Minden tárgykörben a módszertani eszközök alkalmazásában szívesen segítséget nyújtunk akár a tanszéken kívüli kutatásokhoz illetve projektekhez is. Igény szerint konzultációt, támogatást, részvételt biztosítunk.
Kiírt témák TDK-, szak- és diplomadolgozatokhoz (a kutatás rövid ismertetésével és a hallgatók korábbi eredményeivel)
Dr. Telcs András témakiírásai
Elérhetőség: telcs@gtk.uni-pannon.hu
A koopearáló-versengő magatartás befolyásolása (ágens alapú szimuláció)
Közismert, hogy üzleti kapcsolataink során választanunk kell a között, hogy partnerünkkel kooperálunk vagy versengünk. A nagyobb közösség, gazdaság számára előnyös lehet, ha a résztvevők a kooperációt preferálják. A kutatás célja, hogy megvizsgálja a gazdaságon kívüli vagy belüli ösztönzés hatását az egyéni nyereségre és a közösségi nyereségre.
A kutatás során az optimum önszerveződését vizsgáljuk ágens alapú szimulációval.
Hallgatók korábbi eredményei:
- 1 TDK I díj, több 2-3 díj
- 1 OTDK II díj
- 4 idegen nyelvű tanulmány
- 10+ jeles diplomadolgozat
A közösségi kommunikáció gazdasági modellezése (ágens alapú szimuláció)
A kommunikáló felek között több-kevesebb fordításra, konverzióra van szükség. A konverzió idő és erőforrás igényes. Ezért a kommunikáció maga is költséges tevékenység. Ennek a konverziónak az ideje illetve költsége csökkenthető a résztvevők közötti kapcsolati háló optimális kialakításával.
A kutatás során az optimum önszerveződését vizsgáljuk ágens alapú szimulációval.
Hallgatók korábbi eredményei:
- 1 TDK I díj, több 2-3 díj
- 1 OTDK II díj
- 4 idegen nyelvű tanulmány
- 10+ jeles diplomadolgozat
A szabályozó kártya (control chart) módszer meghaladása folyamatszabályozásban
A folyamatszabályozás jól ismert és bevált eszköze a szabályozó kártya. Számos ilyen létezik, közös alapjuk a középérték és a szóródás vizsgálata, illetve a normális eloszlás feltételezése. A pénzügyi kockázat elemzés régóta használja ennek megfelelőjét a VAR azaz a kockázat érték megközelítést. Mára világossá vált, hogy a pénzügyek tekintetében ez az eszköz elégtelen a biztonságos kockázat kezeléshez. Nem számol a ritka, de nagy veszteségekkel, illetve azzal, hogy az eloszlás nem normális, akár szórás sem létezik. A kutatási cél a control chart (szabályozó kártya) módszer revíziója, a kiterjesztés példákon keresztüli bemutatása.
Hallgatók korábbi eredményei:
- 1 TDK I díj, több 2-3 díj
- 1 OTDK II díj
- 4 idegen nyelvű tanulmány
- 10+ jeles diplomadolgozat
Szociális hálók a modern marketingben
A szociális hálókat egyre szélesebb körben alkalmazza a marketing.
A kutatás ezeknek az eszközöknek az áttekintését, új innovatív üzleti, marketing megoldások kialakítását célozza. A kutatás kiterjed a szociális hálók kommunikációs módozataira, szerveződésére topológiai sajátosságaira és a virtual locality megoldások lehetőségeire. A kutatás lehetőséget ad a szociális hálókkal kapcsolatos adatvédelmi és biztonsági kérdések és marketing érdekek ütköztetésére, az ütközések feloldásának kidolgozására.
Hallgatók korábbi eredményei:
- 1 TDK I díj, több 2-3 díj
- 1 OTDK II díj
- 4 idegen nyelvű tanulmány
- 10+ jeles diplomadolgozat
Dr. Kosztyán Zsolt Tibor témakiírásai
Elérhetőség: kzst@vision.vein.hu
A K+F és innovációs projektek sajátosságainak kezelése
A hagyományos projekttervezési módszerek nem alkalmasak teljes mértékben a kutatás-fejlesztési és innovációs projektek esetében jelentkező problémák kezelésére. Ezek közül az egyik legfontosabb, hogy bizonyos tevékenységek ismétlődhetnek, tehát akár többször is végrehajthatók, illetve végrehajtódnak a projekt során. A kutatás célja a projekttervezési módszerek hiányosságainak kiküszöbölése akár új módszer segítségével.
Ciklusok kezelése az informatikai projektek tervezésében
A folyamatokhoz hasonlóan a projekttervezés során is előfordulhat, hogy szükség van visszacsatolásra, mert például a későbbi tevékenység elvégzését követően módosítani kell korábbi tevékenységeket a hozzá tartozó adatokkal, illetve van, amikor szükséges a folyamatos visszacsatolás a projekt során a legkedvezőbb megoldás eléréséhez. Ez különösen informatikai projektek esetén igaz, például az agilis szoftverfejlesztés során, ahol rövid idejű fejlesztési ciklusok (ismétlések, iterációk) alkotják a fejlesztési folyamatot. Mivel ezen a területen kevés módszer áll rendelkezésre, és ezeket sem igazán használják a gyakorlatban, ezért a kutatás célja olyan módszerek felkutatása, illetve megalkotása, melyek alkalmasak a visszacsatolások, ciklusok kezelésére, hozzájárulva elsősorban informatikai projektek tervezéséhez.
Emberi erőforrások optimális kiválasztásának vizsgálata a projekttervezésben
Sokat hallhattuk azt a szlogent, hogy: „Megfelelő embert a megfelelő helyre!”. Informatikai eszközök, információs rendszerek segíthetik a menedzsmentet, hogy kompetens személyeket válasszanak ki egy projekt tevékenységeinek végrehajtására. Gyakorlatlan munkaerővel ugyanis a tevékenységek megvalósítása jelentősen elhúzódhat. Kérdésként merülhet fel, hogy mely erőforrások helyettesíthetők egymással és melyek nem. Egy megfelelő módszer kidolgozásával azt várjuk, hogy hatékonyabb és gyorsabb projektmegvalósítást ajánlhatunk a menedzsmentnek azáltal, hogy a munkaerő kompetenciáit, illetve az erőforrások helyettesíthetőségét is figyelembe vesszük.
Folyamat- és projekttervezési technikák egységesítése, alkalmazása projekt- és folyamatmenedzsment területén
Mind a projekttervezésre (pl. CPM, MPM, PERT, GPERT), mind pedig a folyamatmodellezésre (pl. eEPC) eltérő, de azonos alapon nyugvó ütemezési technikákat alkalmaznak. A kutatás célja, hogy olyan tervezési, szervezési technikát dolgozzunk ki, mellyel a modellezési eljárások egyesíthetők, illetve a szükséges modellek legenerálhatók. Ezáltal kapcsolat teremthető a projekttervezés és a folyamatmodellezés között. Fontos szempont, hogy a projekttervezés hiányosságait (pl. ciklikus tevékenységsorozatok kezelése) ebben a kifejlesztendő módszerben egységesen kezelni tudjuk.
A kutatásban eddig részt vett hallgatók eredményei:
- 1 db magyar nyelvű tanulmány (2008)
- 1 db Intézményi TDK 2. díj (2007)
- 2 db nemzetközi konferencia előadás
- 4 db magyar nyelvű konferencia előadás
- 6 db jeles diplomadolgozat
Informatikai projektek támogatása projekttervezési eszközök segítségével
A projekttervezési technikák kidolgozásánál általában építési, beruházási projekteket vettek alapul, ahol a tevékenységek közötti rákövetkezési relációk sokkal inkább kötöttek (alap=>falak=>tető), mint az IT-projektek esetén, ahol bizonyos tevékenységeket végezhetünk akár párhuzamosan, vagy sorosan is. Tevékenységek ismétlődhetnek, illetve végrehajtási sorrendjük akár a projekt közben is változhat. A kutatási cél olyan módszerek kidolgozása, melyek képesek ezeket a problémákat kezelni. Módszertani segítséget nyújtanak a projektmenedzsernek a hatékony projektszervezéshez.
A kutatásban eddig részt vett hallgatók eredményei:
- 1 db magyar nyelvű tanulmány (2009)
- 3 db magyar nyelvű konferencia előadás (2008-2009)
- 1 db idegen nyelvű tanulmány (2009)
- 3 db jeles diplomadolgozat
Látens projektköltségek kezelése, minimalizálása
A projektek költségeinél nem csak a tevékenységek megvalósításának költségeit, hanem úgynevezett látens költségeket is figyelembe kell venni. Az egyik ilyen az ún. várakozási költség, amikor egy tevékenység elkezdődhetne, mert a megelőző tevékenységei már végrehajtódtak, de nincs elegendő erőforrásunk (pl. emberi erőforrás, berendezés, anyag stb.), hogy ténylegesen végre is tudjuk hajtani. Ugyanígy várakozási költségnek tekinthető, amikor az erőforrás biztosított a tevékenységek számára, de az adott tevékenység a megelőző tevékenységek befejezetlensége miatt nem kezdődhet el. A várakozási költségek figyelembevételével már sok tanulmány foglalkozott. E szerint a legkorábbi kezdésre való beütemezés valamennyi (tevékenység megvalósítási + várakozási) költséget tekintve nem lesz minden esetben optimális. Extrém esetben előfordulhat, hogy a legkésőbbi kezdésekre való ütemezés adja az összköltség minimumot. Ekkor viszont egy olyan költség is felmerülhet, amellyel a korábbi modellek nem számolnak, vagyis a tevékenységek csúszása, illetve a tartalékidők csökkenése milyen kockázatot vonhat maga után, illetve ezt hogyan lehet költségekkel kifejezni.
Mérési bizonytalanság figyelembevétele statisztikai folyamatirányításnál
Látszólag két különálló elmélet foglalkozik a méréssel, megfelelőséggel. Az egyiket a gyártásban alkalmazzák. A gyártási folyamat szabályozása során egy terméket egy adott paraméter szerint minősítenek megfelelőnek vagy nem megfelelőnek attól függően, hogy egy előírt határértéken belül van, vagy esetleg azt meghaladja. A módszer nagy hiányossága, hogy magát a mérést egy mérőműszerrel végzik, melynek, ha tudjuk is a mérési bizonytalanságát (hiszen ezeket adott rendszerességgel kalibrálják), nem veszik őket figyelembe a döntéshozatal során. Pedig magára a mérési bizonytalanság kezelésére, annak feltérképezésére létezik 1993- óta ajánlás, a GUM. Az ott bemutatott módszereket jelenleg csak laboratóriumi körülmények között alkalmazzák. A dokumentumban azonban nem foglalkoznak olyan kérdésekkel, hogy egy adott bizonytalanság ismerete esetén hogyan döntsünk. Leselejtezzük-e a terméket vagy sem. A szimulációs és gyakorlati példák is azt mutatják, hogy ezt a bizonytalanságot célszerű figyelembe venni, mert ezzel jelentős költség takarítható meg. Még akkor is érdemes ezzel foglalkozni, ha a mérőműszer hibája általában nagyságrendekkel kisebb a termék megfelelőségére vonatkozó toleranciaértékeknél. Ebben az esetben a mérési pont helyett mérési intervallumokkal számolunk. Az intervallum hossza egy szorzat, mely a mérési bizonytalanság k szorosa. k értékét szimulációs és analitikus technikák (differenciálegyenletek) segítségével lehet meghatározni. Bár a kutatás még kezdeti stádiumban van, így számos kérdés megválaszolatlan számunkra, az eddigi szimulációk eredményeként 2-10%-os költségcsökkenést lehetett elérni.
A kutatásban eddig részt vett hallgatók eredményei:
- 8 db magyar nyelvű konferencia
- 2 db idegen nyelvű tanulmány (2008)
- 1 db Intézményi TDK 1. díj (2006), 1db Intézményi TDK dicséret (2007), 1dbOrszágos TDK 1. díj (2006)
- 1 db Harsányi István díj
- 4 db jeles diplomadolgozat
Projektrizikó-menedzsment
A projekttervezés során olyan lefutási időkkel, költség- és erőforrásadatokkal számolunk, melyek a projekt megvalósítása során előre nem várt események miatt (pl. időjárási körülmények) megváltozhatnak. Kérdésként merülhet fel, hogy milyen típusú projekttervek érzékenyebbek a lefutási idők, illetve az erőforrásszükségletek megváltozására. Kutatás célja, hogy ajánlásokat, javaslatokat fogalmazzunk meg a menedzsment számára, hogy egy adott projekt esetén a nem várt hatások elkerülése céljából milyen típusú logikai háló-, illetve projekttervet valósítson meg.
A kutatásban eddig részt vett hallgatók eredményei:
- 3 db magyar nyelvű tanulmány (2006,2007)
- 2 db Harsányi Díj (2006,2008)
- 1 db Intézményi TDK 1. díj, 1db Országos TDK különdíj
- 4 db jeles diplomadolgozat
Projekttervezés támogatása kvantitatív módszerekkel
A korábban alkalmazott projekttervezési módszerek legnagyobb hibája, hogy nem támogatják kellőképpen a tervezés fázisát. Amikor egy projektterv során elkészül egy logikai háló, amely tartalmazza a tevékenységek rákövetkezési relációit, pusztán a modellező hozzáértésén, tapasztalatain múlik, hogy milyen logikai hálóterv lesz a tervezés végeredménye. Nincs olyan megoldás, mely a korábbi sikeres gyakorlatokat közvetlenül támogatná. Ennek megfelelően egy olyan módszer kifejlesztése a cél, mely a két tevékenység közötti rákövetkezési relációt valószínűségi változóként kezeli. Ez a módszer jóval túlmutatna a korábban alkalmazott általánosított PERT módszernél, hiszen ott csak a döntési alternatívákat lehetett kezelni. Itt már a logikai háló szintjén megkaphatnánk az összes lehetséges megoldást. Ha pl. technológiai sorrendeket egy egységes adatbázisba felviszünk, ott a rákövetkezési relációk valószínűségét megadjuk, egy projekt tevékenységeit meghatározva, akkor a módszer a rákövetkezési relációk figyelembevételével megadja az összes lehetséges változatot. Rangsorolni lehetne a megoldásokat bekövetkezési valószínűségek, átfutási idők, költség-, erőforrás-szükségletek (és akár érzékenységek) alapján, melyből a kifejlesztendő módszer segítségével a menedzsment választhat.
A kutatásban eddig részt vett hallgatók eredményei:
- 1 db magyar nyelvű tanulmány (2008)
- 1 db idegen nyelvű tanulmány (2008)
- 1 db Intézményi TDK 3. díj (2006)
- 1 db Intézményi TDK 2. díj (2007)
- 1 db Intézményi TDK 1. díj (2008)
- 1 db Országos TDK különdíj (2009)
- 7 db jeles diplomadolgozat
Termelési folyamatok előrejelezhetősége
A pénzügyi folyamatok modellezésére és jövőbeli értékeik előrejelzésére már régóta használnak sztochasztikus folyamatmodelleket. Termelési folyamatokra azonban ritkán tekintenek idősorként, főként azért, mert az elállítódások és beavatkozások miatt több különböző állapota lehet a vizsgált jellemzőknek, s ezeket az idősorok nehezen tudják kezelni. Kutatás célja olyan technikák kidolgozása, amelyekkel a termelési folyamatokban különböző állapotokat definiálhatunk, és ezek közötti átmeneteket, mely állapotok már kezelhetőek a sztochasztikus folyamatmodellek által. A kutatás eredményeként olyan eszközt adunk a folyamatirányítók kezébe, mellyel az eddigi módszereknél hatékonyabban be tudnak avatkozni a folyamatokba a nemmegfelelőségek megjelenése előtt.
Termelési folyamatok sztochasztikus folyamatokként történő elemzése
A statisztikai folyamatirányításnál általában nem, vagy csak nagyon kevéssé használják ki, hogy egy termék mért paramétere nem feltétlenül független a korábbi mért értékektől. Ebből adódóan, ha a méréseket állapotként, a mért értékek sorozatát sztochasztikus folyamatként kezeljük, akkor a selejtté válás előtt a folyamatok analizálásával be tudnánk avatkozni a termelési folyamatba. Ebben a kutatásban is mért értékek helyett a mérési bizonytalanság figyelembevételével adott valószínűségre vonatkozó intervallummal dolgozunk. A kutatás eredményeit a folyamatirányításban széles körben fel lehet majd használni.
A kutatásban eddig részt vett hallgatók eredményei:
- 1 db magyar nyelvű tanulmány (2009 bírálat alatt)
- 1 db Intézményi TDK 3. díj (2008)
- 3 db jeles diplomadolgozat
Neumanné Dr. Virág Ildikó témakiírásai
Elérhetőség: neumanne@gtk.uni-pannon.hu
A haza kis- és középvállalkozások fejlődésének és növekedését befolyásoló tényzők 2000-től napjainkig
A hazai KKV –k növekedésére ható tényezőket azonosítva empirikus kutatásalapján mutassa be a vállalati növekedés mérésének problémáit. Alkosson modellt, amely a növekedés külső és belső tényezőit egyaránt figyelembe veszi. Az empirikus kutatások során külön vizsgálja a sikertényezők objektív és szubjektív értékelését, elemezze a demográfiai jellemzők és a növekedés kapcsolatát . A növekedésre ható tényezők együttesen, egy modell keretében történő vizsgálatára az ökonometriai-statisztikai módszerek alkalmasak. Kiemelt figyelmet kellene fordítani a növekedés tényezői között a beruházások, az innováció és a külpiaci stratégia vizsgálatára, amit a finanszírozás a növekedés akadályai és a cégek pályázati aktivitása követ. Igaz-e, hogy nem egy tevékenység, hanem ezek kombinációja a sikeres növekedés záloga és sikeresek a jól előkészített, lehetőség motivációból létrehozott cégek, amelyek nem csupán hazai, hanem külpiacokra is termeltek, és nem csupán egy tevékenységi körre specializálódtak, egyszerre ruháztak be magas összegeket és valósítottak meg innovációt.
A külkereskedelmi forgalom, versenyképesség kvantitatív vizsgálata
A külkereskedelmi forgalom elemzése komparatív és kvantitatív elemzések és a versenyképesség mérésére használt mutatók alapján.
Kereskedelmi és piaci részesedési mutatók: a Balassa (1965) által kidolgozott feltárt komparatív előny (RCA) és nettó export index; A Scott és (1992) által alkalmazott relatív export előny index (RXA), relatív import piacra jutási index (RMP), illetve az ezek különbségeként adódó relatív kereskedelmi előny indexe (RTA).b) Hazai erőforrás költség (DRC) (IMF, AKII).c) A termelői támogatás becslése (PSE), mint a versenyképesség közvetett mutatója (OECD).
A WTO DOHA fordulójának lehetséges hatásai,ennek modellezése valamilyen ismert „trade model” segítségével
A WTO Doha fordulója és a nemzetközi kereskedelem. Az új forduló jelentősebb tárgyalási területei és témakörei. Érdekek, érdekérvényesítés és konfliktusok. A tárgyalások jelenlegi állása és jövőbeli megállapodási alternatívák. A WTO és a világgazdasági válság kereskedelempolitikai vonatkozásai. Érdemes egy-egy részterületet kiválasztani és arra összpontosítani.
A külkereskedelem vizsgálata gravitációs modellel – Az EU csatlakozás hatásainak elemzése a nemzetközi szállítmányozás területén
Az úgynevezett „gravitációs” egyenletek széles körben elterjedtek,mind a külkereskedelem, mind a migráció, sőt, a tőkemozgások empirikus elemzésében. A gravitációs modellek népszerűségét rugalmasságuk és a modellek magas magyarázóképessége (kiváló illeszkedése) indokolta. A gravitációs egyenlet lehetőséget nyújt a külkereskedelem egyensúlyi szintjének meghatározására, aparaméterek nagy mintán való becslését követően. A modellt Jan Tinbergen alkalmazta először nemzetközi kereskedelemre 1962-ben. Azóta a modellt széleskörűen alkalmazták és fejlesztették tovább. Ma a bilaterális, regionális kereskedelem vizsgálatának elfogadott módszere. Elméleti alapját képezik a regionális tudományok, új gazdaságföldrajz mikroökonómia, valamint a kereskedelemelméletek.
A külkereskedelem gravitációs modellje, hasonlóan a társadalomtudomány más gravitációs modelljeihez, a bilaterális kereskedelmi áramlást a partnerek gazdasági mérete és távolsága alapján prognosztizálja.
Globalizáció és regionalizáció – a világgazdasági rend változásai
A világgazdaság szereplői –országok, nemzetközi szervezetek és vállalatok – alkalmazkodása a világgazdasági trendekhez. A három erőcentrum jellemzői és kapcsolataik a globalizálódó és regionalizálódó világgazdaságban.A téma bármely részterülete választható; készséggel várok egyéni kezdeményezéseket. A szereplők reagálása a világgazdasági válságra.
Dr. Banász Zsuzsanna témakiírásai – hamarosan
Elérhetőség: banasz@gtk.uni-pannon.hu
