szakkirándulás Archives - Oldal 2 a 2-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Turizmus szakkirándulás

Fotó: Dallos Ádám

Fotó: Dallos Ádám

A Turizmus Tanszék szakkirándulása alkalmából idén Rómába jutottunk el. A 14 órás busz utat követően végre szívesen nyújtóztattuk ki lábainkat és kezdtük el felfedezni az örök várost; első napon a Vatikán látnivalóit. A pápaválasztás másnapján körbejártuk a Szent Péter teret és bazilikát valamint a Vatikáni Múzeumok gazdag gyűjteményeit (sajnos a Sixtus kápolnába nem jutottunk be, még zárva volt a választás miatt). Szerencsére a csütörtökre jósolt eső elmaradt, így a nap második felében pompás időben tekinthettünk le Róma tetőire a Garibaldi emlékmű mellől (a távolban felfedezve a félig rejtőzködő Colosseumot és Pantheont). Másnap elhagytuk a fővárost és bejártuk Hadrianus császár egykori palotakomplexumát, a kétezer éves romok között sétálva elképzelhettük, milyen volt az ókori birodalom első embereként élni. Útba ejtettük Tivoli kisvárosát is, majd a nap végén megcsodáltuk Castel Gandolfo panorámáját: a domb tetején elterülő városka ad otthont a pápa nyári rezidenciájának és innen egészen a tengerig el lehet látni, miközben hátunk mögött egy tengerszem fekszik.
A harmadik napon végigjártuk Róma leghíresebb antik emlékeit. A mai napig tekintélyes Colosseum volt első a listánkon, innen átsétáltunk a Forum Romanumra, ahol egykoron a birodalmat érintő kérdésekben hoztak döntést. A nap során még számos ókori épületromot láttunk, megmásztuk a Capitoliumot és belekóstoltunk az utcai közlekedésnek nevezett káoszba.
Másnap a városban zajló maratonfutás résztvevői között szlalomozva ellátogattunk a Trevi kúthoz, a lélegzetelállító kupolájú Pantheonhoz, betértünk egy igazi olasz gelateriába (150 fagylalt közül lehetett válsztani!), végül az elmúlt napok élményeitől feltöltődve hazaindultunk Veszprémbe.

A Turizmus Tanszék szakkirándulása alkalmából idén Rómába jutottunk el. A 14 órás busz utat követően végre szívesen nyújtóztattuk ki lábainkat és kezdtük el felfedezni az örök várost; első napon a Vatikán látnivalóit. A pápaválasztás másnapján körbejártuk a Szent Péter teret és bazilikát valamint a Vatikáni Múzeumok gazdag gyűjteményeit (sajnos a Sixtus kápolnába nem jutottunk be, még zárva volt a választás miatt). Szerencsére a csütörtökre jósolt eső elmaradt, így a nap második felében pompás időben tekinthettünk le Róma tetőire a Garibaldi emlékmű mellől (a távolban felfedezve a félig rejtőzködő Colosseumot és Pantheont). Másnap elhagytuk a fővárost és bejártuk Hadrianus császár egykori palotakomplexumát, a kétezer éves romok között sétálva elképzelhettük, milyen volt az ókori birodalom első embereként élni. Útba ejtettük Tivoli kisvárosát is, majd a nap végén megcsodáltuk Castel Gandolfo panorámáját: a domb tetején elterülő városka ad otthont a pápa nyári rezidenciájának és innen egészen a tengerig el lehet látni, miközben hátunk mögött egy tengerszem fekszik.

A harmadik napon végigjártuk Róma leghíresebb antik emlékeit. A mai napig tekintélyes Colosseum volt első a listánkon, innen átsétáltunk a Forum Romanumra, ahol egykoron a birodalmat érintő kérdésekben hoztak döntést. A nap során még számos ókori épületromot láttunk, megmásztuk a Capitoliumot és belekóstoltunk az utcai közlekedésnek nevezett káoszba.

Másnap a városban zajló maratonfutás résztvevői között szlalomozva ellátogattunk a Trevi kúthoz, a lélegzetelállító kupolájú Pantheonhoz, betértünk egy igazi olasz gelateriába (150 fagylalt közül lehetett választani!), végül az elmúlt napok élményeitől feltöltődve hazaindultunk Veszprémbe.

Írta: Dallos Ádám

Látogatás a Paksi Atomerőműben

atomeromuEllátási logisztika óra keretében ellátogattunk a paksi atomerőműbe, aminek külön érdekessége, hogy nem is biztos, hogy Pakson van, hiszen a település vége táblát elhagyva lehet megközelíteni. Mindenesetre mindenki így ismeri, hiszen több évtizede a település lakosságának jelentős részét foglalkoztatja, és Paks közvetlen közelében, a biodiverzitást (természeti sokszínűséget) megőrizve folytatja működését.

Megtudtuk, hogy mindenhol van úgynevezett sugárzás, amik az emberrel, az élő és az élettelen környezettel állandó kölcsönhatásban vannak – a világűrből például a sugárzások 11%-a, a földkéregből pedig 75% érkezik, míg a nukleáris sugárzás csupán 0,0001%-ot tesz ki. Az erőmű tevékenységéből származó sugárzást 30 kilométeres körzetben víz, talaj, élőlény és levegő minták segítségével folyamatosan műszerekkel ellenőrzik, hogy a megadott, egészségre nem veszélyes határértéken belül maradjanak.

A Paksi Atomerőmű 4-es blokkjának vezénylőjébe belépve, láthattuk, hogy négyen dolgoznak egyszerre. Ezen pozíciók valamelyikébe csak úgy lehet bekerülni, ha valaki már végigjárta a létra összes lépcsőjét, kezdve az alapokkal, ez körülbelül 6-8 évet tesz ki. Mivel normál működés esetén nem tudják gyakorolni a hibaelhárítást az atomerőműben, így erre egy külön gyakorlóközpont áll rendelkezésre, ahol azt is figyelik hogy hogyan tud az adott négy ember együttműködni a feladat megoldása érdekében.

A vezénylő után tettünk egy sétát a szekunder körben, ahol a turbinát és egyéb berendezéseket tekintettük meg, itt sajnos nem tudtunk idegenvezetői instrukciókkal gazdagodni, mivel előírás, hogy csak füldugóval lehet bemenni a zaj miatt. Ezt egy hosszabb séta követte az épületben felfelé, hiszen 33 méter magasra gyalogoltunk fel, ami jó pár emeletet jelent. A magasból a primer körbe tudtunk lenézni és fentről megtekinteni azt, ahova egyébként csak védőfelszerelésben lehetne bemenni.

A látogatás során a radioaktív hulladékok kezelését is megtekintettük, ahol megtudtuk, hogy radioaktív hulladékok nem csak az atomerőművekben keletkeznek, hanem például az iparban, a mezőgazdaságban, az orvostudományban valamint kutatási és oktatási céllal is.

Az atomerőműben termelődött kis- és közepes aktivitású hulladékok végleges elhelyezéséig a hulladékokat az erőmű területén létesült, szilárd és folyékony halmazállapotú radioaktív hulladékok tárolását lehetővé tevő átmeneti tárolókban tárolják. A szilárd hulladékokat 200 literes hordókba helyezve raktározzák.

paksMagyarország jelenleg üzemelő radioaktív hulladéktárolója Püspökszilágyon felszín közeli. A paksi atomerőmű kis és közepes aktivitású hulladékainak elhelyezésére tervezett és jelenleg épülő tároló felszín alatti lesz.

A Paksi Atomerőmű újonnan megnyitott múzeumában nem csupán az atomerőmű technológiájához szorosan kapcsolódó tárgyak kerültek kiállításra, hanem például teremnagyságú számítógép, fénymásoló, régi kamerák és fényképezőgépek, de még egy rendőri felvezető kíséretet biztosító motor is. A kiállított nagyobb eszközöket közelről is meg lehetett nézni, felmenni rájuk, például volt egy sugárzásmérő műszer, amibe be is lehetett állni. Egy interaktív eszköz segítségével pedig a látogatók az egyes üzemanyag cellákat emelhették át daruval egy tárolóba, így a gyakorlatban is egy kicsit kipróbálhattuk az atomerőműben végzett munkát.

A Paksi Atomerőmű meglátogatása logisztikai menedzsment és a logisztikai mérnök mesterszakos hallgatók részvételével Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta Tanárnő vezetésével, „Elosztási logisztika” óra keretében 2012. április 25-én történt.

Köszönjük fogadó partnerünknek az MVM Paksi Atomerőmű ZRt-nek, hogy lehetőséget biztosított hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére, valamint Molnár Dóra logisztikai mérnök mesterszakos hallgatónak, aki a kapcsolat felvételben és a szervezésben nyújtott segítséget. A bejegyzés Kocsi Péter, Molnár Dóra, Németh Anna, Varjas Tibor hallgatók élménybeszámolója alapján készült.

Gyárlátogatás a NOKIA-ban – 2. rész

IMG_7947A prezentáció után egy másfél órás túrát tettünk több csoportra bontva az anyagáramlási útvonalon. A körbejárás során megtudtuk, mennyi idő kell míg egy telefon elkészül és a dobozába kerül. Köztes raktárkészlet éppen annyi van csak, amennyi 2 órára elegendő.

A telefonok gyártása típusonként cellákra van osztva. Egy cellában 5-6 ember dolgozik, mindegyikük egy-egy részfeladatot lát el a folyamatban, de egyenként is képesek egy teljes telefon összerakására. A gyártócella előnye a gyors átállás, mindössze fél órát vesz igénybe, illetve az, hogy a problémákat helyben lehet kezelni.

A cellákat a ”supermarket-ből” érkező alkalmazottak szolgálják ki az adott telefon típus alkatrészeivel megrakott kocsival. A fogyó alkatrészekről a cella dolgozói vizuálisan, kis táblákkal értesítik a kiszolgálókat, így azok időben tudják pótolni az alapanyagokat elkerülve a folyamat megakasztását.

Az egyedi igények kielégítése lett mára a legnagyobb versenytényező, melynek lekövetése komoly feladat.

Első észrevételem a gyárral kapcsolatban az volt, hogy mennyire tiszta, mekkora a rend, vagyis az 5S láthatóan jól működik. Másik dolog, amire felfigyeltem, hogy a dolgozók igényes körülmények között dolgoznak, már csak az étkezdére gondolva is. De példa nélküli, hogy a gyártótér közepén elkerítve nyugágyak legyenek kirakva, hogy a 12 órában dolgozó operátorok néhány perc erejéig kikapcsoljanak, kizökkenjenek a munkából, és aztán felfrissülve folytassák azt. Én ilyen dolgozók felé irányuló figyelmet még soha nem tapasztaltam.  A gyártótérben zene szól. Hogy miért? Mert ez a munkatársak kérése volt. Mindez természetesen pozitívan hat a munkamorálra is.

A túra végén a finn Vezérigazgató Úr szólt hozzánk néhány kedves szót magyarul, merthogy a Magyarországon töltött 12 év alatt sikerült elsajátítania a nyelvünket. Elmondása szerint egy igazán jól együttműködő család alakult ki, mely a problémákat higgadtan és gyorsan kezeli. Szereti a munkáját és szeret Magyarországon élni.

Sok jó élménnyel, tapasztalattal a tarsolyunkban végül elköszöntünk vendéglátóinktól. Hazafelé a buszon egymást túlkiabálva osztottuk meg egymással a látottakat, hallottakat, és bizonyára sokan gondoltunk rá, hogy bárcsak egyszer a NOKIA Komárom alkalmazottjai lehetnénk… én legalábbis biztosan.”

Köszönjük vállalati partnerünknek Yrjö Eskola, ügyvezető igazgató  Úrnak, Gulyás Gyöngyvér executive assistant  Úrhölgynek, Kemény Zoltán, Inbound Transportation Manager Úrnak Németh András, Planning and Logistics Manager  Úrnak hogy lehetőséget biztosítottak hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére, valamint Dr. Szabó Lajos Tanszékvezető Úrnak, hogy lehetővé tette a hallgatók szervezett utazását és Dr. Vastag Gyula Professzor Úrnak, aki a vállalati kapcsolat felvételben nyújtott segítséget.

Neményi Dávid

Látogatás a NOKIA gyárban – 1. rész

IMG_79332011. november 9-én a logisztikai menedzsment és vezetés szervezés mesterszakos hallgatók Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta Tanárnő vezetésével, ellátási lánc menedzsment óra keretében, szakmai tanulmányi kiránduláson vettek részt Komáromban a NOKIÁban. A gyárban szerzett élményekről Neményi Dávid hallgatói beszámolóját olvashatjuk alább:

2011. november 9-én hideg, de napsütéses reggelre ébredtem. Izgatottan ugrottam ki ágyamból: eljött a NOKIA gyárlátogatás napja! Gyors készülődés és egy kávé felhörpintése után sietve indultam az ”A” épület elé, ahol várt rám és szaktársaimra a kisbusz, mellyel fél 9 után pár perccel útra is keltünk célba véve Komárom városát. A fapados busszal megtett meglehetősen kanyargós, hepe-hupás út élményét feledtette az általánosan meglévő jó hangulat. 1-1,5 óra múlva megérkeztünk egy hatalmas parkolóba, ahol hosszasan kerestünk szerény buszunknak egy jól megtermett helyet. Mikor ez sikerült, végre kiszálltunk és egy gigantikus birodalom tárult a szemünk elé: igen, a komáromi NOKIA Gyár.

Néhány csoportkép elkészítése után az épületbe belépve letettük táskáinkat, kabátjainkat – és persze sajnálatos módon a fényképezőgépet – és máris elkísértek bennünket a gyár vendégeket fogadó helyiségébe, melynek láttán leesett az állunk. Volt ott egy bárpult tele frissensült pogácsával, forró teával és kávéval, bőven jutott mindenkinek. Kényelmünket szolgálta pár dekoratív kanapé, melyek egy kandallót fogtak közre. Ki látott már ilyet egy munkahelyen? Később kiderült, hogy egy finn-szauna is található a gyárban.

Így hát teli hassal ültünk be a finn stílusjegyeket magán viselő tárgyaló terembe. A terem közepén egy nagy körasztal állt körülötte székekkel, a berendezés logikája a mindenki lásson mindenkit (senki se fordítson hátat a másiknak) elvét követte. Két – láthatóan jó kedélyű, nyugodt – Nokiás munkatárs (raktárvezető és logisztikavezető) köszöntött minket, és rendkívül közvetlenül, barátságosan nyitottak felénk, ösztönözve minket a kölcsönös kommunikációra a vállalatot bemutató prezentációjuk alatt.

A bemutatóból megtudtuk, hogy a komáromi NOKIA Gyár 1999-ben épült egy zöldmezős beruházás keretein belül 20.000 m2-en. 2000-ben került piacra az első ott készült mobiltelefon. A vállalat a világon több gyárral rendelkezik, ezek közül a komáromi elsősorban az európai és afrikai piacok lefedéséért felel. Az anyagbeszerzés és a megrendelések teljesítése, koordinálása komoly feladat a földrajzilag kiterjedt üzletág miatt. Ráadásul a kiélezett versenyben az egyre több és jobb technológiai vívmány mellett az idő szerepe is egyre meghatározóbb. Ezért a legtöbb be és kiszállítás repülőgéppel megy végbe, mely így 3-4 napot vesz igénybe.

.Sokan közülünk ott, a beszélgetés alatt tudták meg, hogy magyar értékesítésre szánt NOKIA telefont a hivatalos magyarországi értékesítési pontokban kapnak, Ezek a készülékek lehetnek kártya függetlenek, vagy a szolgáltatók igényeire szabottak. A mobilhálózat szolgáltatók ugyanis teljesen átalakíthatják a telefon menürendszerét, funkcióit, vagyis hálózatuknak megfelelő beállításokkal ellátott okostelefonokat árulnak.

A 2000-es évek közepétől szemléletváltásba kezdtek a gyár vezetői. 2004-ben kibővítették a gyárat, és nagyobb tudású, okostelefonokat is portfólióra tették. Ma, 2011-ben már többnyire okostelefonokból áll a NOKIA Komárom portfóliója.

Folyt. köv.

Szakmai tanulmányi kirándulás a komáromi NOKIA-ba

IMG_79472011. november 9-én a logisztikai menedzsment és vezetés szervezés mesterszakos hallgatókkal, ellátási lánc menedzsment óra keretében, szakmai tanulmányi kiránduláson vettünk részt Komáromban a NOKIAban.
A szakmai tanulmányi látogatás során a hallgatók tájékoztatást kaptak a Nokia történetéről, a gyár logisztikai folyamatairól, a raktározásról, valamint a be,- és kiszállítási folyamatokról.
„Amit nem tudtál a Nokiáról…

A Nokia története 1865-ig nyúlik vissza, mikor is egy Fredrik Idestam nevű mérnök megalapította cellulóz-feldolgozó üzemét a dél-finnországi Tamperében. Mivel akkoriban a papírgyártás minden bizonnyal jövedelmező üzlet volt, az úriember három évvel később megnyitotta második malmát a Tamperétől tizenöt kilométerre lévő Nokiában, melyet a hidro-energetikai szempontból kiváló Nokianvirta folyó szel ketté. 1871-ben Idesteam az egyik barátja, bizonyos Leo Mechelin segítségével átszervezte cégét, mely ekkor kapta meg a Nokia nevet. Hírnevüket annak köszönhették, hogy a 20. század elején a közelükbe települt a gumicsizmákat is gyártó Finn Kaucsuk Művek (Finnish Rubber Works), mely egyrészt márkanévként kezdte használni a Nokia nevet, másrészt az ekkor már áramtermeléssel is foglalkozó Nokiától vásárolta azt. Az első világháború után azonban csőd közeli helyzetbe jutott a Nokia, amit az FRW ekkor felvásárolt, így biztosítva saját zavartalan működését. 1922-ben a Finn Kaucsuk Művek szert tett a Finn Kábel Művekre (Finnish Cable Works) is, mely telefonok és telefonkábelek gyártásával foglalkozott. A három cég név tekintetében negyvenöt év közös munka után egyesült, a máig használt Nokia Corporation nevet tehát 1967-ben vették fel. A telefonok mellett számítógépeket, csizmákat, bicikliket, abroncsokat és papírt is gyártottak, a 90-es évektől viszont már csak a telekommunikációs eszközökre fókuszáltak.
A Nokia a Nokianvirta folyóról kapta a nevét, mely egy ódon finn szó, eredetileg arra az apró, fekete prémmel rendelkező állatra használták, mely a folyó mentén élt. A modern finn nyelvben a noki jelentése korom, a nokia pedig ennek többesszámú ragozása, bár a köznyelvben ilyen formában nem igazán használják.” (http://pannonzeg.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=56:a-nokia-toertenete&catid=35:a-mobiltelefonrol-hirek&Itemid=66, letöltés dátuma: 2011. 11. 18.)
Köszönjük vállalati partnerünknek Yrjö Eskola, ügyvezető igazgató  Úrnak, Gulyás Gyöngyvér executive assistant  Úrhölgynek, Kemény Zoltán, Inbound Transportation Manager Úrnak Németh András, Planning and Logistics Manager  Úrnak hogy lehetőséget biztosítottak hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére, valamint Dr. Szabó Lajos Tanszékvezető Úrnak, hogy lehetővé tette a hallgatók szervezett utazását és Dr Vastag Gyula Professzor Úrnak, aki a vállalati kapcsolat felvételben nyújtott segítséget.
A szakmai tanulmányi kirándulás hallgatói beszámolója hamarosam olvasható lesz a blogon….

Szakmai kirándulás a PreCon-hoz

2010. november 1-jén a logisztikai menedzsment mesterszakos, a vezetés és szervezés mesterszakos hallgatók, valamint a termelésmenedzsment tárgyat hallgató mérnök kollégák szakmai tanulmányi kiránduláson vettek részt a PRECISION CONTROLS KFT. veszprémi üzemében.

A szakmai tanulmányi látogatás során a hallgatók tájékoztatást kaptak a létesítmény történetéről, a termelő üzem működéséről, – a gyártási folyamatokról, technológiákról, az áru beérkezésről, bevételezésről, raktározásról és a kiszállítás folyamatáról, valamint a beszállítók kiválasztásáról, és az inverz logisztikáról.

Köszönjük vállalati partnerünknek Mustó Gyula műszaki igazgató Úrnak, hogy lehetőséget biztosított hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére.

Szakmai tanulmányi kirándulás a Placticor-nál

Plasticor22010. október 21-én a logisztikai menedzsment mesterszakos, a vezetés és szervezés mesterszakos hallgatók valamint a termelésmenedzsment tárgyat hallgató mérnök kollégák szakmai tanulmányi kiránduláson vettek részt a PLASTICOR Műszaki Műanyagfröccsöntő Kft. veszprémi üzemében.

A kft. 100% -ban magyar, magán tulajdonban levő vállalkozás, amelynek főprofilja műszaki műanyagok fröccsöntése, szerelés, szerelvénygyártás, szerszámgyártás, termékfejlesztés. Az ügyvezető Bódy Kornél 2004-ben alapította a vállalkozást, sok éves ipari tapasztalat után.

A szakmai tanulmányi látogatás során a hallgatók tájékoztatást kaptak a létesítmény történetéről, a termelő üzem működéséről, – a gyártási folyamatokról, technológiákról, az áru beérkezésről, bevételezésről, raktározásról és a kiszállítás folyamatáról, valamint a beszállítók kiválasztásáról, és az inverz logisztikáról.

Köszönjük vállalati partnerünknek Bódy Kornél ügyvezető igazgató Úrnak, hogy lehetőséget biztosított hallgatóink gyakorlati ismereteinek bővítésére.

>>>

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.