körforgásos gazdaság cikkek Archives - Oldal 3 a 3-ből - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Mekkora az ökológiai lábnyomod?

Bizonyára Te is találkoztál már az ökológiai lábnyom fogalmával. Na, de mi is ez pontosan? Nézzük!

Az ökológiai lábnyom „számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az adott társadalom életszínvonalának fenntartásához beleértve az ipari javak, élelmiszerek előállítását, illetve a megtermelt hulladék kezelését, vagy megsemmisítését is.” (Forrás: Xforest.hu)

A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt. Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk(Forrás: glia.hu)

Mik az ökológiai lábnyom összetevői?

1. Karbonlábnyom, szénlábnyom
2. Halászati lábnyom
3. Termőföld lábnyom
4. Legelő lábnyom
5. Erdő lábnyom
6. Beépített területek lábnyoma
+1 Vízlábnyom

Ha az ökológiai lábnyomról és összetevőiről többet is olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az Xforest.hu cikkét. >>>

Hogyan számíthatod ki a saját ökológiai lábnyomodat?

Komoly matematikai számítások helyett elegendő, ha ide kattintasz és kipróbálod a KÖVET Egyesület alkalmazását! >>>
A számítás egy átlagpolgár feltételezhető fogyasztási szokásainak átszámolási metodikájával készült (lakás, étkezés, közlekedés, beszerzés-vásárlás, hulladék).

Ha pedig a kapott eredményt túl magasnak találod, akkor ide kattintva tippeket is találsz, amelyek segítségével csökkentheted ökológiai lábnyomodat. >>>


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Radarral a környezetért

Az illegális módon lerakott hulladék problémát jelenthet. Környezetünkben, lakóhelyünkön, településeink területén, az erdőkbe, erdőszélekre, elhagyatott, bekerítetlen területekre, önkormányzati közterületekre helyezett szemét súlyos környezeti és akár közegészségügyi veszélyeket is rejthet magában. Az illegális szemétlerakás többek között rovarok és rágcsálók elszaporodásához vezethet, de a lerakott hulladékokban lévő baktériumok a csapadékvízzel beszivárogva szennyezhetik a talajt is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alatt működő Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) fejlesztett egy mobil alkalmazást HulladékRadar névvel. Az alkalmazás célja az „illegális szemétlerakás terjedésének megakadályozása”. Az alkalmazással a lakosság számára lehetőség nyílik a Magyarország területén illegális hulladéklerakó helyek bejelentésére az illetékes hatóságokhoz.

Az alkalmazás letölthető Android és iOS mobil operációs rendszerekre is a https://hulladekradar.hu/index.html oldalról.

A bejelentés menete gyors:

1. Rövid és gyors regisztráció (név, e-mail)
2. Fényképkészítés az illegálisan lerakott hulladékról
3. Hulladékkategória választás
4. Hulladék elhelyezési módjának kiválasztása
5. Hulladék mennyiségének megadása
6. Bejelentés szövege
7. Bejelentés

Segíts néhány kattintással és védd a környezeted az illegálisan lerakott szemét bejelentésével!


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Klímadiéta: testünk – lelkünk – bolygónk egészsége

A megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos étrend fontos alapeleme az emberi szervezetnek. Lendületet ad a mindennapokhoz, segíti az egészséges testsúlyt megőrizni és csökkenti a betegségek kockázatát.

Egyre több forrás hirdeti az egészséges, környezettudatos diéták fontosságát, de „amatőrként” sok gondot jelenthet a fenntartható életstílus kialakítása. A kezdeti motiváció fontos támogatója a pénztárcabarát megoldás, ami átgondolt tervezést kíván. Ez megtehető épp a boltba való fölösleges autózás csökkentésével, az alapanyagok keletkezésének és felhasználásának a távolságminimalizálásával és a megvett ételek felhasználásának növelésével.

Az Eurostat 2019-es adatai szerint egy átlagos háztartás 350 kg/fő hulladékot termel, és ez a szám még növekszik 150-170 kg/fő mennyiséggel, ami a munkahelyen, közterületeken keletkező kommunális hulladékból származik. Ebben a számban benne vannak a kidobott ételek, a pet palackok, a megrendelt ebéd tároló doboza, a kiflis zacskó, csokipapír, tejesdoboz, fogrémtubus, chipses zacskó és még a csomagolóanyagoknak, haszontalanná vált, megromlott ételeknek a hosszú sora.

Azonban környezetünkért egyénileg is sokat tehetünk, ha a klímadiéta fontos alapelveit saját ritmusunkra alakítva környezettudatos életstílust alakítunk ki.

Válasszuk a hazait!

A helyi termelői piacok és gyümölcsöskertek idényjelleggel magas vitamintartalmú hazai gyümölcsöket és zöldségeket kínálnak. Minimális szállítási igényük, kedvező áruk és minőségük miatt megfelelő alapanyagok a kompótok, lekvárok, házi smoothiek készítéséhez. Ehhez az idénynaptárak hasznos segítséget adnak.

Csökkentsük a kidobott ételek mennyiségét!

A napi étkezések során az ételek egy része kidobásra kerül. Fontos, hogy éhes gyomorral soha ne vásároljunk! Készítsünk bevásárlólistát és heti menütervet. Ha mégis több élelmiszert vettünk, vagy többet főztünk, mint kellett volna, fagyasszuk le. Az étteremben is érdemes a megrendelt és megmaradt ételünket elcsomagoltatni és hazavinni. A maradék igenis hasznos!

Csökkentsük a széndioxid kibocsátást!

Az állattenyésztés nagyban hozzájárul a környezetszennyezéshez. A hús fogyasztásának csökkentése egy környezettudatos életstílusnak a része. Ehhez nem kell teljesen kiiktatni az életünkből, de egy húsmentes napot beiktathatunk. Azok, akik teljesen ki szeretnék vonni az életükből, választhatnak a vegetarianizmus fajtáiból. A laktovegetáriánus húst nem, de tejterméket fogyaszthat, az ovovegetáriánus húst nem, de tojást fogyaszthat, a lakto-ovo vegetáriánus mindezeket együtt fogyaszthatja a napi menüjében, a szemivegetáriánus csak a vörös húsokat nem eheti, de csirkét igen, és a peszketariánusok csak halat fogyaszthatnak. Iktassunk be húsmentes hétfőket!

Használjunk környezettudatos eszközöket a mindennapokban!

A megfelelő hidratáltság elengedhetetlen az agyi és fizikai munkához. A napi víz mennyiségét próbáljuk meg pet palack helyett saját trendi kulaccsal megoldani. A megvásárolt kenyeret, pékárut csomagoljuk vászonzsákba. A gyümölcsöt zöldséget tegyük gyümölcshálóba és az elviteles kávénkat kérjük a saját kis termoszunkba. Csökkentsük a csomagolóanyagok mennyiségét!

A fenntarthatóság nem egy elcsépelt szlogen, hanem egy tudatos előre megtervezett életstílus. Mint minden diéta sikerkritériuma, úgy itt is érvényes a személyre szabottság. Fontos hogy döntéseinkkel támogassuk hosszú távon a körforgásos szemléleten nyugvó fenntartható gazdaságot, ezzel hozzájárulva testünk, lelkünk és bolygónk egészségéhez.

Ha a témában további érdekességeket olvasnál, az alábbi cikkeket ajánljuk:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Hogyan hallgassunk zenét környezettudatosan?

Hogyan hallgassunk zenét környezettudatosan? – A kérdés már önmagában is érdekes, de legfőképp nem lehetetlen!

Szerencsére a környezetvédelem iránt a zeneiparban is egyre nagyobb igény mutatkozik nemcsak a szolgáltatók, de a zene megalkotói és a felhasználók/fogyasztók részéről is. Ennek formája megjelenik például

🎶 alternatív hangszerek készítésében újrahasznosított palackokból,
🎶 elektronikai eszközök újrahasznosított műanyagból történő fejlesztésében,
🎶 a streamelés térnyerésében a CD-kel és más fizikai PVC-tartalmú kiadványokkal szemben,
🎶 és ne feledkezzünk el az egyre inkább elterjedőben lévő környezettudatos koncertekről, fesztiválokról sem!

De még nagyon nagy út áll előttünk, hiszen ami látszólag környezettudatos megoldásnak tűnik, az lehet, hogy valójában mégsem az. Ki gondolná, hogy a streameléshez használt rendkívül nagy áramigényű szerverek miatt a zeneipar üvegházhatás kibocsátása több, mint kétszeresére emelkedett az elmúlt 40 évben. De ezt is lehet okosan csinálni, csak oda kell figyelni, például úgy, hogy letöltjük kedvenc dalainkat – természetesen kizárólag legálisan! –  elektronikus eszközeinkre, és akkor már tettünk valamit mi is a környezetünkért.

Végezetül egy érdekes infografika a University of Glasgow-tól, mely a zene költségeit mutatja:

Ha szeretnél jobban elmerülni a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Körforgásos gazdasági szemléletű vezető „hatalmak”

Több országban felismerték a körforgásos gazdaságra való átállás fontosságát, mégis léteznek olyan országok, melyek szemlélete és körforgásos gazdaságra való áttérési stratégiája példaértékű.

Példa a vezető gondolkodásmódot képviselő országokra és stratégiai lépéseikre:

Hollandia: terveik szerint 2050-re teljesen áttérnek a körforgásos gazdaságra.

Kanada: Ontarioban gyakorlati intézkedést kezdeményeztek a hulladékmentesség érdekében. Céljuk a fenntarthatóbb modell felé vezető útra való átállás, mellyel jelentős gazdasági, társadalmi és környezeti előnyöket kovácsolhatnak a jövő számára.

Skócia: Az első nemzet, mely feliratkozott a „Circular Economy 100 (CE100)” nevezetű kezdeményezében való részvételre, melyet az Ellen MacArthur Alapítvány szervezett. A kezdeményezés célja a körforgásos gazdaság megvalósítása érdekében cégek, kormányok és oktatási intézmények közötti együttműködések elősegítése. 2017-ben Skócia elnyerte a „Circular Government Award”-ot is.

Finnország: az első olyan ország, ahol publikáltak egy ütemtervet az új, fenntartható gazdasági szemlélet megvalósításának lépéseivel.

Japán: az ország sokat tesz annak érdekében, hogy a 2021-es nyári olimpiai játékokat körkörös gazdasági szemléletben szervezzék és bonyolítsák le.

További érdekességeket találsz a témában az alábbi linkeken:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Miért vált olyan fontossá a környezettudatosság?

Az élet velejárója a változás. Míg a kisebb változások könnyed adaptációval véghezvihetők, szinte érezhetetlen módon, addig a robosztus változások megfontolt, tudatos és alaposan megtervezett stratégiát kívánnak maguk után.

A változás vehemensen befúrta magát a mindennapokba. Igény lett újra a friss levegő, a természet védelme, de vágyként megjelent a mai emberekben a fenntarthatóság és az öko termékek előnyben részesítése.

A háztartások nagy részében megjelentek a bevásárlásra használandó egyre trendibb vászontáskák a nylon zacskók helyett, a natúr kozmetikumok és dezodorok, a zöldség és gyümölcs vásárlására használható pamut szatyrok, a kókuszrostból készült dörzsi a mosogatáshoz, a folttisztító só, a mosódió, a konyhában alkalmazható csíráztató tálak, a nyomtatáshoz az újrahasznosított papírok és irattartók, de a sor nagyon hosszú.

Ez a mindennapi cél egy olyan életmódot kíván, mely a konyhától a fürdőszobáig terjed, de számos elve túlível a lakáson és a személyes élettéren. Az oktatási intézmények, gazdasági társaságok is beépítették mindennapi munkarendjükbe a zöld gondolkodás egyes elemeit. Vizes ballonok és automaták segítségével csökkentik a pet palack használatát, energiatakarékos berendezésekkel az áramfogyasztást és home office-szal az ingázásból származó környezetszennyezést.

A nyugati életstílus adta jólét kiszipolyozása mára megfordult. A hedonista életstílus nem hozta magával a várt boldogságot, sokkal inkább társadalmi egyenlőtlenséget szült (Vetőné, 2013, p.10) lecsökkentve a természet szerepét és egyben jótékony hatását az egészségre, azonban mára elérkezett a közösségi szintű változtatni akarás.

Az országok rájöttek, a hazai termékek és termelők népszerűsítése fontos gazdasági, társadalmi, de egyben egészségügyi érdek is. A termőföldtől az asztalig gondolkodásmód nem csak egy marketing szlogen, hanem a környezettudatosság fontos alappillére. Éppen ezért elengedhetetlen a hazai húsok, mezőgazdasági termékek, borok támogatása.

Ebben nagy szerepe van a közvetlen családnak, az elsajátított példáknak és mintáknak, az oktatási struktúrának, a nevelési szempontoknak és a médiának is. Fontos lett, hogy a családi asztalra friss és hazai kerüljön, ahogy azt nagyanyáink is tették, hogy a gyerekek ne egy betonkertben, hulladékok között homokozzanak, hanem megismerjék a friss, zöld természetet, ami szüleik idejében még alap volt vagy, hogy jövőorientáltan egy olyan világot tudjunk átadni majdani unokáinknak, ami számukra is legalább annyi, ha nem több boldog, természetben eltöltött percet fog biztosítani.

Számos hasznos ötletet elsajátíthatunk az uptostyle.hu/fenntarthato-kispiac és hulladekmentes.hu valamint Vetőné Mózner Zsuzsanna „Úton a fenntartható élelmiszer-fogyasztás felé? A magyar lakosság élelmiszer-fogysztásának ökológiai lábnyoma” c. írásában.


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Fenntartható és környezetbarát gumiszobrok

A művészet nem csak az önkifejezés, de a társadalmi és gazdasági problémákra való reflektálás egyik legjobb módja is, hiszen egy művész – legyen az festő, szobrász, zenész, stb. – alkotása sok emberhez eljut és speciális látásmódján, ábrázolásán, anyaghasználatán keresztül sokunkhoz eljuttatja a kívánt üzenetet, vagy csak elindítja a változáshoz/változtatáshoz szükséges gondolatokat, s ezáltal formálja a szemléletünket.

Számos országban készülnek hulladékból műalkotások, szerencsére Magyarországon is van rá példa. Érdemes időt szentelni Baráth Gábor, építész, szobrászművész műalkotásaira, aki egy azon művészek közül, akik újrahasznosított alapanyagból készítik el egyedülálló és egyben környezetbarát alkotásaikat. 1-1 szobrához sokszor 50-80 gumiabroncsot is felhasznál a helyi autógumi depókból, és szervizekből, így azok legalább már nem a szemetet gyarapítják, hanem egy műalkotáson keresztül nyújtanak élményt az arra fogékonyak számára.

Ha többet szeretnél olvasni a témáról, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:

https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2019/11/17/kulonleges-gumiszobrok-fenntarthatok-kornyezetbarat-barath-gabor/
https://hungarytoday.hu/hungarian-artist-recycles-old-tires-into-spectacular-statues-gallery/

(Fotó: Baráth Gábor, sokszinuvidek.24.hu)


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Mi az a körforgásos gazdaság?

A körforgásos gazdaság egy rendszer, melyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai.

De miért körforgásos? A termékek legyártás és felhasználás után azonos vagy feldolgozott formában visszakerülnek a gyártásba és ezzel egy körforgásos rendszerről beszélhetünk.

Ami mindenkinek rögtön eszébe juthat az a szelektív hulladékgyűjtés vagy az újrahasznosítás. Ezek az eszközök fontos lépései a körforgásos gazdaságra való átállásnak, ám önmagukban nem jelentenek hosszú távú megoldást.

Hosszú távú gondolkodásra és gazdasági, társadalmi, politikai stratégiai együttműködésekre van szükség ahhoz, hogy a körkörös gazdaságra való átállás megvalósulhasson.

A körforgásos gazdaság több, mint újrahasznosítás. Egy olyan értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely a terméktervezéstől a gyártáson át a fogyasztásig újragondolja a termékek útját, választ ad arra, hogy mi lesz a termékből, miután a felhasználó megválik tőle. Ezt lehet egy új lehetőségnek is tekinteni, hiszen vállalatok számára új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat nyithat meg.

A PwC tanulmányában 6+1 izgalmas esettanulmányt találhatsz, melyek különböző iparágak körforgásos gazdasággal kapcsolatos eseteit, illetve a körforgásos gazdaság eszközeit mutatják be. Érdemes belenézned! >>>

Forrás: https://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/assets/pdf/korforgasos.pdf


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

>>>

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.