Dr. Cserháti Gabriella a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorának vendége volt, ahol a TINLAB projekt keretében kidolgozott kompetenciaértékelési módszerről és oktatásfejlesztési tervről beszélt. 

„A 21. század sok új dolgot hozott az életünkbe, de nem csak technológiában. Olyan kifejezések is fontosak lettek, mint a kompetencia, ami a munkavállalás esetében ma már az egyik legalapvetőbb fokmérő. Ám ennek kapcsán egy újabb fogalmat is meg kell tanulnunk, ez pedig a kompetenciaszakadék. Ez a ma munkavállalóit érinti. Ennek feltárására és áthidalására a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán egy kompetenciaértékelési módszert és oktatásfejlesztési tervet dolgoztak ki, amit a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium is támogat. Cserháti Gabriella a Pannon Egyetem egyetemi docense Kálmán Alidának magyarázta el miért fontos ez.”

A beszélgetés 7:35-től hallható itt. >>> 

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar kutatói – Dr. Bogdány Eszter, Dr. Cserháti Gabriella és Dr. Raffay-Danyi Ágnes – a The International Journal of Management Education (Q1) folyóiratban bemutatott kutatásukban olyan módszertant fejlesztettek ki, amely segítségével feltárhatóak a felsőoktatási képzések és a munkaerőpiac kompetenciaelvárásai közötti különbségek.

A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása volt, amellyel az alapképzési programok kompetenciakövetelményei összehangolhatóak a munkaadói kompetenciaelvárásokkal. A kutatás egyedülálló módon ötvözi a tartalomelemzést, fókuszcsoport-interjúkat és a Q-módszertant, annak érdekében, hogy átfogó módon azonosítsa a legfontosabb elvárt kompetenciákat. A kutatók egy pilot kutatást is végeztek a kompetenciapreferenciák feltérképezése érdekében az Emberi erőforrások alapszak esetén.

A vizsgálat két fő fázisból állt: a kulcskompetenciák azonosításából és Q-módszertannal történő rangsorolásból. A Q-módszertan alkalmazása során a kompetenciák azonosítása (65 magyarországi HR-álláshirdetés, az O*NET adatbázis, valamint 13 HR-szakemberrel készített fókuszcsoport-interjúk elemzése alapján), az integrált kompetenciadefiníciók kialakítása (különböző forrásokból származó kompetenciák összevetése, 40 kulcskompetencia kiválasztása), rangsorolása (meghatározott és kényszerített rangsorolása a kompetenciáknak), és a faktoranalízis által meghatározható kompetenciapreferencia csoportok megalkotása történt meg.

A módszertan alkalmazásának eredményét pilot-teszt keretében vizsgáltuk, ahol a legfontosabb kompetenciák az alapvető és asszertív kommunikáció, a digitális eszközhasználat, a személyügyi és HR-ismeretek voltak, míg a kevésbé fontos kompetenciák között a matematika, statisztika, üzleti etika ismeretei jelentek meg. Az utóbbi kompetenciák egységesen hátrébb kerültek a munkaerőpiaci preferenciarangsorokban, annak ellenére, hogy a képzési követelmények részét képezik. Szembetűnő eltérések voltak abban, hogy a HR-szakemberek hangsúlyozták a rugalmasság, stressztűrés és empátia fontosságát, amelyek azonban hiányoznak a hazai követelményekből, és ezáltal a képzési programokból. Érdekes módon a munkaadók kevésbé értékelték fontosnak a tudásmegosztást, felelősségvállalást és a konfliktuskezelést, noha ezek létfontosságúak a szervezetek működéséhez.

A kutatás alapján a cikk az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:

• Gyakorlati készségfejlesztés (pl. esettanulmányok, szimulációk) beépítése a képzésekbe, különös tekintettel a digitális kompetenciákra.
• Munkaerőpiaci igények figyelembevétele: folyamatos egyeztetés a munkaadókkal a képzési programok aktualizálásához.
• Q-módszer alkalmazása: a módszer hatékonynak bizonyult a kompetenciapreferenciák megismerésében és a szakadék feltárásában, más szakterületeken is alkalmazható.

A kutatás rávilágított arra, hogy a hazai alapképzéseknek dinamikusabban kell alkalmazkodniuk a munkaerőpiac változásaihoz, hogy a friss diplomások versenyképesek legyenek. A Q-módszer hatékony eszköznek bizonyult a valós kompetenciaigények feltárásában, és modellként szolgálhat hasonló felmérések megvalósításához más szakmák esetében is.

A cikk teljes terjedelmében itt elérhető: Bogdány, E., Cserhati, G., & Raffay-Danyi, Á. (2023). A proposed methodology for mapping and ranking competencies that HRM graduates need. The International Journal of Management Education, 21(2), 100789.https://doi.org/10.1016/j.ijme.2023.100789

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

Image by javi_indy on Freepik

2024. június 11-15. között Madridban került megrendezésre a 19. IFKAD (International Forum on Knowledge Asset Dynamics) konferencia „Translating Knowledge into Innovation Dynamics” címmel. A konferenciának a Polytechnic University of Madrid adott helyet, a 28 szekcióban több, mint 300-an vettek részt.

Az „Innovative Ways to Knowledge Transfer in and among Higher Education Institutions” szekcióban a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi docense, Dr. Cserháti Gabriella mutatta be a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) projekt keretében megvalósuló Kompetencia-tükör kutatás aktuális eredményeit „Exploring Innovative Collaboration Opportunities Between Higher Education Institutions and Industry Organisations in Competency Development” címmel. A szerzőtársak Dr. Bogdány Eszter és Dr. Raffay-Danyi Ágnes voltak.

A Kompetencia-tükör kutatási projekt célja olyan kompetencia-térkép kialakítása a gazdaságtudományi területen végzettek számára, amely feltárja a képzési kimeneti követelmények, a nemzetközi oktatási akkreditációs elvárások, a nemzetközi szakmai és a jövőre vonatkozó tanulmányok, valamint a hazai munkaadók által elvárt kompetenciákat. Ezen adatok szintetizálása lehetőséget ad arra, hogy meghatározzuk és definiáljuk az egyes szakok vonatkozásában a fejlesztendő kompetenciákat. A kutatás bázisán továbbá célunk, hogy egy úgy nevezett Kompetencia-tükröt alakítsunk ki, amely tartalmazza az adott szakon végzett hallgató számára, hogy az egyetemi évei alatt a tantárgyak keretében, valamint a képzésen kívüli tevékenységei során milyen kompetenciákkal gazdagodott.

Bővebb információ a Kompetencia-tükör projektről itt érhető el. >>>

2024. március 21-én munkáltatói workshopot tartottunk a marketing fókuszlaborban számos vállalati partnerünk részvételével, ahol a cél a végzett diákokkal szemben támasztott digitális kompetenciaelvárások megvitatása volt.

Dr. Hargitai Dávid Máté a fókuszlabort mutatta be a vállalati szakembereknek. Dr. Habil. Obermayer Nóra a digitális kompetenciákhoz kapcsolódó trendekről és aktuális kutatási eredményeikről tartott előadást.

Kollégáink nyolc vállalati partner (például a Continental, a Beurer-Hungária Kft., a nass magnet Hungária Kft., a NAV Veszprém Vármegyei Adó- és Vámigazgatóság) HR munkatársaival közösen tekintették át a digitális kompetencia munkahelyen való használatával kapcsolatos elvárásokat, valamint a tapasztalt hiányosságokat. A résztvevők számos ötletet megfogalmaztak a digitális kompetenciák fejlesztésére vonatkozóan, például szervezhető tréning a digitális kommunikáció etikettjéről, vagy a problémamegoldást segítő rövid videók is készíthetők.

Köszönjük a résztvevőknek, hogy véleményükkel és együttműködésükkel hozzájárulnak képzéseink fejlesztéséhez.

A Kompetencia-tükör kutatással kapcsolatos további információk itt érhetők el. >>>

A workshop az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.