A társadalmi innovációs nemzeti labor létrehozása és működtetése széleskörű együttműködésben valósul meg: tudásintézmények (Eötvös Loránd Tudományegyetem, Miskolci Egyetem, Pannon Egyetem), a települési szintek, a civil (Hárfa Alapítvány) és gazdasági szféra együttműködésével. Ezt a széleskörű együttműködést a társadalmi innováció négyes spirál modellje indokolja (Quadruple Helix).
A labor céljainak megvalósítása két szinten történik egyszerre: egyrészt a horizontális keretrendszer és módszertanok kialakítása lenne a fókusz, másrészt meghatározott tematikák mentén működő fórumok új kutatási és innovációs projekteket generálnának participatív megközelítéssel.
A kezdeményezéssel az új technológiák emberközpontú fejlesztéséhez és penetrációjához is kapcsolódó területen relatív rövid idő alatt gyors fejlődés és eredmény generálható. Az EU országaiban vannak ugyan jó gyakorlatok és egyes országokban nemzeti keretrendszerek is, de ezen a területen egy nagy lépéssel Magyarország a társadalmi innováció élvonalába kerülhet, megalapozva többek között a Horizont Europe Program vonatkozó témáira való felkészülést és egy a korábbiaknál lényegesen sikeresebb nemzeti részvételt a programban.
A társadalmi innováció olyan új ötletek (termékek, szolgáltatások, folyamatok) fejlesztése és megvalósítása, amelyek:
- célja a jólét, az életminőség javítása,
- társadalmi szükségletre reagálnak,
- új társadalmi kapcsolatokat, együttműködéseket hoznak létre,
- olyan innovációk, amelyek nem csak kedvezőek a társadalom számára, de erősítik az állampolgárok aktív részvételét is.
Fenti definíciós keretek mentén valósulnak majd meg a tervezett projektek, amelyek több dimenzió mentén tesztelhetőek. Már az is látszik, hogy a „város, mint laboratórium” megközelítés a tematikus fókuszokat illetően szerepet kap majd a megvalósítás során.
A labor tematikájában szóba jöhető területek különösen (a felsorolás nem kizárólagos):
- Egészségügyi, demográfiai változás és jólét
- Digitalizáció nyomán keletkező társadalmi kihívások
- Élelmiszertermelés, ellátás, fenntartható mezőgazdaság, biogazdaság
- Tiszta, hatékony és biztonságos energia
- Intelligens, környezetkímélő és integrált közlekedés
- Klímaváltozás, környezetvédelem, erőforrás- hatékonyság és nyersanyagok, körforgásos gazdaság
- Inkluzív, innovatív, változó és együttműködő társadalmak és közösségek
- Biztonságos társadalmak – Európa és az állampolgárok biztonságának védelme
Fenti területekbe illeszkedően a fejlesztési témák lehetnek – többek között, de nem kizárólagosan – az alábbiak:
- Multidiszciplináris innovációk a társadalmi változásért és okos társadalmakért
- Koragyermekkorhoz (0-12) kötődő társadalmi innovációs megoldásoK
- Kognitív design, neuromarketing művészeti alapokon
- „A jövő városa, a jövő egyeteme”
- Digitalizáció társadalmi hatásainak innovatív kezelése
- Együttműködő közösségek
- Fogyasztóvédelem a digitális fogyasztás korában
- Társadalmi vállalkozások fejlesztési keretrendszerének kialakítása:
- Rurális térségek fejlesztését célzó társadalmi innovációs projektek
- Krízis (pl. járványügyi veszélyhelyzet) által generált gazdasági-társadalmi kihívások innovatív megoldásai
- Környezeti szempontú társadalmi innovációk
- A településirányítás (governance) új formáinak és eszközeinek kifejlesztése, stb.
Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium projekt keretében egy olyan szakmai keretrendszert és működési folyamatot kell modellezni, amely hosszú távon is fenntarthatóvá, valamint ki- és elterjeszthetővé teszi nemcsak magát a laborhálózatot, hanem az eredményeként kidolgozott és letesztelt társadalmi innovációkat is.
