A kutatócsoport létrejötte: 2007. január 01.

A kutatócsoport tevékenységének fókuszában mindenekelőtt a nyugat- és közép-dunántúli, ehhez kapcsolódóan a közép-magyarországi regionális fejlődés és innováció vizsgálata, a lisszaboni folyamaton belüli kibontakozási lehetőségek feltárása áll. Fel kívánjuk mérni, hogy a vizsgált régiókban (Budapest, Pest, Fejér, Veszprém, Vas, Győr-Moson-Sopron, Komárom megyék) a csatlakozás által nyújtott lehetőségek mekkora valós fejlődést eredményeztek, változott-e az innovációs potenciál, illetve annak kihasználása. Vizsgálni kívánjuk, hogy a két régióban az innovációs folyamatok mennyiben tudják közvetett módon növelni a szakképzett munkaerő iránti keresletet, illetve, hogy a régiók felsőoktatási intézményei mennyiben alkalmasak ezeknek az igényeknek a kielégítésére. Még eldöntésre vár, hogy a régióban hány „kutatóegyetem” alakul, ezek regionális fejlődésre gyakorolt hatásának vizsgálata ugyancsak – bár feltételes – kutatási célunk.

A lisszaboni stratégia a fenntartható fejlődés követelményeit is a tagországok, elé állítja. Megvizsgáljuk a két célrégióban, hogy a fenntarthatóság feltételeinek, illetve a környezetgazdasági szektor versenyképességének alakulása összhangban van-e a regionális adottságokkal és a lisszaboni stratégia Magyarországra még részletesebben megfogalmazásra kerülő céljaival.

Az ország EU-csatlakozása jelentős infrastrukturális fejlődést eredményezett a vizsgált két régióban (autópályák, gyorsforgalmi utak, vasút, csatornázás, hulladékkezelés stb.), és ez a fejlődés minden jel szerint folytatódik. A kutatócsoport fel kívánja mérni ezek regionális versenyképességi és tőkevonzási hatásait a 2007-2011 közötti időszak tartama alatt.

A kutatócsoport munkatársai

  • Dr. Török Ádám – a kutatócsoport alapítója
  • Dr. Kovács Zoltán – a kutatócsoport vezetője
  • Vida Zsuzsanna – adminisztrációs vezető
  • Dr. Szívós Mihály – tudományos főmunkatárs
  • Neumanné Dr. Virág Ildikó – tudományos munkatárs
  • Dr. Banász Zsuzsanna – tudományos munkatárs
  • Nagy Andrea Magda – tudományos segédmunkatárs
  • Veres Anita – tudományos segédmunkatárs

A kutatócsoport korábbi munkatársai

  • Dr. Csuka Gyöngyi – tudományos munkatárs
  • Kovács Bernadett – tudományos segédmunkatárs

 

A nyugat- és közép-dunántúli régió innovációs térképének elkészítése

A kutatás résztvevői:

  • Dr. Török Ádám, akadémikus, egyetemi tanár, Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék, kutatócsoport vezető
  • Dr. Szívós Mihály, tudományos főmunkatárs, MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport
  • Csuka Gyöngyi, tudományos segédmunkatárs, MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport
  • Kovács Bernadett, tudományos ügyintéző, MTA-PE Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport

A kutatás támogatói:

A befogadó intézmények: Pannon Egyetem, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Berzsenyi Dániel Főiskola

A kutatás célja:

A kutatócsoport tevékenysége elsősorban a nyugat- és közép-dunántúli regionális fejlődés és innováció vizsgálatára irányul. Kutatómunkánk kiindulópontjának azt a tényt tekintjük, hogy ebben a két, gazdaságilag a közép-magyarországi után messze legfejlettebb magyarországi régióban a K+F- és az innovációs potenciál jóval gyengébb, mint a kevésbé fejlett régiókban található Miskolc, Debrecen vagy Szeged egyetemi városában, illetve vonzáskörzetében.

Így célunk annak feltárása, hogy milyen infrastrukturális fejlesztések segíthetik az összhang megteremtését a szóban forgó régiók működőtőke-vonzó képessége és innovációs potenciáljának a kiépítése között. Szélesebb innovációs vizsgálódásaink annak feltárására is irányulnak, hogy az ország egészének K+F-és innovációs teljesítménye milyen regionális szerkezetben változik, s hogy a regionális metszetben értelmezett innováció-politika milyen eszközrendszerrel lehet nemcsak a lisszaboni céloknak megfelelő, hanem gazdaságilag sikeres is. Ehhez a sikeres innováció-politikához szükséges feltárni a régió innovációs rendszerének a nemzetközi kapcsolatait is, amire ugyancsak vállalkozni kívánunk.

A régió gazdaságában tudott dolog, hogy szakképzett munkaerőből az iparban és a szolgáltatások nagy részében hiány van, és a sok diplomás nem pótolja a hiányzó szakmunkásokat és technikusokat. Megoldást kell tehát találni arra, hogy a működőtőke-import és a regionális versenyképesség növelésének munkaerő-piaci korlátai csökkenjenek. Nem tartjuk valószínűnek, hogy ezt akár a vállalkozók költségterheinek demonstratív csökkentésével, akár a külföldről történő munkaerő-beáramlás kifejezett ösztönzésével hatékonyan és hosszabb távra stabil módon el lehetne érni. Azt a megoldási lehetőséget kívánjuk alaposan elemezni, amely a régión belüli felsőoktatás és szakképzés gyorsított fejlesztésére alapoz, és a kínálati oldal minőségének javítását helyzeti a középpontba.

Ennek részeként kiemelt figyelemmel szeretnénk foglalkozni a régión belül lehetséges kutatóegyetemek gazdaságfejlesztési funkcióival. Mivel azonban még nem látható, hogy erre a címre és státuszra a régió mely felsőoktatási intézményei pályázhatnak valós eséllyel, ezt a kutatási irányt egyelőre csak feltételesen jelöljük meg. Annyit azonban talán már ezen a helyen is érdemes megjegyeznünk, hogy a kifejezést nem tartjuk igazán szerencsésnek, hiszen ki nem mondva szerepel benne az a feltevés, hogy a címet és státuszt el nem nyerő intézményekben nem is folyik valóban széleskörű és versenyképes K+F tevékenység. Az ilyen különbségtétel pedig adott esetben ronthatja a lehetőségét annak, hogy az „egyszerű” egyetemek nemzetközi pályázati vagy befektetési forrásokhoz jussanak K+F tevékenységük bővítésére.

Következő, az elsőhöz kapcsolódó kutatási irányunk a lisszaboni stratégiára épül. A lisszaboni stratégia első hat éve az EU átlagában nem hozott érdemleges fejlődést a legtöbb kijelölt kulcsterületen (egységes belső piac, K+F, munkaerőpiac, munkaerőkereslet-bővítő növekedés), de megteremtette a kereteket ahhoz, hogy a Közösség tagországai egységesen értelmezzék a lisszaboni program legfőbb követelményeit és a sikeres felzárkózáshoz szükséges nemzeti tennivalókat. A stratégia megvalósításának új, 2005-ben megkezdett szakaszában már kifejezett követelmény a kétszintű döntési és megvalósítási rendszer kialakítása és a nemzeti programok hozzárendelése a lisszaboni stratégiához.

A nyugat- és közép-dunántúli régió fejlődő, ám országon belüli összehasonlításában egyelőre mégis viszonylag gyenge innovációs potenciálja nem magyar sajátosság. Ugyanez figyelhető meg minden olyan közepesen fejlett EU-tagállamban (Portugália, Spanyolország, Görögország, Lengyelország, Szlovákia), ahol egyes régiók fejlődése mindenekelőtt a működőtőke importjára, ezen belül pedig az összeszerelő jellegű tevékenységek széles körű kiépítésére épült, az innovációs hátteret pedig elsősorban a külföldi anyavállalatok biztosították.

Kutatásunk feladatának tekintjük tehát egy olyan nemzetközi összehasonlító vizsgálat elvégzését is, amely megoldási lehetőségeket kíván felmutatni az egyes régiók gazdasági és K+F/felsőoktatási fejlettsége közötti jelentős helyi különbségek csökkentésére.

A kutatások középpontjába – éppen a lisszaboni követelmények miatt – az eddiginél nagyobb hangsúllyal kívánjuk állítani a fenntartható fejlődés feltételeit. Ezt az elfogadott szóhasználatnak megfelelően részben környezet-gazdaságtani kérdésnek tekintjük, és így vizsgálatainkat kiterjesztjük erre a területre is.

Mivel azonban kutatási erőforrásaink megoszlása és a kutatócsoport személyi összetétele nem teszi lehetővé, hogy munkánkban a környezet-gazdaságtani megközelítés s ezen belül a környezetterhelési problematika kiemelt súllyal szerepeljen, figyelmünket ebben a kutatási irányban elsősorban a környezetgazdasági szektor, mint valószínű jövőbeni húzóágazat fejlesztésének a regionális lehetőségeire összpontosítjuk. Veszprém körzetében- nem utolsó sorban a Pannon Egyetem környezetmérnöki képzési programjaira alapozva – már évek óra megfigyelhetők törekvések korábbi ipari kapacitások ilyen irányú átalakítására. Ez a folyamat Székesfehérvár és Győr, valamint kisebb mértkben Sopron és Szombathely környezetében is tapasztalható. Ez a kutatási irány teremthet lehetőséget arra is, hogy mikroszintű elemzések alapján próbáljunk meg egyes pontokon összhangot teremteni a fenntartható fejlődés és a fenntartható növekedés koncepciója között.

A magyar EU-tagság első évtizede feltétlenül jelentős infrastrukturális fejlődést hoz magával, és ennek a fejlődésnek a növekedési, illetve munkahelyteremtő hatásai már látszani fognak a kutatócsoport tervezett működési időszakának első éveiben. Az eddigi kutatási eredmények szerint az autópálya-építés ott válik tényleges műkdőtőke-vonzó tényezővé, ahol adottak ehhez egyéb infrastrukturális és munkerő-oldali feltételek is.

A nyugat-magyarországi régió esetében azonban az autópálya és a közlekedés még kevésbé lehet a működőtőke-import kiemelt húzó tényezője a nyugati országhatár közelsége miatt. Ebben a régióban tehát mindenképpen szükséges feltárni az egyéb tőkevonzó tényezőket, amelyek között első eredményeink szerint a szakképzés, a felsőoktatás és a K+F ugyancsak kiemelt súllyal szerepel. A fizikai infrastruktúra nem közlekedési jellegű elemei (például a csatornázás vagy a hulladékkezelés) ugyancsak közrejátszanak a működőtőke-vonzó képesség erősítésében, s ennek mélyebb regionális feltárását ugyancsak ebben a kutatócsoportban tervezzük elvégezni.

A kutatás időtartama:

2007-2011

A kutatás eredményei:

2008

A Kutatócsoport vizsgálta a Lisszaboni Stratégia követelményeinek teljesülését avégett, hogy azok mennyiben segítik elő a felsőoktatás korszerűsítésének megvalósítását és hatékonyságának javulását, a regionális innovációs folyamatok további kibontakozását, és a vizsgált régiók felsőoktatási intézményeiben zajló K+F tevékenység eredményeinek gazdasági hasznosítását. A csoport a hazai felsőoktatási rangsorok elemzését végezte el a szakirodalom feldolgozásával, különös figyelemmel a besorolási ismérvek tudományosságára. A csoport nemzetközi összehasonlító elemzést végzett olyan régiók bevonásával, ahol, akárcsak az elsődleges vizsgálat tárgyát alkotó dunántúli régiókban, szintén jelentős az eltérés a gazdasági potenciál, valamint a K+F és a felsőoktatási potenciál között. Az alkalmazott és alkalmazandó innováció-politikák értékelésére is sor került egy szlovéniai és egy ausztriai tanulmányút során. 2008-ban lezárult a felsőoktatási intézmények kérdőíves megkérdezése és elkészültek a szükséges mélyinterjúk. A csoport összesítéseket készített és a nem számszerűsíthető eredmények értékelő munkáját is elvégezte. A beérkezett kérdőívek alapján feldolgozásra kerültek a felsőoktatási intézmények oktatóinak, illetve kutatóinak a publikáláshoz és kutatáshoz fűződő internet-használati szokásai és az erről tanulmány is készült. A kutatás az egyetemek és belső egységeik külső kapcsolatrendszeréről is szolgáltatott anyagot, amelyhez kapcsolódva a csoport elemezte az egyetemi szervezetet, mint többfunkciós rendszert. A csoport vizsgálta a regionális nyilvánosságnak a szélesebb értelemben vett innovációs folyamatokban játszott szerepét. A vizsgált régiók szempontjából kiemelkedően fontosnak bizonyult a magyarországi növekedési centrumok dinamikájának felmérése, különös tekintettel a már kialakult autópálya-hálózat gazdaságfejlesztő szerepére. A csoport Regionális Innováció címmel konferenciát szervezett 2008. június 23-án a Pannon Egyetemen, amelyen több, a dunántúli régióval foglalkozó előadás hangzott el. Az előadásokat a csoport a tárgyévben külön kötetben megjelentette. A csoport két tagja részt vett a lipcsei Zentrum für Internationale Wirtschaftsbeziehungen által rendezett nemzetközi EU konferencián, amelynek témája az innováció volt. A konferenciakötetbe a Csoport két előadásszöveget adott le: On the economic centres of accelerating growth and the complex problem of the suitable innovation policy címmel, illetve Science, R&D and competitiveness – Reflexions on strategic options for human resources based growth in Hungary and in Europe. E publikációkat megjelentetésre elfogadták. Ugyancsak elfogadásra került a Csoport egyik tagjának The Examination of the Legal Factors of the Competitiveness of the Central and Eastern European Countries címmel készített tanulmánya.

2009

A kutatócsoport vizsgálta a felsőoktatás korszerűsítésének megvalósítását és hatékonyságának javulását, valamint az észak-, a nyugat- és közép-dunántúli régiók felsőoktatási intézményeiben zajló K+F tevékenység eredményeinek gazdasági hasznosítását. A csoport kutatta, hogy a pályaválasztás előtt álló hallgató jelöltek felsőoktatási intézmény választási döntésében mennyire játszanak fontos szerepet a felsőoktatási rangsorok. Ennek felméréséhez a csoport kérdőívet készített, amelyet egyetemi nyílt napok alkalmával töltettek ki. A kutatócsoport által szervezett „Verseny az Innovációban – Verseny a Felsőoktatásban” című 2009. június 3-án megrendezett konferencián a csoport egy tagja előadást tartott „Vállalati környezet az egyetemek körül és az egyetem funkcióinak változása” címmel. Az előadásban a csoport saját empirikus kutatására támaszkodva bemutatatta a három egyetemi alapfunkció és az egyetem körül kialakult vállalati környezet közötti kapcsolatot. E kapcsolatokat egy vállalattipológián belül helyezték el, annak érdekében, hogy mintát adjanak arra vonatkozóan, hogyan lehet felosztani a vállalati környezetet. Az előadásban hangsúlyt fektettek az egyetemi kutatás és fejlesztés vállalatok felé való eljuttatásának fontosságát. Kiemelték, hogy az egyetem egész vállalati környezete, beleértve az ipari és innovációs parkot elfoglaló vállalatokat is, nem nélkülözheti azt az új tudományos, illetve műszaki tudást, amelyet a világ más részeiben termelnek meg. Annak érdekében hogy a vállalati gyűrűkbe tartozó vállalatok versenyképessége erősödjön, szükséges ezt a másutt megtermelődő tudást bekapcsolni ezen vállalatok tevékenységébe. Erre a tudásigényre tekintettel kell lennie az egyetemi vállalatpolitikának isA csoport tagjai megállapították, hogy az egész vállalati környezetre vonatkozóan szükség lenne az egyetemek számára saját vállalatpolitikai irányelvek kidolgozására, amelyet az egyetemekhez fűződő vállalati kapcsolatrendszer bonyolultsága és növekvő fontossága tesz indokolttá. A kutatócsoport interjúkat készített volt egyetemi rektorokkal arról, hogy milyen jelentősebb változások következtek be a 2000-ben lezajlott integrációs folyamat után. E kutatás fő céljai közé tartozik az egyetem funkcióváltozásainak és a vállalati kapcsolatok fejlődésének feltárása.

2010

A kutatócsoport által szervezett 2010. június 18-án „Regionális gazdasági koncentráció, felsőoktatási térszerkezet, innováció” címmel megrendezett konferencián a csoport tagja előadást tartott az egyetemi spin-off vállalatok működéséről, szabályozásáról, innovációs versenyben és tudástranszferben betöltött szerepéről. A kutatócsoport tagjai PhD hallgatóval közösen mélyinterjúkat készített az egyetem két spin-off vállalatának vezetőivel. A kutatás eredményei hazai és nemzetközi konferenciákon is elhangzottak, valamint tanulmány formájában két konferenciakötetben is megjelentek. Felsőoktatási rangsorok témakörben több publikáció is született, valamint tudományos előadás formájában a kutatócsoport által rendezett konferencián is elhangzott. A kutatás egyik fontos eredménye annak kimutatása volt, hogy a hallgatójelöltek nagy többsége kiemelkedően fontosnak tartja azt, hogy használható tudásra tegyen szert tanulmányai során, továbbá azt is, hogy a diploma megszerzése után el tudjon helyezkedni a választott szakmával. A felmérés azt is megmutatta, hogy a hallgatójelöltek többsége jelentős figyelmet fordít felsőfokú tanulmányainak költségvonzataira is. Ezért foglalkoztatja őket az, hogy milyen diákmunka lehetőségek vannak az egyetemi városokban, illetve hogy milyenek a kollégiumok. Ebben alighanem a jelenlegi gazdasági válság hatásai is megmutatkoznak. A hallgatójelöltek józanságáról tanúskodik az a tény, hogy igen magasra értékelik a használható tudást és elsöprő többségük azt is kiemelkedően fontosnak tartja, hogyan tud majd elhelyezkedni az egyetem vagy főiskola után. A hallgató jelöltek felelős döntéséhez a jelenleginél átfogóbb és szakszerűbb tájékoztatásra van szükségük. A kutatócsoport tovább vizsgálta az észak-, a nyugat- és közép-dunántúli régiók felsőoktatási intézményeiben zajló K+F tevékenység eredményeinek gazdasági hasznosítását. A csoport tagjai két év alatt több kérdőíves felmérést is végeztek az egyetemi nyílt napok alkalmával, amelyek során felmérték, hogy a pályaválasztás előtt álló hallgatójelöltek hogyan értékelik a felsőoktatási rangsorokat, valamint pályaválasztási döntésük meghozatalában milyen tényezők játszanak szerepet. A témában több publikáció is született valamint tudományos előadás formájában a kutatócsoport által rendezett konferencián is elhangzott. A csoport vizsgálta a hallgatólagos tudás regionális innovációban betöltött szerepét. A témakörben egy tanulmányt született, amelyben a személyes és hallgatólagos tudás elméletének szemszögéből vizsgálta az elsődleges és másodlagos habitus szociológiai és tudományszociológiai fogalmát.

2011

A kutatócsoport vizsgálta, hogy az állami adósságszintek kritikus szint közelébe kerülése, hogyan hatott a fiskális szabályok változásaira az Európai Unió országaiban. A témában több tanulmány és konferencia-beszámoló készült. A kutatócsoport vizsgálta az adósságválság fogalmának újraértelmezését, az adósságráta kritikus szintjének meghatározását, az adósságválsággal járó gazdaságpolitikai kihívásokat, továbbá elemezte a pénzügyi válságok előrejelzésére alkalmas mutatószámokat. Néhány Európai Uniós ország példáján keresztül összehasonlította az egyes országokban működő költségvetési fegyelem betartását szolgáló intézményeket. 2011-ben tanulmány készült a nemzetközi felsőoktatási verseny mérési problémáiról. Az egyetemek teljesítménye viszonylag jól mérhető, azonban versenyképességi összehasonlításuk már módszertani problémákat vet fel. A kutatócsoport a minőség mérési problémáját vizsgálta a nemzetközi egyetemi rangsorokban. Értékelte az európai és a magyar egyetemek nemzetközi rangsorokban elfoglalt pozícióit. Tanulmányában kifejtette a nemzeti és nemzetközi rangsorok közötti módszertani eltéréseket. A kutatócsoport az előző évhez hasonlóan 2011-ben is felmérést készített arról, hogy a pályaválasztás előtt álló hallgatójelöltek intézményválasztási döntésében milyen tényezők játszanak szerepet. A kérdőíves felmérés eredményei konferencia-előadás és tanulmány formájában jelentek meg.

Fontosabb publikációk:

2008

  • Török Ádám (2008): Export competitiveness and the catch-up process of Hungary (1996-2001): a comparative analysis with some reflections on trade theory. Competitiveness Review: An International Business Journal. Vol. 18 No. 1-2 2008, Emerald Group Publishing Limited, pp.1059-5422.
  • Török Ádám( 2008): A mezőny és tükörképei. Megjegyzések a magyar felsőoktatási rangsorok hasznáról és korlátairól. Közgazdasági Szemle, 55. évf., 9. Szám, pp. 874-890.
  • Szívós Mihály (2008): Kutatási idő és hatékonyság. Világosság, No.1. pp. 57-78.
  • Szívós Mihály (2008): Introduction: The Concept of Emergence in Philosophical and Semiotic Context. Semiotica, Vol. 170, No. 1-4, pp. 3-24.

2009

  • Török Ádám (2009): In-depth comment on the varieties of capitalism in the new Member States, In: Europe, Globalization and the Lisbon Agenda, Eds.: Rodrigues MJ. United Kingdom, Edward Elgar Publishing Limited, pp.177-183.
  • Török Ádám (2009): Should Economists Like Predation or Not? Competitio, 8. évf., 2. szám, Szerk: Láng Eszter, pp. 90-98.
  • Török Ádám (2009): Science, R&D, and Competitiveness – Reflexions on Strategic Options for Human Resources-Based Growth in Hungary and in Europe, In: Transformation. Innovation as a Key Factor of Economic Growth in the Enlarged European Union. Eds.: Kunze C, Lenk T. Universitӓt Leipzig, pp. 21-42.
  • Török Ádám (2009): Verseny a felsőoktatásban – így mértek ti. In: A jelen a jövő múltja, Járatlan utak – járt úttalanságok. Szerk: Muraközy László, Akadémiai kiadó. pp. 241-294.
  • Török Ádám (2009): Közös érdeklődés – eltérő nézőpont, Válasz Fábri Györgynek. Közgazdasági Szemle, 56. Évf, 1. szám, pp. 93-95.
  • Szívós Mihály (2009): On the Economic Centres of Acceleration Growth and the Complex Problem of Finding Suitable Innovation Policy – Reflections on the Emergence and Use of Feedback Processes, In: Transformation. Innovation as a Key Factor of Economic Growth in the Enlarged European Union. Eds.: Kunze C, Lenk T. Universitӓt Leipzig, pp. 111-119.
  • Csuka Gyöngyi, Kovács Bernadett, Szívós Mihály (2009): Konferencia a regionális innovációról. Közgazdasági Szemle. 56. évf., 1. szám, pp. 96-98.
  • Kovács Bernadett (2009): A versenyképesség javítása együttműködéssel. Regionális klaszterek. Közgazdasági Szemle, 56. évf, 12. szám, pp. 1148-1150.
  • Csuka Gyöngyi, Kovács Bernadett, Szívós Mihály (2009): Conference on Regional Innovation. Acta Oeconomica, Vol. 59, No.1. pp. 95-99.
  • Csuka Gyöngyi – Kovács Bernadett – Szívós Mihály (2010): Vállalati környezet az egyetemek körül és az egyetem funkcióinak változása, In: Verseny az innovációban – Verseny a felsőoktatásban, Pannon Egyetem, 2009. június 3. pp.117-136.
  • Szívós Mihály (2009): Az elsődleges és másodlagos habitus szociológiai és tudományszociológiai fogalma a személyes és a hallgatólagos tudás elméletének szemszögéből. Polanyiana 2009/1-2 (18), pp. 29-52.

2010

  • Csuka Gyöngyi – Kovács Bernadett – Szívós Mihály (2010): Competition in innovation – Competition in Higher Education. Acta Oeconomica, Vol. 60, (1) pp. 98-102.
  • Szívós Mihály – Kovács Bernadett (2010): Az egyetemi kutatási tevékenység palettájának átalakulása: tudomány és internet kapcsolata a nyugat- és közép-dunántúli régió felsőoktatási intézményeinek internethasználata alapján. Magyar Tudomány, 171. évf., 2010/I. szám, pp. 81-94.
  • Kovács Bernadett – Veres Anita (2010): Az egyetemi tudás piaci értékesítése. Két újonnan alakult dunántúli spin-off vállalat a magyarországi és nemzetközi innovációs versenyben, In: Székely Tünde (szerk.), XI. RODOSZ konferenciakötet. Kolozsvár, Románia, 2010.11.19, Romániai Magyar Doktorandusok és Fiatal Kutatók Szövetsége (RODOSZ) – Metaforma Kft., pp. 223-236.
  • Csuka Gyöngyi – Kovács Bernadett (2010): G. M. Peter Swann: The Economics of Innovation – An Introduction. Acta Oeconomica, Vol. 60, No. 4, pp. 469-473.
  • Török Ádám (2010): Hat kérdés és hat válasz a közszféra és a versenyképesség kapcsolatáról. Pénzügyi Szemle, 3. szám, pp. 542-547.
  • Török Ádám (2010): A közgazdaságtan és a tények, In: Válságban és válság nélkül. A gazdaságpolitika rétegei, (Szerk: Muraközy László), Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 155-206.
  • Török Ádám – Deli-Gray Zsuzsanna (2010): Stratégiai piacra lépési korlátok Magyarországon. Competitio, IX. évf: (1) pp. 91-107.
  • Török Ádám (2010): A költségvetési politika a fenntartható növekedés szolgálatában. Ipari Magazin, X. évf, 2.szám, pp. 17.
  • Szívós Mihály (2010): Az Emergence, Sign-space, Sign-environment címszavak a The Routledge Companion to Semiotics kötetben, Edited by Paul Cobley London: Routledge, pp. 212-213, 327, 329. (Az emergencia a fejlődés egyik formája)
  • Csuka Gyöngyi (2010): The Competitiveness of Central and Eastern European Countries: an analysis of the legal environment, In: Regional Development in Central and Eastern Europe. Eds: Gorzelak, G., Bachtler, J., Smętkowski, M. Routledge, Taylor and Francis Group, London and New York, pp. 19-33.

2011

  • Csuka Gyöngyi – Szívós Mihály (2011): Vonzáskörzet, döntési szempontok, intézményválasztás. A hallgatójelöltek új egyetem- és főiskolaválasztási szokásai, In: Csuka Gyöngyi, Kovács Bernadett, Szívós Mihály (Szerk.) Regionális gazdasági koncentráció, felsőoktatási térszerkezet, innováció. Pannon Egyetem, Veszprém 2011. pp. 28-46.
  • Szívós Mihály (2011): A gazdasági és kulturális centrumok, valamint az egyetemek és főiskolák élcsoportjai. Működési és fejlődési feltételek és az intézményi mobilitás. Lehetőségek és esélyek, In:
  • Csuka Gyöngyi, Kovács Bernadett, Szívós Mihály (Szerk.) Regionális gazdasági koncentráció, felsőoktatási térszerkezet, innováció. Pannon Egyetem, Veszprém, pp. 66-89.
  • Török Ádám (2011): A dominanciaproblémák tényeinek értelmezése és a közgazdaságtudományi módszertan. Közgazdasági Szemle, 58. évf., 1.szám, pp. 41-55.
  • Török Ádám (2011): A magyar gazdasági válság mélyebb rétegeiről. Ezredforduló (a História melléklete), 1. szám, pp. 19-24.
  • Török Ádám (2011): Intézményépítés a túlzott államadósság elleni védekezés érdekében. Közgazdasági Szemle, 58.évf., 7. szám, pp. 577-591.
  • Török Ádám (2011): The Costs and Risks of Excessive Government Debt. Wirtschaftspolitische Blätter, Vol. 58., No. 1., pp. 63-74.
  • Török Ádám (2011): Конкурентоспособность научно-исследовательских работ. Регион: экономика и социология. 2011. № 1. С, pp.275-293.
  • Török, Ádám – Csuka, Gyöngyi (2011): Gátfutás ólomcsizmában. Szabályozási és versenyképességi feltételek a magyar gazdaságban, In: Muraközy, László (szerk.): 20 év múlva. Vissza a jövőbe. Akadémiai Kiadó, Budapest, pp. 185-219.
  • Török, Ádám – Kovács, Bernadett (2011): A nemzetközi felsőoktatási verseny mérési problémáiról, In:
  • Berács, József – Hrubos, Ildikó – Temesi, József (szerk.): „Magyar Felsőoktatás 2010 Konferencia dokumentumok”., In: NFKK Füzetek 6. Nemzetközi Felsőoktatási Kutatások Központja. BCE Közgazdaságtudományi Kar, 3.szám, pp. 9-23.
  • Török Ádám- Veres Anita (2011): The role, operation and future of independent fiscal councils within the European Union. Acta Oeconomica, Vol. 61, No. 2, pp. 225-232.
  • Török Ádám (2011): Költségvetési fenntarthatóság és átláthatóság: Fiscal Policy Councils: Why do we need them and what makes them effective? (Staatsschuldenausschuss, Bécs, 2011. január 31.) Közgazdasági Szemle, 58. évf, 4. szám, pp. 368-373.
  • Veres Anita (2011): David Stark: The Sense of Dissonance: Accounts of Worts in Economic Life. Acta Oeconomica, Vol. 61, No.3., pp. 350-356.
  • Veres Anita (2011): UNCTAD World Investment Report 2009. Transnational Corporations Agricultural Production and Development. Acta Oeconomica, Vol.61. évf, No.2., pp. 239-243.

2012

  • Kovács Zoltán (2012): The key to competitiveness: Forecast, Acta Oeconomica, Vol. 62 (4) pp. 505–518.