„A felsőoktatási intézmények versenyképességének, a minőségi oktatás fenntarthatóságának, az egyetemi rangsorok értelmezhetőségének és a hallgatói preferenciák változásának aktuális kérdéseit vitatta meg az MTA Gazdaság- és Jogtudományok Osztálya az Akadémia 185. közgyűléséhez kapcsolódó tudományos ülésén.
Az ülést Bélyácz Iván, a Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának elnöke nyitotta, aki a tudás, a felsőfokú képzés növekvő hozadékának elvét és az európai felsőoktatás fejlesztésének igényét hangsúlyozta.
A tömegoktatás minőségi kritériumait és a bolognai rendszer hiányosságait vette górcső alá Balázs Ervin akadémikus, a MAB elnöke.
Dr. Török Ádám (Fotó: MTA)
Török Ádám akadémikus, az MTA főtitkára a felsőoktatásban kialakult verseny formáinak felvázolása után a rangsorolás fonákságaira hívta fel a figyelmet.
A versenyképességi országrangsorok és az egyetemi rangsorok közötti szignifikáns összefüggésre mutatott rá referátumában Chikán Attila akadémikus, aki három népszerű gazdasági és három felsőoktatási rangsor összevetése után jutott erre az eredményre.
Az oktatói-kutatói publikációs teljesítmény rangsorban betöltött igen fontos szerepére, a magyar tudományos teljesítmény régiós felsőoktatási helyzetére világított rá Mezey Barna, az MTA doktora, míg Schubert András, az MTA Könyvtár és Információs Központ szakértője az egyetemi tudományos kiadói tevékenység eddig feltáratlan területére hívta fel a figyelmet.
Van-e esélyük az intézményeknek az egyetemi rangsorokkal szemben? – tette fel a kérdést Fábri György. Válaszából kiderült, e rangsorokat megkerülni már nem lehet, hiszen a piac, a felsőoktatásba igyekvő, de arról kevés információval rendelkező fogyasztói tömeg hívta életre őket.
Dr. Telcs András (Fotó: MTA)
Telcs András, az MTA doktora módszertani előadásában a 2001-2011 között felvételizők első, második és harmadik helyen megjelölt preferenciáiból összeállított intézményi rangsorolás nehézségeit és eredményeit ismertette.
Csuka Gyöngyi a felsőoktatási intézményválasztási szempontokat vizsgáló friss kutatási eredményeket elemezve elmondta, hogy a rangsorok hatása nem elhanyagolható: a megkérdezett diákok 70 százaléka ismerte a rangsorokat, és mintegy 60 százalékuk figyelembe is vette őket a felvételinél.”
Az összefoglaló a Magyar Tudományos Akadémia „Vásároljunk Nobel-díjast?” – verseny- és rangsorkérdések a felsőoktatásban c. cikke alapján készült. A teljes cikk ide kattintva érhető el.
