Probléma, amelyre az alprojekt megoldást nyújt:

A Veszprém – Balaton térség Budapest után a második legnépszerűbb turisztikai desztináció Magyarországon, ugyanakkor a térség turizmusát nagyon erős időbeli szezonalitás (június- augusztus) és földrajzi koncentárció (Balatonfüred, Siófok, Keszthely+Zalakaros, Hévíz) jellemzi.

Ez a két tényező nagyban befolyásolja a térségi vállalkozások hatékonyságát, a szezonális munkalehetőségek nem tartják meg a fiatalokat és a vállalkozások eredményessége, hozzáadott értéke messze elmarad az országos átlagtól, ami a jelenlegi működés és siker fenntarthatóságát nagyban veszélyezteti.

A turisztikai árbevétel 60%-a 5 városban jön létre, valamint a bevételek kb. 40%-a realizálódik a régión belül.

A turizmus versenyképessége nagymértékben kötődik annak fenntartható jellegéhez, mivel a turisztikai célpontok minősége erősen függ természeti és kulturális környezetüktől, valamint helyi társadalmi beágyazottságuktól. Bár magas életminőség jellemzi a térséget, alapvetően elöregedés jellemzi, ami a fenntarthatóságot veszélyezteti.


Az alprojekt célja:

A Turizmus egész évben alprojektben olyan arcát szeretnénk bemutatni a Balatonnak, a Veszprém – Balaton térségnek, amely a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság jegyében, egész éven át változatos programokkal várja a vendégeket.

Ugyancsak a fenntarthatóság jegyében együttműködések révén olyan vállalkozói/szolgáltatói közösséget szeretnénk kialakítani, akik az őszi, tavaszi időszakra is élménydús lehetőségeket kínálnak. Célunk, hogy a vendégek ne csak nyáron gondoljanak a balatoni aktivitásokra, hanem a főszezonon kívül is. Szeretnénk, ha a körforgásos gazdaság alapjai meghonosodnának a Balaton térségben. A vendégek és a helyiek a helyi vállalkozásoktól szerezzék be az élelmiszereket, fogyasztási cikkeket, melynek következtében megerősödnek a vállalkozások, a fiatalok helyben maradnak, családot alapítanak, más szolgáltatók is megélnek, még több vendég érkezik a térségbe, mely gazdaságilag is erősödik.


A körforgásos gazdaság és a turizmus kapcsolata:

A körforgásos gazdaság fogalom tulajdonképpen visszatérést jelent a természet rendjébe, ahol minden folyamat, tevékenység vége egy új kezdetét jelenti.

A körforgásos gazdaság koncepció azért került a döntéshozók figyelmének a középpontjába, mert sajnálatos módon a hulladéktároló kapacitások kimerülőben vannak, illetve a termelésben felhasznált nyersanyagokból is hiány keletkezik, nem áll rendelkezésre olyan mennyiségben nyersanyag készlet, amelyre szüksége lenne.

A körforgásos gazdaság modell, amely úgy tekint minden hulladékra, mint erőforrásra, a lineáris gazdaság alternatívájaként jelent meg

A lineáris gazdaság modellben a felhasznált nyersanyagokból, erőforrásokból keletkező hulladékot nem hasznosítják. Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modell esetében a termelési folyamatban, a teljes életciklus időtartama alatt, minél hosszabb ideig őrizzük meg az értékeket, a termékbe fektetett munkát, energiát. Ezt egy értékmegőrző koncepciónak is felfoghatjuk, amely az újrafeldolgozáson, újrahasznosításon alapul.

A körforgásos gazdasági modellt az Ellen McArthur Alapítvány* dolgozta ki, és az Európai Unió is prioritásként kezeli a körforgásos gazdasági modellre való áttérést.

Alapvető cél: visszaforgatni a termelési folyamatba, és minimalizálni a hulladék képződést.

A körforgásos gazdasági modell alkalmazása a turizmusban:

A COVID vírushelyzet miatt kialakult pandémia pozitív hatása, hogy az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás visszaesett, azonban a pandémia elmúltával újra visszaáll a termelés intenzitása, ezzel a káros anyag kibocsátás is megnő, illetve a korábbi szintre áll vissza. Ezekre a feladatokra fokozottabban kell figyelni.


Tevékenységek az alprojekten belül:


A videóban a „Turizmus egész évben…” alprojektről beszélgetünk Varga-Dani Barbarával és Neumanné Dr. Virág Ildikóval:


*Az Ellen McArthur Alapítvány a megvalósítás négy fő elemét határozta meg:

  1. Az első a körkörösség és az életciklus-alapú szemlélet megjelenítése már a gazdasági tervezés folyamata során;
  2. A második feltétel az új, innovatív üzleti modellek kifejlesztése és alkalmazása (kölcsönösen előnyös, akár ágazatközi üzleti megállapodások, platformok révén);
  3. Harmadik elemként említi a tanulmány a termékek életciklusának lehető legnagyobb mértékű meghosszabbítását (egyúttal a hulladékok keletkezésének visszaszorítását);
  4. Negyedik szempontként jelenik meg a rendszerszintű ösztönzők és a kedvező gazdasági (üzlet) környezet megteremtése. Ez utóbbi területen a kormányzati szereplők felelőssége és jelentősége óriási.

Vissza a főoldalra. >>>

Az alprojekt a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című Pályázati Projekt keretében valósul meg.