Ön mit tart a legfontosabb kompetenciáknak? Ön szerint mit kell tudnia egy stratégiai vezetőnek jól csinálni ahhoz, hogy a cége megszerezze, és aztán meg is tartsa a piaci versenyelőnyét?

Érdemes összevetnünk saját elképzeléseinket a jelzett kiadványban felsoroltakkal, és érdemes a felsorolt kompetenciák terén mindjárt egy kis önértékelést is tartanunk! – Ha tehát kedve van hozzá, akkor értékelje saját magát az alább megadott kritériumok mentén egy 1-tól 10-ig tartó skálán, sőt, akár kikérheti mások véleményét is… Íme a stratégiai vezetők javasolt kompetencialistája:

1. Iránymutatás, jövőkép, küldetés, stratégia és értékek

Milyen mértékben mutat irányt a munkatársai számára egy megfelelő jövőkép kialakítása által? Milyen mértékben képes ezt a jövőképet valósággá alakítani megfelelő stratégiák révén? Milyen mértékben képes a szervezet működése számára fontos dolgokat értékként megjeleníteni?

2. A munkatársak elkötelezése a stratégia irányába

Milyen mértékben képes az embereket lelkesíteni, hogy mindenki elkötelezett legyen a szervezet sikere iránt?

3. Példamutatás

Milyen mértékben képes a mindennapokban példát mutatni munkatársainak pl. az idővel való gazdálkodás, a prioritások meghatározása, a nagyfokú leterheltséggel való megbirkózás és az ügyfelek hatékony kezelése terén?

4. Emberek fejlesztése a szervezet minden szintjén

Milyen mértékben képes személyreszabott fejlesztési terveket kialakítani a szervezet munkavállalói számára, amelynek keretében fejleszteni tudják a szükséges kompetenciáikat, azaz tudásukat, készségeiket és hozzáállásukat annak érdekében, hogy a szervezet sikeres működését mind a jelenben, mind a jövőben támogatni tudják?

5. Hatékony kommunikáció

Mennyire kommunikál hatékonyan a munkatársaival és az ügyfeleivel? Pl. milyen mértékben folytat kétirányú kommunikációt, mennyire sikerül bizalmat kialakítania a csapatban, milyen gyakran tájékoztatja a csapatát azokról a dolgokról, amik fontosak számukra? Stb.

6. Változások kezelése

Milyen mértékben törekszik a teljesítmény folyamatos javítására, keresi a tevékenységjavító lehetőségeket, illetve valósítja meg a javításokat célzó változásokat?

7. Cselekvés krízishelyzetekben és nem átlátható körülmények között

Milyen mértékben képes krízishelyzeteket kezelni? Pl. igyekszik mindig maga megoldani mindent, vagy ha lehet, megpróbálja delegálni a problémák megoldását?

Az elérhető maximális pontszám 70.

Milyen eredményt kapott az önértékelés során? Esetleg mások visszajelzése alapján?

Amennyiben úgy érzi, hogy a fenti kompetenciák bármelyike terén még érdemes lenne egy keveset fejlődnie, csatlakozzon az Üzleti Tudásközpont által KKV-k számára nyújtott vezetői készségfejlesztő programhoz, amelynek következő alkalmai 2019. február 13-án, 18-án, március 6-án és március 13-án kerülnek megrendezésre Veszprémben a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán (8200 Veszprém, Egyetem utca 10. A. ép.). Részletek >>>

Szeretettel várjuk!

A szerző Makkay-Chambers Adrienne, az Üzleti Tudásközpont vezetője

*  Potter, J. & Hooper, A. (2005, 2012) Developing Strategic Leadership Skills, The Chartered Institute of Personnel and Development

The post 101/4 Milyen vezető Ön? – A stratégiai vezetők 7 fő kompetenciája appeared first on Pannon Egyetem - GTK.

A vezetőképzésben fontos szerepet töltenek be a játékok.

A játékoknak többféle meghatározása van. Klabbers (1999) szerint a játékokat gyakran komolytalan, csak szórakozási célúnak tekintik. A játékoknak azonban lehet komolyabb, tudományos értelmezése is.

Elgood (1996) szerint a „játék” megnevezéssel olyan tevékenységek írhatók le, amelyekre az alábbiak valamelyike jellemző:
 emberi, ember által irányított ellenfelek megléte, amelyek hatnak egymásra és a környezetre,
 hangsúly a versenyképességen és a nyerésen,
 hangsúly a szórakozáson, humoron és az élvezeten,
 a döntéshozatal és az eredmények számbavételének ismétlődő ciklusa, ami lehetővé teszi, hogy legközelebb esetleg jobban csinálják.

Gredler (1996) a következőképpen osztályozza a szimulációs játékokat:
adatkezelés szimuláció,
diagnosztikai szimulációk,
válságmenedzsment szimulációk,
társadalmi szimulációk.

Az általunk használt játékok többnyire adatkezelésiek, közvetett társadalmi hatásokkal. A játékok többségénél nehéz induló helyzet beállításával válság szimulálható és ezáltal válságkezelés gyakorolható.

A játékok során egy vagy több játékos összefogva, vagy egymással versengve küzd a nyereményért, elfogadott játékszabályok szerint. A játékosok általában a maguk nevében játszanak, de néha eltérően is viselkedhetnek. (Jaques, 1995).

A játékok társadalmi rendszerek, melyek szereplőkből (játékosok), szabályokból és erőforrásokból állnak. (Klabbers, 2001). A játékokban a résztvevők kölcsönhatásba kerülnek egymással, a szabályoknak megfelelő döntések megvalósításához erőforrásokat használnak fel. Ilyen erőforrás lehet például: valós, vagy szimulált pénz, szimulált kapacitás, anyag, emberi erőforrás, de maguknak a résztvevőknek az ideje is.

Ma már a játékok jelentős része számítógéppel támogatott és internet alapú kommunikációt használ. A különböző játékokhoz írt programok eltérő megoldásokat alkalmaznak.

A KKV-k vezetői számára „Vállalatvezetés – Üzleti szimuláció” címmel 2019. március 22-én indít el a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Üzleti Tudásközpontja egy vezetői játékon alapuló szimulációs tréninget Székesfehérváron, amelyre szerettettel várjuk az érdeklődőket. Részletek és jelentkezés itt. >>>

A szerző és a „Vállalatvezetés – Üzleti szimuláció” című tréning vezetője Dr. Kovács Zoltán egyetemi tanár.

Források:

Elgood, C. (1996): Using Management Games. 2nd edition, Gower Press, Aldershot, Hampshire, England

Gredler, Margaret E. (1996). Educational Games and Simulations: A Technology in Search of a (Research) Paradigm. In Jonassen, David H. (ed.) Handbook of Research for Educational Communications and Technology. Simon & Schuster Macmillan, New York.

Jaques, David (1995). Games, Simulations and Case Studies – A Review. In Saunders, Danny (ed.) The Simulation and Gaming Workbook Volume 3: Games and Simulations for Business. Kogan Page, London, pp. 21-38

Klabbers, J. H. G. (1999): Three Easy Pieces: A Taxonomy of Gaming. In Saunders, Danny and Severn, Jackie (eds.) The International Simulation & Gaming Research Yearbook: Simulations and Games for Strategy and Policy Planning. Kogan Page, London, pp. 16-33

Klabbers, J. H. G. (2001). Bridging information & knowledge society: potentials of gaming. In Rahnu, L. (ed.) Bridging the Information and Knowledge Societies. Tartu University Press, Tartu, Estonia

The post 101/3: Játék vezetőknek! appeared first on Pannon Egyetem - GTK.

A „Nem” egy hihetetlenül fontos szó az életünkben. Ez az a szó, amelynek segítségével meg tudjuk védeni magunkat, és ki tudunk állni a számunkra fontos dolgok mellett.

Akkor vajon miért olyan nehéz kimondani ezt a szót? Talán mert félünk attól, hogy egy rosszul kimondott „Nem” tönkretehet egy számunkra értékes kapcsolatot? Vagy talán mert bűntudatot érzünk, ha nem engedünk mások követelésének?

Egy jól megfogalmazott „Nem” segít abban, hogy ki tudjunk állni a saját érdekeink mellett úgy, hogy a kapcsolat se sérüljön, és bűntudatot se kelljen éreznünk. Sőt, még mások tiszteletét is ki tudjuk vívni ezáltal!

William Ury (2007) a Harvard Egyetem professzora, a „Harvard Negotiating Project” egyik alapítója és egyben nemzetközi politikai tárgyalások ismert mediátora egy többlépcsős modellt hozott létre a „Nem” megfelelő kommunikálására. Modelljét a The Power of a Positive No: How to Say No and Still Get to Yes¹ (magyarul: A Pozitív „Nem” ereje, avagy hogyan mondjunk „Nem”-et úgy, hogy mégis eljussunk az „Igen”-ig) című könyvében mutatta be. A modellben felvázolta, hogy hogyan álljon ki az ember a saját érdekei mellett, hogyan mondjon egy határozott, de tiszteletteljes „Nem”-et, hogyan álljon ellen az esetleges aggressziónak és manipulációnak, miközben eljut egy mindenki érdekeit kielégítő „Igen”-ig.

Erről, és ehhez hasonló további tippekről is szól az Üzleti Tudásközpont ingyenes vezetői készségfejlesztő napja 2019. január 23-án, jövő szerdán délelőtt a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán. Tudjon meg többet itt! >>>

Csatlakozzon hozzánk, – szeretettel várjuk!

¹ Ury, W. (2007) The Power of a Positive No: How to Say No and Still Get to Yes. New York, Bantam Dell.

The post 101/2: Hogyan mondjunk nemet? appeared first on Pannon Egyetem - GTK.

David Duerden (2006) a brit HR Kamara, a CIPD számára készített vezetőképző anyagának máig érvényes bevezetőjében¹ hívja fel a figyelmet arra, hogy a gyakorlás visszajelzés nélkül rossz szokások kialakításához vezet. Ezért rendkívül fontos, hogy ha egy vezető folyamatosan fejleszteni akarja a vezetői készségeit, akkor keresse meg a módját annak, hogy folyamatosan kapjon visszajelzést. A visszajelzéseken elgondolkodhat, és ennek révén fokozatosan új és és hatékonyabb szokásokat alakíthat ki.

A fentieket támasztja alá annak a menedzsernek az esete, aki egy 360 fokos értékelés eredménye alapján döbbent rá arra, hogy mekkora különbség van aközött, ahogy ő látja a saját teljesítményét, és aközött, ahogy mások látják azt. A felismerés elvezette ahhoz, hogy négyszemközti beszélgetések keretében még részletesebb visszajelzést kérjen a munkatársaitól, illetve hogy az értekezletek végén a résztvevőktől kérjen mindig visszajelzést. A hallottak alapján aztán változtatott a viselkedésén, aminek következtében a csapat viselkedése is megváltozott, és ezáltal a teljesítményük jelentősen megnőtt.

A szokások megváltoztatása hosszú időbe telik, és folyamatos megerősítést igényel. A visszajelzések adása és fogadása tehát a mindennapi közös tevékenység része kell, hogy legyen, nem csak egy évente egyszer történő esemény. Visszajelzést érdemes annyi embertől kérni, amennyitől csak lehet: felettestől, kollégától, beosztottól, ügyféltől. A visszajelzés legyen formális és informális is. A visszajelzés maga váljon szokássá.

Az Üzleti Tudásközpont Vezetőképző tréningjei keretében számos területen van mód önértékelésre és egymás értékelésére, sőt, a résztvevők megkapják mindazokat az eszközöket, amelyekkel egy-egy témában – a tréningen kívül, de a saját cégükön belül – szélesebb körben is adhatnak egymásnak visszajelzést.

A szerző Makkay-Chambers Adrienne, az Üzleti Tudásközpont vezetője

¹ Duerden, D. (2006) Management Development Activities. London, Chartered Institute of Personnel and Development

The post 101/1: A vezetői hatékonyság növelése – visszajelzéseken keresztül appeared first on Pannon Egyetem - GTK.