A kutatóműhely 2011 októberében alakult. Célja egyrészt a módszertani fejlesztések, másrészt gazdasági-társadalmi elemzések végzése. Saját tevékenysége mellett, a karon folyó, illetve más külső partnerrel megvalósuló kutatásokban is részt vesz, és tervezi a jövőben is ezen irányú szakmai kapcsolatok megtartását és bővítését.

A kutatócsoport tagjai

Módszereket dolgozunk ki projektek logikai tervezésére, ütemezésére és erőforrás-tervezésére.

A részkutatás célja egy olyan módszer kidolgozása, amely már a logikai háló tervezésénél alkalmazható. A lehetséges rákövetkezési relációkat valószínűségi változókként tekintjük, így az összes lehetséges megoldást megkapjuk, ami technológiailag megvalósítható, és ezt rangsorolni is tudjuk valószínűségek, átfutási idők, stb. szerint. A logikai tervezés és ütemezés támogatása mellett olyan erőforrás-tervezési módszereket dolgozunk ki, amely képes akár determinisztikus, akár sztochasztikus idő-, költség- és erőforrásadatokból különböző célfüggvényekre nézve optimális erőforrás-allokációt meghatározni.
Az operatív feladatokon túl az általunk kialakított módszerek multiprojektek, több részprojektet tartalmazó megaprojektek stratégiai tervezésére, projektek rangsorolására, minősítésére is alkalmasak.

Módszereket fejlesztünk továbbá termelési és karbantartási folyamatok optimalizálására, a mérési bizonytalanság figyelembe vételére.

A kutatás során célunk olyan egységes – valószínűség-számításon, matematikai statisztikai – módszereken alapuló eljárás kidolgozása, mely mind a mérésben, mind pedig a módszerek által szolgáltatott adatok becslési bizonytalanságának meghatározásában alkalmazhatók. A bizonytalanságok meghatározásán túl célunk a bizonytalanság redukciójára kidolgozni általánosan használható módszereket. A kutatás célja továbbá olyan folyamatszabályozó módszer kidolgozása a korábban alkalmazott módszerek meghaladása, mely a hagyományos statisztikai folyamatszabályozás, a sztochasztikus folyamatok és bizonytalanság-analízis eszköztárát is kombinálja.

Aktuálisan folyó kutatások: Multistrukturális vizsgálatok

A kutatási probléma
A hálózatelmélet eredményeit egyre szélesebb körben alkalmazzák mind a természettudományok (Yuan, Zhao, Di, Wang, & Lai, 2013), mind a társadalomtudomány területén (Strogatz, 2001). Ez a korszakalkotó elmélet eddig talán a menedzsment területén vált legkevésbé ismertté és alkalmazottá, pedig a vezetéstudományban is lépten-nyomon hálózatokkal találkozunk. Gondoljunk csak az ellátási láncokra (Caschili, Medda, & Wilson, 2015), vagy éppen a kutatócsoport fókuszban szereplő termelési rendszerek hálózatos jellemzésére, illetve a projektek tervezésére (Danilovic & Browning, 2007).
A hálózatok ipari szervezési feladatokban való alkalmazhatóságát gyakran behatárolja, hogy bár a hálózat nagysága megengedné, sőt helyenként meg is követelné a hálózatelméleti megközelítések alkalmazását, a megoldandó problémák nem mindig modellezhetők egyetlen hálózattal. Egy termelési rendszer vagy egy komplex infrastrukturális hálózat karbantarthatóságának vizsgálatánál egyszerre kell modelleznünk a karbantartandó rendszert, az összetevőinek egymásra hatását, valamint a javító megelőző tevékenységek ütemezését, logikai kapcsolatát. E két eltérő szerkezetű hálózat nem választható el egymástól.
További alkalmazási területet az ellátási láncokon való hibamód és hatás elemzés; a projekt tevékenységei és a projekttagok közötti szinergikus (vagy éppen egymást gyengítő) hatásokat is figyelembe vevő kiválasztás, amely során meg kell haladnunk az egy hálózat, vagy egy struktúra szerinti gondolkodást. Ráadásul e hálózatok némelyike (pl. projektek végrehajtása) akár változhat is az időben. Éppen ezért a kutatóműhely által javasolt modell szakít a hálók esetén leggyakrabban használt fix struktúrákkal. Egy újfajta többdimenziós mátrixtervezési eljárást dolgozunk ki, melyhez a döntéstámogató modulokat is kifejlesztjük.

Mi a kutatási irány újszerűsége?
A kutatás során, a korábban modellezett fix hálózatok helyett olyan struktúrákat vizsgálunk, amelyeknek különböző realizációi lehetnek. Elsőként javaslunk olyan mátrix-alapú eljárásokat, amelyek képesek több lehetséges realizációval rendelkező rugalmas, több hálózat interakcióját is modellezni képes multistruktúrák jellemzésére.

Mi a kutatás jelentősége?
A javasolt multi-strukturális modellekkel olyan (termelés-, projekt-, ellátási lánc-) menedzsment problémákat is meg tudunk oldani, amelyeket korábban nem lehetett modellezni, illetve megoldani. Választ kaphatunk olyan kérdésekre, amelyeket egy-egy struktúra külön-külön való vizsgálatával nem tudnánk meghatározni. Pl. a rendszerelemek megbízhatóságán túl, milyen strukturális jellemzők befolyásolják a rendszerek karbantarthatóságát vagy éppen egy projektportfolió tulajdonosi szerkezete, a projekt végrehajtási struktúrája hogyan befolyásolja a portfolió kockázati kitettségét.
A módszer alkalmazásának eredményeképpen nemcsak az ipari rendszerek megbízhatósága növekszik, hanem karbantarthatósága, fejlesztése is (Strogatz, 2001) könnyebbé, gyorsabbá válhat.

Hivatkozások

A kutatás eddigi eredményei:

A kutatásokba bevont hallgatók, és az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredményei:

A kutatócsoport fontosabb közleményei:

2018.

2017.

2016.

2015.

2014.

2013.

2012.

2011.

2010.

2008.

2007.

2006.

Szabadalom:

Az eredmények hasznosítása az oktatásban:
A kutatás eredményei a Hálótervezés, Kvantitatív módszerek és a Megbízhatóság- és kockázatmenedzsment tárgyak keretében kerülnek bemutatásra.