A kutatóműhely vezetője: Madarász Eszter

A kutatóműhely létrejötte: 2002

A kutatóműhelyben a turizmusmarketing, illetve az ehhez szorosan kapcsolódó területek jelentik a fő kutatási-oktatási vonulatot. Ide tartozik valamennyi olyan téma, amely turisztikai termékekre, azok előállítására, promóciójára és értékesítésre vonatkozik, illetve a turizmus piacának sajátosságaival foglalkozik (pl. fogyasztói magatartás). A műhely kimondott célja a turisztikai fogyasztás sajátosságainak vizsgálatával a turisztikai desztinációk és vállalkozások piaci jelenlétének erősítése. A kutatóműhely eredményei a Turizmus Tanszék folyamatos tananyagfejlesztési tevékenysége során beépülnek a Turizmus-vendéglátás alapszak tantárgyainak anyagába.

 

Ifjúsági turizmus stratégia

A kutatás támogatói:

A kutatás célja:

A stratégia összeállításának célja a magyarországi ifjúsági turizmus hosszú távú fejlesztési irányainak kijelölése, valamint a hatékony fejlesztés megvalósításához szükséges szakmai munka szervezeti kereteinek és tartalmi vonatkozásainak meghatározása. A stratégia készítése során elsősorban a 18-30 éves korosztály turizmusára összpontosítunk.

A kutatás időtartama:

11/2009-05/2010

A kutatás résztvevői:

A kutatás felelőse:

A kutatáshoz kapcsolódó publikációk:

Mely tantárgy oktatásában kerültek felhasználásra a kutatási eredmények?

 

„Zöld szálloda” – Szállodai szolgáltatás környezetvédelmi fejlesztése

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatói:

A kutatás célja:

A környezettudatos menedzsment megvalósítási lehetőségeinek vizsgálata a Balaton régióban található szálláshelyeken, konkrét gyakorlati alkalmazásokon keresztül. A turisztikai szolgáltatások imázsának fejlesztése a környezettudatos szolgáltatások kialakítása révén.

A kutatás időtartama:

2003-2004

A kutatás rövid leírása:

A Turizmus Tanszék és a Környezetmérnöki Tanszék 2003. novemberében indította az alkalmazott kutatást. A kutatás két fázisban zajlott, először a Balaton Régió szálláshelyeinek környezeti gyakorlatát mértük fel kérdőíves megkérdezés módszerével. Második körben szakértői értékelés módszerével történt meg azon technikai és szolgáltatási lehetőségek vizsgálata, melyet a Balaton Régió sajátos viszonyai között (1) alkalmazhatóak, (2) az adott szolgáltatás tekintetében fogyasztói értéket teremtenek. A kutatás eredményeinek értékelését a felhasználókkal szervezett workshop keretében végeztük el.

A kutatás eredményei:

A felmérések során kiderült, hogy a Balaton Régió üdülőszállodáinak működésére nem jellemző a környezetbarát szemlélet, ez sem a technikai, sem az operatív működésben nem jelenik meg. A menedzsment azonban tisztában van azzal, hogy a minőségi szolgáltatások felé orientálódásnak egyik feltétele a környezetbarát működés. A kempingek esetében sokkal jobb a helyzet, a külföldi vendégek és nemzetközi szövetségek elvárása miatt számos környezetbarát megoldást találtunk. Ezek gazdaságossági számításai során az is kiderült, hogy a zöld beruházások – elsősorban az alternatív energiahasználat – megtérülési ideje 2-5 év, ami kedvezőnek mondható.
A jövőbeli környezetbarát fejlesztések egyik fő irányvonala a szemléletformálás kell legyen, mivel a felmérések során az is kiderült, hogy a szálláshelyek menedzserei és alkalmazottai sincsenek tisztában a környezetbarát működési lehetőségekkel.

A kutatáshoz kapcsolódó publikációk:

Mely tantárgy oktatásában kerültek felhasználásra a kutatási eredmények?

 

A turisztikai fogyasztói magatartás vizsgálata

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatói:

A kutatás célja:

A kutatás fő célja a Közép-Dunántúl iránti turisztikai kereslet mennyiségi és minőségi jellemzőinek vizsgálata, valamint ebből (is) levezethetően a turizmus piacán alkalmazható marketingstratégiák azonosítása.

A kutatás időtartama:

2003-2006

A kutatás rövid leírása:

A kutatás során több hullámban került sor a Közép-Dunántúlt és a Balatont felkereső turisták fogyasztói magatartásának vizsgálatára. Kérdőíves megkérdezéssel a Balaton északi partján, Hévízen, illetve a Közép-Dunántúli Régió jelentős rendezvény-helyszínein vizsgáltuk a látogatók vásárlási döntési folyamatait, a tényleges fogyasztás mennyiségi és minőségi jellemzőit, valamint az elégedettséget. A kutatás a turisztikai fogyasztási magatartás hazai és külföldi irodalmának feldolgozásával indult, majd ennek alapján került sor három hullámban (Balaton Északi-part, Hévíz, Közép-Dunántúli Régió) végrehajtott kérdőíves megkérdezés instrumentumainak kidolgozására. Az így nyert adatok alapján készül elemzés eredményeit szakértői fókuszcsoportos interjúk keretében ellenőriztük és mélyítettük el.

A kutatás eredményei:

A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet a hazai vendégek körében változatlan népszerűségnek örvend, ez azonban részben a konkurens desztinációkhoz viszonyított ár/érték arány, részben pedig a kínálat hiányzó tematizálása miatt nem eredményez minden esetben vásárlást. Szintén a tematizálással összefüggő probléma a parti sávon kívüli területek látogatásának alacsony szintje. A döntések rövid időtávja miatt a kereslet erősen kitett az időjárás a szolgáltatási problémák média által felerősített negatív üzeneteinek. A külföldi fogyasztók esetében az új vendégkör elérésnek problémája jelentkezik meghatározó kérdésként, a látogatók jelentős része „megszokásból”, visszatérő vendégként jár a desztinációba. Ennek a szegmensnek az erózióját azonban új vendégek megnyerése nem képes pótolni.
A gyógyüdülőhelyeket reprezentáló Hévíz vizsgálata a kínálati aránytalanságok (szállás/élménykínálat) által okozott keresleti problémák jelenlétét támasztotta alá. Itt markánsan megjelent a fizikai környezet minősége és a turisztikai fogyasztás közötti kapcsolat jelentősége.
A rendezvények viszonylatában azok piaci/kínálati beágyazottságának alacsony szintje jellemző, a látogatók jelentős része a turisztikai kínálat egyéb elemeit (elsősorban a szállást) nem veszik igénybe, így a rendezvények multiplikátor hatása nem éri el a lehetséges szintet.
A több hullámban lezajlott kutatás egyik legfontosabb eredménye, hogy a forgalom szervezettségének alacsony szintje és a túlzott belső verseny a kereslet nagyfokú ingadozását eredményezi. Ettől eltérő tendenciák csak azon szegmensekben figyelhetők meg, amelyekben a piaci integráció egységes fellépést tesz lehetővé (szállodaláncok, campingvállalatok).

A kutatáshoz kapcsolódó publikációk:

Mely tantárgy oktatásában kerültek felhasználásra a kutatási eredmények?

 

Aladdin – Mobile Destination Management for SME’s

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatója:

A kutatás célja:

Egy adott desztinációban olyan mobil információs technológiai rendszer létrehozása, amelyben összekapcsolódik a beutaztató utazási irodák tevékenységi területe a desztináció mendzsment rendszerrel, mely a desztináció összes releváns szolgáltatását magába foglalja. A rendszer célja a turisztikai szolgáltatások promóciójában és értékesítésében a korszerű infokommunikációs technológiák által nyújtott lehetőségek alkalmazásának vizsgálata.

A kutatás időtartama:

2005-2007

A kutatás rövid leírása:

A kutatás során első lépésben a mintaterületek – Magyarországon Budapest – turisztikai piacának elemzésére került sor, különös tekintettel a piaci szereplők integrációjának módozataira. Második lépésben szállodai és utazásszervezői üzleti folyamatok modellje készült el, mely a folyamatoknak az IKT lehetőségeit figyelembe vevő újratervezésének alapjául szolgált. Az üzleti folyamatok újratervezésére épülő informatikai rendszert a projekt technológiai partnerei (ISO Software GmbH, YellowMap AG) készítették el. A rendszer tesztelése Magyarországon a szakmai partner Atlasz World Travel tevékenységében történő alkalmazás révén történt.

A kutatás eredményei:

A kutatás során a turisztikai desztinációk üzleti folyamatainak elemzését lehetővé tevő modell készült el. Erre alapozva dolgoztunk ki egy olyan informatikai-üzleti rendszert, melynek segítségével Internet alapú mobiltelefonos technikával a tour-operátorok által alkalmazott telepített idegenvezetők közvetlenül hozzájutnak minden számukra fontos információhoz és adatbázishoz, valamint amellyel a telepített idegenvezetők is közvetlenül tudnak kapcsolatot teremteni a központi adatbázissal. A rendszert a projekt lezárultával használja az egyik legnagyobb európai tour-operátor, a Thomas Cook. A kis-és középvállalkozások számára a legfontosabb eredmény, hogy egy könnyen és egyszerűen megvalósítható kétirányú kommunikációt lehetővé rendszer épült ki, melynek segítségével innovatív formában tudják szolgáltatásaikat nyújtani a tour-operátorok felé.

A kutatáshoz kapcsolódó publikációk:

Mely tantárgy oktatásában kerültek felhasználásra a kutatási eredmények?