Probléma, amelyre az alprojekt megoldást nyújt:
Magyarországon az ágazat közvetlenül 6,3%-kal járul hozzá a GDP-hez, 9,1%-kal a foglalkoztatáshoz (KSH, 2019). A Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030-ig kijelölte azokat a konkrét termékeket (egészség-, kulturális, bor- és gasztronómia-, hivatás-, rendezvény-, aktív- és természeti turizmus) és desztinációkat (a Balaton és benne Veszprém is ide tartozik), amelyek fenntartható fejlesztése nemzetgazdasági szempontból is kiemelt kérdés.
A „Fenntartható fesztiválok és rendezvények – Látogatói és szervezői attitűd fejlesztése” projekttéma kapcsán érintett Veszprém-Balaton térség 2023-ban Európa Kulturális Fővárosa lesz, ez várhatóan újabb hazai és nemzetközi vendégeket vonz a régióba. A jelenlegi kulturális kínálat erősen épít a nagyrendezvényekre, fesztiválokra (BeMyLake, Balaton Sound, Utcazene Fesztivál, VeszprémFest, Művészetek Völgye), amelyek keresleti és kínálati szempontú újragondolása, a fenntarthatóság társadalmi és környezeti pilléreinek előtérbe helyezése kulcskérdés.
A projekttéma kapcsán a következő kérdéseket vizsgáljuk, és keressük a fenntartható fejlődés lehetőségét:
- fogyasztói magatartás és attitűd (kereslet) a műanyaghasználat csökkentésével, a szelektív hulladékkezeléssel, a papírmentesebb mindennapokkal, a közösségi közlekedés elterjesztésével, a helyi termékek és értékek előnyben részesítésével kapcsolatban;
- a fesztivál- és rendezvényszervezők érzékenyítése a társadalmi (fogyatékosság, helyi lakosság, fiatal generációk) és környezeti (ökológiai lábnyom csökkentése, zajhatás mérséklése) problémák kapcsán;
- új/környezetbarát szolgálatások bevezetése (hatékony hulladék-, víz- és energiakezelés, személyek és áruk áramlásának megtervezése, újrahasznosított ajándéktárgyak) a fesztiválokon, rendezvényeken;
- fenntarhatósági kritériumok érvényesítése a rendezvények/fesztiválok esetében.
Az alprojekt célja:
A fenntartható fesztiválokhoz és rendezvényekhez kapcsolódóan módszertani eszközök és jó gyakorlatok, illetve tudásmegosztás (zöldrendezvény-kritérium, hulladék-, víz- és energiakezelés, újrahasznosított ajándéktárgyak, mobilitás, cashless értékesítés, önkéntesség, társadalmi fenntarthatósági kérdések, helyiek bevonása stb.) biztosítása a fesztiválszervezőknek, valamint szemléletformáló edukációs aktivitások kidolgozása a szervezőknek és a résztvevőknek.
A projekt elsősorban a hazai fesztivál- és rendezvénykínálat piaci szereplői (a szervezésben érintett profitorientált cégek, önkormányzatok, kulturális intézmények, egyesületek) körében biztosít hasznosítható módszertant és tudást. Az eredmények továbbá hasznos segítséget nyújtanak a fesztiválok beszállítói körének, akik különböző termékeikkel és szolgáltatásaikkal a zöld rendezvények keresletét, fogyasztóit célozzák meg (pénzintézetek, szálláshely- és vendéglátás-szolgáltatással foglalkozó cégek, mobilitást segítő közlekedési vállalatok, marketing- és kommunikációs cégek, az energia-, hulladék-, vízgazdálkodás terén érdekelt vállalatok, továbbá a helyi termelők, előadók, művészek stb.).
Néhány példa a közvetlen hasznosításra:
- visszaváltható pohár: a betétdíjas, visszaváltható rendszer a megelőzést és az újrahasznosítást is elősegíti, használatával töredéknyi hulladék keletkezik; elhasználódás után pedig, szelektíven gyűjtve ugyanúgy másodnyersanyag, mint az egyszer használatos pohár;
- biológiailag lebomló étkezési eszközök bevezetése: komposztálható hulladékként értékes másodnyersanyagot képvisel, szelektíven gyűjtve;
- TELEKOCSI rendszer: lényege, hogy a fesztiválra, rendezvényre érkező autóknak minél nagyobb legyen a kihasználtságuk, ezzel is csökkentve a környezetszennyezést;
- közösségi közlekedés: a károsanyag-kibocsátás még jobban csökkenthető, ha minél többen érkeznek pl. vonattal a rendezvényekre; fontos motiváció a szolgáltató (pl. MÁV) által nyújtott kedvezményes tarifa a fesztivállátogatóknak, illetve a kerékpárszállítás biztosítása;
- alternatív közlekedési formák: a bringával érkezőknek ingyenes kerékpártároló biztosítása a rendezvény területén; riksa-taxi, elektromos autó, kerékpárbérlés biztosítása a fesztiválhelyszín és környezete (pl. turisztikai látnivalók a városban) közötti közlekedésre;
- ökotudatos fesztiválozást népszerűsítő (játszva okulunk) akciók;
- fair trade / helyi termékek választása: etikus gazdaságból, helyi termelőktől stb. származó termékek (étel, ital, ajándéktárgy stb.) tudatos választása mind a szervezők, mind a látogatók részéről.
18 TIPP A FENNTARTHATÓ RENDEZVÉNYSZERVEZÉSHEZ – Kézikönyv
A kézikönyv áttekintést ad a fesztiválok fenntarthatósággal összefüggő környezeti, társadalmi, gazdasági kérdéseiről.
Alapvetően abban nyújt segítséget, hogy a fesztiválszervezők által megvalósítható módon mutatja be: milyen egy „zöld fesztivál” ideális esetben, hogyan lehet a helyi értékeket, a helyi lakosság igényeit figyelembe venni?
A kézikönyv a jó gyakorlatok mellett javaslatokat fogalmaz meg a szervezéshez, lebonyolításhoz, valamint kézzelfogható tanácsokat ad a gyakorlati (energiaellátás, vízhasználat, szennyvízkezelés, hulladékkezelés, helyi társadalom és helyi értékek kérdésköre, programok, közlekedés, étkezés, szállás) megvalósításhoz.
A 18 TIPP A FENNTARTHATÓ RENDEZVÉNYSZERVEZÉSHEZ kézikönyv szellemisége illeszkedik az Európa Kulturális Fővárosa projekt célkitűzéséhez. A fesztivál- és rendezvényszervezés fejlesztése, modernizációja révén ez a szektor is hozzájárul a fenntarthatósághoz, azaz hosszú távon is a Veszprém–Balaton régió társadalmi, környezeti és gazdasági érdekeit szolgálja.
A 18 TIPP A FENNTARTHATÓ RENDEZVÉNYSZERVEZÉSHEZ c. kézikönyv megtekinthető és letölthető itt. >>>
A videóban a „Fenntartható fesztiválok és rendezvények” alprojektről beszélgetünk Sigmond Eszterrel és Dr. Formádi Katalinnal:
Az alprojekt a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósul meg.
