A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium az elmúlt öt évben a hazai társadalmi innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplőjévé vált.

A tudásközösség hosszú távú küldetése, hogy úttörő kutatási és oktatási programokkal, egyedülálló kísérleti fejlesztésekkel, hazai és nemzetközi partnerségekkel, valamint tudásmegosztással járuljon hozzá egy befogadóbb és élhetőbb jövő kialakításához.

A TINLAB egy multidiszciplináris, kutatásvezérelt, konzorciumi háttérrel rendelkező tudásközpont, amely elsősorban a társadalmi innovációk gyakorlati tesztelésére és adaptációjára fókuszál. Az együttműködés az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetésével, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány (HÁRFA)részvételével 2020 őszén azzal a céllal indult, hogy a társadalmi innováció eszközeivel fejlessze a közösségi, piaci és állami rendszerek problémamegoldó képességét. A projekt 2026. február 15-ig számos eredményt ért el.

A tudásközpontban az elmúlt években közel 40 kutatási projekt valósult meg, a résztvevők több mint 230 hazai és nemzetközi előadást tartottak. A négy fókuszterületet – digitalizáció társadalmi hatásai; társadalmi innovációs módszertanok; életminőséget javító társadalmi innovációk; kultúra, kompetencia és humán tőke – érintően több mint 150 tudományos közlemény jelent meg. A kutatási programok között szerepeltek a társadalmi jóllétet célzó pedagógiai és pszichológiai fejlesztések, az inkluzív munkahelyeket támogató attitűdformáló, valamint a digitális és vállalkozói kompetenciákat célzó programok is.

A projekthez több mint 280 kutató kapcsolódott, valamint ugyanekkora nagyságrendben vontak be fiatal kutatókat, PhD-hallgatókat és egyetemi hallgatókat is. A TINLAB a kezdetektől egy fenntartható, komplex társadalmi innovációs ökoszisztéma kiépítését célozta, amelyben a problémák felvetése, a megoldási javaslatok kidolgozása, tesztelése, „piacra” vitele, hasznosítása fontos feladatként jelent meg. A TINLAB számos sikeres egyetemi-vállalati együttműködést is létrehozott, valamint szabadalmi és védjegybejelentések is kapcsolódnak a projekthez.

A TINLAB fontos célkitűzése, hogy az egyetemi tudás ne maradjon az intézmények falai között, hanem valós közösségi, gazdasági és környezeti problémák megoldásában hasznosuljon. A HÁRFA koordinációjában 2022 és 2025 között összesen 20 társadalmi innovációs kísérleti fejlesztés valósult meg. A fejlesztések különböző tématerületeken és eltérő szervezeti környezetekben zajlottak, közös jellemzőjük azonban a tudatos kísérleti szemlélet és a módszertani tanulás iránti elköteleződés volt. Hazánkban egyedülálló konstrukcióban 2025 őszén tizenöt szervezet tesztelte a labor elért kutatási eredményeit az ún. A-komponens keretében.

A tudásközpontban két egyedülálló oktatási programot is kidolgoztak. A Társadalmi innovációs menedzser, valamint a Társadalmi innovációs mentor képzések célja, hogy felkészítsék a résztvevőket a társadalmi innovációs projektek tervezésére, menedzselésére és mentorálására – erre korábban hazánkban nem volt példa. A 2021-től induló képzéseken csaknem 250 fő vett részt az ország minden pontjáról: a kialakuló szakmai közösség jelentette annak a mentorhálózatnak az alapját, amely többek között a projekt kísérleti fejlesztéseinek megvalósítását is támogatta.

A projekt ún. tematikus fórumai rendszeres találkozókat jelentettek a társadalmi innovációs ökoszisztéma különböző szereplőinek bevonásával. A szakmai műhelyek a társadalmi problémákra és a technológiai változásokhoz kapcsolódó igényekre reagáló újszerű megoldások kidolgozását és azok valós környezetben történő tesztelését segítik elő. A projektben több mint 50 alkalommal rendezett hibrid találkozókon közel 150 előadó vett részt.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumot a fenti komplex, rendszerszintű megközelítés és nemzetközi integráció tette egyedivé más társadalmi innovációs szervezetekhez képest. A több mint egymilliárd forintból megvalósított projekt fenntarthatóságának érdekében az elmúlt években több mint negyven nemzetközi pályázati felhívásra nyújtottak be projektterveket a laboratórium szakértői. Az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázis közel 450 európai jó gyakorlatot tartalmaz, a gyűjteményben jelenleg negyvenegy hazai projekt szerepel, ebből huszonnégy projekt (közel 58%) a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban valósult meg, valamint fejlesztésükben részt vettek a TINLAB mentorhálózatának tagjai. A projekt saját, a társadalmi innovációkra fókuszáló podcastot indított, valamint egy online hozzáférhető, többkötetes, jó gyakorlat-gyűjteményt is közzétett.

A projektről bővebb információ érhető el a https://tinlab.hu/ oldalon.

Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.

Dr. Cserháti Gabriella a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorának vendége volt, ahol a TINLAB projekt keretében kidolgozott kompetenciaértékelési módszerről és oktatásfejlesztési tervről beszélt. 

„A 21. század sok új dolgot hozott az életünkbe, de nem csak technológiában. Olyan kifejezések is fontosak lettek, mint a kompetencia, ami a munkavállalás esetében ma már az egyik legalapvetőbb fokmérő. Ám ennek kapcsán egy újabb fogalmat is meg kell tanulnunk, ez pedig a kompetenciaszakadék. Ez a ma munkavállalóit érinti. Ennek feltárására és áthidalására a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán egy kompetenciaértékelési módszert és oktatásfejlesztési tervet dolgoztak ki, amit a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium is támogat. Cserháti Gabriella a Pannon Egyetem egyetemi docense Kálmán Alidának magyarázta el miért fontos ez.”

A beszélgetés 7:35-től hallható itt. >>> 

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Ezúton is gratulálunk Dr. Király Ferencnek, Dr. Kosztyán Zsolt Tibornak és Dr. Kurbucz Marcell Tamásnak, akiknek az „Európai cégek tulajdonosi szerkezetének dinamikus hálózatelemzése” c. munkáját az MTA Ipar- és Vállalatgazdaságtan Albizottsága Publikációs Nívódíjban részesítette magyar nyelvű szakcikk kategóriában.

„A társadalmi hálózatok elemzésének módszertanát egyre szélesebb körben alkalmazzák regionális kapcsolatok kialakulásának és fejlődésének modellezésére. Cikkünkben e módszertan, valamint a széleskörűen alkalmazott gravitációs modell segítségével megvizsgáljuk, hogy mely tényezők magyarázzák az európai vállalatok tulajdonosi szerkezetének kialakulását, illetve időbeli változásait. Az elemzés során felhasznált – 2010-től 2018-ig terjedő – adatok az európai vállalatokat tartalmazó Amadeus adatbázisból származnak, amely közel 24 millió vállalat gazdasági és tulajdonosi információit tartalmazza. A vállalati tulajdonosi kapcsolatokat NUTS3- (megyei) szinten aggregáltuk, majd az így meghatározott régiókhoz további földrajzi, technológiai és gazdasági adatokat rendeltünk.”

Prof. Dr. Obermayer Nóra a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorának vendége volt, ahol a TINLAB projekt keretében megvalósuló digitális intelligencia mérésére vonatkozó kutatásról beszélt. 

„A digitális intelligencia ma már alapvető tudás, amely a gazdaság egészére hatással van. Ennek a mérésére dolgozott ki a Pannon Egyetem és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium egy új mérőskálát, és ki is próbálták a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalatainál. Az eredmények kiértékelése még zajlik, de hogy miért fontos mindez, arról Dr. Obermayer Nóra, a kutatás vezetője mesélt Kálmán Alidának.”

A beszélgetés 4:45-től hallható itt. >>> 

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Nagy öröm számunkra, hogy a Vezetéstudomány – Budapest Management Review szerkesztőbizottsága beválasztotta a 2023-as évfolyam legjobb 4 cikke közé kollégáink – Dr. Bukta-Liska Fanny, Dr. Kővári Edit és Dr. Hargitai Dávid – „Aki kimarad, az tényleg lemarad? Hallgatók mindennapi és munkahelyi FOMO-jelenségének és közösségimédia-függőségének összefüggés-vizsgálata három magyar egyetemen” c. cikkét, annak olvasottsága, a bemutatott téma újszerűsége, módszertani megalapozottsága, a feldolgozott irodalom minősége és a cikk gyakorlati és elméleti relevanciája alapján.

„A FOMO (Fear of Missing Out) jelensége arra a félelemre utal, amikor egy felhasználó tart attól, hogy az online tartalmakat és mások interakcióit nem láthatja, nem időben reagálhat rájuk, vagy vesz részt élőben az adott aktivitáson. A FOMO érzése szorongáshoz, alvászavarokhoz, a koncentráció hiányához és a közösségi médiától való krónikus függéshez vezethet. Megjelent azonban az “ellentrend”, a Joy of Missing Out: az egészséges “diszkonnektivitás”, az online platformokról történő szándékolt, jó érzésű lecsatlakozás. A szerzők kutatása az általános és munkahelyi FOMO-jelenség dinamikáit vizsgálja a közösségimédia-addikció függvényében. A szakirodalmi elemzés eredményeit a Web of Science adatbázisát alkalmazva összefüggés-vizualizáció illusztrálja. A négy kutatási hipotézis vizsgálatához többváltozós elemzést alkalmaztak. A FOMO-jelenség elemzésénél két faktort azonosítottak: a másokhoz való viszonyítást (online) és a kimaradásélményt (offline). A munkahelyi FOMO esetén is két faktort emeltek ki: a kapcsolati kirekesztést és az információs kirekesztést.”

Kollégáink a díjat 2025. december 3-án az MTA Gazdálkodástudományi Bizottság évzáró konferenciáján vették át. A szakmai elismeréshez szívből gratulálunk, további sok sikert kívánunk.

A cikk az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóké-pességi Eszközének támogatásával készült.

Az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázisban csaknem minden harmadik hazai projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumhoz kapcsolódik.

A társadalmi innovációk európai szintű elterjedésének elősegítését és bővítését célozza az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázis. A SIM több lehetőséget is kínál a társadalmi innovátorok és az érdeklődők számára: lehetőséget nyújt a társadalmi innovációs példák bemutatására, továbbá ösztönzi és felületet is biztosít a társadalmi innovációban érdekelt felek számára, hogy tanuljanak más jó gyakorlatokból és új partnerségeket hozzanak létre.  A SIM egy nyílt adatbázis, amelybe társadalmi innovációs projektgazdák vagy más érdekelt felek feltölthetik a projektjük leírását azzal a céllal, hogy megosszák hasznos, sikeres és inspiráló társadalmi innovációs példáikat.

Az összesen közel négyszáz európai jó gyakorlatot tartalmazó gyűjteményben jelenleg huszonkilenc hazai projekt szerepel, ebből tizenhárom projekt a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban valósult meg, valamint fejlesztésükben részt vettek a TINLAB mentorhálózatának tagjai.

A Pannon Egyetem SIM adatbázisban szereplő TINLAB projektjei az alábbiak: 

Kompetenciatükör

A program elsődleges célja egy olyan kompetencia-térkép kialakítása a gazdaságtudományi területen végzettek számára, amely a szakmai gyakorlaton lévő hallgatók, a pályakezdők és leendő foglalkoztatóik számára átláthatóvá teszi, hogy a képzési program milyen kompetenciák fejlesztéséhez járult hozzá. Bővebben >>>

Tudomány Mindenkinek Hackathon

A projekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassák a nagyközönséghez. Az évente egyetemistáknak rendezett tudománykommunikációs verseny résztvevői támogató, mentorált folyamat során dolgoznak fel és interpretálnak tudományos eredményeket.
Bővebben >>>

Vállalkozói attitűdvizsgálat a felsőoktatási intézmények hallgatói mintáján

A hallgatók vállalkozói attitűdjének, kompetenciáinak és motivációinak feltérképezésére irányuló kutatás feltárja a jelenlegi gazdaságtudományi képzés szereplői számára, hogy melyek az erősíteni és fejleszteni kívánt kompetenciák, attitűdök, amelyek a hallgatók vállalkozói hajlandóságát jelentősen befolyásolják.
Bővebben >>>

A digitális intelligencia társadalmi aspektusai

A projekt központi célja egy digitális intelligencia mérőskála kifejlesztése volt. A mérőeszköz védjegyoltalmat nyert, és DIP (Digitális Intelligencia Profil) néven került bejegyzésre. A digitális intelligencia (digitális kompetencia: digitális eszközök használatára vonatkozó technikai felkészültség és tudás + digitális attitűd: az eszközhasználathoz kapcsolódó viselkedés) mérése és fejlesztése mind a társadalmi, mind a vállalati szinten elengedhetetlen a sikeres digitalizációhoz. A DIP 8 dimenzióban, 3 szinten, 3 területet mér, alkalmas egy nemzet, régió, város, vállalat vagy szervezet (pl. iskolák) állampolgárainak felmérésére. A DIP mérőskála interdiszciplináris jellegű: az oktatás, pszichológia (digitális érzelmi intelligencia), informatika (digitális védelem, digitális műveltség) mellett érinti a médiatudományt, jogot (digitális jogosultság), szociológiát (digitális társadalmi viszonyok) és vezetéselméletet (digitális párbeszéd). Bővebben >>>

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) 2020 őszén alakult az ELTE kezdeményezésére, konzorciumi együttműködésben a Miskolci Egyetemmel, a Pannon Egyetemmel és a Hárfa Alapítvánnyal. Stratégiai célja, hogy definiálja és népszerűsítse a társadalmi innovációt, valamint támogassa a hazai törekvések beágyazását a nemzetközi együttműködésekbe.

A Pannon Egyetem 2025. november 11-ei sajtótájékoztatóján Prof. Dr. Abonyi János rektor és Csillag Zsolt kancellár számolt be a Pannon Egyetem TINLAB projekt keretében kidolgozott jó gyakorlatairól.

Fotó: Vámosi Patrik/vehir.hu

Fotó: Vámosi Patrik/vehir.hu

Kompetenciatükör – a munkaerőpiaci elvárások feltérképezése

A kutatás feltárta a munkáltatói kompetenciapreferenciákat, így hidat képez a felsőoktatás és a munkaerőpiac között. A hallgatók iránymutatást kapnak az önfejlesztéshez, a felsőoktatási intézmények visszajelzést a képzéseik relevanciájáról, a munkaadók pedig támogatást a kiválasztásban. A rendszer hosszú távon hozzájárul a kompetenciaszakadék csökkentéséhez és a foglalkoztathatóság javításához.

Digitális Intelligencia Profil (DIP) – a digitális felkészültség mérése

A DIP mérőskála nyolc dimenzióban vizsgálja a digitális készségeket, attitűdöket és viselkedést. Pilot vizsgálatok és vállalati felmérések bizonyították, hogy a módszer objektív képet ad az egyének és szervezetek digitális érettségéről. A mérőeszköz segíti a digitális szakadék csökkentését, és nemzetközi szinten is terjeszthető. A mérőeszköz védjegyoltalmat nyert, és DIP (Digitális Intelligencia Profil) néven került bejegyzésre.

Vállalkozói motiváció vizsgálata – egyetemisták körében

Országos kérdőíves kutatás tárta fel, hogy a fiatalok vállalkozói hajlandóságát leginkább négy tényező befolyásolja: a személyes motivációk, a tapasztalatszerzés, a társadalmi megítélés és a családi háttér. Az eredmények rávilágítanak, hogy a nők esetében a társadalmi és családi tényezők erősebb hatással bírnak, míg a férfiaknál a tapasztalatszerzés dominál.

Tudomány mindenkinek – tudománykommunikáció érthetően, élményszerűen

A Tudomány mindenkinek alprojekt célja, hogy a tudományos eredményeket mindenki számára érthetővé és elérhetővé tegye. Ennek keretében sikerrel valósult meg a Tudomány Mindenkinek Hackathon, amely az EU Társadalmi Innovációs jó gyakorlatainak adatbázisába is bekerült. A program részeként a középiskolások számára is készült tudománykommunikációs előadás „Nekem hiszel vagy a szemednek? – Tudománykommunikáció nem csak tudósoknak” címmel, amely a kritikus gondolkodás és a hiteles információk szerepére hívja fel a figyelmet. A „Tudományos Rapid Randi” elnevezésű minikonferencia- és kapcsolatépítő workshop a tudománykommunikáció fejlesztését és különféle szervezetek közötti együttműködést célozta.

Társadalmi Innovációs Menedzser és Mentor képzések

A TINLAB projekt keretében új oktatási program indult, amely szakembereket készít fel társadalmi innovációs projektek tervezésére, menedzselésére és mentorálására. A képzésbe 100 résztvevő kapcsolódott be, akik a közszféra, az akadémiai világ, a gazdaság és a civil társadalom képviseletében vettek részt. Ez a quadruple helix modell megvalósítását segítette.

Tematikus fórumok – az együttműködés zászlóshajói

Öt év alatt több mint 50 alkalommal zajlottak tematikus fórumok, közel 150 előadó részvételével konzorciumi szinten. A fórumok hidat képeznek a tudomány, az önkormányzatok, a vállalatok és a civil szervezetek között. Nyolc fórum indult, amelyek lefedik a legfontosabb társadalmi problémákat és a konzorciumi partnerek meglévő kutatásainak metszéspontjait. A Pannon Egyetemhez kapcsolódik a „Digitalizáció társadalmi hatásai” és a „Környezeti szempontú társadalmi innovációk és klíma” fóruma. A „Környezeti szempontú társadalmi innovációk és klíma fórum” a környezeti fenntarthatóságot helyezi középpontba, különösen a klímaváltozás, a körforgásos gazdaság és a zöld technológiák társadalmi bevezetése terén. A „Digitalizáció társadalmi hatásai fórum” pedig kiemelten foglalkozik a digitális technológiák tanulásra, munkára és mindennapokra gyakorolt hatásaival.

További információ a TINLAB projekt honlapján érhető el: https://tinlab.hu/

2025. november 5-én került sor a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratróium rendezvényére az ELTE Innovációs Napok keretében. A program célja az volt, hogy közös térbe hozza a kutatókat, a fejlesztőket, a társadalmi innovátorokat, a szakpolitikai szereplőket és a piaci partnereket.

A rendezvényen a Pannon Egyetem kollégái is részt vettek:

• Dr. Cserháti Gabriella „Társadalmi innováció a felsőoktatási kompetenciafejlesztésben a munkaerőpiaci kompetenciaszakadék csökkentése érdekében” címmel tartott tudományos pitch-et.
• A „Kutatás & Piac – sikeres együttműködéseink” c. szekcióban Prof. Dr. Obermayer Nóra és Dr. Simon Attila számolt be a „Partnerség a jövőért – Digitális intelligenciafelmérés a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalatai körében” c. kutatás eredményeiről.
• A Pannon Egyetem TINLAB projekcsapatát pedig Vámosi Réka és Mészáros Péter képviselte az eseményen.

A rendezvény nem csupán beszámoló, hanem találkozási pont is volt: különböző nézőpontokból közelíttek ugyanahhoz a kérdéshez – hogyan képes a társadalmi innováció mérhető módon javítani az életminőséget és a közösségek működését.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) keretében 2025. október 17-én került sor a Környezeti szempontú társadalmi innovációk, klíma tematikus fórum rendezvényére, amelynek központi témája ezúttal az ESG és az élhető, fenntartható települések kihívásai voltak. A fórumhoz online és offline módon is csatlakoztak résztvevők.

A rendezvényen Oszkó-Jakab Natália és Dr. Sebestyén Viktor tartott előadást. Az előadások során többek között szó esett arról, hogy miként lehet a társadalmi innováció eszközeivel támogatni a fenntartható városfejlesztést, hogyan illeszthetők be az ESG elvárások a helyi önkormányzatok és szervezetek működésébe, valamint milyen jó gyakorlatok segíthetik a közösségi részvételt a zöld átállásban. Emellett a résztvevők betekintést nyerhettek abba is, hogyan kapcsolódhat össze a környezettudatosság, a társadalmi felelősségvállalás és a gazdasági versenyképesség egy olyan komplex szemléletben, amely valóban élhető településeket eredményez.

A tematikus fórum munkájáról bővebb információ itt olvasható. >>>

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratróium rendezvényének célja, hogy közös térbe hozza a kutatókat, a fejlesztőket, a társadalmi innovátorokat, a szakpolitikai szereplőket és a piaci partnereket. A 2025. november 5-i alkalom tehát nem csupán beszámoló, hanem találkozási pont is: különböző nézőpontokból közelítünk ugyanahhoz a kérdéshez – hogyan képes a társadalmi innováció mérhető módon javítani az életminőséget és a közösségek működését.

A rendezvényen az ELTE, a Miskolci Egyetem és a Pannon Egyetem kutatói ismertetik a társadalmi jóllétet szolgáló kutatásaikat, valamint bemutatják az elmúlt években vállalati partnerekkel (E-ON Hungária Zrt., Edisonplatform, Herendi Porcelángyár) közösen megvalósított programokat is.

Időpont: 2025. november 5. 13:00 – 17:00

Helyszín: ELTE Aula Magna (1053 Budapest, Egyetem tér 1-3.)

A rendezvényre szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Részletes program és regisztráció itt. >>>