A kutatóműhely vezetője: Dr. Kovács Zoltán

A kutatóműhely létrejötte: 1998

A kutatóműhely a logisztika elméleti és gyakorlati problémáinak elemzésével foglalkozik. A kutatóműhely célja a gyakorlatban, gazdasági életben is hasznosítható eredmények elérése. A kutatóműhely kutatási projektjeit hazai és nemzetközi szakmai partnerekkel végzi. A projekteket az Európai Unió, illetve a Pannon Egyetem szponzorálják. A kutatási projektekről többnyelvű írásos kutatási jelentések és szóbeli prezentációk készültek. A projektek értékelése a projekt partnerek jelenlétével zajló workshopokon, konferenciákon, publikációkon keresztül történt.

A kutatóműhely alapvető törekvése, hogy a kutatási eredmények beépüljenek a Gazdaságtudományi Kar oktatási tananyagaiba.

A kutatások résztvevői:

Külső szolgáltatások igénybevétele a beszerzési logisztikában (1997-1998), Német – magyar összehasonlítás (1998)

Telematika alkalmazások a logisztikában ma Magyarországon (2004-2005)

Novalog projekt (2001. dec. – 2004. okt.)

Ütemezési és erőforrás-tervezési problémák megoldása kvantitatív módszerekkel (2001-2006)

Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben (2001-2007)

Multimodális szállítási rendszerekkel kapcsolatos döntések támogatása Európai szinten (2007- folyamatban)

Gyártásoptimalizálás mérési bizonytalanságok figyelembevételével (2007- folyamatban)

A kutatások támogatói:

Külső szolgáltatások igénybevétele a beszerzési logisztikában (1997-1998), Német – magyar összehasonlítás (1998)

Telematika alkalmazások a logisztikában ma Magyarországon (2004-2005)

Novalog projekt (2001. dec. – 2004. okt.)

Ütemezési és erőforrás-tervezési problémák megoldása kvantitatív módszerekkel (2001-2006)

Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben (2001-2007)

Multimodális szállítási rendszerekkel kapcsolatos döntések támogatása Európai szinten (2007- folyamatban)

Gyártásoptimalizálás mérési bizonytalanságok figyelembevételével (2007- folyamatban)

A kutatások célja:

Külső szolgáltatások igénybevétele a beszerzési logisztikában (1997-1998), Német – magyar összehasonlítás (1998)

E kutatási terület vizsgálta az egyre inkább fontossá vált külső logisztikai szolgáltatások igénybevételét a hazai vállalatok körében. A kutatási munka célja az volt, hogy választ kapjak ezen területen a „Hol vagyunk?” kérdésre. A mindennapi magyar gazdasági életben részt vevő szakemberek, valamint ezzel a témával foglalkozó publikációk, könyvek segítségével szerzett információk azt mutatják, hogy míg a nyugati vállalatok többsége már felismerte a külső logisztikai szolgáltatások igénybevételének fontos szerepét, addig a kutatás idejében Magyarországon még csak kezdtünk erre a területre figyelmet fordítani.

E kutatás előtt Magyarországon hasonló átfogó jellegű felmérés nem készült. Egy ilyen felmérés aktualitását és szükségességét tényezők sokasága indokolja.

Telematika alkalmazások a logisztikában ma Magyarországon (2004-2005)

A logisztikusok nemcsak egyszerű felhasználói az információs és telematikai szolgáltatásoknak. A logisztika több különböző műszaki fejlesztés hajtóereje. Járművek, anyagtároló és mozgató eszközök, csomagoló eszközök és anyagok jelentették a kihívást folyamatosan a mérnökök számára. A viszonylag jól definiált, szabványosított anyaggazdálkodási rendszerek pedig lehetővé tették a számítógépek korai üzleti célú alkalmazását. Gyors, valós idejű adatfeldolgozás, hatékony emberi és számítógépes kommunikáció, a rendszerek integrációja – mindez mozgás közben. Ezek a logisztikusok alapvető igényei manapság. A kutatás célja az volt, hogy a magyarországi logisztikai rendszerekben megvizsgáljuk a telematikai alkalmazásokat. Ismereteink szerint ez az első ilyen típusú vizsgálat Magyarországon. Hipotézisünk az volt, hogy az alkalmazások megfelelnek a nemzetközi színvonalnak.

Novalog projekt (2001. dec. – 2004. okt.)

A „Novalog” projekt célul tűzte ki az általa meghatározott logisztikai munkakörök definiálását, amely biztosítja ezeknek a szakmáknak nagyobb, Európa Uniós átláthatóságát. Ez alapját képezi a szükséges képzések jobb meghatározásának, feltérképezésének figyelembe véve a munkáltatói – piac diktálta – minőségi elvárásokat. A célok megvalósítása négy fő kutatási tengelyen alapult:

Az első tartalmazta az azonosító eljárásokat, így minden egyes vizsgált országban a logisztikai munkaterületek definiálását. Kialakult egy egységes nevezéktan. A további munka során különböző forrásokból munkaköri leírásokat gyűjtöttünk, amelyek a Novalog munkaköri definíciók alapjait képezték. A munkakörökre vonatkozóan országokként %-os statisztikákat is összehasonlítottunk.

A második csapásirány az adott logisztikai munkaterületekhez szükséges kompetencia halmaz fő szerkezetének megkutatása volt. E kutatási szakasz az alábbi célokkal körvonalazható:

A harmadik tengely feladata volt a képzésekre vonatkozó „innovációs útmutatás” elkészítése. Az innovációk hat fő kategóriában kerültek felosztásra.

A negyedik tengely mentén készült el egy „logisztikai továbbképzési, „tréning” adatbázis”, ahol minden egyes kutatásban résztvevő ország „tréningjeinek” továbbképzéseinek logisztikai funkcióknak és hierarchikus szinteknek megfelelő leltára található meg.

Ütemezési és erőforrás-tervezési problémák megoldása kvantitatív módszerekkel (2001-2006)

A kutatás célja ütemezési, optimális erőforrás-tervezési kérdések megoldása, ezen a területen új módszerek kifejlesztése volt. Célul tűztük ki, hogy olyan módszereket dolgozzunk ki, melyek mind a projektmenedzsment, mind pedig a logisztika területén egyedi és kissorozat-gyártás termelésirányításában alkalmazhatók legyenek. Cél volt továbbá, hogy a kifejlesztett módszereket implementáljuk, vagyis készüljön el egy olyan szoftver, mely az ütemezési és erőforrás-tervezési problémákra valós időben optimális megoldást szolgáltat.

Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben (2001-2007)

A kutatás célja felmérni a hazai logisztikai tevékenységet folytató munkavállalókkal szembeni feladat és kompetencia-elvárásokat – elsősorban – a logisztikai munkaköri leírások alapján, annak érdekében, hogy a munkaerő piaci elvárások egymáshoz közelítsenek és ezen adatokon keresztül alapot nyerjenek, hangsúlyozva a vállalati versenyképességre gyakorolt jelentős hatásukat. Célunk még, kitekinteni a Novalog nemzetközi kutatás által az EU országok e területének kívánalmaira, elvárásaira.

Multimodális szállítási rendszerekkel kapcsolatos döntések támogatása Európai szinten (2007- folyamatban)

Az egyre bővülő Európai Unióban megnőttek a szállítási útvonalak. A nagy távolságú szállítások hatékony megvalósításának egyik leghatékonyabb eszköze lehetősége a többféle szállítási mód térben és időben optimalizált alkalmazása. A multimodális szállítással kapcsolatos döntések támogatásának eszköztárának kialakítására ez a projekt alakult. A Marco Polo program keretében megvalósuló project (ITS-IT: Intermodal Transport Services – Information Tool) célirányos és megbízható információkat kíván nyújtani az eredményes és fenntartható szállítási rendszerekhez. Egyik várható eredmény tervezési és döntési eszköztár kidolgozása az intermodális szállítással foglalkozó vállalkozások részére. Ugyancsak célja, hogy bemutassa az intermodális szállítás előnyeit a potenciális felhasználók részére és javítsa az európai szintű információmegosztást.

Gyártásoptimalizálás mérési bizonytalanságok figyelembevételével (2007- folyamatban)

Cél a mérési illetve becslési bizonytalanságok megismerése, figyelembevétele tervezési, ütemezési feladatok esetén. A kutatás során célunk olyan egységes – a valószínűség-számításon, matematikai statisztikai – módszereken alapuló eljárás kidolgozása, mely mind a mérésben mind pedig a módszerek által szolgáltatott adatok becslési bizonytalanságának meghatározásában alkalmazhatók. A bizonytalanságok meghatározásán túl célunk a bizonytalanság redukciójára kidolgozni általánosan használható módszereket. A kutatás célja továbbá olyan folyamatirányító módszer kidolgozása, mely a hagyományos SPC és a mérési bizonytalanságok (GUM ajánlások) figyelembevételére is alkalmas, valamint a döntéshozatal során mindkettő módszert alkalmazza.

A kutatások időtartama:

A kutatások rövid leírása:

Külső szolgáltatások igénybevétele a beszerzési logisztikában (1997-1998), Német – magyar összehasonlítás (1998)

A kutatási kérdőívet 160 kiválasztott vállalathoz juttattuk el, amelyeknek kiválasztása véletlenszerűek voltak. A visszaküldési arány viszonylag jónak mondható, 31.875 %-os volt.

Telematika alkalmazások a logisztikában ma Magyarországon (2004-2005)

A telematika kutatás elemzése elsődleges kutatáson alapul. Az adatgyűjtéshez kérdőívet használtunk. A Magyar Logisztikai Egyesület és a Regionális Ipari és Kereskedelmi Kamarák ugyancsak részt vettek a projektben, amelyet a Veszprémi Egyetem vezetett. A kérdőíves megkérdezés során e-mailt és hagyományos postai leveleket egyaránt felhasználtunk. A kiküldött 855 kérdőívből 78 érkezett vissza, amelyekből 68 volt felhasználható. A vizsgálat alapvetően a dunántúli területre összpontosult, amely az ország egyik legfejlettebb régiója. A válaszadók mérnöki szintű szakemberek voltak, akik logisztika és termelésmenedzsment területén már részesültek képzésben. A kérdőív két részből állt: alap-, általános adatok, amelyek elsősorban az alkalmazások körülményeivel foglalkoznak. (vagy a nem alkalmazás körülményeivel). Tehát rákérdeztünk, hogy milyen alkalmazásokat használnak, és melyeket nem használnak a vállalatnál. A kérdőív másik része egy specifikus rész volt, amely logisztikai és telematikai vonatkozású kérdéseket tartalmazott. A kérdőívek névtelenek voltak, sem a vállalat, sem a kitöltő személy nevét nem kérdeztük.

Novalog projekt (2001. dec. – 2004. okt.)

A vállalati logisztikában egyre több nemzetközi dimenzió jelent és jelenik meg a projekt fő célja volt, hogy a nemzetközi kezdeményezések között a logisztika síkján kapcsolatot teremtsen. A „Novalog” projekt célul tűzte ki az általa meghatározott logisztikai munkakörök definiálását, amely biztosítja ezeknek a szakmáknak nagyobb, Európa Uniós átláthatóságát. Ez alapját képezi a szükséges képzések jobb meghatározásának, feltérképezésének figyelembe véve a munkáltatói – piac diktálta – minőségi elvárásokat. A célok megvalósítása négy fő kutatási tengelyen alapult:

Az első tartalmazta az azonosító eljárásokat, így minden egyes vizsgált országban a logisztikai munkaterületek definiálását. Kialakult egy egységes nevezéktan. A további munka során különböző forrásokból munkaköri leírásokat gyűjtöttünk, amelyek a Novalog munkaköri definíciók alapjait képezték. A munkakörökre vonatkozóan országokként %-os statisztikákat is összehasonlítottunk.

A második csapásirány az adott logisztikai munkaterületekhez szükséges kompetencia halmaz fő szerkezetének megkutatása volt. E kutatási szakasz az alábbi célokkal körvonalazható:

A harmadik tengely feladata volt a képzésekre vonatkozó „innovációs útmutatás” elkészítése. Az innovációk hat fő kategóriában kerültek felosztásra.

A negyedik tengely mentén készült el egy „logisztikai továbbképzési, „tréning” adatbázis”, ahol minden egyes kutatásban résztvevő ország „tréningjeinek” továbbképzéseinek logisztikai funkcióknak és hierarchikus szinteknek megfelelő leltára található meg.

Ütemezési és erőforrás-tervezési problémák megoldása kvantitatív módszerekkel (2001-2006)

A kutatás során kifejlesztett módszerek számos relatív és abszolút újdonságot is tartalmaztak. Relatív újdonság volt, hogy – bár különböző ütemezési, erőforrás-tervezési problémákra létezett egy-egy módszer, de egységesen használható eljárás nem. Az általunk kifejlesztett módszerek a korábbiakkal ellentétben számos olyan esetben is eredményesen alkalmazhatóak voltak (pl. több tízezer tevékenység), melyeket más módszer nem tudott kezelni. Abszolút újdonságnak tekinthető az erőforráscsoportok csoportos erőforrás-tervezés kezelése, mely az erőforrás-tervezésnél az egyes erőforrástípusok helyettesíthetőségét is figyelembe vette, valamint az alternatív megoldások keresése, mely a költségoptimálás szempontjai mellett minőségi szempontokat is figyelembe vett az optimalizálás során.

Minden olyan feladatosztályra, melyet korábban definiáltak a projektekre, illetve egyedi és kissorozat termelés-irányítására vonatkozó erőforrás-tervezés területén, az általunk kifejlesztett módszerek alkalmazhatóak voltak. Az eljárásunk alkalmazható volt on-line ütemezés esetén éppúgy, mint több projekt/több párhuzamos egyedi termelés együttes kezelése esetén, vagy éppen költség-optimális erőforrás-allokáció meghatározása során.

Az eljárás alkalmazására szoftver is készült, melyet számos gyakorlati projektben, illetve termelésoptimalizálásban sikeresen lehet alkalmazni.

Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben (2001-2007)

A kutatás első fázisát a logisztikai munkaterületekhez kapcsolódó munkaköri leírások tartalmi elemeinek, adatainak feldolgozása és elemzése képezte. Ennek alapján felállításra került a logisztikai tevékenység-feladat és a kompetencia adatbázis. A munkaköri leírások gyűjtését a 2001-ben indult „Novalog” Leonardo nemzetközi 3 éves projekt is támogatta. A munkaköri leírás gyűjtésének lezárását követően 612 darab logisztikához kapcsolódó munkaköri leírás állt rendelkezésre. A munkaköri leírásokban szereplő feladatok, tevékenységek, kompetenciák rögzítése során – dokumentum elemzésről lévén szó – azok szó szerint kerültek megjelenítésre az adatbázisban. Majd az így begyűjtött információkat kvalitatív eszközökkel elemeztük, és a végleges adatbázist megalkottuk. Tehát a kutatási munka alapját a munkaköri leírások alapján nyert adatbázis alkotta, amely a kutatás második fázisában került elemzésre. A magyarországi munkaköri leírásokból nyert információk, eredmények nemzetközi különbözőségeit, azonosságait a „Novalog” 2004-es eredményeinek másodlagos statisztikai elemzése tárta fel.

Multimodális szállítási rendszerekkel kapcsolatos döntések támogatása Európai szinten (2007- folyamatban)

Adatgyűjtés:Ennek keretében információt gyűjtünk a vasúti, vízi, kombinált szállítási megoldásokat alkalmazó terminálokról, üzemeltetőikről. A felhasználók számára ugyancsak fontosak lehetnek még az alkalmazott módszerek, a partnerek és hálózatok, a foglalkoztatási és képzési programok. Ezen tevékenység eredménye egy interaktív webhely lesz: térképek, fényképek, videók.
Szoftver alkalmazás: Ezen lépés eredményeként a felhasználók igényeinek megfelelően egy háztól-házig tervezett útvonal megtervezése válik lehetővé. Az on-line program az alábbi szempontok szerint lesz képes a lehetséges változatokat összehasonlítani: az országúti és alternatív szállítási rendszerek költsége, mindegyik mód környezeti hatásainak értékelése a mozgatott tonnakilométer és a kombinált szállítás révén megtakarított CO2 kibocsátás.

Egy szimulációs eszközt is kifejlesztünk a kombinált szállítás versenyképességének javítása érdekében.

Képzési programok, legjobb gyakorlatok: Az intermodális szállításhoz kapcsolódó tréning programok egyrészről a diszpécserek, másrészt pedig a logisztikai és szállítási vezetők részére kerülnek kidolgozásra egyetemek és más képző szervezetekre alapozva.

Tizenöt európai fuvarozó és szállítmányozó tapasztalatait mutatjuk be innovatív esettanulmányok formájában.

Marketing akciók: a kifejlesztett eszköztár bemutatására webhely létrehozására, kiadványok terjesztése kerül sor, nemzeti szinten támogató bizottságok megalakulása történik, akciók az adatok naprakészségének biztosítására a projekt utánra, képzések szervezése a felsőoktatási és más oktatók, a forgalomszervezők valamint a szállítási és logisztikai vezetők részére.

Gyártásoptimalizálás mérési bizonytalanságok figyelembevételével (2007- folyamatban)

A kutatás során azt vizsgáltuk, hogy hogyan lehet két olyan elmélet előnyét, melyek közül az egyik a gyártási folyamat megfelelőséggel foglalkozik, a másik pedig a mérési bizonytalanságok meghatározásával, annak kezelésével egy egységes elméletbe foglalni.

A gyártási folyamat szabályozása során egy terméket egy adott paraméter szerint minősítenek megfelelőnek vagy nem megfelelőnek, attól függően, hogy egy előírt határértéken belül van vagy esetleg azt meghaladja. A módszer nagy hiányossága, hogy magát a mérést egy mérőműszerrel végzik, melynek ha tudjuk is a mérési bizonytalanságát (hiszen ezeket adott rendszerességgel kalibrálják) nem veszik őket figyelembe a döntéshozatal során. Pedig magára a mérési bizonytalanság kezelésére, annak feltérképezésére létezik 1993-óta ajánlás. Ezt a módszert jelenleg csak laboratóriumi körülmények között alkalmazzák. Ebben a ajánlásban azonban nem foglalkoznak olyan kérdésekkel, hogy egy adott bizonytalanság ismerete esetén hogyan döntsünk. Leselejtezzük-e a terméket vagy sem. A szimulációs és gyakorlati példák is azt mutatják, hogy ezt a bizonytalanságot célszerű figyelembe venni, mert ezzel jelentős költség takarítható meg. Még akkor is érdemes ezzel foglalkozni, ha a mérőműszer hibája általában nagyságrendekkel kisebb a termék megfelelőségére vonatkozó toleranciaértékeknél. Ebben az esetben a mérési pont helyett mérési intervallumokkal számolunk. Az intervallum hossza egy szorzat, mely a mérési bizonytalanság k szorosa. k értékét szimulációs és analitikus technikák (diferenciálegyenletek) segítségével lehet meghatározni.

A kutatások eredményei:

Külső szolgáltatások igénybevétele a beszerzési logisztikában (1997-1998), Német – magyar összehasonlítás (1998)

A kutatás során a Magyarországon működő vállalatok külső logisztikai szolgáltatások igénybevételét vizsgáltuk, és a vizsgálati mintában szereplő vállalatokra tettünk különböző megállapításokat. Az eredmények arra utalnak, hogy a kutatás idejében már a magyar vállalatok nagy része felismerte a logisztika jelentőségét. A nagy és középvállalatok többsége már rendelkezett a logisztikai feladatokkal foglalkozó központi, vagy decentralizált szervezeti egységgel. Ugyanakkor a feltétlenül szükséges alapszolgáltatások ellátását a vállalatok nagy része saját maga végezte, míg egy kisebb hányaduk külső logisztikai szolgáltatóval kooperálva látta el azokat. A vásárlás szervezését tekintve megállapítható, hogy a Magyarországon működő vállalatok jelentős része rendelkezett központi beszerzési szervezettel, melyet a beszerzési feladatokkal foglalkozó decentralizált szervezeti egységek egészítettek ki tevékenységükkel. A leginkább ellátott operatív beszerzési feladatokat a beszerzési szükséglet terv meghatározása, a beszerzési piacok kutatása, a szállítás megtervezése, illetve az új szállítók felkutatása és kiválasztása jelentették. Elmondható az is, hogy a külső logisztikai szolgáltatók közül a tiszta szállítmányozási vállalat, a gyűjtő szállítmányozás és a speciális fuvarozás emelkedtek ki. A felmérés szerint a magyar vállalatok csupán kis hányada ismerte fel eddig a kiraktározás, és a külső logisztikai szolgáltató segítségével végzett csomagolási munka jelentőségét. A logisztikai szolgáltatók kiválasztásában való részvételi és döntési joggal többnyire a központi logisztikai és beszerzési egység, valamint a decentralizált logisztikai egységek rendelkeznek. A vállalati vélemények közel 50-50 %-os megosztottságot adnak arra vonatkozóan, hogy a termelési anyagok beszerzéséhez hasonló a logisztikai szolgáltatások beszerzése; ugyanolyan figyelmet fordítanak a termelési anyagok beszerzésére, mint a logisztikai szolgáltatások beszerzésére, de ennek ellenére a beszerzésnek többet kellene foglalkoznia a logisztikai szolgáltatások beszerzésével; valamint arra vonatkozóan, hogy a logisztikai szolgáltatások beszerzése nem tekinthetők beszerzési problémának.

Telematika alkalmazások a logisztikában ma Magyarországon (2004-2005)

Magyarországon a vállalatok felismerték a telematika hasznát. A leginkább általános technológiákat különböző területeken használják. Ebből a szempontból a szolgáltatások alacsonyabb fejlettséget mutatnak, mint az ipari és kereskedelmi szektor. A fejlődés hajtóereje a nagyvállalatok, de potenciákkal bírnak a kis- és középvállalatok is. A csökkentett papírigényű felhasználások már tekintélyes arányt értek el. A mobil megoldásoknak még alacsony az aránya. Ebből a felmérésből még nem lehet trendre következtetni, de feltételezhetjük, hogy a mobil alkalmazások aránya növekszik. A technology push még mindig erős és részben ez eredményezi azt, hogy nagyon sok alkalmazás már most nemzetközi szinten működik. Végül egy megjegyzés, amely nem közvetlenül a felmérésből származik. Látva a telematikai logisztikai megoldások vállalati megvalósításait, olyan érzésünk támadhat, hogy néha hiányzik egyfajta rendszerben gondolkodás. Nagyon sok az elszigetelt megoldás, amely a rendszereknek alacsony konzisztenciát eredményez. Ennek okainak vizsgálata azonban egy másik kutatást kíván meg.

Novalog projekt (2001. dec. – 2004. okt.)

Ütemezési és erőforrás-tervezési problémák megoldása kvantitatív módszerekkel (2001-2006)

Kutatásunk során olyan módszereket fejlesztettünk ki, melyeket széles körben lehet majd alkalmazni a projektmenedzsmentben, erőforrás-tervezésben, logisztikában egyedi és kissorozatgyártás termelésirányítására. A kifejlesztett eljárás

Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben (2001-2007)

Kutatásunk alappillére volt, hogy a logisztikai munkaterületen munkát vállalók, a feladataik elvégzése során, hozzájárulnak a vállalati célok eléréséhez, azonban a munkavállalói feladatok elvégzését a munkavállalók kompetenciabázisú és tudásbázisú jellemzői nagyban meghatározzák.

Az eredmények tézisszerű összefoglalását, a kutatási kérdések sorrendjének megfelelő szerkezetben közöljük.

Az első kutatói kérdés annak vizsgálatára irányult, hogy a munkáltató a feladat igényeinek és az elvárás igényének megjelenítését jellemzően hogyan definiálja.

Az első kutatási kérdés köré szerveződő első hipotézis:

TH-1 A munkaköri leírások az elvégzendő feladatokat inkább és egyértelműbben definiálják, mint az azokhoz kapcsolódó kompetencia elvárásokat.

Megállapításunkat a közölt statisztikai eredmények alátámasztják. Mind a hazai, mind a nemzetközi vállalatok szektortól, beosztástól (vezető, beosztott), logisztikai funkcionális területtől függetlenül jellemzően és inkább a feladatelvárásokat rögzítik a munkaköri leírás dokumentumaiban, mint a kompetencia elvárásokat. Ugyanakkor a kompetenciák meghatározása, bár a feladat definiáltság mértékét el nem érve, de jelentősebb mértékben jelenik meg a nemzetközi vállalatok leírásaiban, a vállalton belüli átfogó logisztika területén, az ipari szektorban, valamint a vezetők munkaköri leírásaiban.

Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a versenyszférában a munkáltatót semmi sem „kényszeríti” arra, hogy akár a feladat, akár a kompetencia elvárásokat, a munkaköri leírásokban rögzítsék, erre vonatkozó törvényi szabályozás nincsen, sőt még a munkaköri leírások is „pusztán” a munkaszerződés mellékletét képezhetik.

Az első kutatási kérdés köré szerveződő második hipotézis:

TH-2 A logisztikai munkaterületek munkaköri leírásaiban, inkább tudásbázisú elvárások és nem kompetenciabázisú elvárások fogalmazódnak meg, vagyis a logisztikai munkaköri leírásokban inkább iskolaorientált (iskolai végzettség, tudás, gyakorlat orientált) elvárások, és nem kompetencia orientált elvárások találhatók.

Másképpen úgyis megfogalmazhatjuk tézisünket, hogy a logisztikai munkaköri leírások a logisztikai munkaterületeken, inkább ismeret/tudásbázison, és nem kompetenciabázison nyugszanak.

A tudásbázisú elvárások a munkaköri leírás tartalom elemzése során feltárt azonosított tényezői a következők: iskolai végzettség; tanfolyam, szakvizsga; vezetői engedély; nyelvismeret; PC ismeret, integrált vállalatirányítási rendszer; szakismeret; szakmai gyakorlat.

A kompetenciabázist a 71 azonosított kompetencia jelentette, ezek vizsgálata során a következőket állapítottuk meg: Külön megvizsgálva a tudásbázisú elvárások tényezőit, önmagában a iskolai végzettség; PC ismeret, integrált vállalatirányítási rendszer; szakmai gyakorlat tényezők is dominánsabb jelenlétet mutatnak a kompetenciabázis jelenlétnél, azonban az összesített eredmény több mint kétszeres megjelenését mutatja a tudásbázisú elvárások megjelenítésének, mint a kompetenciabázisú elvárás dokumentálásnak. Hipotézisünket igazoló kép rajzolódik ki a beosztás, különböző szektoriális, magyar-nemzetközi és a logisztikai funkcionális területeken is.

A második kutatási kérdés köré az alábbi hipotézisek szerveződnek:

TH-3 A logisztikai munkaköri leírások a logisztika funkcionális munkaterületeit az elvégzendő feladatok alapján egyértelműen nem definiálják.

Tézisünket a következők szerint így is megfogalmazhatjuk: az elvégzendő feladatok a logisztika vizsgált funkcionális területein, a kereskedelem-beszerzés, raktározás, szállítás-anyagmozgatás, vállalaton belüli átfogó logisztika területein, vagy az anyag és információáramlás egyes helyszíneit illetően, elemzéseink alapján különbözőség jelentős mértékben nem jellemzi.

Valamint a hipotézishez kapcsolódóan eldöntendő kérdések is megfogalmazódtak:

Elemzéseink során megállapítást nyert, hogy a munkaköri leírások a vizsgált logisztikai funkcionális területek feladatelvárásaiban milyen átfedést mutat. Legkisebb átfedés a raktározás és szállítás-anyagmozgatás területen mutatkozott – bár az átfedés mértéke az 1/3-ot is meghaladta- , míg a legnagyobb hasonlóságot az elvégzendő feladatok esetében egymással a kereskedelem-beszerzés és a vállalaton belüli átfogó logisztika mutatott. Megvizsgáltuk a munkaköri leírások legalább 20%-ában megjelenő egyes funkcionális területekhez kapcsolódó feladatelvárások funkcionális terület specializáltságát is, amely során megállapítható, hogy a vállalaton belüli logisztika területe a legkevésbé specializált, míg a kereskedelem-beszerzés a legjobban feladatspecializált és dokumentált logisztikai funkcionális terület.

A H-3 hipotézist támasztja alá a eldöntendő kérdésre adott válaszunk is, miszerint az általános (generalista, univerzalista) feladat megfogalmazás jellemző a munkaköri leírások legalább 20%-ában megjelenített feladat megfogalmazásokra.

Az eldöntendő kérdéseket illetően megállapíthatjuk, hogy kvalitatív módszereket alkalmazva, beazonosítottuk a munkaköri leírások legalább 20%-ában megjelenített feladatokat a cél-feladat, vagy folyamatorientált csoport valamelyikébe, illetve a specialista, vagy generalista (általános) megfogalmazások valamelyikébe. A vizsgált feladatok fele a cél-feladatorientált megfogalmazásban kerül a munkaköri leírásokban dokumentálásra, míg a másik fele folyamatorientált megfogalmazást mutat. Ennek tükrében a gyakorlatra vonatkozóan megállapíthatjuk, hogy mindkét feladat megfogalmazás közel azonos súllyal jelenik meg a dokumentumokban. Ebben a vizsgált esetben nincs oly jelentős eltérés, mint a specialista, vagy a generalista fogalmazási mód használatánál, ugyanis ott a minta jelentős részénél (90,5%) az általános (univerzalista, generalista) megfogalmazás volt tetten érhető, míg a 9, 5%-nál a specialista megfogalmazást azonosítottuk.

TH-4 A munkaköri leírások nem feltétlenül tartalmazzák a logisztikai munkafeladatok explicit (világosan kimondottan), vagy implicit (értelemszerű, nem kifejtett, burkolt) ellátásához szükséges kompetenciákat.

Ennek a hipotézisnek az igazolása során a kérdőíves adatbázis eredményeit a munkaköri leírásokból képzett kompetenciabázist, valamint a Novalog nemzetközi kutatás raktározás logisztikai funkcionális terület eredményeit is felhasználtuk. Megállapíthatjuk, hogy a munkaköri leírásokban valóban nem került valamennyi kompetencia elvárás dokumentálásra, ugyanis, a kérdőíves megkérdezés még 21 a munkáltatók által elvárt kompetenciát azonosítottunk. A Novalog nemzetközi kutatási projekt pedig 12 másik kompetenciát azonosított a fentieken túlmenően. Elmondhatjuk tehát, hogy azokat a kompetenciákat amelyeket a munkaköri leírás elrejt, a kérdőív, vagy a Novalog nemzetközi kutatás felszínre hozza. Ennek oka lehet, hogy az adott elvárás, rejtett, vagy triviális igényként él a munkáltatóban, vagy a munkaköri leírás dokumentumát nem tekinti a teljes körű kompetencia igény rögzítési dokumentumának.

Megállapítottuk, hogy kompetenciák a logisztikai funkcionális munkaterületeit egyértelműen nem definiálják, azonban ennek eredője a logisztikai munkaterülethez kapcsolódó feladatok „sokszínűségéből” származtatható, hiszen a funkcionális logisztikai munka területek feladat elvárásai sem jellemeznek egyértelműen egy funkcionális területet, ilyenfajta módon eredményeink konzisztensnek tekinthetők.

K-3 Létrehozható-e egy általános érvényű feladat gyűjtemény és kompetencia szótár a logisztikai munkaköri leírások alapján, amely ösztönzi a logisztikai területen munkát vállalók és a munkáltatók igényeinek összehangolását, valamint meghatározhatók-e logisztikai funkcionális területekre vonatkozóan feladat- és kompetenciaprofilok?

A harmadik kutatási kérdéshez kapcsolódóan, annak, tisztán feltáró (exploratív) természetéből adódóan, hipotézisek tesztelésére nem került sort.

A kutatói kérdésre válaszolva elkészítettük a kompetenciák és feladatok különböző csoportosításaira vonatkozó profilokat.

Létrehoztunk a munkaköri leírások adatbázisán nyugvó, a vizsgált logisztikai funkcionális területeket leíró feladatlistát. (3.1. melléklet)

Elkészítettünk a munkaköri leírások dokumentum elemzésén alapuló, a vizsgált logisztikai funkcionális területeket jellemző kompetencia szótárt. (3.17. melléklet)

Összegzésként tehát elmondhatjuk, hogy a logisztika napjainkra az egyik legfontosabb vállalati siker tényezővé vált, ez a versenytényező csak akkor lehet valóban a siker eszköze, ha a jól és egyértelműen definiált munkafeladatokhoz markánsan megfogalmazott és – akár a munkaköri leírás dokumentumaiban rögzített – a kiváló munkavégzéshez elengedhetetlen kompetencia elvárások társulnak. Véleményünk szerint ez mind a munkavállalók, mind a munkáltatók számára egy „tiszta”, egyértelmű munkahelyzetet teremthet, amely mindkét fél számára előnyös.

Eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy sem a feladat elvárások, sem a kompetencia elvárások definiálása terén, kikristályosodott helyzetről – a munkaköri leírások tükrében -nem beszélhetünk, a valóságot anomáliák, hiányosságok és bizonytalanságok jellemzik. Azonban a kompetenciaalapú elvárások meghatározását, nemcsak a jól megfontolt vállalati érdek ösztönzi, hanem a Magyarországi felsőfokú[2 és OKJ-s oktatási rendszerének kompetenciabázisra való helyezése, valamint a globalizálódás és az egyes nemzetközi vállalatok gyakorlata is. ]

Multimodális szállítási rendszerekkel kapcsolatos döntések támogatása Európai szinten (2007- folyamatban)

Folyamatban

Gyártásoptimalizálás mérési bizonytalanságok figyelembevételével (2007- folyamatban)

Bár a kutatás még kezdeti stádiumban van, az eddigi szimulációk eredményeként 2-10%-os költségcsökkenést lehetett elérni a mérési bizonytalanságok figyelembevételével.

A várható trendek:

Külső szolgáltatások igénybevétele a beszerzési logisztikában (1997-1998), Német – magyar összehasonlítás (1998)

A Magyarországon működő vállalatok vizsgálata során arra derült fény, hogy a logisztikai szolgáltatókkal a vállalatok csupán kis hányadának volt problémája. A kutatás alapján és idejére elmondható, hogy az 1990-ben elkezdődő folyamatok eredményeként, megkezdődött egy bemerevített gazdasági szervezet átalakítása:

Telematika alkalmazások a logisztikában ma Magyarországon (2004-2005)

A kutatás eredményeiből az alábbi következtetéseket vontuk le. Magyarországon a vállalatok felismerték a telematika használatának hasznosságát. A leginkább általános technológiákat különböző területeken használják. Ebből a szempontból a szolgáltatások alacsonyabb fejlettséget mutatnak, mint az ipari és kereskedelmi szektorban. A fejlődés hajtóereje a nagyvállalatok, de potenciállal bírnak még a kis- és középvállalatok is. A csökkentett papírigényű felhasználások már tekintélyes arányt értek el. A mobil megoldásoknak még alacsony az aránya. Ebből a felmérésből még nem lehet trendre következtetni, de feltételezhetjük, hogy a mobil alkalmazások aránya növekszik. A technology push még mindig erős és részben ez eredményezi azt, hogy nagyon sok alkalmazás már most nemzetközi szinten működik. Végül egy megjegyzés, amely nem közvetlenül a felmérésből származik. Látva a vállalati telematikai logisztikai megoldások vállalati megvalósításait, olyan érzésünk támadhat, hogy néha hiányzik egyfajta rendszerben történő gondolkodás. Nagyon sok az elszigetelt megoldás, amely a rendszereknek alacsony konzisztenciát eredményez. Ennek okainak vizsgálata azonban egy másik kutatást kíván meg.

Novalog projekt (2001. dec. – 2004. okt.)

Ütemezési és erőforrás-tervezési problémák megoldása kvantitatív módszerekkel (2001-2006)

A kifejlesztett módszerekből szoftver készült, melyet mind a termelésoptimalizálásban, mind pedig a projektmenedzsmentben sikeresen lehet alkalmazni.

Kompetenciák, feladatok logisztikai rendszerekben (2001-2007)

A kutatás a feladatok és a kompetenciák oldaláról is megerősítette a logisztikai szakmák és munkakörök létjogosultságát. A sok közös sajátosság üzenetet hordoz a munkáltatók, a munkavállalók és a képzők számára is. A munkáltatók – mint felhasználók – ötleteket kaphatnak a munkakörök kialakítására és az elvárások megfogalmazására. A képzők, képesítési követelményeket definiálók a képzési igények megfogalmazásához és a képzések tartalmának összeállításához kaphatnak segítséget. A munkavállalók számára pedig világos kép alakul ki az elvárásokról, a személyes fejlődés célszerű irányairól. A logisztika – mint modern formájában fiatal szakma – jelenleg is mozgásban van. A szakterületek, munkakörök gyorsan változnak – új filozófiák, SCM megközelítés, információs technológiák alkalmazása – jelenik meg. Ezek nemcsak a logisztikai területen dolgozókra vannak hatással, hanem széles társadalmi körre is. Felülvizsgálatra szorulnak statisztikai, szakmai, képzési, foglalkozási nómenklatúrák. A feladatok és követelmények ismerete jó kiindulópont lehet a határvonalak meghúzásához. Ilyen munkálatok – mint például az OKJ, FEOR felülvizsgálata – már meg is kezdődtek azonban a nemzetközi összehasonlíthatóság feltétele miatt szükséges az olyan nemzetközi projektek eredményeinek a felhasználása, mint amilyen a Novalog nemzetközi kutatás volt.

Multimodális szállítási rendszerekkel kapcsolatos döntések támogatása Európai szinten (2007- 2010)

A nagytávolságú szállítások egyik leghatékonyabb megoldása a különböző szállítási módok kombinálása. Az intermodális szállításoknál felváltva alkalmazzuk a különböző módokat, ezzel is csökkentve a káros környezeti hatásokat. Az intermodális szállítással kapcsolatos döntések támogatásra egy Marco Polo II. projekt indult.
Az ITS-IT (Intermodal Transport Services – Information Tool) projekt célkitűzései voltak:

Logisztikai szakképzések európai szintű keretrendszere (2010 – 2012)

A szakképzett munkaerő fontos összetevője az európai versenyképességnek. A CENTRAL projekt a francia Közlekedési Minisztérium Kutatási és Továbbképzési Intézete koordinálásával különböző európai szervezetek együttműködésében ennek a kihívásnak felelt meg. A projekt célja képzési modulok kidolgozása és kipróbálása a logisztikai szakképesítésekhez volt.
Közlekedési és logisztikai vállalatok, melyek többsége kis- és középvállalkozás, minden európai országban jelen vannak, és az aktív népesség több mint 4%-át foglalkoztatják.
A legtöbb európai ország egy egységes koncepcióval rendelkezik a logisztikát illetően, és a közlekedést, illetve a logisztikát egy önálló szektornak tekintik, melynek a kiterjedését pontosan meg kell határozni. A szektorban fellépő változások hatására nőtt meg az igény az új szakképesítésekre. A már létező képzési programok nem mindig képesek kielégítően reagálni a munkavállalók és az oktatást nyújtók igényeire.

A célkitűzésekkel összhangban a projekt során elvégzett tevékenységek:

A logisztikai tevékenységek és a klímaváltozás, benne az időjárási szélsőségek kölcsönhatása (2012 – 2014)

A kutatás a TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0064- Az éghajlatváltozásból eredő időjárási szélsőségek regionális hatásai és a kárenyhítés lehetőségei a következő évtizedekben” , kutatás altémája.
Az utóbbi évek egyik – egyre szűkebb körben vitatott – jelentős felismerése a klímaváltozás ténye. A trendek alapján megállapítható, hogy a jelenlegi erőfeszítések nem elégségesek ennek megállítására. Ebből adódóan a reagálásra kétféle lehetőség van. A megelőzésre fordított erőfeszítések fokozása, felkészülés az elkerülhetetlen változásokra.
A szélsőségek következményeinek kezelésére egyébként akkor is fel kell készülni, ha azok nem a klímaváltozásból származnak. Erre jó példát adnak az elmúlt évek eseményei: viharok, árvizek, havazás.
A kutatás során feltártuk a várható negatívhatásokat és elvégeztük a kockázatértékelésüket.

Gyártásoptimalizálás mérési bizonytalanságok figyelembevételével (2007- folyamatban)

A kutatás következő fázisában a különböző mérőműszerek által szolgáltatott értékeket sztochasztikus folyamatokként kezeljük. Ez a kutatás egy teljesen új szemléletet tükröz a hagyományos folyamatirányítási logikához képest. Feltételezzük ugyanis, hogy egy mérési soron a mérőműszerek által mért adatok nem függetlenek, hanem egy sztochasztikus folyamatként leírhatók. A termelési folyamat azonban teljesen másképp viselkedik, mint a részvényekre és a másodlagos értékpapírokra kifejlesztett sztochasztikus modellek, így ezek vizsgálata, pontos matematikai leírása nagyban elősegítheti a termelési folyamatok helyes kontrollálását.

Legfontosabb publikációk:

FOLYÓIRATCIKK (MAGYAR)

Pató Gáborné Szűcs Beáta – Prof. Dr. Kovács Zoltán – Pató Gábor (2006): Logisztikai funkcionális területek feladat elvárásai. in Dr. Szegedi Zoltán (főszerk.) (2006): Logisztikai Évkönyv 2006. Magyar Logisztikai Egyesület. Budapest. pp. 31-41.

FOLYÓIRATCIKK (IDEGENNYELVŰ)

Zs. T. Kosztyán, A. Bencsik, Sz. Póta: Resource Allocation and its Distributed Implementation, Innovations and Advanced Techniques in Computer and Information Sciences and Engineering, (ed. Tarek Sobh), Springer 2007, ISBN: 978-1-4020-6267-4, pp. 511-518

KONFERENCIA KIADVÁNY TELJES SZÖVEG MAGYAR

KONFERENCIA KIADVÁNY TELJES SZÖVEG IDEGENNYELVŰ

KONFERENCIA ELŐADÁS MAGYAR

KONFERENCIA ELŐADÁS IDEGENNYELVŰ

POSZTER

NEM PUBLIKÁLT KUTATÁSI JELENTÉSEK

FORMATERVEZÉSI MINTAOLTALOM

SZABADALOM

TANKÖNYVEK

TANKÖNYVRÉSZLET

Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?

Logisztika, Termelésmenedzsment, Munkaköri leírások, Vállalati logisztika, Termelés és szolgáltatásmenedzsment, Változásmenedzsment, Hálótervezés, Szakértői rendszerek