A projekt keretén belül idén is versenyt hirdettünk az első évfolyamos hallgatók számára, háromperces kihívás címmel.

A feladatuk egy egyedi, 3 perces videó elkészítése volt, a klímavédelem témakörében, maximum 3 fős csapatban. A kiírás célja az volt, hogy megismerjük, hogy milyen témák érdeklik a fiatalokat a témakörön belül. Ezen felül a beadott pályamunkák segítségével láthatóvá válhat, milyen eszközrendszert gondolnak a hallgatók hatékonynak a klímavédelemhez kapcsolódó kommunikációban. A beérkezett videók közül újabb csapat munkája kerül most megosztásra.

Óriási érdeklődés kísérte a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának 2025-ös GreenLike versenyét: közel 180 középiskolás diák vett részt az országos megmérettetésen, amely a környezettudatosság, fenntarthatóság és körforgásos gazdaság témáját helyezte középpontba.

Az online előválogatón, 2025. október 21-én a versenyző csapatok körforgásos gazdasággal kapcsolatos tesztet oldottak meg. A tíz legtöbb pontot elérő csapat jutott tovább a november 17-ei döntőre, amely Veszprémben került megrendezésre.

A döntőn két feladatot kellett megoldaniuk a versenyzőknek: kiválasztottak egy tetszőleges GreenLike podcastot és tartalmát egy poszteren foglalták össze; majd egy prezentációban mutatták be, hogyan lehetne csökkenteni az élelmiszerpazarlást és fenntarthatóbbá tenni az étkezést a saját iskolájukban.

A döntőn a csapatok teljesítményét értékelő szakértő zsűri tagjai Dr. Csapody Bence, szállodavezető, turisztikai-vendéglátási tanácsadó, egyetemi kutató és oktató, Dr. László Veronika, tudományos segédmunkatárs, az Innovációmenedzsment Intézeti Tanszék munkatársa és Dr. habil. Domokos Endre, egyetemi docens, a Bio-, Környezet- és Vegyészmérnöki Kutató Fejlesztő Központ vezetője, a Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratórium munkatársa voltak.

Az országos versenyre összesen 58 háromfős csapat regisztrált, így közel 180 diák vett részt az online fordulón. Jelentkeztek csapatok Bajáról, Balatonfűzfőről, Budapestről, Győrből, Kaposvárról, Keszthelyről, Komáromból, Kőszegről, Nyíregyházáról, Pápáról, Székesfehérvárról, Várpalotáról és Veszprémből. A döntőre 10 csapat jutott tovább.

1. helyezett:

2. helyezett:

3. helyezett:

A helyezetteknek és minden résztvevőnek szívből gratulálunk, további sok sikert kívánunk. 

Tudtad, hogy lehet kávéból nyomdafestéket készíteni? 

Mennyi olyan ruhád van otthon, amit nem is hordasz? Érdekel, hogyan változtathatnál ezen? 

Tudtad, hogy Amszterdam 2050-re 100%-ban átáll a körforgásos gazdálkodásra?

Fenntarthatóság, újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés, megújuló energiaforrások, ökológiai lábnyom, körforgásos gazdaság… Manapság egyre „divatosabb” fogalmak. Ugye, Neked is ismerősek?

Ha érdekel a környezet, a társadalom és lakóhelyed jövője, akkor jelentkezz GreenLike versenyünkre, amelyen  betekintést nyerhetsz a körforgásos gazdaság témakörébe!

A versenyfelhívás letölthető itt. >>>

Ki jelentkezhet a GreenLike versenyre? 

A versenyre bármely középiskola diákjai jelentkezhetnek max. 3 fős csapatban

A kétfordulós GreenLike verseny felépítése:

• 1. ONLINE forduló: 2025. október 21., 14:00-16:00: Az online fordulón a versenyző csapatok körforgásos gazdasággal és fenntarthatósággal kapcsolatos online kvízt töltenek ki. A 10 legtöbb pontot elérő csapat továbbjut a Veszprémben megrendezésre kerülő helyszíni fordulóra.
• 2. HELYSZÍNI forduló: 2025. november 17., 10:00-16:00: Az online fordulóról továbbjutó 10 csapat egy interaktív döntőn méri össze tudását Veszprémben, a Pannon Egyetemen.

Jelentkezési határidő: 2025. október 14. éjfél

Jelentkezés módja: 

A csapatok jelentkezését a kommunikacio@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen várjuk.
A jelentkezéshez a következő adatokat kérjük megadni: iskola, csapatnév, csapattagok neve, csapatkapitány neve, e-mail címe és telefonszáma.

Díjazás: ajándékutalvány és ajándékcsomagok

Ha bármi kérdésed van a versennyel kapcsolatban, a kommunikacio@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen felteheted.

GYŰJTSD A FELVÉTELI PONTOKAT!

Ha 2026-ban a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karára felvételizel, és a GreenLike versenyen 1., 2., 3. helyezést érsz el, vagy különdíjban részesülsz, akkor a felvételi során 30 intézményi pontot kapsz tőlünk. 

Pontgyűjtésre fel, sok sikert a versenyen!

Megjelent az Akadémiai Kiadó gondozásában a „Körhinta: A körforgásos gazdaság a turizmuságazat nézőpontjából” című kiadvány, melyben számos kollégánk publikációja is szerepel.

A 13 tanulmányt tartalmazó kiadvány központi gondolata a fenntarthatóság elvének gyakorlatba történő átültetése.

A kötetben szereplő tanulmányok a turizmus körforgásos gazdaságba történő integrálásával foglalkoznak, a legkülönbözőbb aspektusokból járják körül a problémát.

A kérdés környezetfilozófiai beágyazásának és teoretikus hátterének felvázolását követően a szállodaipar, az ágazatban használt zöld tanúsítványok, a helyi termékek, az adózás funkciója, a desztinációk menedzselése, a kultúra és az ipar képezik a kiadvány legfontosabb témaköreit.

GreenLike podcastunkban ezúttal Balogh Enikő Annával és Bartyik Gabriellával beszélgetünk a HybridCycle-ről, amely vezető szerepet tölt be a nehezen újrahasznosítható anyagok újrahasznosításában.

A HybridCyle hazai és nemzetközi együttműködések, művészeti programok és kreatív workshopok keretében a szemléletformálásra és az edukációra összpontosít. Az aktivitásokon keresztül igyekeznek új minőséget adni már nem használt eszközeinknek, hangsúlyozva ezzel az újrafelhasználás, a tudatos fogyasztás és a fenntartható, átgondolt fejlődés fogalmát.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

GreenLike podcastunk vendége ezúttal Polgári István, a V-Busz Veszprémi Közlekedési Kft. ügyvezetője, akivel többek között

• Veszprém közösségi közlekedéséről,
• a V-Busz Veszprém fenntarthatósági törekvéseiről,
• a V-Bike-ról,
• megvalósult fejlesztésekről és jövőbeni tervekről beszélgetünk.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

Photo by Tony Pham on Unsplash

Az olyan apró lépések is számítanak, mint a csap elzárása fogmosás közben, de valójában a táplálkozásunk ennél sokkal nagyobb hatással lehet vízlábnyomunkra. Az egyes élelmiszerek előállításához szükséges víz mennyisége ugyanis jelentősen eltér.

Tudtad például, hogy:

• 1 kg marhahús előállítása közel 15 400 liter vizet igényel, és 2 500 kalóriát tartalmaz?
• Ezzel szemben 1 kg csicseriborsó mindössze 2 000 liter vizet használ fel, és 3 640 kalóriát nyújt, míg 1 kg tofu, amely szintén nagyszerű fehérjeforrás, csupán 1 800 litert?

Néhány más növényi alapú élelmiszer vízlábnyoma is jóval kisebb! 1 kg paradicsom 214 liter vizet igényel, 1 kg kukorica 1 220 litert, 1 kg sárgarépa pedig körülbelül 322 litert.

Az étrendünk átalakításával nemcsak saját egészségünket támogathatjuk, de a környezetünk vízterhelését is csökkenthetjük. Kisebb vízlábnyomú növényi alapú fehérjék, mint a hüvelyesek és a tofu, kiváló választások lehetnek mind a fenntarthatóság, mind az egészségünk szempontjából.

Ha szeretnéd pontosabban megtudni a vízlábnyomod, használhatod a Water Footprint Network vízlábnyom kalkulátorát: Extended Water Footprint Calculator.

Forrás:

• Water Footprint Network. (2008). The water footprint of food. Forrás: https://www.waterfootprint.org/resources/Hoekstra-2008-WaterfootprintFood.pdf
• Water Footprint Calculator. Forrás: https://watercalculator.org/water-footprint-of-food-guide/
• Water Footprint Network. “Product gallery.” Forrás: https://waterfootprint.org/en/resources/interactive-tools/product-gallery/

Photo by Damien TUPINIER on Unsplash

A méhek és más természetes beporzók (pollinátorok) elengedhetetlenek az élelmiszer-termeléshez, de sajnos az számuk az utóbbi évtizedekben drámaian csökkent. Egy 2021-es kutatás (Dicks et al., 2021) arra figyelmeztet, hogy a globális méhpopulációk közel 90%-al is csökkenhettek bizonyos régiókban, ami az élelmiszertermelésre és a biodiverzitásra is komoly hatással van.

A méhek eltűnéséhez hozzájárulnak a vegyszer és peszticid-használat, a nagyipari monokultúrás mezőgazdaság, az élőhelyeik elvesztése, és a klímaváltozás is. Ha a méhek eltűnnek, sok gyümölcs és zöldség nem fog megteremni, és az élelmiszertermelésünk drámaian csökkenhet. A fent említett kutatás arra figyelmeztet, hogy a méhek számának csökkenése akár 1,1 milliárd ember élelmezését is veszélyeztetheti a jövőben.

Mi segíthet? A fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, a zöld területek védelme és a peszticidek használatának csökkentése.

Mi, fogyasztóként mit tehetünk? A fenntartható fogyasztás, mint például a biogazdálkodásból és kistermelőktől származó élelmiszerek vásárlása már nagy lépést jelenthet!

Ha jobban elmerülnél a témában ezt a cikket ajánljuk: 

• https://www.europarl.europa.eu/topics/en/article/20191129STO67758/what-s-behind-the-decline-in-bees-and-other-pollinators-infographic

Forrás:

• Dicks, L.V., Breeze, T.D., Ngo, H.T. et al. A global-scale expert assessment of drivers and risks associated with pollinator decline. Nat Ecol Evol 5, 1453–1461 (2021). https://doi.org/10.1038/s41559-021-01534-9

Photo by Drew Hays on Unsplash

Felválthatja az állattenyésztést az in vitro hús?

Az in vitro hús – más néven sejttenyésztett vagy laboratóriumban előállított hús – jelentős innovációnak számít az élelmiszeriparban, és ígéretes megoldás lehet a fenntarthatóbb húsfogyasztás érdekében.

Az in vitro hús előnyei közé tartozik a kedvezőbb környezeti hatás, mivel az állattenyésztéshez képest kisebb erőforrás-felhasználással és alacsonyabb szennyezőanyag kibocsátással jár. A technológia viszont jelenleg még nagyon költséges.

Az első in vitro hamburger 2013-ban több mint 300 ezer dollárba került; bár az árak azóta csökkentek, még ma is kb. 20-50 dollárba kerülne egy ilyen hamburger. Az íz és textúra továbbfejlesztésén is dolgoznak, hogy jobban hasonlítson a hagyományos húsra. Egyelőre csak kevés helyen vásárolható meg, például Szingapúrban és hamarosan az Egyesült Államokban, ahol az engedélyezési folyamat már megindult.

Hogyan készül az in vitro hús?

Az in vitro hús előállítása sejttenyésztésen alapul. A folyamat során állati sejteket (általában izomsejteket) nyernek, majd egy tápanyagokban gazdag folyadékban, mesterséges környezetben növesztik őket. A sejtek szaporodnak és izomszövetekké fejlődnek. A sejtnövekedéshez szükséges optimális környezetet mesterségesen biztosítják, például hőmérséklet, oxigén és tápanyagok szabályozásával. A technológia még fejlesztés alatt áll, de már most is lehetséges hús előállítása ilyen módon, ha bár nem mindennapi, hanem kísérleti jellegű, vagy kis mennyiségben.

Az energiaigény és a jövőbeli kihívások

Az in vitro hús fenntarthatósága még kétséges, mivel bár kevesebb földet és vizet igényel, a magas energiaigény miatt a környezeti hatása nem feltétlenül alacsonyabb a hagyományos hús előállításhoz képest. Továbbá, az in vitro hús még mindig drága, és a széleskörű elterjedéshez további technológiai fejlesztésekre van szükség. A technológia hosszú távú fenntarthatósága attól függ, hogyan tudják csökkenteni az energiafelhasználást és költségeket, miközben a környezeti hatásokat kedvező szinten tartják.

Források:

• NAK (2023). A laboratóriumban előállított hús környezetkímélőbb?. Forrás: https://www.nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/105615-a-laboratoriumban-eloallitott-hus-kornyezetkimelobb
• NAK (2022). Tények, amelyeket a „tenyésztett húsról” tudni érdemes. Forrás: https://nak.hu/tajekoztatasi-szolgaltatas/mezogazdasagi-termeles/104690-tenyek-amelyeket-a-tenyesztett-husrol-tudni-erdemes
• Food and Agriculture Organization of the United Nations (FAO). (2023). Sustainable meat production through cultured cells. Forrás:  https://www.fao.org/food-safety/scientific-advice/crosscutting-and-emerging-issues/cell-based-food/en/
• European Commission. (2022). Environmental impact of cultured meat. Forrás: https://publications.jrc.ec.europa.eu/repository/handle/JRC73514
• Forbes. (2022). Making Meat Affordable: Progress Since The $330,000 Lab-Grown Burger. Forrás: https://www.forbes.com/sites/lanabandoim/2022/03/08/making-meat-affordable-progress-since-the-330000-lab-grown-burger/

Photo by Rachel Claire

A világon előállított élelmiszer egyharmada vész el. Ez nemcsak pénzügyi veszteséget jelent, hanem hatalmas környezeti terhet is. Az élelmiszerpazarlás felelős a globális üvegházhatású gázok 8%-áért, ami több, mint amennyit a közlekedési szektor okoz. Magyarországon évente 594 ezer tonna élelmiszert dobunk ki, ebből 247 ezer tonna elkerülhető hulladék – ami háztartásonként évente 40 ezer forintos veszteséget jelent.

Ez a probléma többről szól, mint pénzről. Az élelmiszer előállítása erőforrásokat igényel: vizet, földet, energiát – tehát amikor elpazaroljuk, nemcsak ételt, hanem mindezeket az erőforrásokat is elpazaroljuk. Például egyetlen hamburger előállításához szükséges vízmennyiség egy ember éves ivóvizének megfelelő mennyiség.

Szerencsére a magyar helyzet javulni látszik: az élelmiszerpazarlás az elmúlt 7 évben 22%-kal csökkent. Mégis, mindenkinek felelőssége van abban, hogy tovább csökkentsük ezt a számot: tudatos vásárlással, jobb étkezési szokásokkal és hatékony tárolással mind hozzájárulhatunk a környezet megóvásához.

További tippek és információk a pazarlás csökkentésére itt: Maradék nélkül

Forrás:

• Maradéknélkül (2024). Forrás: https://maradeknelkul.hu/
• UN (2024). Food Waste Index Report 2024. Forrás: https://www.unep.org/resources/publication/food-waste-index-report-2024
• WRAP project. Action on food waste. Forrás: https://www.wrap.ngo/taking-action/food-drink/actions/action-on-food-waste