A CROCUS projekt szlovén és magyar véleményvezérei tartottak közös táncházat
A Zsitkóci Slivovica Néptáncegyüttes bemutatójával indult szombaton a Táncház a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Majd Alenka és Rudolf Toplak Lendva környéki táncokat mutatott be és tanított meg a táncház résztvevőinek.
A Zsitkóci Slivovica Néptáncegyüttes a muravidéki Zsitkóc (Žitkovci) település egyik legfontosabb hagyományőrző csoportja, amely a helyi magyar és szlovén népi kultúra ápolásával foglalkozik. Az együttes központja a Muravidéken található Zsitkóc, amely közigazgatásilag Dobronak községhez tartozik. Elsősorban a muravidéki magyar néptáncokat (például lassú és gyors csárdásokat, verbunkokat) és népdalokat dolgozzák fel, de repertoárjukban gyakran szerepelnek a térségre jellemző polgári táncok is. Gyakran fellépnek a határ túloldalán, magyarországi fesztiválokon is. Zsitkócban egy felnőtt és egy gyermek néptánccsoport is működik, biztosítva a hagyományok továbbadását a fiatalabb generációk számára. A csoport neve (Slivovica) a térségre jellemző szilvapálinkára utal, amely a helyi gazdálkodás és vendégszeretet szimbóluma. Az együttes munkája szorosan kapcsolódik a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) kulturális tevékenységéhez, amely támogatja a kisebbségi magyar kultúra fennmaradását Szlovéniában.
A Zsitkóci Slivovica Néptáncegyüttes szakmai munkáját valóban Tóth István „Csonti” segíti tánctanárként és koreográfusként. Ő A CROCUS projekt Core Development Team tagja és a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetője. Munkássága során nemcsak a zsitkóci csoporttal, hanem más környékbeli együttesekkel (pl. a dobronaki néptánccsoportokkal) is szorosan együttműködik.
A Lendva-vidéken a 21. században zajlottak táncgyűjtések a helyi néptáncegyüttes vezetőinek kezdeményezésére. Az 1999-ben alakult Muravidék Néptáncegyüttes 2010-ig úgy járta a Kárpátmedencét, hogy saját, muravidéki, illetve Lendva-vidéki anyagot nem tudott bemutatni a színpadon. A nagy gyűjtési hullám idején a Muravidékre nem jutottak el a gyűjtők.
A Muravidék Néptáncegyüttes fellépéseiből adódóan azonban felmerült az igény arra, hogy saját táncanyaggal álljon színpadra. Ebből kifolyólag az együttes akkori vezetői, Alenka Toplak és Rudolf Toplak 2007 és 2010 között felkeresték a vidék idősebb korosztályát, hogy érdeklődjenek afelől, hogyan és miket táncoltak fiatalkorukban, milyenek voltak akkor a mulatságok, a lakodalmak.
A hat gyűjtési alkalom eredménye körülbelül tizenhét órányi felvétel, amely beszélgetéseket tartalmaz a táncról, táncéletről és táncalkalmakról, a táncos és lakodalmas szokásokról, valamint tartalmazza a középkorú és idősebb korosztály táncbemutatásait. A régi stílusú táncoknak csak a nyomai kerültek elő az emlékezetből, bár ezek népzenei anyaga megmaradt. A vidék új stílusú táncai a csárdás, gyorscsárdás és körcsárdás, amelyek motivikájukat tekintve igen szegényesek, kopottak, valamint a csárdás és gyorscsárdás motivikája alig tér el egymástól. A lakodalmakat említve azonban az elnépiesedett polgári társastáncok garmadája kerül elő az emlékezetből. A vidék lakodalmi tánckészlete igen gazdag, s a tánckincs jelentős részét alkotják a nyugati eredetű, elnépiesedett polgári társastáncok. A megkérdezettek tizenhét különböző lakodalmi és polgári eredetű táncot táncoltak el. Ezek jelentik az itteni népnek a néptáncot.
Hogy e vidék táncdialektus-határai meddig nyúlnak, nem tudjuk meghatározni. Ehhez egy részletesebb összehasonlító elemzés lenne szükséges, amely összehasonlítja a Muravidék táncait Zala és Vas megye egyéb területeinek táncaival, valamint a muravidéki szlovén és a muraközi horvát táncokkal.
A dobronaki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke Toplak Rudolf és felesége, Alenka Toplan tanár, néptáncos ugyancsak a CROCUS projekt Core Development Team tagja. A „dobronaki táncok” a Muravidéki magyar néptánc-hagyományokhoz, azon belül is a Dobronak község körüli régi tánc- és zenei anyaghoz kötődik, ahol a „Gólyamadár” egy ismert népdal (és tánc) motívuma, amely felbukkan népzenei gyűjtésekben, és a helyi kulturális örökség része, a táncok és a népszokások leírásaiban is megjelenik. A csárdás, a gyors forgók mellett a Gólyamadár népdalhoz kapcsolódó néptánccal is megismerkedhettek a táncház résztvevői.
Ez a határtalan Táncház is azt mutatja, mennyi kulturális kapocs rejlik a határmenti területeken.