, Lecture Notes in Mathematics 1885, Springer 2006,
  • Grigory’an A., Telcs, A. ,Two-sided estimates of heat kernels on metric measure spaces, Annals of Probability 2012, Vol. 40, No. 3, 1212-1284, archivx (a további publikációk megtalálhatóak a publikációs jegyzékben)

Az eredmények hasznosítása az oktatásban:

A kutatás eredményei a Bevezetés a közgazdaságtanba, a Mikroökonómia, a Statisztika, a Makrogazdasági statisztikai adatok és elemzések és a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok kvantitatív elemzése tantárgyak tananyagába folyamatosan beépítésre kerülnek. A kutatási témába hallgatóknak is lehetőségük van bekapcsolódni TDK illetve diplomadolgozat keretében.

 

A módszertani fejlesztő kutatócsoport bemutatása

A kutatócsoport tagjai:

  • Hegedűs Csaba, egyetemi tanársegéd (Szervezési és Vezetési Tanszék részéről)
  • Kiss Judit, egyetemi tanársegéd
  • Dr. Kosztyán Zsolt Tibor, egyetemi docens

A módszertani fejlesztő kutatócsoportban több részkutatás is folyik:

Módszereket dolgozunk ki projektek logikai tervezésére, ütemezésére és erőforrás-tervezésére.

A részkutatás célja egy olyan módszer kidolgozása, amely már a logikai háló tervezésénél alkalmazható. A lehetséges rákövetkezési relációkat valószínűségi változókként tekintjük, így az összes lehetséges megoldást megkapjuk, ami technológiailag megvalósítható, és ezt rangsorolni is tudjuk valószínűségek, átfutási idők, stb. szerint. A logikai tervezés és ütemezés támogatása mellett olyan erőforrás-tervezési módszereket dolgozunk ki, amely képes akár determinisztikus, akár sztochasztikus idő-, költség- és erőforrásadatokból különböző célfüggvényekre nézve optimális erőforrás-allokációt meghatározni.
Az operatív feladatokon túl az általunk kialakított módszerek multiprojektek, több részprojektet tartalmazó mega projektek stratégiai tervezésére, projektek rangsorolására, minősítésére is alkalmasak.

Módszereket fejlesztünk továbbá termelési és karbantartási folyamatok optimalizálására, a mérési bizonytalanság figyelembe vételére.

A kutatás során célunk olyan egységes – valószínűség-számításon, matematikai statisztikai – módszereken alapuló eljárás kidolgozása, mely mind a mérésben, mind pedig a módszerek által szolgáltatott adatok becslési bizonytalanságának meghatározásában alkalmazhatók. A bizonytalanságok meghatározásán túl célunk a bizonytalanság redukciójára kidolgozni általánosan használható módszereket. A kutatás célja továbbá olyan folyamatszabályozó módszer kidolgozása a korábban alkalmazott módszerek meghaladása, mely a hagyományos statisztikai folyamatszabályozás, a sztochasztikus folyamatok és bizonytalanság-analízis eszköztárát is kombinálja.

A kutatásokba bevont hallgatók, és az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredményei:

  • Herner László (Különdíj)
  • Jezsoviczky Péter (1. díj)
  • Kreschka Miklós (2. díj)
  • Németh Anikó (1. díj, 2. díj, 3. díj)
  • Oláh Gábor (Különdíj)
  • Simicza Andrea (3. díj)
  • Trájer Attila (Különdíj)

A kutatócsoport fontosabb közleményei:

  • Zs. Kosztyán, Z. Perjés, A. Bencsik: Cost Reduction By Means Of Alternative Solutions, Communications 2006/3, Scientific Lectures. 1989/98 ISSN 1335-4205
  • Zs. T. Kosztyán, A. Bencsik, Sz. Póta: Resource Allocation and its Distributed Implementation, Innovations and Advanced Techniques in Computer and Information Sciences and Engineering, (ed. Tarek Sobh), Springer 2007, ISBN: 978-1-4020-6267-4, pp. 511-518
  • Kosztyán Zsolt Tibor, Fejes János, Kiss Judit: Sztochasztikus hálóstruktúrák kezelése projektütemezési feladatokban, Szigma, XXXIX. (2008) 1-2.pp. 85-103
  • Zs. T. Kosztyán, J. Kiss: Stochastic Network Planning Method. Advanced Techniques in Computing Sciences and Software Engineering (edited by Khaled Elleithy) Springer Netherlands, 2010. ISBN 978-90-481-3659-9 pp. 263-268 DOI 10.1007/978-90-481-3660-5_44
  • Kosztyán Zsolt Tibor, Kiss Judit: Mátrixalapú projekttervezési módszer. Vezetéstudomány. 2011/10 pp 28-43.
  • Kosztyán Zsolt Tibor, Hegedűs Csaba: A mérési bizonytalanság kockázat alapú kezelése megfelelőségi döntésekben ipari körülmények között, Szigma XLII. (2011) 1-2. pp. 43-55
  • Zsolt T. Kosztyán, Judit Kiss: Matrix-based project planning methods. Problems of Management in the 21st Century 2011; 1(1):67-85.
  • Judit Kiss, Zsolt Tibor Kosztyán, Anikó Németh, Ferenc Bognár: Matrix-based methods for planning and scheduling maintenance projects, Proceedings of the 13th International DSM Conference*, Cambridge, MA, USA, 14-15 September 2011, pp. 421-434, Carl Hanser Verlag, Munich, ISBN 978-3-446-43037-2
  • Zsolt T. Kosztyán: Challanges of the Project Planning Methods in the 21st Century 2012. Problems of Management in the 21st Century 2012; 2(5):46-60.
  • Németh Anikó, Kosztyán Zsolt Tibor: Berendezések karbantartásának megbízhatóság központú mátrixos projekttervezése: Gazdálkodás- és szervezéstudományi tematikus szám, IV. évfolyam 4. szám (No.10). 2012. A-sorozat 2. pp. 235-248.
  • Zsolt T. Kosztyán, Judit Kiss: Matrix-Based Methods for Supporting Logic Planning of IT Projects, Lecture Notes in Electrical Engineering, Vol. 151., 2013. pp. 311-318.
  • Zsolt T. Kosztyán, Csaba Hegedűs, Judit Kiss, Anikó Németh: Handling Maintenance Projects with Matrix-Based Methods, Lecture Notes in Electrical Engineering, Vol. 151., 2013. pp. 357-366.
  • Zsolt T. Kosztyán, Csaba Hegedűs: Computer Aided Diagnostic Methods to Forecast Condition-Based Maintenance Tasks, Lecture Notes in Electrical Engineering, Vol. 151., 2013. pp. 367-380.
  • Zsolt T. Kosztyán: Project expert system – fact or fiction? AWERProcedia Information Technology & Computer Science. Vol. 03, 2013. pp. 1110-1120.
  • Csaba Hegedűs, Zsolt T. Kosztyán, Attila Katona: Parameter Drift in Risk-Based Statistical Control Charts. AWERProcedia Information Technology & Computer Science. Vol. 03, 2013. pp. 1360-1366.
  • Zsolt T. Kosztyán, Anikó Németh: Reliability-Risk Project Expert Matrix for Handling Maintenance Projects. AWERProcedia Information Technology & Computer Science. Vol. 03, 2013. pp. 1577-1583.
  • Kosztyán Zsolt Tibor: Projekttervezési módszerek kihívásai a XXI. században. Vezetéstudomány 2013. 9. szám. 62-80.
  • Kosztyán Zsolt Tibor: Mátrix-alapú, startatégiai projekttervezési módszerek. Szigma XLIV. (2013) 1-2. 65-94.

A kutatás eddigi eredményei:

Szabadalom:

  • Kosztyán Zsolt Tibor, Bencsik Andrea, Hogyor András: Optimális erőforrás allokáció. Ügyiratszám: P0102435

Az eredmények hasznosítása az oktatásban:

A kutatás eredményei a Hálótervezés, Kvantitatív módszerek és a Megbízhatóság- és kockázatmenedzsment tárgyak keretében kerülnek bemutatásra.