A kutatóműhely vezetője: Dr. Gaál Zoltán – Dr. Szabó Lajos – Dr. Bittner Péter

A kutatóműhely létrejötte: 1993

A kutatóműhely a stratégiai menedzsment elméleti és gyakorlati problémáinak elemzésével foglalkozik. A kutatóműhely célja olyan, a gyakorlatban is hasznosítható eredmények elérése, amely hozzájárul a hazai és a nemzetközi vállalatvezetési kultúra fejlesztéséhez. A kutatóműhely kutatási projektjeit hazai és nemzetközi szakmai partnerekkel végzi. A projekteket vállalatok, illetve alapítványok szponzorálják. A kutatási projektekről írásos kutatási jelentés és szóbeli prezentáció készül. A projektek értékelése a projekt partnerek és a szponzorok jelenlétével zajló workshopokon történik. A kutatóműhely alapvető törekvése, hogy a kutatási eredmények beépüljenek a Gazdaságtudományi Karon oktatási tananyagaiba.

 

„Karbantartási stratégia – Szervezeti kultúra – Üzleti folyamatok” kutatási projekt

A kutatás résztvevői:

A kutatás célja:

Magyarország egy kicsi, nyitott gazdaság az egyre inkább globalizálódó világban. Magyarország legjelentősebb gazdasági szervezetei is dominánsan maximum a közép-európai régióban számítanak jelentősnek, világviszonylatban pedig jelentőségük kisebb. A hazai vállalatok alapvetően más (nem feltétlenül csak külföldi) szervezetek beszállítói, ami – főleg a mai gazdasági feltételrendszer ismeretében – jelentős mértékű függőséget eredményez.

Ahhoz, hogy egy szervezet megtarthassa beszállítói pozícióját vagy beszállítóként bekapcsolódhasson egy ellátási láncba, komoly erőfeszítéseket kell tennie, melyek gyakran a megrendelő fél szabályaitól is függ. A gazdasági környezet kiszámíthatósága az elmúlt években globális szinten is a megbízhatatlan irányba változott és ez a szervezetek számára is komoly kihívásokat hozott magával. A megrendelő szervezetek fokozottabban érdekeltebbek abban, hogy „jól működjenek” és „jó” beszállítókkal dolgozzanak együtt, míg a beszállítóknak „azért is futniuk kell, hogy egy helyben maradhassanak”.

A kutatást Magyarországon működő gazdasági szervezetek bevonásával végeztük el A kutatás gyakorlati megközelítésen nyugvó célja, hogy a magyarországi szervezetek számára segítséget adjon abban, hogy az üzleti folyamataikat „jobban” tudják működtetni, aminek eredményeképpen a függőségük csökkenthető, versenyképességük növelhető.

A kutatás időtartama:

2009-2013

A kutatás rövid leírása:

A kutatás során a kérdőíves megkérdezés módszerével összesen 261 magyarországi vállalatot vizsgáltunk. Minden vállalatnál az elsőszámú vezetőt kérdeztük meg, a hazai nagyvállalatok 10%-át sikeresen be tudtuk vonni a kutatásba.

A kutatási célok rögzítését, a szakirodalomban leírtak tanulmányozását és a kutatási kérdések és hipotézisek megfogalmazását követően végeztük el az empirikus vizsgálatokat, melyeket ökonometriai elemzéseknek vetettünk alá, és ezek eredményeképpen álltak elő a kutatás eredményei, melyeket széles körben publikáltunk.

A kutatás eredményei:

A kutatás kitér arra, hogy egy szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia rendszere milyen elemekből építhető fel, majd megvizsgáltuk, hogy milyen kapcsolatok azonosíthatóak a megrendelő és beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégia rendszere között.

A kutatás újszerű eredménye, hogy a szervezet üzleti folyamatainak karbantartásán értelmezve bizonyíthatóan léteznek azon karbantartási stratégia csoportok, melyeket a szakirodalom a műszaki tudományterületen már pontosan definiált. Így megállapítottuk, hogy az üzleti életben felfedezhető jelenségek leírására alkalmazhatóak műszaki jellegű jelenségek, mint például a különböző karbantartási stratégiák, vagy meghibásodási jellemzők.

Újszerű eredmény, hogy a kutatás kapcsolatokat azonosít megrendelő és beszállítói szervezetek üzleti folyamatainak karbantartási stratégiái között. A kutatás eredményeképpen leírásra került, amennyiben ismert egy megrendelő szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégiája, akkor abból következtetést lehet levonni a beszállítói szervezet üzleti folyamatainak karbantartási stratégiájára. Ennek értelmében világossá vált, ha a megrendelő szervezet adott karbantartási stratégia szerint tartja karban üzleti folyamatait, akkor a beszállító szervezet üzleti folyamatainak karbantartása is nagy valószínűséggel (~83%) ugyanolyan módon történik. Ezen eredmény alapján gyakorlati szintű alkalmazási javaslatokat lehet megfogalmazni.

A kutatás rávilágított arra, hogy a szervezetek egy adott kultúra típusba történő besorolása esetén milyen különbségek fedezhetőek fel az üzleti folyamatokban jelentkező meghibásodásokban. A szervezeti kultúra meghatározásához Cameron és Quinn szervezeti kultúra típusait vettük alapul, míg a meghibásodások leírásához a Nemzetközi elektrotechnikai szótár biztosította a hátteret. Meghatároztuk, hogy a klán és a piac kultúra típusú szervezetek esetén különbség mutatható ki a szervezet üzleti folyamatainak számos meghibásodási jellemzőjének átlagos értékei között. Különbséget azonosítottunk a „helytelen alkalmazásból eredő meghibásodás”, „gyártási eredetű meghibásodás”, „jelentős hiba eredményezése” függő változók esetén.

Ezen eredmény alapján javaslatokat lehet megfogalmazni a gyakorló szakemberek számára, ha az üzleti folyamataikban jelentkező meghibásodási jellemzőket mérsékelni szeretnék, milyen irányba változtassák a szervezet kultúráját.

Legfontosabb publikációk:

Folyóiratcikkek:

Konferencia kiadványok:

Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?

Üzemfenntartás, Karbantartás és üzemfenntartás, Általános menedzsment, Vezetési szeminárium

 

IMAGINE-projekt (Investigation of MAnaGement performance in INternational Enterprises)

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatói:

A kutatás célja:

A kutatás fő célja a vezetési stílust és a vezetés sikerét meghatározó tényezők azonosítása. Ezen belül elsősorban azoknak a vezetési problémáknak a feltárása, amelyek a magyarországi tevékenységet folytató magyar-német vállalatok vezetői számára a legnagyobb kihívásokat jelentik.

A kutatás időtartama:

2003-2007

A kutatás rövid leírása:

A kutatás során személyes interjúk és kérdőíves megkérdezés módszerével összesen 86 magyarországi magyar-német vállalatot vizsgáltunk. Minden vállalatnál az elsőszámú vezetőt kérdeztük meg.
A projekt öt fő fázisra bontható. A problémafelvetés, valamint az irodalomkutatás után vezetői mélyinterjúkat készítettünk. A vállalatvezetőkkel folytatott interjúk a vezetési problémák gyakorlati oldalát világították meg különböző vállalati stratégia és gondolkodásmód oldaláról. A kérdőíves megkérdezést a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara támogatásával készítettük el. A kérdőívek értékelésekor egyszerű statisztikai elemzéseket, a mélyebb összefüggések feltárására kauzális elemzéseket végeztünk.

A kutatás eredményei:

A vizsgált magyar-német vállalatoknál a policentrikus és az etnocentrikus vállalati stratégiák túlsúlya figyelhető meg.
A német vezetők által képviselt vállalatok célkitűzései között rövid távon a pénzügyi mutatók dominálnak. A magyar vezetők által irányított vállalatoknál a munkatársak fejlesztése már rövid távon érezteti hatását.
A megkérdezett magyar vezetők a német és a magyar vállalati kultúra közötti különbséget jóval kisebbnek látják, mind a hazánkba delegált német vezetők.
A vezetői önértékelésben a magyar vállalatvezetőknél az alkalmazkodó- és beleérző-képesség, a korrekt magatartás, a felelősségtudat és a problémamegoldó-készség dominál. A német vállalatvezetőkre a nemzetközi karakter, a döntésképesség, az akaraterő és az érdekérvényesítő képesség jellemző leginkább.
A vezetők kevesebb, mint 60%-a alkalmazza jelenleg azt a vezetési stílust, amit egyébként a leginkább preferálna. A magyar és a német vezetők között itt is megfigyelhető néhány különbség: a német vezetők alapvetően a beosztottak részvételére építő vezetési stílust preferálnának, azonban jelenlegi pozíciójukban autokratikusabb vezetést képviselnek, mint magyar vezetőtársaik.
Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar-német vállalatoknál a vezetés sikerét a vállalati célok jellege, valamint a vezetői típus határozza meg leginkább. Vizsgálataink szerint ezen vállalatoknál az erőteljes munkatárs-orientáltság és a pénzügyi célok előtérbe helyezése kimutatható hatással van a vezetés sikerére. Az alkalmazott vezetési stílus és a vezetés sikere között nem mutatható ki semmiféle összefüggés.

Legfontosabb publikációk:

Könyvek:

Folyóiratcikkek:

Konferencia kiadványok:

Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?

Stratégiai menedzsment, Általános menedzsment, Vezetési szeminárium, Globalizáció és szervezeti kultúra, Szervezet- és munkapszichológia, Szervezeti magatartás, Menedzsment kihívások

 

Kultúrák versengése a globalizáció korszakában – A nemzeti kultúra jellemzőinek és összefüggéseinek vizsgálata a Trompenaars-modell alapján

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatói:

A kutatás célja:

A kutatás fő célja egyrészt a magyar nemzeti kultúra sajátosságainak, a kulturális beállítottság összefüggéseinek, másrészt a nemzeti kultúra és a versenyképesség kapcsolatának vizsgálata volt. Az egyének szintjén végzett vizsgáltatok elsődleges célja, hogy meghatározza az egyének kulturális jellemzőinek, az úgynevezett személyiségfaktoroknak a befolyásoló tényezőit. Az egyének szintjén végzett vizsgálatokkal ellentétben a nemzetek szintjén végzett elemzések célja, nem a kulturális sajátosságokat meghatározó tényezők, hanem a kultúra hatásának vizsgálata, a gazdasági fejlettség kultúra általi befolyásoltságának feltérképezése volt.

A kutatás időtartama:

2004-2007

A kutatás rövid leírása:

A kutatás alapját egy, a Trompenaars-kérdőívvel, Magyarországon elvégzett felmérés szolgáltatja, amely empirikus adatfelvétellel 2004-ben és 2005-ben zajlott. A vizsgálat kvantitatív módszertannal történt és keresztmetszeti vizsgálat volt. A kérdőíves kutatáshoz kapcsolódó minta összes elemszáma 501. A válaszadók vállalatok vagy szervezetek közép- illetve felsővezetői pozícióját betöltő, Magyarországon élő, magyar állampolgárságú személyek voltak.
Az elemzések a primer adathalmaz mellett két másik szekunder adathalmazra támaszkodtak. Az egyik a Trompenaars-adatbázis országokra vonatkozó kultúraadatai. A nemzeti kultúra jellemzők a különböző országok vonatkozásában egységes, a magyarországi felméréshez használttal megegyező kérdőív segítségével kerültek meghatározásra és az adatbázis a központi, Trompenaars által kidolgozott kultúramodell hét dimenziójának értékeit tartalmazza az országokhoz kapcsolódóan. Az elemzésekhez a versenyképesség vonatkozásában pedig a svájci IMD World Competitiveness Yearbook 2005-ös adatai kerültek felhasználásra. Az IMD évente ad ki versenyképességi rangsort, amelynek összeállítása széleskörű mutatók összegzésével történik. A kérdőívek kiértékelését a Trompanaars Hampden-Turner Intercultural Management Consulting végezte, a mélyebb összefüggések feltárása korrelációanalízis és lineáris regresszió segítségével történt.

A kutatás eredményei:

A kutatás során meghatározásra kerültek Magyarország nemzeti kultúrájának jellemzői, amelyek a következők: univerzalizmus, individualizmus, specifikus orientáció, semleges orientáció, enyhe szerzett státuszú orientáció, enyhe jövő-orientáció és enyhe külső-orientáció.
A demográfiai jellemzők és a kulturális beállítottság összefüggéseinek vonatkozásában, a profit-orientált és a non-profit szférában dolgozók kulturális sajátosságainak összehasonlítása alapján kijelenthető, hogy a két szféra dolgozói eltérő kulturális sajátosságokkal rendelkeznek. A profit-orientált szektorra magasabb mértékű jövő-orientáció jellemző. A non-profit szféra pedig magasabb értéket mutat az univerzalizmus, a múlt-orientáció és kis mértékben a semleges orientáció tekintetében.
A kutatás eredményeképp felállított másik modell a nemzeti kultúra és a versenyképesség összefüggéseit mutatja be. A modell 42 ország adatai alapján került összeállításra. Az elemzések egyértelműen igazolták a kultúra és versenyképesség összefüggését országok szintjén. A versenyképességet meghatározó kultúradimenziók a semleges/emocionális, szerzett/öröklött státuszú és a múlt-orientáció. A dimenziókhoz kapcsolódó ellentétes kultúrajellemzők közül, a semleges és a szerzett státuszú orientáció hat pozitívan a versenyképességre, míg a múlt-orientáció negatívan.
A gyakorlati jellegű vizsgálatok utolsó része térségek és országok versenyképesség szempontjából meghatározó kulturális dimenziók mentén történő összehasonlítását foglalja magába. Az összehasonlítások alapját a kutatás során feltárt – nemzeti kultúra és versenyképesség összefüggéseit alátámasztó – megállapítások jelentették. A térségek vonatkozásában a három, világgazdasági szempontból legmeghatározóbb gazdasági térség összehasonlítására került sor. A szerzett/öröklött státuszú orientáció tekintetében jelentős eltérések figyelhetők meg. A legnagyobb mértékű szerzett státuszú orientációval rendelkező térség az észak-amerikai, ezt követi jelentősen alacsonyabb értékű szerzett státuszú orientációval az Európai Unió. Japán és a Dél-kelet Ázsia térségére pedig már inkább az öröklött státuszú orientáció a jellemző. A semleges/emocionális dimenziót vizsgálva megállapítható, hogy Észak-Amerika és az ázsiai térség hasonló mértében semleges orientált, míg az Európai Unió a dimenziót jelképező skála középértékénél helyezkedik el, ami azt mutatja, hogy egyik sajátosság dominanciája sem jellemző. Érdekes eredményt hozott a térségek időorientáció szerinti összehasonlítása. Eszerint Észak-Amerika jellemzően jövő-, Japán és Dél-kelet Ázsia jelen-, míg az Európai Unió múlt-orientált. Az Unió tehát a versenyképességet meghatározó kultúradimenziók közül az idő- illetve a szerzett státuszú orientáció vonatkozásában mutat kedvezőtlen sajátosságokat a világgazdasági térségekkel összehasonlítva.
Magyarország és az Európai Unió összehasonlításából az a megállapítás adódott, hogy hazánk több, a versenyképességet meghatározó kulturális sajátosság tekintetében is az Európai Unióhoz, illetve annak meghatározó országaihoz hasonló, sőt kedvezőbb helyzetben van. Ilyen például a semleges orientáció, amelyben hazánk az Európai Unió átlagánál magasabb értéket mutat. Hasonlóan kedvező kulturális sajátosságokkal rendelkezik Magyarország az időorientáció tekintetében is, ahol az Unió múlt-orientációjával ellentétben hazánkra, ha csak kis mértékben is, de a jövő-orientáció dominanciája a jellemző. A szerzett/öröklött státuszú orientáció tekintetében azonban más a helyzet. A szerzett státuszú orientáció vonatkozásában Magyarország lényegesen alacsonyabb értéket mutat, mint az Európai Unió átlaga. Hazánkra csupán kis mértékben a középérték feletti, míg az Európai Unióra jelentősebb szerzett státuszú orientáció a jellemző.

Legfontosabb publikációk:

Könyvek:

Folyóiratcikkek:

Konferencia kiadványok:

Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?

Stratégiai menedzsment, Általános menedzsment, Vezetési szeminárium, Globalizáció és szervezeti kultúra, Kulturális különbözőségek menedzselése, Menedzsment kihívások

 

Tudatos Tudásmenedzselés a Tudásgazdaságban – A tudásmenedzsment sajátosságainak vizsgálata a magyar szervezeteknél

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatói:

KPMG-BME Akadémia, Budapest

A kutatás célja:

A kutatás fő célkitűzése, hogy a gyakorlatban hasznosítható, ugyanakkor elméletileg és módszertanilag megalapozott megközelítés kerüljön kidolgozásra, amely elősegíti a szervezetek tudásmenedzsmenttel kapcsolatos tevékenységeinek feltérképezését és megvalósítását, valamint rámutasson mindezek támogatására alkalmas tudásmegosztó kultúra kialakításának jelentőségére.

A kutatás időtartama:

2004-2007

A kutatás rövid leírása:

A kutatóműhely egyrészt empirikusan, kvantitatív kutatási módszerekkel vizsgálja a magyar szervezetek tudásmenedzsment-gyakorlatának sajátosságait. Az elemzés a kutatóműhely közreműködésével kidolgozott és lebonyolított „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” kérdőíves felmérés adatbázisán alapul (130 szervezet). A kutatás kísérletet tesz a szervezetek tudásmenedzsment-gyakorlatát leíró faktorok modellezésére, továbbá egy folytonos érettségi modell megalkotására. A kutatóműhely bevezeti a szervezetek tudásmenedzsment-gyakorlatának fejlettségi szintjét meghatározó mutatószámot, majd pedig feltárja a szervezet mérete és a tudásmenedzsment-gyakorlatának fejlettségi szintje közötti összefüggéseket. A kutatóműhely kvalitatív, esettanulmány módszerrel (6 szervezet esetében) vizsgálja a kapcsolatot a tudásmenedzsment programok sikeres alkalmazása és a szervezeti kultúra között.

A kutatás eredményei:

A kutatás meghatározta egy szervezet tudásmenedzsment-gyakorlatát leíró hét faktort, amelyek modellezésével megalkotta a Tudásmenedzsment-profil érettségi modellt. A modellt alkotó hét faktor a tudatosság, a rögzítés, a megosztás, a technológia, az információ, a közösség és az infrastruktúra. A folytonos érettségi modell a tudásmenedzsment-faktorok segítségével azonosítandó területeket nevez meg, amelyeken belül az egyes tudásmenedzsment-elemek bevezetésével és alkalmazásával tudja a szervezet fejleszteni tudásmenedzsment-gyakorlatát.
A tudásmenedzsment faktorok értékéből létrehozott egy új mutatószámot, a Tudásmenedzsment-indexet, amely egy szervezet tudásmenedzsment-gyakorlatának fejlettségi szintjét mutatja meg. Az empirikus felmérésben résztvevő szervezetek esetében ez a mutatószám a teljes minta átlagához való viszonyt fejezi ki, vagyis megmutatja, hogy egy szervezet átlagos, átlag alatti vagy éppen átlag feletti tudásmenedzsment-gyakorlattal rendelkezik-e.
A szervezet mérete, ezen belül is a szervezet éves árbevétele és a tudásmenedzsment fejlettségi szintje között összefüggést találtunk. A kutatás megállapította, hogy egy szervezet minél nagyobb árbevétellel rendelkezik, annál nagyobb a Tudásmenedzsment-index értéke, vagyis tudásmenedzsment-gyakorlatának fejlettségi szintje annál magasabb.
A kutatás megvizsgálta a Trompenaars-féle szervezeti kultúra típusok közül az „irányított rakéta” típusú kultúrával rendelkező szervezetek esetében a tudásmenedzsment programok alkalmazását. Interjú készült a „Tudásmenedzsment Magyarországon 2005/2006” felmérés, valamint a Magyar nemzeti kultúra kutatás közös résztvevőivel. A kutatás megállapította, hogy valamennyi „irányított rakéta” szervezeti kultúrával rendelkező szervezet sikeres tudásmenedzsment programot folytat, amelyből következtethető, hogy ezen kultúratípus sajátosságai támogatják a tudásmenedzsment-gyakorlat ideális működését.

Legfontosabb publikációk:

Könyvek:

Folyóiratcikkek:

Konferencia kiadványok:

Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?

Stratégiai menedzsment, Általános menedzsment, Vezetési szeminárium, Tudásmenedzsment

Díjak

 

International Mapping of Knowledge Sharing Excellence

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatói:

A kutatás célja:

A kutatás célja kiválasztott közép-, kelet-európai országok (Magyarország, Szlovákia, Románia, Ukrajna, Csehország és Lengyelország) közép-, és nagyvállalatainál feltárni azokat a tényezőket, amelyek jelentős mértékben befolyásolják a tudás megosztás érettségét a felső vezetés / az ügyvezetés alatt álló vezetők körében, továbbá megvizsgálni ezen vezetőknek a tudásmegosztás érettségében betöltött szerepét.
A kutatóműhely kutatási projektjeit hazai és nemzetközi szakmai partnerekkel végzi. A projekt alapítványok szponzorálják. A kutatási projektekről írásos kutatási jelentés és szóbeli prezentáció készül.

A kutatás időtartama:

2006-2009

A kutatás rövid leírása:

A kutatás során személyes interjúk és kérdőíves megkérdezés módszerével összesen magyarországi illetve közép-, kelet-európai országok vállalatait vizsgáltunk. Minden vállalatnál a felső vezetés / az ügyvezetés alatt álló vezetőt kérdeztük meg.
A projekt öt fő fázisra bontható.
A problémafelvetés, valamint az irodalomkutatás után vezetői mélyinterjúkat készítettünk. A vezetőkkel folytatott interjúk a tudásmenedzsmenttel, tudásmegosztással kapcsolatos vállalati gyakorlatot világítják meg. A kérdőívek értékelésekor egyszerű statisztikai elemzéseket, a mélyebb összefüggések feltárására kauzális elemzéseket végeztünk.

Legfontosabb publikációk:

Konferencia kiadványok:

Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?

Stratégiai menedzsment, Vezetési szeminárium, Tudásmenedzsment, Szervezetfejlesztés, Menedzsment kihívások

 

Nemzetközi sportrendezvényi projektek sikerességének vizsgálata

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatói:

A kutatás célja:

Kutatásunk célja a hazánkban, valamint a kiválasztott európai országokban rendezett nemzetközi sportesemények sikertényezőinek azonosítása, valamint a versenyek sikerének megítélésében szerepet játszó kritériumok definiálása. Továbbá célunk, azon szervezési megoldások, menedzsment módszerek összegyűjtése, amelyek a sportrendezvényi projektek sikerességét meghatározzák.

A kutatás időtartama:

2004-2007

A kutatás rövid leírása:

A kutatás során a releváns szakirodalmak, valamint a tapasztalt sportrendezvény-szervezőkkel készített személyes interjúk alapján került összeállításra a kutatás modellje, amely bemutatja a sportrendezvényi projektek siker tényezőit és kritériumait, valamint a modell elemei között fennálló lehetséges kapcsolatokat.
A kutatási modell vizsgálatára egyrészt empirikus kutatást végzünk, amely során személyes interjút készítünk néhány kiválasztott sportrendezvény szervezőivel tapasztalataik megismerésére, valamint kérdőíves megkérdezést végzünk a hazánkban és a kiválasztott országokban 2000 és 2007 között megrendezett nemzetközi sportrendezvények szervezői körében. Másrészről pedig a szekunder vizsgálat keretében néhány kiválasztott sportesemény projekt dokumentációjának és értékelésének részletes elemzésére kerül sor.

A kutatás eredményei:

Az interjúk tapasztalatai, a kérdőívek eredményeinek statisztikai elemzése, valamint a szekunder vizsgálatok értékelése alapján kapott kutatási eredmények feltárják, hogy mely tényezők befolyásolják a sportrendezvények sikeres megszervezését és lebonyolítását.

Legfontosabb publikációk:

Folyóiratcikkek:

Nemzetközi konferencia kiadványok:

Hazai konferencia kiadványok:

Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?

Projekt menedzsment, Rendezvényszervezési projektek, Projektek tervezése és irányítása

 

EUROMOST ( EUROpe – MObilité – STages ) Szakmai gyakorlat és mobilitás közép-és kelet Európában

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatója:

Leonardo d Vinci EU program

A kutatás célja:

Felhívni a tanulók, a fiatal diplomások, a képzésben résztvevők, és minden európai személy figyelmét, az egyesült európai országokban lévő szakmai gyakorlati és mobilitási lehetőségekre.

A kutatás időtartama:

2003 – 2006

A kutatás rövid leírása:

A kutatás során dokumentumelemzéssel és interjú módszerrel tártuk fel a tisztán magyar, illetve vegyes tulajdonú vállalatok fogadókészségét, és azt, hogy mit nyújtanak a hozzájuk érkező gyakornokoknak. Az interjúk során rákérdeztünk arra, hogy miként értelmezik a gyakorlatot, milyen információkkal segítik a gyakorlati hely keresését, és mire készüljenek fel a pályázók.

A kutatás eredményei:

Szakmai gyakorlati és munkavállalási útmutató és hasznos tanácsok gyűjteménye a kétirányú mobilitás elősegítésére.
Internet alapú gyakornoki és munkahelyi adatbank, mely összekapcsolja azokat, akik szakmai gyakorlati helyet illetve munkahelyet keresnek és kínálnak a kibővült Európai Unióban.
47 oktatási modul az európai országok kultúrájáról, bemutatva történelmüket, földrajzukat, geopolitikájukat, gazdaságukat, kereskedelmüket, politikai életüket intézményrendszerüket és minden napi életüket.
Nyelvi háttérprogramként a LELA (Learning Eastern Languages ) lehetőséget biztosít az újonnan csatlakozott országok nyelvének tanulásához. Ezen belül a „Hallgasd, hogy értsd” modul segíti a frissen csatlakozott országon polgárainak a nyelvtanulását.

Mely tantárgyak oktatásában kerültek felhasználásra a kutatási eredmények?

Humánerőforrás menedzsment, Karrier Irodák tevékenységében

 

Humánmenedzsment a gyakorlatban

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatói:

A kutatás célja:

A humánerőforrás elméletének és gyakorlatának fejlesztése, terjesztése a KKV-k, és más munkaszervezetek gyakorlatában.

A kutatás időtartama:

2003 – 2007

A kutatás rövid leírása:

Kezdetben a humánerőforrás menedzsment hazai helyzetét kutattuk. Ezen felmérés eredményeként körvonalazódott a dolgozói elégedettség, a tudásmenedzsment, a humán kontrolling valamint az EU csatlakozás hatásvizsgálatának szükségessége. Kérdőíves felméréseink arról győztek meg, hogy Magyarországon a humánerőforrás menedzsment témakörét a munkaszervezetek az EU-hoz viszonyítva felszínesen kezelik. Van dolgozói elégedettség vizsgálat, de nincs visszacsatolás. Beszélünk a tudásmenedzsmentről, a humán kontrollingról, de ezek csak egy- egy vezető gondolatvilágában jelennek meg, vagy csak mutatószám háborút folytatnak anélkül, hogy a folyamatok szintjén vizsgálnák a kérdést. Arról is meggyőződtünk, hogy a humánmenedzsment szempontjából külön kell kezelni a kis és közepes méretű munkaszervezeteket (KKV), mert itt gyakorlatilag nincs olyan szakember aki a humán kérdésekkel szakszerűen tudna foglalkozni.

A kutatás eredményei:

A dolgozói elégedettség szakszerű kezeléséhez fontos lenne egy modell megalkotása, mely elősegítené az ennek során szerzett ismeretek beépülését az irányítási rendszerbe. A kutatást jelenleg egy PhD hallgató folytatja.
A tudásmenedzsmentet szintén a nagy munkaszervezeteknél elemzik, holott a jövő szempontjából nélkülözhetetlen lenne a KKV-k tudásmenedzsmentjének elemzése, fejlesztése. Ezen a területen Hajós Tamás ért el eredményeket a Kürt Rt-nél folytatott kutatása alapján, és nyert a 2004. évi OTDK-n első díjat.
Az EU humánterületen gyakorolt hatásáról kedvezőtlen kép alakult ki, mert sok esetben az ide érkező jó nevű multik is a magyar szintre „silányodtak”.
A humán kontrolling területet kutatva megállapítottuk, hogy a létszámtervezés költségalapra helyezésével nincsenek megbízható alapadatok a rendszer működtetéséhez. Ebből következően a mutatószámok nem megbízhatóak. Jelenleg két PhD hallgató folytat kutatásokat ezen a területen.

Legfontosabb publikációk:

Folyóiratcikkek:

Konferencia kiadványok:

Mely tantárgyak oktatásában kerültek felhasználásra a kutatási eredmények?

Humánerőforrás menedzsment, humán kontrolling, MsC tantárgyként.

 

Középvezetők tudásmegosztása és tudásmegosztást segítő kompetenciái

A kutatás résztvevői:

A kutatás célja:

A kutatás célja azon tényezők feltárása, amelyek a magyarországi közép- és nagyvállalatoknál dolgozó középvezetők tudásmegosztásának érettségét leírják továbbá azon kompetenciacsoportok és kompetenciák feltárása, amelyeket ezen középvezetők fontosnak tartanak a tudásmegosztás eléréséhez. A kutatás további céljai között szerepel annak vizsgálata, hogy az egyéni és szervezeti jellemzők közül mely tényezők hatására mutatkozik különbség ezen középvezetők tudásmegosztásának érettségében és által fontosnak tartott kompetenciacsoportokban.

A kutatás időtartama:

2009-2013

A kutatás rövid leírása:

A kutatóműhely empirikusan, kvantitatív kutatási módszerek felhasználásával vizsgálja a magyarországi közép és nagyvállalatnál dolgozó középvezetők tudás megosztásának sajátosságait. Ezen elemzés a kutatóműhely a középvezetők körében lebonyolított kérdőíves felmérés adatbázisán alapulva feltárja a középvezetők tudásmegosztásának érettségét leíró elemeket valamint azon kompetenciacsoportokat, amelyeket a középvezetők fontosnak tartanak a tudásmegosztás megvalósításához. A középvezető egyéni és szervezeti jellemzői tekintetében eltérés mutatkozhat a feltár elemeknél és kompetenciacsoportoknál, így ennek vizsgálatára is kitér a kutatócsoport.

A kutatás eredményei:

A kutatás feltárta, hogy a magyarországi közép- és nagyvállalatoknál dolgozó középvezetők tudásmegosztásának érettsége a középvezetők egymás számára való rendelkezésre állásával, a középvezetők és beosztottjaik egymás számára való rendelkezésre állásával, a középvezetők egymás számára nyújtott tudásának hasznosíthatóságával, valamint a középvezetők és beosztottjaik egymás számára nyújtott tudásának hasznosíthatóságával határozható meg.

A kutatás eredményei alátámasztották, hogy eltérés mutatkozik a középvezetők tudásmegosztásának érettségét leíró négy elemen belül az egyéni jellemzőket leíró elemek legalább egyike alapján. Ezen elemek közé tartozik a középvezető funkcionális beosztása, kora és a szervezetnél eltöltött éveinek száma. Az eredmények ezen kívül azt is igazolták, hogy eltérés mutatkozik a középvezetők tudásmegosztásának érettségét leíró három elemen belül a szervezeti jellemzőket leíró elemek legalább egyike alapján. A szervezet típusa, tevékenységi köre és a szervezet által kiszolgált vevői igények típusa található meg ezen elemek között.

A kutatás eredmények alapján megállapítható volt, hogy ezen középvezetők által fontosnak tartott tudásmegosztást elősegítő kompetenciák csoportjába tartoznak a gondolkodáshoz kapcsolódó módszertani kompetenciák, a munkavégzés módjához, stílusához kapcsolódó módszertani kompetenciák, a kommunikációs készségekhez kapcsolódó társas/szociális kompetenciák, az együttműködési készségekhez kapcsolódó társas/szociális kompetenciák, a szakmai kompetenciák, a személyes kompetenciák és az interkulturális kompetenciák.

Az eredmények alapján megállapítható, hogy eltérés mutatkozik a középvezetők által fontosnak tartott tudásmegosztást elősegítő kompetenciák három csoportja tekintetében az egyéni jellemzőket leíró elemek legalább egyike alapján, amelyek között megtalálható a középvezető funkcionális beosztása és a kora. Az eredmények igazolták még, hogy eltérés mutatkozik a középvezetők által fontosnak tartott tudásmegosztást elősegítő kompetenciák két csoportja tekintetében a szervezeti jellemzőket leíró elemek legalább egyike alapján, amelyek közé tartozik a szervezet típusa, tevékenységi köre és a szervezet által kiszolgált vevői igények típusa.

Legfontosabb publikációk:

Könyvek:

Folyóiratcikkek:

Konferencia kiadványok:

Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?

Stratégiai menedzsment, Tudásmenedzsment