Hosszúfalu határában ilyenkor már korán reggel felhangzik a paták dobogása, a levegőben kürtszó és izgalom rezdül. A nézők zászlókkal a kézben gyülekeznek, a lovasok díszes huszárruhában sorakoznak.

Ez a Muravidéki Vágta – mely sok lendvai futam után újra visszatért a kiindulási helyszínére – nem csupán egy verseny, hanem egy ünnep, ahol a hagyomány, a lovas kultúra és a turizmus különleges elegyet alkot. A szlovén-magyar határ menti térség leggrandiózusabb és legfontosabb lovas eseménye a Muravidéki Vágta – mint a Nemzeti Vágta egyik előfutama – egyszerre verseny és kikapcsolódási lehetőség.

Egy muravidéki történet, ami Budapestre vezet

A Nemzeti Vágta, amelyet 2008 óta – kezdetekben Budapesten a Hősök terén rendeznek meg-, mára a magyar lovas kultúra egyik legnagyobb ünnepévé vált. A versenyhez számos regionális előfutam kapcsolódik, amelyek közül a Muravidéki Vágta a határon túli magyar közösségek egyik legjelentősebb állomása.

A Muravidéki Vágta a Nemzeti Vágta muravidéki előfutama, a magyar lovas hagyományok egyik legszebb határon túli ünnepe. A magyarországi megrendezett döntőre vezető út innen is indul: Dobronak, Lendva, Muraszombat és a környező falvak lovasai évről évre megmérettetik magukat, hogy képviselhessék térségüket az idei szilvásváradi viadalon.

A 2025 évi Muravidéki Vágta már a kilencedik verseny volt, amit a szlovéniai magyarság rendez közösen a Nemzeti Vágta szervezőbizottságával.

De a Muravidéki Vágta több, mint kvalifikációs verseny. Ez a rendezvény a muravidéki magyarság identitásának és összetartozásának szimbóluma, ahol a ló, a lovas és a közösség együtt alkot egy hagyományt őrző egységet. A Muravidéki Vágta, amely nem csupán egy lovasverseny, hanem identitáserősítő, közösségépítő és turizmust élénkítő rendezvény is.

Dobronak és Lendva: a hagyomány éltetői

A muravidéki előfutamokban az utóbbi években Dobronak és Lendva neve egyre gyakrabban került a dobogóra. Dobronak lovasai fegyelmezettségükkel, felkészültségükkel és sportszerűségükkel tűnnek ki, miközben a község a Vágta hétvégéjét turisztikai fesztivállá varázsolja.

Lendva szintén évről évre erős jelenléttel vesz részt a Vágtán. A város nem csupán versenyzőivel, hanem vendégszeretetével és kulturális sokszínűségével hívja fel magára a figyelmet. A futamok napján kézműves vásár, borbemutatók és népzenei programok várják az érdeklődőket, este pedig a szőlőhegyen pazar kilátás nyílik a muravidéki tájra – és a naplementére, ami a lovak nyergében is más színben tündököl.

Lovas hagyomány – turisztikai lehetőség

Mindkét lovas vágta a sport szerelmeseinek és a turistáknak is különleges élményt kínál. A patadobogás ritmusa mögött gazdasági és kulturális pezsgés rejlik.

A Muravidéki Vágta idején a régió turisztikai szolgáltatói – vendégházak, borászatok, éttermek – megtelnek élettel. A látogatók helyi borokat kóstolnak, kézműves termékeket vásárolnak, és megismerik a Muravidék egyedi gasztronómiáját. A rendezvény így egyszerre vonzza a turistákat és erősíti a helyi gazdaságot.

A vágta napja tehát nemcsak a lovakról szól, hanem a térség bemutatkozásáról is. Minden település standokkal, zászlókkal, népviselettel képviselteti magát – egy élő, mozgó turisztikai kiállítás bontakozik ki a pálya körül. E sikerek és kezdeményezések azt mutatják, hogy a lovas versenyek képesek összekapcsolni a hagyományt a modern turisztikai szemlélettel, és nemzetközi figyelmet irányítani a Muravidékre.

Híd két ország között

A Muravidéki Vágta különlegessége, hogy kulturális hidat képez Magyarország és Szlovénia között.

A magyar és szlovén látogatók, lovasok és szervezők együtt ápolják a közös hagyományt – a ló szeretetét, a természet közelségét és a közösség erejébe vetett hitet. Ez a rendezvény nemcsak a sporton, hanem a kulturális diplomácián keresztül is összeköti a két országot.

Ahogy a dobornaki Göntér Ferenc lovas fogalmaz:„Amikor a lovon ülök, nem érzem, hogy határon innen vagy túl vagyok – csak azt, hogy a hagyományaink közösek.”

A vágta jövője: a turizmus új motorja

A Muravidéki Vágta ma már nemcsak egy esemény, hanem turisztikai márkanév is lehetne.
A hagyományos lovas programok, a gasztronómiai és zenei kísérőrendezvények, valamint a természetközeli helyszínek mind olyan élményt kínálnak, amelyet a modern utazó keres: autentikus, közösségi és látványos.

Turisztikai kitöréspont lehetne, hogy a Vágta ne csupán egy napos esemény maradjon, hanem a térség turisztikai naptárának meghatározó pillére legyen – amelyhez túrák, borutak, tematikus programok, sőt akár lovas túraútvonalak is kapcsolódhatnak.

A Muravidéki Vágta a Nemzeti Vágta szellemiségét viszi tovább – muravidéki módra.
Egy nap, amikor Dobronak és Lendva újra megmutatja, hogy a lovas hagyomány nem múltidézés, hanem élő turisztikai lehetőség. Egy nap, amikor a ló nemcsak versenyez, hanem hidat ver kultúrák, országok és emberek között. És egy nap, amikor a Muravidék – paták dobogásán keresztül – újra hallatja a hangját a Kárpát-medencében.

A Muravidéki Vágta legjobb lovasai az október elején, Szilvásváradon megrendezésre került Nemzeti Vágta indulói közé kvalifikálták magukat.

A versenynapot a kishuszárok kezdték, s a 7 előfutamból 12 település lovasa jutott tovább a vasárnapi középdöntőbe, ahol az előfutamot a Dobronakot képviselő Gombóc Lea nyerte meg.

Egy kiélezett döntő futamon a Magyarkanizsát képviselő Rozs Anna Júlia nyerte meg a 18. Nemzeti Vágtát.

A lovas vágta turisztikai jelentősége:

A lovas vágták komplex turisztikai események. Jelentőségük több dimenzióban is mérhető:

Kulturális turizmus:
A vágták a lovas hagyományokat, a huszárkultúrát, a népviseleteket és a magyar identitás szimbólumait elevenítik fel. A nézők nemcsak sportélményt, hanem kulturális időutazást is kapnak.

Gasztronómiai és vidéki turizmus:
A Muravidéki Vágta idején a helyi termelők, borászok és kézművesek bemutathatják portékáikat. Az esemény a helyi gazdaságot is fellendíti – szálláshelyek, vendéglátóhelyek, turisztikai szolgáltatók profitálnak a látogatók áramlásából.

Határon átnyúló együttműködés:
A rendezvény a magyar–szlovén kapcsolatok élő példája, amely nem csupán sport, hanem diplomáciai és kulturális szempontból is értékes. A Muravidék és Magyarország közötti együttműködés új turisztikai csomagokat, közös programokat és promóciós lehetőségeket is teremt.

Közösségépítés és identitáserősítés:
A Muravidéki Vágta a muravidéki magyarság számára a közösségi összetartozás ünnepe. A lovasok, szervezők és nézők egyaránt részesei annak az élménynek, amely megerősíti a lokális identitást és a nemzeti összetartozást.

• https://pomurskigalop.si/
• https://www.facebook.com/MuravidekiVagta.PomurskiGalop
• https://www.vagta.hu/
• https://www.facebook.com/NemzetiVagta

További információ a CROCUS projektről:

• https://cordis.europa.eu/project/id/101132454/it
• https://crocuseurope.eu
• https://www.linkedin.com/groups/13022258/

2026. március 23-án Stará Lesnában, Szlovákiában rendezték meg a THE INTERNATIONAL SCIENTIFIC CONFERENCE “Challenges, Trends, and Inspirations in Education – CTIE” nemzetközi konferenciát, amelyen a V4 kutatócsoport Gazdaságtudományi Karához tartozó tagjai is részt vettek.

A konferencián előadást tartott Somogyiné Dr. Csepregi Anikó és Dr. László Veronika. Előadásuk témája a Z generáció felsőoktatással kapcsolatos elvárásai, valamint az innováció és az intézményi kapacitás kapcsolatának vizsgálata volt a V4 országok felsőoktatási környezetében. A kutatásban és az előadás szakmai hátterének kialakításában Dr. Darida Zsuzsa és Dr. Hargitai Dávid is részt vettek.

Dr. Hargitai Dávid és Somogyiné Dr. Csepregi Anikó a konferencia Programbizottságának (Program Committee) tagjaként, Dr. Darida Zsuzsa pedig a Szervezőbizottság (Organizing Committee) tagjaként járult hozzá a konferencia megvalósításához.

A konferencia kiváló lehetőséget biztosított a nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítésére és a szakmai tapasztalatcserére.

A részvétel a Visegrad Fund által támogatott nemzetközi kutatási együttműködés keretében valósult meg.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium az elmúlt öt évben a hazai társadalmi innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplőjévé vált.

A tudásközösség hosszú távú küldetése, hogy úttörő kutatási és oktatási programokkal, egyedülálló kísérleti fejlesztésekkel, hazai és nemzetközi partnerségekkel, valamint tudásmegosztással járuljon hozzá egy befogadóbb és élhetőbb jövő kialakításához.

A TINLAB egy multidiszciplináris, kutatásvezérelt, konzorciumi háttérrel rendelkező tudásközpont, amely elsősorban a társadalmi innovációk gyakorlati tesztelésére és adaptációjára fókuszál. Az együttműködés az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetésével, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány (HÁRFA)részvételével 2020 őszén azzal a céllal indult, hogy a társadalmi innováció eszközeivel fejlessze a közösségi, piaci és állami rendszerek problémamegoldó képességét. A projekt 2026. február 15-ig számos eredményt ért el.

A tudásközpontban az elmúlt években közel 40 kutatási projekt valósult meg, a résztvevők több mint 230 hazai és nemzetközi előadást tartottak. A négy fókuszterületet – digitalizáció társadalmi hatásai; társadalmi innovációs módszertanok; életminőséget javító társadalmi innovációk; kultúra, kompetencia és humán tőke – érintően több mint 150 tudományos közlemény jelent meg. A kutatási programok között szerepeltek a társadalmi jóllétet célzó pedagógiai és pszichológiai fejlesztések, az inkluzív munkahelyeket támogató attitűdformáló, valamint a digitális és vállalkozói kompetenciákat célzó programok is.

A projekthez több mint 280 kutató kapcsolódott, valamint ugyanekkora nagyságrendben vontak be fiatal kutatókat, PhD-hallgatókat és egyetemi hallgatókat is. A TINLAB a kezdetektől egy fenntartható, komplex társadalmi innovációs ökoszisztéma kiépítését célozta, amelyben a problémák felvetése, a megoldási javaslatok kidolgozása, tesztelése, „piacra” vitele, hasznosítása fontos feladatként jelent meg. A TINLAB számos sikeres egyetemi-vállalati együttműködést is létrehozott, valamint szabadalmi és védjegybejelentések is kapcsolódnak a projekthez.

A TINLAB fontos célkitűzése, hogy az egyetemi tudás ne maradjon az intézmények falai között, hanem valós közösségi, gazdasági és környezeti problémák megoldásában hasznosuljon. A HÁRFA koordinációjában 2022 és 2025 között összesen 20 társadalmi innovációs kísérleti fejlesztés valósult meg. A fejlesztések különböző tématerületeken és eltérő szervezeti környezetekben zajlottak, közös jellemzőjük azonban a tudatos kísérleti szemlélet és a módszertani tanulás iránti elköteleződés volt. Hazánkban egyedülálló konstrukcióban 2025 őszén tizenöt szervezet tesztelte a labor elért kutatási eredményeit az ún. A-komponens keretében.

A tudásközpontban két egyedülálló oktatási programot is kidolgoztak. A Társadalmi innovációs menedzser, valamint a Társadalmi innovációs mentor képzések célja, hogy felkészítsék a résztvevőket a társadalmi innovációs projektek tervezésére, menedzselésére és mentorálására – erre korábban hazánkban nem volt példa. A 2021-től induló képzéseken csaknem 250 fő vett részt az ország minden pontjáról: a kialakuló szakmai közösség jelentette annak a mentorhálózatnak az alapját, amely többek között a projekt kísérleti fejlesztéseinek megvalósítását is támogatta.

A projekt ún. tematikus fórumai rendszeres találkozókat jelentettek a társadalmi innovációs ökoszisztéma különböző szereplőinek bevonásával. A szakmai műhelyek a társadalmi problémákra és a technológiai változásokhoz kapcsolódó igényekre reagáló újszerű megoldások kidolgozását és azok valós környezetben történő tesztelését segítik elő. A projektben több mint 50 alkalommal rendezett hibrid találkozókon közel 150 előadó vett részt.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumot a fenti komplex, rendszerszintű megközelítés és nemzetközi integráció tette egyedivé más társadalmi innovációs szervezetekhez képest. A több mint egymilliárd forintból megvalósított projekt fenntarthatóságának érdekében az elmúlt években több mint negyven nemzetközi pályázati felhívásra nyújtottak be projektterveket a laboratórium szakértői. Az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázis közel 450 európai jó gyakorlatot tartalmaz, a gyűjteményben jelenleg negyvenegy hazai projekt szerepel, ebből huszonnégy projekt (közel 58%) a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban valósult meg, valamint fejlesztésükben részt vettek a TINLAB mentorhálózatának tagjai. A projekt saját, a társadalmi innovációkra fókuszáló podcastot indított, valamint egy online hozzáférhető, többkötetes, jó gyakorlat-gyűjteményt is közzétett.

A projektről bővebb információ érhető el a https://tinlab.hu/ oldalon.

Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.

2026. március 10-11-én Veszprémben, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán került megrendezésre a VoWoCo projekt nemzetközi partnerségi találkozója, magyar, török, olasz és portugál partnerek részvételével.

A program során a résztvevők áttekintették a projekt eddigi szakmai eredményeit, különösen a WP2 munkacsomaghoz kapcsolódó eredményeket, valamint workshop keretében véglegesítették a VoWoCo Skill Matrix elemeit, és megvitatták a mentor – mentorált adatbázis kialakításának szabályait.

A találkozó második felében a WP3 munkacsomag keretében a VoWoCo képzési modulok és az online tanulási platform fejlesztése, valamint a kapcsolódó feladatmegosztás és munkaterv meghatározása került napirendre.

A második napon a partnerek a VoWoCo mentorprogram előkészítéséről, a projektmenedzsment kérdéseiről, a disszeminációs eredményekről, valamint a minőségbiztosítási és értékelési folyamatokról egyeztettek. A találkozó a következő időszak feladatait és a partnerség további együttműködésének irányait összegző zárómegbeszéléssel ért véget.

A szakmai programot közös városi séta és informális networking események is kísérték, amelyek hozzájárultak a partnerség megerősítéséhez és a jövőbeli együttműködések előkészítéséhez.

Kövesd a VoWoCo projekt alakulását a hivatalos honlapon: www.vowoco.eu, vagy csatlakozz hozzánk a közösségi oldalainkon:

• LinkedIn: VoWoCo Project
• Facebook: VoWoCoProject
• Instagram: @vowocoprojecteu

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Kutatóközpontja csatlakozott az ATHENA (Association of Tourism, Hospitality and Events Networks in Academia) nemzetközi akadémiai szervezethez.

Az ATHENA olyan globális kutatói hálózat, amely a turizmus, a vendéglátás és a rendezvényszervezés területén működő felsőoktatási és kutatóintézmények közötti együttműködést támogatja.

A kari turizmuskutatást a szervezetben Dr. Gyurácz-Németh Petra, az Üzleti Tudományok Intézetének igazgatója képviseli.

A szervezet célja a tudományos kapcsolatok erősítése, a közös kutatási projektek ösztönzése, valamint a nemzetközi szakmai párbeszéd elősegítése. A tagság lehetőséget biztosít a GSKK és ezáltal a turizmust kutató kollégák számára, hogy nemzetközi kutatási együttműködésekben vegyenek részt, valamint tovább erősítsék jelenlétüket a turizmuskutatás nemzetközi közegében.

A nők gazdasági önállóságát és vállalkozói fejlődését támogatja a 2025 októberében indult VoWoCo – Volcanoes’ Women Co-creation projekt, amely az Erasmus+ program keretében valósul meg magyar, portugál, olasz és török partnerek együttműködésével.

A 28 hónapos nemzetközi program célja, hogy megerősítse a női vállalkozókat és karrierváltó nőket, akik új irányt keresnek a munka világában. A VoWoCo kutatások, mentorprogramok és digitális tananyagok révén segíti a nők szakmai fejlődését és az európai vállalkozói közösségek hálózatának megerősítését.

„A nők megerősítése fellendíti a világgazdaságot is. A sokszínűség révén képesek vagyunk jobban megérteni a megoldandó problémákat” – vallja Cristina Aleixendri Muñoz, startup-alapító, az EIT Woman Award díjazottja, startup-alapító. E gondolat mentén a VoWoCo célja, hogy valós tudást, támogató közösséget és inspirációt adjon a női vállalkozóknak Európa-szerte.

„Szeretnénk, ha a VoWoCo valódi lehetőséget teremtene azoknak a nőknek, akik újrakezdik vagy újraépítik karrierjüket” – mondta el Nagyné Czuri Eszter, a projektkoordinátor BENT Balatoni Női Vállalkozói Egyesület elnöke.

A projekt már elkezdett első szakaszában nemzetközi kutatás és készségmátrix készül, amely feltérképezi, milyen kompetenciákra van leginkább szükségük a női vállalkozóknak a mai gazdasági környezetben. Ezekre az eredményekre épül majd a többnyelvű, online tananyag és mentorprogram, amelynek tesztelésén az érintett országokból összesen 80 vállalkozónő vehet részt. A mentorálás középpontjában az együttműködés és a közös alkotás (co-creation) áll, a résztvevők pedig saját üzleti ötletükön keresztül tesztelik a tanultakat. A projekt időszak végén az elkészült tananyag a VoWoCo projekt hivatalos honlapjáról elérhető lesz bárki számára. A VoWoCo projekt csapata hisz abban, hogy a női vállalkozások nemcsak gazdasági, hanem társadalmi motorjai is a fejlődésnek – hiszen ahol a nők sikeresek, ott a közösségek is megerősödnek.

A VoWoCo projekt vezetője a BENT Balatoni Női Vállalkozói Egyesület, amely több éves tapasztalattal és kiterjedt kapcsolati hálóval rendelkezik a helyi női vállalkozók körében. A BENT nemcsak projektkoordinátorként irányítja a nemzetközi együttműködést és menedzsmentet, hanem kulcsszerepet vállal a vállalkozónők bevonásában, támogatásában és motiválásában is, jól ismerve a közösség igényeit, kapcsolódási pontjait.

A Pannon Egyetem társult partnerként vesz részt a VoWoCo projektben, fő feladata a tananyagok és az online tanulási platform fejlesztése. A magyar szakértői csapat készíti el azokat a gyakorlati modulokat, amelyek a kutatási eredményekre és a vállalkozói visszajelzésekre épülnek. A fejlesztés célja egy olyan rugalmas, inkluzív és minőségi digitális tanulási környezet létrehozása, amely valós képzési, átképzési lehetőséget nyújt a már vállalkozó vagy vállalkozást tervező nők számára, elősegítve a felnőttképzés elérhetőségét, minőségét és szélesebb körű, gyakorlati hasznát a régióban, országosan és nemzetközi szinten egyaránt.

Kövessék a VoWoCo projekt alakulását a hivatalos honlapon: www.vowoco.eu, vagy csatlakozzanak hozzánk a közösségi oldalainkon:

• LinkedIn: VoWoCo Project
• Facebook: VoWoCoProject
• Instagram: @vowocoprojecteu

A VoWoCo partnerség:

Dokuz Eylül Egyetem, Törökország / www.global.deu.edu.tr
Macerata Egyetem, Olaszország / www.unimc.it
Azori-szigetek Egyeteme, Portugália / www.international.uac.pt
Pannon Egyetem, Magyarország – társult partner / www.uni-pannon.hu
BENT Egyesület, Magyarország – projektkoordinátor / www.bentbalaton.hu

A BENT Egyesületről: A BENT Balatoni Női Vállalkozói Egyesület 2019-ben alakult azzal a céllal, hogy összefogja, támogassa és láthatóvá tegye a Balaton-felvidéki, valamint a régió női vállalkozásait. Széles körű tapasztalattal rendelkezik közösségépítés, mentorálás, szakmai programok és női vállalkozói hálózatok szervezése terén. A BENT aktív szerepet vállal regionális és országos szintű események, konferenciák, képzések, valamint innovatív kezdeményezések (pl. EmpowerHER Balaton női üzleti konferencia, SWITCH Üzleti Klub) lebonyolításában is. Fő célja, hogy szakmai kapcsolódási és fejlődési lehetőségeket teremtsen, támogassa a tudásmegosztást, és hozzájáruljon a női vállalkozói szféra megerősítéséhez – ezáltal vált az Egyesület a VoWoCo nemzetközi projekt koordinátorává is.

Kapcsolat: BENT Egyesület – VoWoCo projektkoordinátor, e-mail: info@vowoco.eu

A sajtóközlemény letölthető itt. >>>

Új fejezet kezdődött a Pannon Egyetem Doktori és Habilitációs Tanácsának (EDHT) életében: Padisák Judit professzor asszonytól Michalkó Gábor vette át az elnöki stafétát a közelmúltban.

Professzor úrral a jogszabályi keretekről, a doktori képzés minőségfejlesztéséről, a tudományágak közötti átjárhatóságról és az „örömteli kutatás” víziójáról beszélgetett Kiss Nikolett.

Az interjú elérhető itt. >>>

Fotó: Gáti Kornél

2026 február elején a szerbiai Vrnjačka Banja adott otthont a V4 Empowering Open Innovation Tourism Network projekt következő találkozójának.

A szakmai rendezvényen kollégáink, Dr. Madarász Eszter és Dr. Sulyok Judit, a gamifikáció és a turizmus kapcsolatáról tartottak előadást, jó gyakorlatként a sárvári GreenGo applikációt, kezdeményezést megosztva.

További információ a projektről: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

Vállalkoznál, vagy újrakezdenéd, esetleg elakadtál és csak kell egy új lökés? Neked ajánljuk a VoWoCo projektet!

Az Erasmus+ Volcanoes’ Women Co-Creation (VoWoCo) projekt olyan nőket támogat, akik vállalkozók, a munkaerőpiacra vállalkozóként térnek vissza, pályát váltanak, vagy saját vállalkozásukat vezetik, és új lendületre, készségekre és irányokra van szükségük.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának szakértői aktívan részt vesznek a projekt megvalósításában. Az egyetemi csapat elsősorban a VoWoCo képzési modulok és egy online tanulási platform tervezésén és fejlesztésén dolgozik, a kutatási eredményeket gyakorlati, könnyen hozzáférhető tanulási lehetőségekké alakítva a női vállalkozók számára.

A következő hónapokban további részleteket osztunk meg a projektről, valamint valódi történeteket, gyakorlati eszközöket és inspiráló példákat mutatunk be női vállalkozóktól és mentoroktól Európa-szerte.

Kövesd a VoWoCo projekt alakulását a hivatalos honlapon: www.vowoco.eu, vagy csatlakozz hozzánk a közösségi oldalainkon:

• LinkedIn: VoWoCo Project
• Facebook: VoWoCoProject
• Instagram: @vowocoprojecteu

A CROCUS projekt szlovén és magyar véleményvezérei tartottak közös táncházat

A Zsitkóci Slivovica Néptáncegyüttes bemutatójával indult szombaton a Táncház a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Házban. Majd Alenka és Rudolf Toplak Lendva környéki táncokat mutatott be és tanított meg a táncház résztvevőinek.

A Zsitkóci Slivovica Néptáncegyüttes a muravidéki Zsitkóc (Žitkovci) település egyik legfontosabb hagyományőrző csoportja, amely a helyi magyar és szlovén népi kultúra ápolásával foglalkozik. Az együttes központja a Muravidéken található Zsitkóc, amely közigazgatásilag Dobronak községhez tartozik. Elsősorban a muravidéki magyar néptáncokat (például lassú és gyors csárdásokat, verbunkokat) és népdalokat dolgozzák fel, de repertoárjukban gyakran szerepelnek a térségre jellemző polgári táncok is. Gyakran fellépnek a határ túloldalán, magyarországi fesztiválokon is. Zsitkócban egy felnőtt és egy gyermek néptánccsoport is működik, biztosítva a hagyományok továbbadását a fiatalabb generációk számára. A csoport neve (Slivovica) a térségre jellemző szilvapálinkára utal, amely a helyi gazdálkodás és vendégszeretet szimbóluma. Az együttes munkája szorosan kapcsolódik a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) kulturális tevékenységéhez, amely támogatja a kisebbségi magyar kultúra fennmaradását Szlovéniában.

A Zsitkóci Slivovica Néptáncegyüttes szakmai munkáját valóban Tóth István „Csonti” segíti tánctanárként és koreográfusként.  Ő A CROCUS projekt Core Development Team tagja és a nagykanizsai Móricz Zsigmond Művelődési Ház vezetője. Munkássága során nemcsak a zsitkóci csoporttal, hanem más környékbeli együttesekkel (pl. a dobronaki néptánccsoportokkal) is szorosan együttműködik.

A Lendva-vidéken a 21. században zajlottak táncgyűjtések a helyi néptáncegyüttes vezetőinek kezdeményezésére. Az 1999-ben alakult Muravidék Néptáncegyüttes 2010-ig úgy járta a Kárpátmedencét, hogy saját, muravidéki, illetve Lendva-vidéki anyagot nem tudott bemutatni a színpadon. A nagy gyűjtési hullám idején a Muravidékre nem jutottak el a gyűjtők.

A Muravidék Néptáncegyüttes fellépéseiből adódóan azonban felmerült az igény arra, hogy saját táncanyaggal álljon színpadra. Ebből kifolyólag az együttes akkori vezetői, Alenka Toplak és Rudolf Toplak 2007 és 2010 között felkeresték a vidék idősebb korosztályát, hogy érdeklődjenek afelől, hogyan és miket táncoltak fiatalkorukban, milyenek voltak akkor a mulatságok, a lakodalmak.

A hat gyűjtési alkalom eredménye körülbelül tizenhét órányi felvétel, amely beszélgetéseket tartalmaz a táncról, táncéletről és táncalkalmakról, a táncos és lakodalmas szokásokról, valamint tartalmazza a középkorú és idősebb korosztály táncbemutatásait. A régi stílusú táncoknak csak a nyomai kerültek elő az emlékezetből, bár ezek népzenei anyaga megmaradt. A vidék új stílusú táncai a csárdás, gyorscsárdás és körcsárdás, amelyek motivikájukat tekintve igen szegényesek, kopottak, valamint a csárdás és gyorscsárdás motivikája alig tér el egymástól. A lakodalmakat említve azonban az elnépiesedett polgári társastáncok garmadája kerül elő az emlékezetből. A vidék lakodalmi tánckészlete igen gazdag, s a tánckincs jelentős részét alkotják a nyugati eredetű, elnépiesedett polgári társastáncok. A megkérdezettek tizenhét különböző lakodalmi és polgári eredetű táncot táncoltak el. Ezek jelentik az itteni népnek a néptáncot.

Hogy e vidék táncdialektus-határai meddig nyúlnak, nem tudjuk meghatározni. Ehhez egy részletesebb összehasonlító elemzés lenne szükséges, amely összehasonlítja a Muravidék táncait Zala és Vas megye egyéb területeinek táncaival, valamint a muravidéki szlovén és a muraközi horvát táncokkal.

A dobronaki Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke Toplak Rudolf és felesége, Alenka Toplan tanár, néptáncos ugyancsak a  CROCUS projekt Core Development Team tagja. A „dobronaki táncok” a Muravidéki magyar néptánc-hagyományokhoz, azon belül is a Dobronak község körüli régi tánc- és zenei anyaghoz kötődik, ahol a „Gólyamadár” egy ismert népdal (és tánc) motívuma, amely felbukkan népzenei gyűjtésekben, és a helyi kulturális örökség része, a táncok és a népszokások leírásaiban is megjelenik. A csárdás, a gyors forgók mellett a Gólyamadár népdalhoz kapcsolódó néptánccal is megismerkedhettek a táncház résztvevői.

Ez a határtalan Táncház is azt mutatja, mennyi kulturális kapocs rejlik a határmenti területeken.

További információ a CROCUS projektről:

• https://cordis.europa.eu/project/id/101132454/it
• https://crocuseurope.eu
• https://www.linkedin.com/groups/13022258/