Oktatóinktól Archives - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
PE-GTK
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

VeszprémFest és Nyitott Balaton – megjelent a Turizmusmarketing esettanulmányok II. című kötet

VeszprémFest és Nyitott Balaton – megjelent a Turizmusmarketing esettanulmányok II. című kötetA Deli-Gray Zsuzsa és Árva László szerkesztésében, az Akadémiai Kiadó gondozásában megjelent kötetben 19 jól megszerkesztett, aktuális tudást és gyakorlati tapasztalatokat tükröző esettanulmánnyal találkozhatnak az olvasók.

A szerzők a hazai turisztikai szakma neves képviselői, köztük a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának munkatársai, akik két esettanulmánnyal járultak hozzá a kötet sikeréhez.

Lőrincz Katalin és Raffay Ágnes a VeszprémFest marketingkommunikációs tevékenységéről írt, Sulyok Judit és Fehérvölgyi Beáta pedig a Nyitott Balatonról állított össze egy fejezetet.

Az esettanulmányok az érintett döntéshozókkal együttműködésben születtek, akik értékes információkkal segítették az olvasóközönség széles köre számára jól hasznosítható fejezetek megírását.

A kötet megjelenését a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara is támogatta.

A könyv megvásárolható az Akadémiai Kiadónál (www.akademiai.hu) és a nagyobb könyvesboltokban.

Komlósi Edit előadása IATEFL-Hungary konferenciáján

UntitledAz Angoltanárok Nemzetközi Egyesülete-Magyarország (IATEFL-Hungary) idei, 24. éves konferenciáját Veszprémben a Pannon Egyetem társszervezésében rendezi meg 2014. október 3-5. között.

A konferencia mottója “English for a Change”, ahol a hangsúly a változás különböző aspektusain van. Nemzetközi konferencia révén a világ számos országából több mint 50 előadó és körülbelül 300 résztvevő érkezik.

A konferencianyitó plenáris előadó karunk oktatója, Komlósi Edit (az IATEFL-H nemzetközi kapcsolattartó 2005-2007 között) aki az érzelmi intelligenciáról, annak szerepéről a 21. században, eddigi érzelmi intelligencia kutatások eredményeiről beszél október 3-án 18.45-től a B aulában. Az előadást rögtönzött érzelmi megjelenítések fűszerezik, ahol a “hosszú” élet titkára is fény derül.

A konferencia nyelve angol, a részvétel regisztrációhoz kötött.

További információ itt olvasható!

A konferencia részletes programja itt olvasható!

Prof. Dr. Mihályi Péter a GROE szemináriumán

Photo by M.P.

Fotó: M.P.

Prof. Dr. Mihályi Péter egyetemi tanár, a Pénzügytani Intézeti Tanszék vezetője szeptember 20-21-én részt vett a Group for Research in Organisational Evolution (GROE) névre hallgató tudományos egyesület 2. nemzetközi szemináriumán.  A rendezvényt a Londontól 30 kilométerre található Hitchin faluban, a XIII. században épült Hitchin apátság ódon falai között rendezték meg szándékosan szűk körben, 39 meghívott szakember számára.   A GROE az evolúciós közgazdaságtan híveinek szervezete, melyet 1999-ben alapított Geoff Hodgson, s amely 10 éven át Centre for Research in Institutional Economics (CRIE) néven működött.  A GROE székhelye a Hertfordshire-i egyetem keretein belül működő Hertfordshire Business School.  A mostani szeminárium leghíresebb előadója a Stanfordi Egyetem japán származású professzora, Masahiko Aoki volt (a képen az 1. sor közepén).

Tapasztalatok a római LUSPIO egyetemen

luspio

Photo: http://www.unint.eu

Mihályi Péter, a Pénzügytan Intézeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára 2013. május 4-11. között Olaszországban tanított Erasmus csereoktatóként a római LUSPIO egyetemen.  Három előre megjelölt témában, három 3 órás előadás megtartására került sor változó összetételű hallgatóság előtt.

A Pannon Egyetemmel összehasonlítva sok eltérő és sok közös vonása is van a LUSPIO-nak.  Ez egy magánegyetem, amelyet 1996-ban hozott létre egy egyházi alapítvány azzal a céllal, hogy üzleti főiskolai képzést teremtsen.  Néhány évvel ezelőtt a LUSPIO-nak világi tulajdonosa lett, amely ugyancsak alapítványi formában működik.  Méreteit tekintve a LUSPIO sokkal kisebb, mint a Pannon Egyetem, összesen egy épülettel rendelkeznek, amely akkora, mint nálunk az „A” épület.  Az egyetemnek három kara (tanszéke) van: a legnagyobb turizmust és vendéglátást oktat, nagy hagyománya van a tolmács-fordító képzésnek, a legfiatalabb képzési terület éppen a közgazdaságtan.   A bolognai folyamat logikája szerint a LUSPIO-n is folyik alap- és mesterképzés, PhD szintű programjuk viszont még nincsen.   Az olasz partnerek nagy érdeklődést mutatnak a Pannon Egyetemmel való együttműködésre, különösen a turizmus-vendéglátás szakterületen.  Szó lehetne Mester szakos diákok cseréjéről és a közösen szervezett szakmai gyakorlatról is.  Ez utóbbi a magyar diákok számára különösen vonzó lehetne, hiszen ilyen módon pénzt is tudnának keresni Olaszországban, és esetleg olyan kapcsolatokat is ki tudnának építeni, amely alapján később akár állást –munkát is találhatnak Rómában.

Élménybeszámoló Hollandiából

Plakát: Volf Péter

Plakát: Volf Péter

ITB tapasztalatok: Fenntarthatóság és wellness?

Forrás: lagodigarda.lefayresorts.com

Forrás: lagodigarda.lefayresorts.com

Vajon naponta hány liter vizet használ fel egy luxus wellness fürdő? És hány kilowatt energiára van szükség a víz forgatásához és a medencetér hűtéséhez/fűtéséhez? Napi hány törölközőt és fürdőköpenyt mosnak ki egy day-spaban? Meddig terhelhető a környezet ezekkel a gombamód szaporodó mega-létesítményekkel?

A wellness turizmus kapcsán talán legkevésbé a fenntarthatóság fogalma jut eszébe nem csak a laikus turistának, de bizony a szakembereknek sem. Az ITB Wellness Experts Forum fő témája a fenntartható fürdő- és hotelfejlesztés volt, melynek kapcsán több világszerte elismert wellness létesítmény példáját ismerhették meg az érdeklődők.

A fenntarthatóság szempontjából Európa egyik vezető wellness hotelje az olasz Lefay Resort & SPA Lago di Garda. A szálloda rendkívül nagy hangsúlyt fektet az energiatakarékosságra, számos olasz és nemzetközi „öko-díjat” mondhat magáénak, mint például a Green Globe Certification (nemzetközi) és az Environment-friendly Innovation Award.

Forrás: lagodigarda.lefayresorts.com

Forrás: lagodigarda.lefayresorts.com

De mit is tehet egy komoly wellness létesítményt is magában foglaló szálloda a minél inkább környezetbarát és öko működés érdekében? Első lépésként említsük meg az épület tájba való illeszkedését. A hotel épületének kialakítása során nem a modern építészeti trendek követése, hanem a környező tradicionális stílushoz való alkalmazkodás volt az elsődleges szempont, annak érdekében, hogy a Garda-tó partjáról feltekintve a környező dombságra, ne különüljön el élesen a hotel épületegyüttese az összképtől – ehhez természetesen a felhasznált anyagok tájba-illősége is nélkülözhetetlen. A levegőből nézve fel sem tűnik, hogy egy nagy hotelkomplexum felett repülünk el, mivel az épületek tetejét kertek borítják, a környékre jellemző növényekkel. Az esztétikai szempont mellett ennek az épületek hőmérsékletszabályozásában is fontos szerepe van. Ez utóbbi kapcsán az építészek nagyban támaszkodtak a táj adottságaira is, kihasználva a napsütötte lankákat.

Kiemelendő néhány energiatakarékossági megoldás is. A faaprólékkal működtetett biomassza berendezés a létesítmény hőenergia igényének 70%-át biztosítja, mintegy 510 tonnával csökkentve a CO2 kibocsátást. Szintén a hőmérséklet szabályozásában – tehát a fűtés mellett a hűtésben is – játszanak szerepet a mikroturbinás generátor berendezések, melyek metángázzal működnek, és hatalmas mennyiségű elektromos és hőenergia előállítására képesek. A terület déli fekvését kihasználva természetesen elengedhetetlen a nap energiájának felhasználása, melyet az étterem tetőszerkezetén elhelyezett napkollektorokkal gyűjtenek össze. Ezen rendszerek más egyéb berendezésekkel együtt gyakorlatilag a hotel és spa energiaszükségletének legnagyobb részét elő tudják állítani.

Forrás: lagodigarda.lefayresorts.com

Forrás: lagodigarda.lefayresorts.com

Végül egy igazi unikum a környezettudatosság jegyében: az energiatakarékosság mellett egy wellness hotelben fontos szempont, hogy a vendégeket semmilyen káros hatásnak ne tegyük ki – még a láthatatlan wi-fi hullámoknak sem. Éppen ezért a szálloda területén mindenütt csak kábelen keresztül lehet csatlakozni a világhálóhoz – ami az igazi feltöltődés és kikapcsolódás során talán nem is annyira fontos.

Ha további érdekességekre vagytok kíváncsiak az öko-barát wellness létesítménnyel kapcsolatban, látogassátok meg az alábbi honlapot. További jó böngészést kívánok!

Ökoturizmussal az erdők védelmében?

Heincz László

Fotó: Heincz László

Kinek mi jut eszébe a Börzsönyről? Van, akinek a vadregényes erdők, van, akinek a meredek hegyoldalak, a Nagy-Hideg hegyi sípálya, a turistaházak, van, akinek a félnapos gyaloglás után megérdemelt kilátás a Csóványosról, vagy aki éppen topográfia zárthelyit írt, annak az, hogy hova kellene berajzolni Magyarország vaktérképén, és hogy vulkáni hegység. Persze van, akinek semmi nem jut eszébe róla. A Börzsönyt sok elvetemült túrázó azért kedveli, mert ez a legvadabb terület az országban, ha lehet így fogalmazni. Mivel meredekek és hosszúak a lejtői (emelkedői), kőfolyások és köves gerincek tarkítják, extrém a domborzata, ember nem nagyon telepedett meg a hegység belsejében. És mivel ez az egyetlen olyan hegységünk, amelyben nincs település és mindig is nehezen járható volt, ennek megfelelően ez őrizhette meg legjobban a természetes képét.

Fotó: Heincz László

Fotó: Heincz László

Az Börzsöny egyik fontos erőforrásai az erdők, az ebből származó gazdasági haszon miatt ha letelepedésre nem is, de fakitermelés céljából régóta használják a területét. Aki már túrázott tavasz elején, ősz végén vagy télen, az gyakran találkozhatott az erdők hihetetlen csendjét megzavaró berregéssel, hol a motorfűrész, hol a fát szállító trélerek miatt. Aki már túrázott mondjuk Márianosztráról fel a Magosfa felé, az dagonyázhatott a fát szállító teherautók által gyalogosan járhatatlanná tett utakon, és a sártól húszkilósra dagadt bakancsát emelgetve szidta a fakitermelőket, adott esetben ugrált is félre a kamionok elől. Tiszta kisvakond a városban érzés.

A fentiek nem azt jelentik, hogy csatlakozzunk „az erdő arra való, hogy sétáljunk benne, és nehogy kivágjunk egy fát is” demagóg mozgalomhoz, hanem azt, hogy a Börzsöny vadregényes és érintetlen imázsa egyszerűen hiteltelenné válik ezek miatt a nagy járművek miatt. Tudom én nagyon jól, hogy szükség van a kitermelt fára, mert szeretjük, ha tető van a fejünk felett, szeretünk papírra írni, szeretjük a szép fabútorokat és a fából készült használati tárgyakat, a parkettát. Sőt, a közeli, fával működő villamos energiát termelő erőműből származó árammal megy az a lámpa, amely most a laptopot megvilágítja, és a konnektorba dugom a töltőt, ha lemerül az akksi. Ennek ellenére mégis azt mondom, hogy van határa a fakitermelésnek, valahogy nem érzem a hangzatos „természetközeli” gazdálkodást a területen. Nagyüzemben irtanak le egy-egy erdőrészt, és nem csak szépen fokozatosan, kisebb járművekkel, kisebb tételekkel, ritkább időközökben. Hiába érvelnek azzal a helyi erdészetek, hogy jóval kevesebb fát termelnek most, mint régebben, a helyiek szerint azért termelnek kevesebbet, mert fogy a fa, az erdők eltűnnek. Ezt nem tudom megmondani, kinek van igaza.

Ezt a helyzetet elégelték meg most a Börzsöny környékén lakók, és összefogva megalakítottak egy olyan szövetséget, amely a Börzsöny ökoturisztikai mintaterületté való nyilvánítását tűzte ki célul. Olyan területté, ahol megvalósul – többek között – a természetközeli erdőgazdálkodás, ahol valóban „öko” helyen érezhetik magukat a turisták. Legyen a Börzsöny – vagy legalább egy része – az ökoturizmusé, a tiszta és érintetlen természetre vágyóké. Vagyis az ökoturizmust használnák fel eszközként a Börzsöny erdeinek úgymond megmentésére. Ha ugyanis ökoturisztikai mintaterületté nyilvánítanák a területet, akkor az ökoturizmus alapelveinek megfelelően kíméletes gazdálkodás folyhatna csak. Ennek ugyan még nincsenek meg a jogi alapjai, de az ökoturisztikai mintaterületté nyilvánítással feltehetően erősödne a védelmi vonal, a gazdasági meg gyengülne. A terület kezelését átvehetnék a nemzeti parkok (jelen esetben a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság) és ők felügyelnék az erdőgazdálkodást is. Csakhogy itt felmerül egy újabb kérdés: van-e a nemzetipark-igazgatóságoknak apparátusuk, forrásuk és affinitásuk arra, hogy az erdőket kezeljék? Jelenleg nincs. Ehhez tehát anyagi és humán erőforrásra van szükségük (amit nem hiszek, hogy államilag bővítenék), vagy pedig kiadják kezelésre az erdőket az illetékes erdőgazdaságoknak. És akkor maradtunk ott, ahol voltunk. Van egy felügyelő szervezet (nemzetipark-igazgatóság) és van egy termelést végző szervezet, amelyet nagyon nehéz kontrollálni.

Két hete csütörtökön rendeztek egy fórumot Nagybörzsönyben, ahol a térség civil szervezetei és az ügyet támogatók gyűltek össze, odalátogatott a turizmusért felelős szakállamtitkár-helyettes is. Az ő látogatását jó jelnek vették a rendezők, hiszen az ott elhangzottak alapján ha megtörténik az intézkedés kezdeményezése, akkor akár nyert ügyük is lehet. Valamikor. Addig dagonyázzunk fel Nagybörzsönyből a kék jelzésen a Nagy-Hideg hegyre, visszafelé meg inkább a sárgán, mert az fent megy a hegygerincen, ahová nem mennek be a fát szállító trélerekkel.

Forrás: National Geographic

Forrás: National Geographic

A végén legyen a poén: épp megírtam ezt a posztot, amikor kezembe került a National Geographic legújabb száma, annak is valahol az elején ott egy hirdetés (ld. szkennelve), amely arról szól, hogy az Ipoly Erdő Zrt., vagyis pont az a cég, aki a Börzsöny erdeiben fát termel, komplex ökoturisztikai fejlesztésre nyert forrást az ÚMFT keretében. Az egészben az a szép, hogy az Ipoly Erdő valóban nagyszerű ökoturisztikai bemutatóhelyekkel bír már most is, például ők nyerték a Gyadai tanösvénnyel „Az év ökoturisztikai bemutatóhelye 2010” díjat tanösvény kategóriában, teljesen jogosan, megelőzve minden nemzeti parki tanösvényt is. Kiváló környezeti nevelési, természetvédelmi, erdészeti oktatói és élményelemekkel rendelkezik a tanösvény. A készülő Katalinpusztai bemutatóhelyet is nagyon gondosan tervezték meg, nem csak a természetvédelmi alapelvek érvényesülnek, hanem figyelembe veszik azt is, hogy a látogatók élményre vágynak, interpretációból és látogatóbarátságból megelőzve sok hazai nemzetipark-igazgatósági fejlesztést. A profitjuk egy részét tehát a közönségkapcsolatok ápolására és környezeti nevelésre fordítják. Most erre mit mondjunk, hol az igazság?

Ja, és a Börzsönyben van hiúz. De ez már egy másik történet, egy sokkal szebb :).

Hiánypótló utazásszervező

toytraveling.com

toytraveling.com

Azt hihettük, hogy a számtalan kutató már minden olyan szegmentációs ismérvet kigondolt, melyek mentén a turisztikai piaci kereslet lehatárolható. Íme, egy új szegmens, egy új turistatípus, ami kimaradt a Cohen-és egyéb tipológiákból, akikre eddig még senki nem gondolt!

Egy cseh utazásszervező online utazási irodát nyitott, Toy traveling néven, mely arra szakosodott, hogy kis kedvenceinket utaztassa – mármint kedvenc plüssfiguráinkat! Ahogyan a cég filozófiájában megfogalmazza, bármely játék utaztatását vállalják: kortól, nemzetiségi, vallási, szexuális hovatartozástól függetlenül – feltéve, hogy belefér az 50x40x40 cm-es méretnormába. Ráadásul a legfrissebb trendeket követve környezetbarát utaztatást ígérnek, és azt, hogy mindvégig vagy tömegközlekedési eszközt használnak, vagy gyalogszerrel közelítik meg az egyes attrakciókat.

Tekintve, hogy az iroda cseh, az alapcsomag egy prágai látogatás. A csomagár tartalmaz útlevelet, bizonyítványt, miszerint a kis kedvenc teljesítette a programot, kb. 30 fotót (CD-n), napi e-mail kommunikációt, és egy tipikus prágai szuvenírt. Mindezt 90 euróért, illetve az odautazás költségét (postai csomagfeladás) is a gazdi állja. Akinek pedig ez nem elég, 150 euróért már masszázs és aromaterápia is jár.

Az iroda pedig működik, bizonyítván a hiánypótló jelleget. Igaz, miért is ne működne, hiszen a vállalkozás elindítását komoly piackutatás előzte meg: felmérték ugyanis, hogy világszerte 1,2 milliárdra tehető a plüssállat gazdák száma – tehát a piaci potenciálra bőven lehetett alapozni!

Aki pedig azt gondolná, hogy az ilyen butaságoknak semmi létjogosultsága nincsen, olvasson csak bele a hozzászólásokba, ahol máris van egy lelkes gazdi, aki egérkéi úti fotói láttán kedvet kapott, hogy maga is Prágába látogasson!

Hajrá, hát, mackók, kutyusok, bárányok és mindennemű plüssök! Kalandra fel

Forrás: www.toytraveling.com

Mérik a turizmus hatásait a védett területeken

3A turizmus környezeti hatásairól sokat lehet olvasni a szakirodalmakban és egyéb cikkekben. Így az mindenki számára ismert lehet, hogy a turizmus elméletben milyen hatásokat okozhat a természeti környezetre, milyen hatással lehetnek a kirándulók, a rendezvények. Konkrét hatásvizsgálat azonban nagyon ritkán történik, inkább az eddigi esetekből próbálnak következtetni a lehetséges veszélyekre.
A 2008-ban elkészült Országos Ökoturizmus fejlesztési stratégia – amelynek készítője a Pannon Egyetem Turizmus Tanszéke volt – már konkrét feladatokat és eszközöket dolgozott ki a természetvédelem és turizmus szempontjainak kiegyensúlyozott érvényesítésére. Ennek érdekében a stratégia fontosnak tartja a turizmus természeti–társadalmi–gazdasági hatásainak nyomon követését, amelyre egységes módszertan alapján javasolt sort keríteni (VII. Prioritás /3. Intézkedés: Monitoring rendszer kiépítése).
A rendszeres hatásvizsgálatok megteremtik az alapot arra, hogy a turisztikai fejlesztések fenntartható módon, a természeti örökség károsodása nélkül történjenek. Ugyanakkor arra is kérdést kapunk, hogy a turizmus negatív hatásai valóban bekövetkeznek-e, tényleg kell-e korlátozni a területek látogatottságát. A kapott (mért) információk alapján meghatározható a terület terhelhetősége, optimalizálható a terület látogatószáma. A rendszeres adatgyűjtés eredményeinek kommunikációja hozzájárul egyrészt a látogatók értéktudatának, másrészt a kommunikáció hitelességének növeléséhez is.
Az ökoturizmus stratégia megvalósítása érdekében létrejött egy tárcaközi munkabizottság a turisztikai és a környezetvédelmi irányító szervezetekből, amely munkabizottság elkezdte a stratégia egyes elemeinek megvalósítását (végre egy bizottság, amelyik valóban és hatékonyan működik 🙂 ). Ez a munkacsoport 2009. évi munkatervében célul tűzte ki, hogy a turizmus hatásainak vizsgálatát kezdjék el 10 mintaterületen, egységes módszertan alapján. A hatásvizsgálatok koordinálására a Magosfa Alapítványt bízták meg, a módszertan kidolgozásában Pénzes Erzsébet (Turizmus Tanszék) működött közre. Elkészült az egységes módszertan és 2010. áprilisában megkezdődtek 10 hazai helyszínen a vizsgálatok (pl. Börzsöny Vár-hegy, Királyrét, Felsőtárkányi-tanösvény a Bükkben, Tihany, Lóczy-tanösvény). A terepbejárásban vagyis a hatások mérésében a turizmus-vendéglátás szakos hallgatók is közreműködtek, a Kutatószeminárium tárgy keretén belül mindenki kapott egy-egy mintaterületet, amelyen a módszertan alapján a mérést el kellett végeznie, vagy éppen turistát kellett számolnia – mert a teherbíróképesség vizsgálatához az kell.
A vizsgálatok az első ciklus után nem állnak le, hiszen pont ez a lényege, hogy a látogatószám mellett a hatásokat is folyamatosan mérjék a mintaterületeken. Egy év múlva már láthatók lesznek a hatások és azok tendenciái, akkor már konkrét következtetéseket lehet majd levonni. A Kutatószeminárium keretén belül továbbra is ezeket a hatásokat mérik a hallgatók.

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.