interjú Archives - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

Szeretném átadni a tudásom – Interjú Prof. Dr. Görög Mihállyal

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara mindig is kiemelt figyelmet fordított a közösségformálásra és a hallgatók szakmai fejlődésére. Az itt dolgozó professzorok kapcsolatrendszere, élettapasztalata és gondolatai igazi értéket jelentenek az egyetemi közösség minden tagja számára. Ezért indították útjára azt az újszerű kezdeményezést, melynek keretein belül a nyugdíjas korú professzorok jubileumi előadással búcsúznak az Egyetemtől és a Kartól.

Ezek az előadások az emberi értékeket igyekeznek előtérbe helyezni, így témájuk nem feltétlenül kapcsolódik a professzorok fő kutatási területéhez. Így volt ez az első jubileumi előadás esetén is, melyet Prof. Dr. Görög Mihály tartott 2021. szeptember 29-én. “A szó veszélyes fegyver” című előadás során a tanár úr a kommunikáció közösség- és korszellemformáló szerepéről beszélt.

A jeles esemény kapcsán beszélgettünk Görög tanár úrral szakmai életútjáról és tapasztalatiról.

– Ön 2018 óta tartozik a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatói-kutatói gárdájába, előtte pedig a Corvinus Egyetemen dolgozott. Miért döntött úgy, hogy nálunk is munkába áll?

– Jó pár évvel ezelőtt elhatároztam magamban, hogy amikor betöltöm a 65. életévem, nyugdíjba megyek. Elég sok kollégámat láttam ennél tovább is tevékenykedni, de szerintem akkor érdemes visszavonulni, amikor az ember még képes aktívan élvezni az előtte álló éveket.

Az ezzel kapcsolatos terveimet némiképp „felborította” a Fehérvölgyi Beáta dékánasszonytól érkező telefonhívás, melyben meghívott engem Veszprémbe, a Gazdaságtudományi Karra. Ezt megelőzően mi még sohasem találkoztunk, de a személyes beszélgetések során láttam, hogy itt egy igazán befogadó, barátságos és emberléptékű környezet vár majd rám. Így arra gondoltam, hogy miért ne vághatnék bele, hiszen fizikailag és szellemileg még képes vagyok dolgozni.

– Nem bánta meg a döntését? Szeret Veszprémbe járni?

– Ez egy nagyon jó döntés volt, elégedett vagyok. Természetesen mielőtt elvállaltam a felkérést, mindent alaposan végiggondoltam és megfontoltam, hogy aztán ne kelljen megbánnom semmit. Ez egyébként is jellemző rám, a fontosabb döntések előtt igyekszem számba venni a lehetőségeket, hogy aztán később ne kerüljek kezelhetetlen helyzetbe.

– Kérem meséljen kicsit magáról. Mit érdemes tudni Önről?

– Azt hiszem, hogy rólam szinte mindent lehet tudni, a kollégáknak és a hallgatóknak is szívesen mesélek az életutamról. A pályám során az akadémiai szféra mellett a gyakorlati életben is sikerült tapasztalatot szereznem, hiszen az olajiparban is eltöltöttem jó néhány évet. Ez egyébként kifejezetten előnyös volt, hiszen az én kutatási területem a projektmenedzsment, ami inkább az alkalmazott tudományok közé sorolható.

– Hogyan indult el a karrierje?

– A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) – mai nevén Budapesti Corvinus Egyetem – végeztem 1977-ben. Ezt követően, ahogy már említettem, az olajiparban dolgoztam, ahol kezdetben beruházási projektek gazdasági elemzésével foglalkoztam. Majd ezt követően több mint három évet töltöttem el Irakban és Kuvaitban általános projektmenedzser-helyettesi munkakörben különböző olajipari fejlesztési projektek teljesítésén. Hazatérésemet követően a vállalat vezetősége megbízott a külföldi projektek koordinálásával foglalkozó osztály létrehozásával és vezetésével. Ezzel párhuzamosan pedig doctor univ. címet szereztem 1987-ben az MKKE-n. Az akadémiai életbe csak ezt követően csöppenten bele, ugyanis 1989-ben meghívást kaptam az MKKE Gazdálkodástudományi Karára, ahol adjunktusként kezdtem el dolgozni.

– Úgy látom, hogy a projektek és a projektmenedzsment már a pályája kezdetén is jelen voltak. Miért pont ezt a területet választotta?

– Azt le kell szögeznem, hogy azokban az években a projektmenedzsment mind a felsőoktatásban, mind pedig az iparban még gyerekcipőben járt. Az egyetemi éveim alatt ezt a szót én egyáltalán nem is hallottam. Tanultunk ugyan egy-két, a projektmenedzsmentben is használatos eszközről, de csak akkor kerültem igazán kapcsolatba a projektekkel, mikor elkezdtem dolgozni az olajiparban.

Ott akkor minden pályakezdő kötelező féléves gyakornoki programban vett részt, hogy egy adott szempontrendszer alapján minél jobban megismerje a cég működését. Akkoriban egy új gyártókapacitás létrehozása volt napirenden, és a gyakornoki idő leteltét követően én ebbe a csoportba kaptam meghívást. Itt találkoztam először a projektmenedzsment fogalmával és sajátosságaival. Egyből magával ragadott a dolog, hiszen ez egy rendkívül változatos és komplex munka, ami mindig tele van kihívásokkal.

Az ezekben az években a világgazdaságban lezajló az olajárrobbanások következtében a hirtelen meggazdagodott arab olajtermelő országok hatalmas léptékű olaj- és gázipari fejlesztésekbe kezdtek, amelyekből vállalatunk is kivette részét. Így töltöttem bő három évet magam is a Közel-Keleten.

– Ez egy rendkívül jó lehetőség lehetett a tapasztalatszerzésre. Gondolom, próbált minél több tudást magába szívni.

– Igen, tényleg sokat tanultam ezekben az években, viszont mindig motoszkált bennem a kíváncsiság, hogy még többet tudjak meg a projektmenedzsment elméleti-módszertani hátteréről is. Akkoriban már hozzá lehetett jutni egy-két angol nyelvű szakkönyvhöz, én is ezekből igyekeztem több tudásra szert tenni.

Ez a szakmai kíváncsiság nagyban hozzásegített a már említett egyetemi karrier sikeres megkezdéséhez. A projektmenedzsment terén ez akkor nagy kihívás volt, hiszen abban az időben még Nyugat-Európában sem volt kiforrott, átvehető tananyag és oktatási módszer. Ez a körülmény ugyanakkor lehetőséget teremtett arra, hogy saját tananyagfejlesztést és oktatási módszert alakítsak ki.

Az így kialakított és folyamatosan fejlesztett tantárgy köré az évek folyamán egy új tanszék jött létre, amelynek alapító tanszékvezetője voltam, miközben végigjártam az egyetemi és tudományos ranglétra minden fokát.

– Utólag visszagondolva melyiket tartja nagyobb kihívásnak, a projektmenedzsment gyakorlati alkalmazását vagy pedig a téma egyetemi oktatását?

– Mindkettőnek megvan a maga szépsége és nehézsége. A gyakorlatban sokszor el kell fogadni, hogy az élet nem egy tankönyv, a tanagyagban pedig szükség van a gyakorlati példák általánosításra, hogy könnyebben megértse a hallgatóság. Ebből fakadóan a tanításban talán az a legnehezebb, hogy az általános szinten való közelítés után olyan példákat is tudnunk kell bemutatni a hallgatóknak, ami szakmaspecifikus jegyekkel is rendelkezik, hiszen nem csak különböző karok hallgatói, hanem egy adott karon belül is különböző szakok hallgatói tanulják a tárgyat.

– Ön már nagyon sok mindent megélt. Van esetleg valami üzenete vagy jó tanácsa a hallgatóknak?

– Azt tapasztaltam, hogy ez elmúlt években munkaadói oldalról elég nagy nyomás került a hallgatókra. Általános elvárássá vált, hogy a pályakezdők is rendelkezzenek munkatapasztalattal. Ezzel alapvetően nincs probléma, de talán túlzott mértékben elharapódzott ez a felfogás mostanában.

Korábban az egyetemi hallgatót arról lehetett felismerni, hogy egyetemre jár. Ennek nagyon sok előnye volt, hiszen az órákon való részvétel egy olyan szociális életteret hoz létre, amelynek szociokulturális hatásai később nehezen pótolhatók. Ha nem járnak be, szinte alig van kapcsolat a hallgatótársakkal. Szerintem az egyetemi életben való aktív részvétel legalább olyan hasznos a pályakezdők számára, mint a munkatapasztalat megszerzése. Ezért úgy gondolom, hogy aki teheti, inkább az órákat válassza, hiszen a későbbi munkavégzéséhez szükséges tapasztalat kevesebb munkavállalással is megszerezhető

Az óráknak is megvan a maguk szerepe. A hallgatók itt tudják felvértezni magukat mindazon kompetenciákkal, melyek magukba foglalják az adott kérdéskör ismeretét, az alkalmazási készséget, és persze az alkalmazáshoz szükséges szemléletmódot. Ezek teszik lehetővé, hogy a végzett hallgató többféle munkakörnyezetben is megállja a helyét. Meg vagyok róla győződve, hogy még egy kevésbé jól sikerült előadás is jobb, mint csupán a diasorból tanulni. Gondoljunk csak arra, hogy egy gyengébben sikerült színházi előadás is sokkal több élményt nyújt, mintha valaki elolvassa a mű rövid összefoglalóját.

– Ezt megtapasztaltuk az online oktatás során is.

– Igen, pontosan. Én nagyon örültem, mikor a hallgatók elmondták, hogy hiányzik nekik a tantermi oktatás. Őszintén szólva, kicsit meg is lepődtem ezen, hiszen ez a generáció már jobban hozzá van szokva az online tér adta lehetőségekhez. Ugyanakkor ez megerősített abban, hogy a személyes oktatás igenis fontos. Az élő kapcsolat hiánya egyébként az oktatókra is hátrányosan hatott, hiszen nem láttuk a tekinteteket, sem az egyéb metakommunikációs jelzéseket, így nem volt mihez igazodva testre szabni a mondandót.

Összességében tehát úgy gondolom, hogy senkinek sem származik hátránya abból, ha órára jár, érdemes egyfajta egészséges egyensúlyt tartani a munka és az egyetemi elfoglaltság között.

– Önnek melyik a kedvenc területe a projektmenedzsmenttel kapcsolatban? Mit kutat mostanában?

– Általában egyedül kutattam, ha valaki megnézi a publikációim listáját, láthatja, hogy azok a legtöbb esetben egyszerzősek. Talán a leginkább közelállónak érzem az ugyanazon projektvezetési feladatra használható projektmenedzsment-eszközök közül egy adott projekt kontextusbeli sajátosságaihoz illeszkedő eszköz elméleti-módszertani megalapozású kiválasztásának kérdéskörét. Ebben még ma is van kutatási potenciál.

– A kutatással kapcsolatban milyen tervei vannak még a jövőben?

– Ami mostanság foglalkoztat, az már kicsit túlmutat a projektmenedzsmenten, bár természetesen erre a területre is vonatkozik. Ez pedig a tágabban értelmezett menedzsmenttudomány terén a tudományfilozófia irányzatainak megfelelősége különböző kutatási célok esetében.

Én ma már elsősorban nem azt akarom, hogy eggyel még több publikációm legyen, sokkal inkább arra érzek késztetést, hogy a felhalmozott tudást és tapasztalatot átadjam az új generációknak.

– Ennyi munka mellett úgy gondolom Ön is szeret egy kicsit kikapcsolódni. Mivel foglalkozik szívesen a szabadidejében?

– Igyekszem minél több időt tölteni az unokáimmal. Ez egy egészen más kapcsolat, mint amilyen a gyermekeimmel volt, hiszen itt megvan az a szabadságom, hogy nem nekem kell nevelni őket, tehát nyugodt lélekkel követek el velük csínytevéseket is.

Emellett, ha az időjárási viszonyok engedik, szeretek a családdal vitorlázni, de sajnos erre egyre ritkábban van lehetőség a túlzottan szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Ezen kívül, bár nem vagyok szakértője, de szeretek kertészkedni is az otthoni kertben.

A szó veszélyes fegyver – Prof. Dr. Görög Mihály jubileumi előadása

Az interjút készítette: Kántor Szilvia

Francia-földrajz szaktól a projektmenedzsment világáig – Interjú öregdiákunkkal, Bártfay Erikával

Alumni interjúalanyunk ezúttal Bártfay Erika, aki jelenleg Intercompany & Export Project Manager, a Savencia Fromage & Dairy Hungary Zrt.-nél. Ahhoz, hogy idáig eljusson hosszú utat járt be, karrierje alakulását pedig nagymértékben meghatározta egy 14 évesen meghozott döntése. Szakmai életújtáról és tapasztalatairól beszélgettünk vele.

– Mit érdemes tudni Önről? Honnan és hogyan indult a karrierje?

– Elég kalandos utat jártam be, amíg elértem oda, ahol most tartok. Utólag visszagondolva szakmai pályafutásom egyik meghatározó mérföldköve a középiskolás éveimhez köthető. A Sárospataki Református Kollégiumba jártam angol nyelvi tagozatra, ahol második nyelvnek a latin és a francia közül választhattam. Én az utóbbi mellett tettem le a voksom és azt hiszem, hogy ez a 14 éves koromban meghozott döntésem nagymértékben hozzájárult a szakmai pályámhoz.

Nagyon megszerettem a francia nyelvet, és a középiskola után is ezen a vonalon indultam el. Francia-földrajz szakon tanultam Nyíregyházán a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán (mai Nyíregyházi Egyetem egyik elődje). Ez a döntésem akkoriban igen jónak tűnt, hiszen mivel az adott évfolyamban én voltam az egyetlen, aki ilyen párosításban tanult, sok lehetőség nyílt meg előttem. Francia szakosként például nem voltak olyan elérhetetlenek az ösztöndíjak sem. Socrates ösztöndíjjal töltöttem el egy félévet Brüsszelben egy fordító-tolmács képzésen, Comenius ösztöndíjasként pedig egy flamand intézménynél is vendégeskedtem. Örömmel gondolok vissza erre az időszakra, hiszen olyan tapasztalatokat szerezhettem a külföldön eltöltött hónapok alatt, melyek jó alapot adtak a későbbiekben.

A főiskola élvégzése után tanári szakkal nem volt olyan egyszerű az elhelyezkedés. Úgy gondoltam, hogy jobb esélyeim lennének, ha általános iskola mellett a középiskolában is taníthatnék. Ehhez azonban el kellett végeznem egy kiegészítő képzést is. A Pécsi Tudományegyetem francia nyelv szakos bölcsésztan-hallgatója lettem.

A Pécsett töltött idő alatt beiratkoztam egy francia nyelvű business kurzusra, majd elnyertem a European Voluntary Service ösztöndíját, melynek keretein belül a European Mouvement Belgium non-profit szervezetnél dolgoztam projektmenedzserként.

– Gondolom, ekkor már az egyetem vége felé járhatott. Ebben az irányban indult el a végzést követően is?

– Hazaérkezésem után, Budapesten helyezkedtem el az akkori Pannontej Zrt. és Veszprémtej Zrt. közös központi irodájának lettem a vezetője, valamint tolmács és fordítói feladatokat láttam el.  Párhuzamosan befejeztem az egyetemi tanulmányaimat. A felettesem bátorsítására úgy éreztem, hogy a tanári diplomám kevés lesz a szakmai fejlődésemhez, a továbblépéshez, ezért jelentkeztem a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar vezetés és szervezés mesterképzésére.

– Ekkor talált rá a Pannon Egyetemre?

– Igen, így történt. A logisztikai és a HR szakirány közül az utóbbira esett a választás, ez állt hozzám közelebb.  Már a felvételi elbeszélgetésen is jó benyomást tett rám az egyetem.

A mi évfolyamunk volt az első ezen a képzésen. Az első évet együtt töltöttük, majd specializálódtunk. Humánerőforrás és logisztika közül választhattunk, én természetesen az előbbi irányába indultam. A szakdolgozatomat Dr. Obermayer Nóránál írtam, kompetencia menedzsment területen.

– Ön elég sok felsőoktatási intézmény hallgatója volt már. A többivel összehasonlítva milyen volt Veszprémbe járni?

– A legtöbb tudást, amelyet munkám során is hasznosítani tudok, a Pannon Egyetem adta. Azt gondolom, hogy a tanárképzés területén a Nyíregyházi Egyetem is megfelelő felkészítést nyújtott.  Mindenkinek bátran merem ajánlani a Pannont, hiszen a képzés tematikája nagyon jó volt, a tanárok pedig mindig felkészülten érkeztek az órákra.

A mesterkurzust munka mellett, levelező tagozaton végeztem, nem éreztem semmilyen különbséget a nappali és a levelező képzés között, az oktatás ugyanolyan magas szinten folyt. Olyan tudásanyagot, ismeretet kaptunk, amelyet a szakmámban valóban hasznosítani tudtam, tudok a mai napig. A tantárgyak túlnyomó többsége valódi tudást adott.

A mai napig jó szívvel gondolok vissza azokra az évekre, és hálás vagyok az ott megszerzett tudásért, úgy gondolom, megérte elvégezni a képzést.

– Volt esetleg olyan tantárgy vagy tanagyag, aminek az ismerete segítette a mindennapi munkaját is?

– Az egyetem elvégzésével párhuzamosan folyamatosan volt lehetőségem előre lépni a szakmámban. Amiben végül megtaláltam a szakmai kihívást, a projektmenedzseri pozíciót. Ezzel kapcsolatban sokat tanultam Szabó Lajostól, de a mindennapi munkavégzéshez szükséges legújabb szoftverek és programok használatáról is szereztem információt az iskolapadban ülve. Amikor például a vállalatunk az SAP bevezetésébe kezdett, én is hozzá tudtam tenni az ismereteimet, ezzel is segítve a folyamat gördülékenyebb lebonyolítását.

– Ezek szerint az évek alatt sikerült előbbre lépnie és kimozdulnia az asszisztensi szerepkörből. Mivel foglalkozik jelenleg?

– Most Intercompany & Export Project Manager munkakörben dolgozom. A francia anyavállalatunknak az egész világon vannak leányvállalatai, a munkám egyik része pedig a velük való kapcsolattartás és együttműködés. Ezen kívül mivel Európában egyedüliként nálunk, Veszprémben történik a panírozott termékek, főként a sajtok gyártása, ezzel a termékkel kapcsolatban is sok feladatom van, de az exportpiacokért is én felelek. A to Z folyamat minden lépést követem, egészen a piacra jutásig segítem a termékek útját, kapocs szerepet töltök be a piac, a marketing és az üzem között.

– Ilyen széleskörű szakmai tapasztalattal a háta mögött milyen jó tanácsot tudna adni az iskolapadban, vagyis jelen helyzetben a home office-ban otthon ülő hallgatóinknak?

Az üzleti életben az egyik legfontosabb dolog a felkészültség, a magabiztos tudás. Felkészültnek kell lenni minden alkalomra, legyen az egy fontos, stratégia tárgyalás vagy akár egy kollegális, egyeztető megbeszélés. Akkor tudunk tapasztalatokat szerezni, ha merünk őszintén, bátran kérdezni, figyelmesen hallgatni és a jó tanácsot elfogadni. Az újításokra, változásokra nyitottnak lenni!

A motiváltság és a tenni akarás mindig meghozza a gyümölcsét. Aki valóban akar, az előbb-utóbb munkát és felelősséget is fog kapni. Nincs olyan, hogy csettintésre minden megoldódik, érdemes mindenbe energiát fektetni, amiben eredményt akarunk elérni. Nőként pedig talán sokszor ennél még többet is le kell tennünk az asztalra.

– Van nálunk a karon egy Alumni szervezet, ahol a volt diákjaink osztják meg egymással és az egyetemmel szakmai tapasztalataikat. Hallott már Ön erről?

– Igen, hallottam már az Alumni programról. Az egyetem elvégzését követően tagja voltam egy egyetemi Alumni programnak, de azóta annyi minden történt az életemben, hogy ez egy kicsit háttérbe szorult.

Egyébként ezeket a kezdeményezéseket nagyon jó ötletnek tartom. A kapcsolatok mindig jól jönnek és sokat számítanak, ha bármire szüksége van az embernek. Ha például fel kell hívnom egy partnert, sokkal könnyebben megy az együttműködés, ha van valami személyesebb szál a megkeresés mögött.

– A sok munka mellett mi az, amivel szívesen foglalkozik a szabadidejében? Mivel tud igazán kikapcsolódni?

– Nagyon szeretek olvasni és mostanában a festés világában is egyre jobban elmélyülök. Ezeken kívül pedig igyekszem minél több időt eltölteni a szabad levegőn, ha időm engedi szívesen túrázok és kirándulok a családommal és remélem hamarosan az utazásra is lehetőség nyílik.

Az interjút készítette: Kántor Szilvia


Ha a Pannon GTK Alumni szervezetről bővebb információt szeretnél, látogass el honlapunkra! Kattints!>>>

Ismerd meg sikeres öregdiákjainkat! Még több interjút találsz itt. >>>

Gondoljunk kihívásként a problémákra! – Interjú Dr. Obermayer Nórával

Doktori Iskolánk interjúsorozatának következő alanya Dr. Obermayer Nóra, a Gazdaságtudományi Kar egyetemi docense és fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, aki a GSDI-ben témavezetőként segíti a fiatal kutatók munkáját. Nóra eredetileg vegyészmérnök szeretett volna lenni, végül egész máshova sodorta az élet. Szakmai életútjáról és a PhD képzés kihívásairól és előnyeiről beszélgettünk vele.

– Kérlek, mesélj kicsit magadról! Hogyan kerültél kapcsolatba először a Pannon Egyetemmel?

– Az egyetemi karrierem és a tudományos életben való elindulásom is Gaál Zoltán nevéhez köthető. Eredetileg azt terveztem, hogy vegyészmérnök leszek, de amikor ellátogattam az egyetem nyílt napjára minden megváltozott. A tanár úr előadásának hatására úgy döntöttem, hogy műszaki menedzserként izgalmasabb szakmai életút vár rám, így a felvételikor már csak erre a szakra adtam be a jelentkezésem. Ezt a döntést végül a mai napig nem bántam meg.

Az egyetem elvégzését követően, 2000-ben egy informatikai vállalkozás megalapításában vállaltam aktív szerepet, ahol sokrétű feladatköröm volt. Egyrészt a dokumentum-menedzsment üzletág létrehozásán dolgoztam, de emellett a nemzetközi partnerkapcsolatok kiépítésében is részt vettem. Ekkor kerültem először kapcsolatba a dokumentum- és a – Magyarországon akkor még gyerekcipőben járó – tudásmenedzsment gyakorlati jelentőségével. A cégnél először üzletágvezetői, majd ügyvezetői pozíciót töltöttem be.

Mindeközben annyira magával ragadott a tudásmenedzsment területe, hogy úgy döntöttem, hogy a gyakorlatban megszerzett tudásomat érdemes lenne egy doktori kutatás keretein belül tovább mélyíteni.

– Ezek szerint nem te kerested a témát, hanem az talált meg téged.

– Így van, nálam a téma főként a cégnek, vagyis az akkori gyakorlati tapasztalatomnak köszönhető, de ismét meg kell említenem Gaál tanár urat, aki nagymértékben inspirált arra, hogy egyáltalán belekezdjek a doktori tanulmányokba és témavezetőként segített engem végig azon a hosszú és kihívásokkal teli úton, amelynek a végén, 2008-ban a PhD fokozat várt rám.

– Ha jól gondolom, levelező tagozaton végezted el a képzést. Milyen emlékeid vannak erről az időszakról?

– Igen, levelezőn jártam és talán ebből kifolyólag nincs is sok meghatározó emlékem, hiszen úgy jártunk órára, ahogy munka mellett tudtunk.

Talán akkortól kezdtem komolyabban emlékeket gyűjteni, amikor jobban bekapcsolódtam a tanszéki munkába. Azt hiszem, hogy az első cikkek megírása és az első óra megtartása nagy mérföldkő minden tudományos pályára tévedt ember életében. Én először stratment (stratégiai menedzsment) tartottam a Felnőttképzési Intézetben. Ezt sosem felejtem el.

– A kutatás mellett oktatóként is tevékenykedtél és tevékenykedsz is a mai a napig. Hogyan kerültél az egyetemre? Milyen pozíciót töltesz be itt jelenleg?

– 2012-ig dolgoztam az első kérdésnél említett cégnél, de már előtte is bele-belekóstoltam a tanszéki feladatokba. Szabó Lajos, akkori tanszékvezető támogatásával 2006 óta veszek részt különféle oktatási tevékenységekben, 2008 nyarától pedig először egyetemi adjunktusként, majd 2016-tól egyetemi docensként erősítem a Szervezési és Vezetési Tanszéket.

Ezen kívül dolgoztam a Felnőttképzési Intézetben, de egyéni vállalkozóként kompetenciafejlesztő tréningeket is tartok vállalkozásoknak. Ez utóbbira a vezetői pozíciók (tanszékvezető/Szervezési és Vezetési Tanszék, szakfelelős/Vezetés és szervezés mesterképzési szak, Fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízott/GTK) miatt egyre kevesebb időm jut, de azért ezzel is szívesen foglalkozom.

Jelenleg a habilitációmra készülök. Azt hiszem, hogy ez már a „kapuban” van. Úgy tervezem, hogyha mindent sikerült megvalósítanom idén, az év végére összerakom a pályázatom és a jövő év elején be is nyújtom.

– A tudásmenedzsmenten kívül milyen kutatási terület iránt érdeklődsz? Van valami más is, ami közel áll a szívedhez?

– Természetesen más témákban is kutattam már azóta, de úgy gondolom, hogy ez egy kifogyhatatlan terület. Például a közösségi média és a tudásmegosztási hajlandóság kérdése, vagyis hogy milyen jellemzők befolyásolják az embert abban, hogy megossza a tudását, illetve milyen eszközöket vesz ehhez igénybe. A két PhD hallgatómnak és a tématerületi kiválóság programnak köszönhetően két újabb témába is beleástam magam. Az egyik az Ipar 4.0 menedzsment irányú megközelítése, a munkavállalók digitális felkészültsége, a másik pedig a mesterséges intelligencia és tudásmenedzsment kapcsolatának témaköre.

– Témavezetőként gondolom nagyobb rálátásod van a PhD képzés előnyeire. Mit gondolsz, miért éri meg nappali vagy levelező tagozaton elvégezni a képzést?

– Alapvetően azért jó, ha valaki belekezd és elvégzi a képzést, mert ezzel sok olyan új ismeretre tehet szert, ami az élet bármely területén segítséget nyújthat a jövőben. Nekem például nagyon hasznos volt, hogy megismertem a jó kutatási folyamat fázisait. Megtanultam elmélyülni egy kutatásban, jobban átláttam az adott problémát, megismertem a kérdőívszerkesztés és a beérkezett válaszok elemzésének menetét.

Ha valaki nappalis hallgatóként vág bele, akkor fontos, hogy a téma iránt elkötelezett legyen és érezzen késztetést arra, hogy folyamatosan kutatásokat végezzen. Valamint az sem hátrány, ha a megszerzett tudást a felnövekvő generációknak is át tudja majd adni. Ez egy olyan pálya, aminek a célja mások fejlesztése saját magunk előmenetele által.

Levelezős hallgatók esetén pedig érdemes olyan témát választani, ami illeszkedik ahhoz a területhez, ahol dolgoznak, hiszen a fokozattal valószínűleg nemcsak eredményt, hanem rangot is szereznek majd a vállalatnál. Ha pedig valakit a kiégés veszélye fenyeget, akkor oldalirányú karrierként érdemes tekintenie a PhD-ra, ami egyfajta szellemi felüdülést hoz. Természetesen az is előfordulhat, hogy ennek a hatására egyéni vállalkozásba kezd valaki (pl. tréner vagy coach), sőt, vannak olyanok is, akik részmunkaidőben nálunk oktatnak a PhD megszerzése után.

– Van valami tanácsod az újonnan felvételizőknek?

– Talán azt mondanám, hogy fontos, hogy az akadályokat ne problémaként kezeljék, hanem kihívásként tekintsenek rá. Az életben minden nehéz, de ameddig kihívásként kezeljük ezeket a helyzeteket, addig harcolunk, ameddig el nem érjük a célunkat.

– Melyik részét szereted jobban a munkádnak, az oktatói vagy a kutatói feladatokat?

– Nem tudnék rangsorolni, mindkét részt nagyon szeretem csinálni.

Oktatói oldalról a sok csillogó szempár miatt érzem szerencsésnek magam. Általában mesteres hallgatókat tanítok, akik különösen fogékonyak a gyakorlati jellegű oktatásra, aminek én is a híve vagyok. Az órákon igyekszem tőlük is begyűjteni a való élet példáit, amit aztán a következő óráim egyikén akár tovább tudok adni. Úgy gondolom, hogy a hallgatóknak nem csak az elméleti modelleket kell látniuk, hanem már az iskolapadban is találkozniuk kell a valósággal.

A szakmával való kapcsolattartást pedig a kutatások segítik. Előfordul, hogy vállalatok keresnek meg engem azzal, hogy szeretnének valamilyen témában segítséget kérni (tudásmenedzsment rendszer, teljesítményértékelési rendszer, stratégiaalkotás, szervezetfejlesztés). Én úgy látom, hogy a jövő ebben lesz, az oktatóknak is kell, hogy legyen “kint egy lábuk”, amivel megszerzik a szükséges gyakorlati tapasztalatokat. A tudást így lehet a leghatékonyabban átadni a hallgatóknak.

– Úgy tűnik, hogy sok mindent csináltál már az életben. Van valami, amit másképp csinálnál, ha újrakezdhetnéd?

– Nincs ilyen, én mindig inkább előre, a jövőbe tekintek, a „mi lett volna ha” kérdésekkel nem foglalkozom.

– A sok munka mellett gondolom neked is szükséged van egy kis kikapcsolódásra. Levezetésként az utolsó kérdésem: hogyan szoktál lazítani?

– Amennyire az időm engedi sokat sportolok, leginkább a szabadban, szívesen túrázom, főképp a magashegyi és a via ferrata túrákat kedvelem. Ezen kívül szeretem a hegyi kerékpározást és egy darabig, ameddig időm engedte, intenzíven légakrobatikáztam.

Az interjút készítette: Kántor Szilvia

Ha felkeltette érdeklődésedet a doktori képzés, látogass el a Doktori Iskola honlapjára! >>>

“Éreztem, hogy nem dőlhetek hátra” – Interjú Dr. Birkner Zoltánnal

A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (GSDI) kapcsán a következő interjúalanyunk egy olyan személy, aki meghatározó tevékenységet végzett a Pannon Egyetem Nagykanizsai Kampuszának létrehozásában és fejlődésében. Eredetileg földrajz-történelem szakos tanárként lépett ki a munka világába, végül teljesen más területen ért el sikereket. A doktori fokozat megszerzését követően pedig a tudományos életben, és 2018-tól a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) élén is megállíthatatlan. Fogadjátok szeretettel az NKFIH elnökével, Dr. Birkner Zoltánnal készült interjúnkat.

– Kérem, mondjon pár szót magáról! Honnan indult?

– 1971-ben születtem Nagykanizsán és egészen a középiskola végégig itt is éltem. A felsőfokú tanulmányok azonban néhány évre elszólítottak a városból. Földrajz-történelem szakos tanár akartam lenni, amihez akkoriban csak két helyen volt elérhető képzés az országban. Én a debrecenit választottam, és a sikeres felvételi után 1989-ben bekerültem a hőn áhított szakra. A Debrecenben eltöltött évek izgalmasak voltak, nagyon szerettem oda járni. A diplomám megszerzése után visszakerültem Nagykanizsára, és egy igen rangos középiskolában kezdtem tanítani. De éreztem, hogy nem dőlhetek hátra, rengeteg felfedezésre váró terület izgatta még a fantáziámat.

Mivel ez az érzés nem hagyott nyugodni, 1996-ban újra iskolapadba ültem, és egy teljesen más szakterületen mélyedtem el a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán. Két évvel később, 1998-ban pénzügyi szakközgazda végzettséggel léptem ki az intézményből, ez az új diplomám pedig kiváló karrierlehetőségekkel kecsegtetett.

Hamarosan kaptam egy banki osztályvezetői állásajánlatot, ami egész magas belépési pozíciót jelentett volna a szakmába. Ennek ellenére én inkább egy másik, akkor még szinte szürreálisnak tűnő, mégis izgalmas kihívást fogadtam el. Felkértek, hogy vegyek részt egy nagykanizsai felsőoktatási intézmény létrehozásában, ami azért volt különösen nehéz feladat, mert akkor a városban egyáltalán nem folyt ilyen jellegű oktatás.

1998-tól több kollégámmal együtt félállásban kezdtünk dolgozni és szervezkedni, hogy sikerüljön elérni a kitűzött célt. Két éven keresztül próbálkoztunk a környék felsőoktatási intézményeinél, mígnem találkoztunk Dr. Gaál Zoltán professzor úrral, a Veszprémi Egyetem (mai nevén Pannon Egyetem) rektorával. Ő volt az az egyetemi vezető, aki szívvel-lélekkel csatlakozott a törekvéseinkhez, felkarolt minket és segített a nagykanizsai kihelyezett képzés elindításában.

Rekord idő alatt értünk el nagy sikereket. 2000 tavaszán találkoztunk először Gaál Zoltánnal, de augusztusban, a pótfelvételi időszakában már Nagykanizsán indult képzés idegenforgalmi és szálloda szakon. Népszerűek lettünk, 17 megyéből érkeztek hozzánk hallgatók.

Ekkor már teljes állásban az egyetem közegében dolgoztam, így érlelődött meg bennem a gondolat, hogy elmélyüljek a tudományos életben, és fokozatot szerezzek.

– Ekkor kezdte meg doktori tanulmányait Veszprémben?

– Igen, így kerültem a GSDI-be. 2007 körül kértem a felvételemet egyéni felkészüléssel, majd rövid időn belül, 2010-ben Gaál professzor úr témavezetésével sikeresen meg is védtem a “Zala megyében is az innováció a siker motorja?” című doktori disszertációmat. Ahogy a téma is mutatja, a PhD-tanulmányaim során Zala megye, illetve a helyi kis- és középvállalkozások innovációs képességét mértem fel és kutattam.

– Ezek szerint Ön nem nappali tagozatos hallgatóként járta végig az utat. Hogyan emlékszik vissza ezekre az évekre? Jelentett valamilyen előnyt, hogy Önnek ekkor már sok gyakorlati tapasztalata volt?

– Ebben az időszakban számomra az volt a legmeghatározóbb, hogy egyszerre tehettem szert széles körű elméleti és gyakorlati vezetői ismeretekre. Akkoriban oktatási igazgató voltam, így a való életben is megtapasztaltam, sőt hasznosíthattam a doktori iskolában tanultakat.

– Ez izgalmasan hangzik. És mi a helyzet azóta? Ha jól tudom, a fokozat megszerzése után sem hagyta el teljesen a tudományos pályát.

– Természetesen azután is tovább építettem a tudományos karrierem: a ranglétrán felfelé lépegetve docens lettem, majd témavezetőként én is vállaltam PhD-hallgatókat. 2018-ban volt az első sikeres védésünk Rodek Nórával, majd 2019-ben Máhr Tivadarral, és bízom benne, hogy a következő években a mostani hallgatóim közül is sokan szereznek majd fokozatot.

– Ön tehát az érem mindkét oldalát látta, volt már hallgató és témavezető is. Tapasztalatai alapján miért érdemes belekezdeni a doktori tanulmányokba?

– Azt gondolom, hogy a tudományos utánpótlás nevelése minden fél számára hasznos befektetés. A doktori tanulmányok segítenek fókuszálni és megoldást találni a különböző problémákra, új perspektívákat nyitnak mind a hallgató, mind az egyetem, mind pedig a helyi közösség előtt. A hétköznapok gyakorlatában sokszor azért nehéz egy-egy helyzetet hatékonyan kezelni, mert az operatív és a stratégiai szempontok vetélkednek egymással. A PhD elvégzése során a hallgatók egy olyan látásmódot sajátíthatnak el, ami segíthet kilépni a “dobozból” a nagyobb és nehezebben átlátható problémák esetén is. Amint rálátás nyílik a nagy egészre, újszerű megoldási irányok kerülnek felszínre.

– Mire emlékszik vissza szívesen a GSDI-ben eltöltött évekről? Voltak olyan oktatók, akik meghatározóak voltak a tanulmányai során?

– Természetesen voltak. Egyikük a már korábban említett Gaál Zoltán, akinek nagyon sokat köszönhetek. Rengeteget tanultam még Török Ádám professzor úrtól, aki jelenleg is a GSDI vezetője. Azt hiszem, a kettejükkel folytatott közös beszélgetések is nagyban hozzájárultak ahhoz, hogy ma a kutatás-fejlesztés és az innováció országos szakpolitikai műhelyében dolgozhatok.

A másik plusz, amit kiemelnék a doktori tanulmányokból, azok a hallgatótársak. Sok helyről és sokféle élethelyzetből érkeztünk, ennek köszönhetően különböző megvilágításban láttuk és értelmeztük a körülöttünk lévő világot, miközben egymásra is hatással voltunk. Azt hiszem, ez is nagyban hozzájárult a tudományos látásmódom érlelődéséhez.

– Ha jól tudom, jelenleg is sokféle kihívásnak tesz eleget a tudományos karrier építése mellett.

– A Nagykanizsai Kampusz mindig fontos volt számomra. Az évek alatt szépen fejlődtünk, 13 szakunk lett stabil oktatói gárdával. A munkatársak közül mindenkinek lehetősége volt a doktorálásra, kecsegtető karrierlehetőségek nyíltak meg előttünk. Én is kiváló ajánlatot kaptam, aminek köszönhetően 2018 júliusa óta az NKFIH elnökeként dolgozom a hazai innovációs ökoszisztéma újjászervezésén.

– Az innováció mellett van még olyan terület, amivel szívesen foglalatoskodik?

– Az elmúlt években megtanultam egyszerre nagykanizsai, veszprémi és budapesti szemmel is nézni a világot. Ez alatt megérett bennem a gondolat, hogy a vidéki Magyarországnak is meg kell tanulnia a saját útját járni. Minden térségnek meg kell találnia az azt egyedi és frappáns üzenetet, amivel maga köré vonzhatja és meg is tarthatja a népességét és a vállalkozásokat. Ha érdemben foglalkozunk a régiók szerepének újraértelmezésével és a városi identitás kérdéseivel, az az egész ország versenyképességét növelni fogja. Az elmúlt években ezen is dolgozunk a kollégáimmal.

– Az utolsó kérdésem: ha újrakezdené, mi az, amit másképp csinálna?

– Azt hiszem, nem változtatnék semmin. Amikor 1998-ban “szirénhangok” csábítottak egy kényelmes banki állás felé, jól döntöttem, hogy helyette inkább a felsőoktatás fejlesztését és az innovációt választottam. Engem vonzanak a kreativitást is próbára tevő kihívások, és biztos vagyok benne, hogy a jövő még sok hasonlóan izgalmas feladatot tartogat számomra.

Az interjút készítette: Kántor Szilvia

Ha felkeltette érdeklődésedet a doktori képzés, látogass el a Doktori Iskola honlapjára! >>>

Újabb tudás, újabb szakmai ismeretek – Interjú Pekk Letíciával

A Kutatási és innovációs menedzser képzés egyik hallgatójával, Pekk Letíciával beszélgettem arról, hogy az alap- és mesterszakos diplomák megszerzését követően miért döntött úgy, hogy visszatér az iskolapadba és újabb ismereteket szerez.

– Úgy tudom, hogy Kutatási és innovációs menedzser szakon tanul. Miért választotta ezt a képzést, mi volt a célja a képzés elvégzésével?

– Az alap- és mesterszakos tanulmányaimat is a Pannon Egyetemen végeztem, a Kutatási és innovációs menedzser képzést pedig 2020 februárjában kezdtem. Az egyetemmel, főként a Gazdaságtudományi Karral kapcsolatos korábbi pozitív tapasztalatoknak köszönhetően keltette fel az érdeklődésemet ez az újonnan indított képzés. A kar vezetését már a BSc és az MSc évei alatt is rugalmasnak és innovatív szemléletűnek találtam, ezért sejtettem, hogy ez alkalommal sem teszek rossz lóra.
A képzés tematikája nagyon jól illeszkedik a jelenlegi munkakörömhöz, ugyanis a ZalaZONE Kutatási és Technológiai Központ fejlesztőmérnökeként és programkoordinátoraként az egyetemi tevékenységek ipari szereplőkkel való összekötésével foglalkozom. Ennek a kapcsolatnak a felépítése több szempontból is fontos és úgy gondolom, hogy a képzés az összekötő szerep ellátására készíti fel a hallgatókat.

A szak elvégzése után kutatási és innovációs szakmenedzserként képes leszek az egyetemi és ipari vállalatok által működtetett közös K+F+I projektek menedzsment feladatainak és a feladatok összehangolásának szakszerű elvégzésére. Hasznosnak tartom továbbá, hogy ismereteket szerzek az innováció és az új technológiai trendek feldolgozásával és hasznosításával kapcsolatban.

– Mit várt a képzéstől, teljesültek-e ezek az elvárások?

– A műszaki és menedzsment alapjaimat szerettem volna kiegészíteni a K+F+I vezérelt menedzsment eszközökkel. Ezidáig az elvárásaim teljes mértékben teljesültek, sőt, még a pályázati rendszerbe is betekintést nyerhettem és mélyebb tudást kaptam a K+F+I finanszírozás területén is, emellett a technológiai trendek elemzésével és az innováció felismerésével kapcsolatban is kamatoztathattam a tudásomat.

A járvány miatti online átállás is rugalmas volt, minden információt és anyagot rendelkezésünkre bocsátottak az oktatók, mindig készséggel segítettek és a saját tapasztalataikkal kiegészített előadásaik is jól felépítettek, könnyedén követhetők voltak.

– Milyen ismereteket szerzett eddig a képzés során? Kérem, emelje ki azokat, amelyek a legfontosabbak voltak az Ön számára!

– Számomra a technológiai trendek elemzése és ezek kutatási módszereinek elsajátítása a legfontosabb. Emellett a pályázatokkal kapcsolatos ismereteim is bővültek, melyek ugyancsak elengedhetetlenek az egyetemek és a vállalatok közötti kapcsolat kialakításában. A képzés tantárgyai jól kiegészítik egymást, az elmúlt félévben megismertük a technológia és az innováció, illetve a pályázati szinten megjelenő feladatok ellátásának mikéntjét, illetve az ezekhez kapcsolódó finanszírozási kérdésekkel is foglalkoztunk. A megszerzett tudásanyag átfogó, hiszen nemzetközi kitekintésként tanultunk az Európai Unió magyarországi K+F+I tevékenységekkel kapcsolatos szerepéről és hatásáról is.

– Mely tantárgyakat tartja eddig a leghasznosabbnak és melyek a kedvencei?

– Az eddigi tárgyak mind érdekesek és hasznosak voltak. A szak tematikáját tekintve úgy vélem, hogy egyet sem lehetséges kiemelni közülük, egyformán hasznosak és sokszor egymásra épülnek, egymáshoz kapcsolódnak. A műszaki hátteremre alapozva a kedvencem a “Tudományos és technológiai trendek” tantárgy, valamint az “Innovációmenedzsment”. Az órák minőségét nagyban növeli az, hogy kiemelkedő szaktudással, ipari tapasztalatokkal rendelkező tanáraink is vannak, akik megosztják velünk a saját élményeiket is.

– Milyen pozitívumokat említene meg a képzéssel kapcsolatban? Ön szerint mik a képzés legfőbb erősségei?

– A képzés felépítése során láthatóan figyelembe vették annak a fontosságát, hogy az egyetemek és a vállalatok együtt dolgozzanak és együtt érjenek el sikereket. Ehhez globálisan ismerni kell a technológia és az innováció fontosságát, tudni kell ezeket hasznosítani, illetve a pályázati eszközök és lehetőségek ismerete is szükséges.

A képzés egyik nagy erőssége, hogy két féléves, valamint mind a gazdasági, mind pedig a műszaki hátterű hallgatók számára jó kiegészítő ismereteket nyújt. Úgy gondolom, hogy a képzési idő végére olyan tudással fogunk rendelkezni, amely segít hidat képezni az egyetemi és az ipari szereplők között. Ilyen szakemberekre a technológia mozgatta világban nagy szükség van. Ezen kívül a Kutatási és innovációs menedzser képzés ahogy az én esetemben is, nagyon jó lehetőség az ismeretek bővítésére a doktori iskolába jelentkezés előtt.

– Ajánlaná a képzést más hallgatók számára is? Ha igen, miért és mivel győzné meg őket?

– Mindenképp ajánlanám, hiszen egyedülálló ismereteket és végzettséget kínál. A legtöbb vállalat számára szükségszerű a technológia és az innováció, így ezen folyamatok során szükség van ezekhez értő szakemberekre is. Az alap vagy a mesterképzés során szerzett oklevél kiegészítése nem csupán további szakmai tudást biztosít, de a személyes karriernek is lendületet adhat.

A képzés során megszerezhető alapos szakmai ismeretek mellett “átruházható” készségeket is fejlesztenek, mint például a prezentációs és problémamegoldó készség, a kommunikáció, vagy a hatékony csapatmunka.

– Hogyan érzi magát a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatójaként? Ajánlaná a kart és a kar képzéseit mások számára is? Ha igen, miért?

– Ahogyan korábban már említettem, az MSc szakot szintén a PE-GTK-n végeztem és kizárólag pozitív tapasztalatokat szereztem. A kar újszerű szemlélettel rendelkezik, gyakorlatias feladatokkal látják el a tantárgyakat, így nem csak elméleti, hanem gyakorlati szinten is fejlődünk. A GTK munkatársai mindig odafigyelnek a hallgatókra és igyekeznek a legmegfelelőbb megoldásokat kínálni. Az oktatók szintén magas szakmai tudással rendelkeznek és ezt igyekeznek kiegészíteni ipari tapasztalatokkal is, munkájuk pedig nagyon ösztönző és motiváló.

Emellett a kar hallgatói mindig egymásra találnak, egymástól is sokat tanulnak. Az oktatóktól és a kar egészétől a diákok önbizalmat, azzal együtt pedig egyfajta függetlenséget és felelősségvállalási képességet is kapnak.

Az interjút készítette: Strack Flórián


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

A képzés ereje több tényezőben rejlik – Interjú Végh Márkkal

Végh Márk, kutatási és innovációs szakmenedzser hallgatónk jelenleg a budapesti Róbert Bosch Kft. Kutatás fejlesztési központjában dolgozik fejlesztési mérnökként, pontosabban FMEA moderátorként. Azért döntött úgy, hogy visszaül az iskolapadba, mert munkája során szeretné minél jobban kihasználni és előre jelezni a jövőben rejlő lehetőségeket. Márk a szakot 2020 februárjában kezdte, de még a rendhagyó félév ellenére is csak pozitívan tudott nyilatkozni a képzéssel kapcsolatban. A vele készült interjúban beszámol eddigi tapasztalatairól és arról, hogy miért a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát választotta.

– Miért pont a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzésre esett a választásod? Van-e esetleg valamilyen célod a képzés elvégzésével?

– Sokat gondolkoztam azon, hogy melyek azok a területek, amik ma még szinte ismeretlenek, de holnap már akár a világot is meghódíthatják. Véleményem szerint ilyen lehet a mesterséges intelligencia, az önvezető járművek és a digitális marketing trendek. Leginkább azért választottam a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzést, mert kíváncsi vagyok arra, hogy mi az innováció és mi várható a jövőben.

– Milyen elvárásaid voltak a képzéssel szemben és mit vársz tőle a jövőben?

– Az első megszerzett diplomámon mechatronikai mérnök, mester diplomámon pedig műszaki menedzser szak szerepel. Így megtapasztaltam már azt, hogy milyen a múlt tapasztalataiból gépeket építeni és azt is, hogy a jelenben mit jelent pontosan a menedzsment szaktudás segítségével az ehhez szükséges csapatot is felépíteni. Azonban, a munkám során már kerültem olyan helyzetekbe is, amikor nem igazán tekintettünk előre. Így a képzéstől leginkább azt vártam, hogy olyan eszközöket és modelleket mutasson be, amelyekkel előre jelezhetővé válnak a jövőbeli lehetőségek.

– Végül azt kaptad, amire számítottál? Megfelel a képzés az elvárásaidnak?

– A képzés kiváló alkalmat nyújt arra, hogy megismerkedjünk az innováció területén dolgozó szereplőkkel, mind az egyetemi, mind az állami és a vállalati szférában. Talán pont ezek a kapcsolatok adják az oktatás magas színvonala mellett a legnagyobb értéket is.

– Milyen konkrét ismereteket szereztél a képzés során?

– A képzés során tanulunk az innovációról, a hozzá kapcsolódó pénzügyekről, jogról, tárgyalástechnikáról és magáról a menedzsmentről. Azonban az általános ismereteken kívül megismerkedünk az Európai Uniós pályázati lehetőségekkel, illetve az ötlettől a businessig való eljutással is.

– Voltak olyan konkrét tárgyak, melyekből sokat tanultál? Melyek voltak számodra a leghasznosabbak?

– Azt hiszem, hogy az “Innovációmenedzsment” volt a leghasznosabb. Egyébként ez volt első tantárgyunk a képzés során. A tárgy tökéletesen megadta az alapját a teljes képzésnek, részletezte az innováció megközelítésének lehetőségeit, átfogó képet adott a terület fontosságáról, mind magyarországi, mind pedig Európai Uniós tekintetben. Valamint bemutatta a folyamatokat, a szereplőket és megvalósítás lehetőségeit is.

– Milyen pozitívumokat tudsz megemlíteni a képzéssel kapcsolatban? Véleményed szerint mi a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzés legnagyobb erőssége?

– A képzésnek talán egyetlen erőssége sem emelhető ki konkrétan, hiszen az ereje több tényezőben együttesen rejlik. Elsőként mindenképp a kapcsolatépítési lehetőségeket említeném, hiszen az ország számos településéről, különböző tapasztalatú, a szakmát már jól ismerő emberek vesznek részt a képzésen. Így egymástól is lehet tanulni és tapasztalatokat gyűjteni.

Másodikként a képzés aktualitását emelném ki. Minden vállalat és ország számára kulcstényező az innováció. Ez ma egy olyan fogalom, ami mindent eladhatóvá tesz, azonban kevesen értik a valódi jelentését.

Összeségében pedig úgy gondolom, hogy az a tudás és a kapcsolatrendszer, melyet az oktatókkal és a szaktársakkal kialakíthatunk a képzés során, óriási lehetőséget jelenthet mindenki számára.

– Úgy tűnik elégedett vagy az általad választott képzéssel. Így már csak egy utolsó kérdésem lenne. Miért ajánlanád a Kutatási és Innovációs szakmenedzser képzést és természetesen magát a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak is?

– A képzés során az oktatókkal való személyes kapcsolat, az ügyintézés egyszerűsége, a közvetlenség, a rendelkezésre állás és támogatás, azok a főbb erősségek, amelyek kiemelik a PE-GTK-t a többi egyetem közül. Röviden, az az egyedülálló hallgató-oktató kapcsolat, amelyet csak itt lehet megtapasztalni!

Az interjút készítette: Kántor Szilvia


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

Az innováció nyomában – Interjú Losonc Krisztinával

Losonc Krisztina Budapestről érkezett a Pannon Egyetem Kutatási és innovációs menedzser képzésére és úgy gondolja, hogy a “Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán a szakmai színvonal magas, az oktatás pedig modern és emberközpontú”.

– Miért ezt a képzést választottad? Mi volt a célod a képzés elvégzésével, a képesítés megszerzésével?

– Alapvetően kettő célom volt a képzés elkezdésekor. Hat évet dolgoztam a közigazgatásban vezetőként és úgy éreztem, hogy ezen a területen minden lehetőségemet kimerítettem. Emiatt döntöttem a váltás mellett, és a magánszféra felé indultam el. A másik célom részben a családomnak köszönhető. Édesapámnak van két találmánya, és ezek piacra vitelét szeretném elősegíteni.

– Hol értesültél a képzésről? Milyen elvárásaid voltak a képzés elkezdésekor?

– A képzésre édesapám hívta fel a figyelmemet. A szak elkezdésekor egy átlagos továbbképzésre számítottam, ezen felüli elvárásaim nem voltak. Emellett tudtam, hogy a Pannon Egyetem jó egyetem és hogy érdemes itt tanulni. Most, az első szemeszter után pedig úgy érzem, hogy sokkal többet nyújt a képzés, mint amire számítottam.

– Megfelelt a képzés az elvárásaidnak?

– Teljes mértékben meg vagyok elégedve az egyetem által nyújtott színvonallal. Tetszenek a tantárgyak és tetszik, hogy széleskörű ismeretekre tehetek szert az órák során. A járványhelyzet miatt az oktatás online formában folyt, ezért nem volt lehetőség a személyes kapcsolatépítésre. Igaz ugyan, hogy több tantárgy esetében csoportokban dolgoztunk, a személyes kapcsolattartást mégis hiányoltam. Remélhetőleg ősztől ez másképp lesz.

– Mely tantárgyak voltak a leghasznosabbak? Milyen ismeretekre tettél szert a képzés során?

– Véleményem szerint mindegyik tantárgy más szempontból volt hasznos. A “Technológiai és tudományos trendek” tantárgy esetében például egy-egy találmány innovációs hátterének néztünk utána különféle online felületeken és megtanultuk, hogy azokat hogyan kezeljük hatékonyan a gyakorlatban. Dr. Abonyi János oktatónk olyan eszközöket adott a kezünkbe, amelyek akkor is hasznunkra válnak, ha magát az innováció és/vagy találmány szakterületét nem ismerjük mélyrehatóan. Ezt nagyon hasznosnak tartom, hiszen közgazdászként is képesnek kell lennem utánanézni és rálátni a különféle műszaki termékekre és folyamatokra, a terület fejlődési dinamikájára, hogy ezen információk birtokában releváns javaslatokat tehessek a termék vagy innováció jövőjét illetően.

Uniós pályázat kiértékelésére is volt lehetőségem az “Uniós kutatási programok és partnerségek” nevezetű tantárgy keretein belül. A tanórákon Dr. Fehérvölgyi Beáta különféle gyakorlati pályázatírói tapasztalatokat osztott meg velünk, ami eredményeként megismerhettük az értékelés szempontjait, az értékelési szemléletet. Úgy gondolom, hogy amikor alkalmam nyílik majd ilyen pályázatot írni, akkor tudni fogom, hogy mire figyeljek oda.

A fentieken túl tanultunk projekmenedzsmentet, KFI finanszírozást, innovációmenedzsmentet és közösségi szakpolitikákat is. Úgy érzem, hogy az utóbbi fél évben olyan ismeretekre tettem szert, amelyeket később, a gyakorlatban is tudok majd alkalmazni.

– Mi az a pozitívum, ami a képzéssel kapcsolatban még említésre méltó? Mi a képzés erőssége?

– Sokféle, különböző háttérrel rendelkező ember jött erre a képzésre; a sokszínűségből fakadóan pedig mindenki tud valami újat mondani, valami érdekeset tanítani a többieknek. Érkeztek hallgatók a közigazgatásból, a statisztikai hivatalból, turisztikai irodától, van közöttünk vállalkozó, biológus, természetvédő, sőt, orvos is. Ez szerintem tökéletes párhuzamban van azzal, hogy a szakon oktatott tananyag milyen széleskörű ismereteket nyújt. Emellett kifejezetten tetszik az is, hogy a képzés csupán egy éves, a tanterv pedig emiatt lényegre törő és letisztult.

Az oktatóink hihetetlen nagy mennyiségű anyagot bocsátottak rendelkezésünkre a szemeszter során. Minden tantárgynak megvolt a kötelező és ajánlott irodalma is, tanáraink pedig folyamatosan különféle honlapokat és szoftvereket ismertettek meg velünk.

– Miért ajánlaná a képzést és a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak is?

– A jelentkezési időszakban a Corvinuson, illetve a Pannon Egyetemen hirdették meg ezt a képzést. Én a Corvinuson szereztem a diplomámat és évek óta Budapesten is élek, így úgy voltam vele, hogy miért ne mehetnék a Pannonra? Kellett a változatosság és úgy érzem, hogy nagyon jól döntöttem.

A Gazdaságtudományi Kar oktatói segítőkészek, elhivatottak, naprakész tudással rendelkeznek, és közülük sokan gyakorlati tapasztalattal is bírnak az általuk tanított tárgyak esetében. Különösen tetszik, hogy nem 10 évvel ezelőtti dolgokat tanítanak, hanem a mai kor információiról beszélnek.

Véleményem szerint a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán a szakmai színvonal magas, az oktatás pedig modern és emberközpontú.

Az interjút készítette: Gyulai Edina


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

Jövőbe mutató képzés a jelenben a Pannon Egyetemen – Interjú Kupai Mercédesszel

“A Kutatási és innovációs menedzser szakirányú továbbképzés a mai kor legfrissebb ismereteit adja át a hallgatók számára és felkészíti őket, felkészít minket arra, ami a jövőben vár ránk.” – mondja Kupai Mercédesz, aki a Kutatási és innovációs menedzser szakirányú továbbképzés első félévét abszolválta a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán.

–  Miért ezt a képzést választottad?

– Mindig is úgy éreztem, hogy valamikor a jövőben szeretnék majd továbbtanulni, de nagyon sokáig nem tudtam, hogy milyen irányba induljak el, milyen területet válasszak és úgy egyáltalán, milyen ismereteket lenne érdemes elsajátítanom. Az alapszakos tanulmányaim során közgazdász diplomát szereztem és hat éve a vendéglátásban, illetve a turizmusban dolgozom, szóval a kutatás és innováció témaköre valóban elég távol állt tőlem.

A Kutatási és innovációs menedzser szakirányú továbbképzésre való jelentkezés során főleg a kíváncsiság hajtott. A képzés tematikáját elnézve szinte biztos voltam abban, hogy a képzés kimozdít majd a komfortzónámból. Kihívásnak tekintettem egy olyan szak elvégzést, ahol teljesen új ismertekre tehetek szert egy olyan területen, ami számomra teljesen idegen.

– Milyen elvárásaid voltak a képzéssel kapcsolatban? Amikor belevágtál ebbe a szakba, mi volt a célod a képzés elvégzésével és a képesítés megszerzésével?

– A tanulmányaim elkezdésekor konkrét, kőbe vésett elvárásaim és elképzeléseim nem voltak a képzéssel kapcsolatban. Az egyetlen célom az volt, hogy ha úgy hozza az élet, hogy később szakmát kell majd váltanom, akkor legyen egy olyan képesítésem is, ami megfelel a mai kor igényeinek és elvárásainak, és összhangban van velük.

– Kérlek, mesélj egy kicsit a képzésről! Hogyan élted meg a távoktatást?

– Az első napon tartottunk egy bemutatkozást – ekkor gyűlt össze először a képzésen résztvevő társaság a Pannon Egyetem falain belül. Már akkor is nagyon szimpatikusak voltak számomra a szaktársaim. Bár látszott, hogy nagyon vegyes a csapatunk, hiszen mindenki más háttérrel és előzetes ismeretekkel rendelkezett mégis egyértelmű volt, hogy minden diáktársam már alapból elég magasan képzett.

A félév során több tantárgy megkövetelte, hogy három-négy fős csapatokban dolgozzunk, amit én nagyon élveztem. A tanórákat azóta is remek kapcsolatépítési lehetőségnek tartom, csapatban dolgozva ugyanis lehetőségem nyílt közelebbről is megismerni a hallgató társaimat.

Mindemellett úgy gondolom, hogy a megváltozott körülmények között a tanáraink maximálisan igyekeztek helyt állni. A tanítás online munkarendben folyt, miközben a szakmai tartalom és az oktatás színvonala változatlanul magasan maradt.

Ugyanakkor, véleményem szerint – azok nehézségéből fakadóan – néhány tantárgy esetében lehet, hogy szükség lett volna a személyes találkozásokra is, a felmerülő kérdések együttes megbeszélésére, a bizonytalanságok tisztázására és a szemtől szemben való beszélgetésekre.

– Milyen ismereteket szereztél az utóbbi hónapokban?

– A képzés során több, számomra eddig teljesen ismeretlen témába sikerült betekintést nyernem, aminek köszönhetően az utóbbi fél évben rengeteg új ismeretre tettem szert. Az utóbbi hónapokban megismerhettem a projektmenedzsment folyamatait és teljesen új, naprakész tudást szereztem a kutatás, a fejlesztés és az innováció területein. Amit mindenképp kiemelnék az újdonságok közül az az, hogy bele láthattam a pályázatírás, illetve a pályázatértékelés világába, amit kifejezetten érdekesnek találtam és nagyon élveztem.

– Mely tantárgyak voltak a leghasznosabbak számodra?

– Úgy érzem, hogy számomra a “Közösségi és nemzeti szakpolitikák” elnevezésű tantárgy volt a leghasznosabb. A követelményeknek megfelelően egy beadandó szakdolgozatot kellett írnunk, én pedig a fogyasztóvédelmi politikát választottam témának. Szerencsére, a munkám során szerzett tapasztalataimat és ismereteimet is fel tudtam használni a dolgozatomhoz, ami nagy segítség volt. Emellett még a “KFI Finanszírozási, pénzügyek” tantárgyat említeném a leghasznosabbak között, az itt szerzett ismereteket a jövőben biztos lesz alkalmam kamatoztatni. Számomra ezeken az órákon kapott ismeretek bizonyultak a legérdekesebbnek.

– Van esetleg még bármi pozitívum, amit még a képzéssel kapcsolatban megemlítenél?

– A távoktatás során a tananyag elsajátításához szükséges segédleteket, prezentációkat és szakirodalmakat a tanáraink időben és megfelelő mennyiségben, illetve minőségben a rendelkezésünkre bocsátották; minden segítséget megkaptunk tőlük ahhoz, hogy sikeresen abszolváljuk a félévet és emellett gyakorlati, értékes és használható ismeretekkel gyarapodjunk.

– Miért ajánlod a képzést és a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak?

– Azoknak ajánlom a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát, akik olyan továbbtanulási lehetőséget keresnek, ami valami újat, valami többet is nyújthat a hallgatók számára. A Kutatási és innovációs menedzser szakirányú továbbképzés a mai kor legfrissebb ismereteit adja át a hallgatók számára és felkészíti őket, felkészít minket arra, ami a jövőben vár ránk.


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

Azok a dolgok érdekelnek a legjobban, amelyekben nem mozgok otthonosan – Interjú Balassa Gergővel

Balassa Gergő, Kutatási és innovációs szakmenedzser képzésre járó hallgatónk jelenleg a Miniszterelnökség Parlamenti és Stratégiai Államtitkárságán dolgozik. Munkája során politikai kommunikációval és tanácsadással foglalkozik, de a képzés alatt megszerzett tudást is igyekszik minél hatékonyabban hasznosítani a munkahelyén. Tanulmányai vége felé közeledve már számos terület ismeretanyagába kóstolhatott bele, ami igazán elégedetté tette a képzéssel kapcsolatban. Az interjú keretein belül pedig arról is beszámol, hogy miért döntött úgy, hogy újra visszatér a Pannon Egyetem falai közé – ezúttal a GTK színeiben.

– Miért pont a Kutatási és innovációs szakmenedzser képzésre esett a választásod? Mi a célod a képzés elvégzésével?

– Alapvetően szeretek tanulni és feszegetni a határaimat, valamint az sem mellékes szempont, hogy Dékán Asszony nagyon meggyőzően érvelt a képzésen való részvétel mellett.:)

A képzés révén megszerzett tudást szeretném minél hatékonyabban hasznosítani munkahelyemen, a Miniszterelnökség Parlamenti és Stratégiai Államtitkárságán is. Nálunk ez talán kicsit munkaköri előírásnak is tekinthető.

– Mi az, amit a képzéstől legjobban vártál, amikor újra beültél az iskolapadba?

– Egy szóval talán úgy tudnám megválaszolni a kérdést, hogy szemléletmódot. Egy olyan látásmódot, amely segít minél hatékonyabban megérteni a világban az innováció terén végbemenő paradigmaváltást. Ugyanezt kerestem akkor, amikor a Századvégnél tanultam és ugyanezt kerestem most is ennél a képzésnél. Másrészről pedig olyan tudást, amelynek a munkámba történő integrálása egyaránt jelent gazdasági és társadalmi hasznot, mert úgy gondolom, hogy az innováció nem elválaszthatatlan a tudástermeléstől, a tudástranszfertől és a tudás hasznosításától sem. Menedzserekként hasznos résztvevői lehetünk ennek a kölcsönhatásnak és együttműködésnek, amely az ország érdekét, fejlődését szolgálja. Ha mindenki csak egy picit is hozzátesz a nagy egészhez, jobb lehet az élet és szebb lesz a világ.

– Megfelelt a képzés az elvárásaidnak? Eddig elégedett vagy a választásoddal?

– Régóta vallom azt az elvet, hogy ha körülnézel, és azt gondolod, Te vagy a legokosabb ember a szobában, akkor rossz helyen vagy. Körülnéztem a csoportban és azt láttam, hogy mindenkitől tudok tanulni valamit, mert szinte minden társam hordoz magában olyan kimagasló tudást és rendelkezik olyan emberi hozzáállással, amelyet megfelelően interpretálva egyenes út a tanulás és fejlődés irányába. Már most vannak olyan kapcsolatok és elindultak olyan közös gondolkodások is, amelyek a képzésen túli időtartamra mutatnak.

– Milyen tudásra tettél szert eddig? Milyen konkrét ismereteket szereztél a képzésen?

– A legfontosabb ismeretem talán az lett, hogy minél többet tanulok, annál inkább rájövök, hogy mennyire kevesebbet tudok a világról. A képzés tovább csigázta a kíváncsiságomat és a tudásszomjam, ehhez az oktatóim mindannyian kivétel nélkül hozzájárultak, amiért pedig külön hálás vagyok és köszönettel tartozom.

– Van olyan tantárgy, ami különösen hasznos volt és amiből igazán sokat tudtál tanulni?

– Kicsit provokatívnak érzem a kérdést a záróvizsga előtt.:) Van egy olyan fura és kicsit talán perverz tulajdonságom, hogy azok a dolgok érdekelnek a legjobbak, ahol nem mozgok otthonosan, különösen igaz ez a mérnöki tudományterületre. Így – hogy a kérdést is megválaszoljam és közben talán senkit nem sértek meg – számomra az Abonyi professzor úr által oktatott tárgy és a személyéhez köthető zseniális látásmód volt igazán megragadó, ugyanakkor a valamennyi oktatómból (még online is) áramló szakmai alázat és fantasztikus tudásmennyiség különösen inspiráló és hasznos volt.

– Az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy Neked a képzés minden területén akadt olyan ismeretanyag, amit igazán hasznosnak tartottál. Van esetleg még olyan pozitívum, amit ki tudsz emelni? Mit gondolsz, összeségében mi a képzés legnagyobb erőssége?

– Van egy kedvenc mondásom: “Nem a tudásban van a boldogság, hanem a tudás megszerzésében.” Nagyon jó csapat és közösség jött össze, akikkel az úton lévő akadályok is könnyebben vehetők.

– Végezetül azt is megkérdezném, hogy miért ajánlanád a képzést és természetesen a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak is? Téged hogyan tudott újra Veszprémbe csábítani az intézmény?

– Anno – szinte időszámítás előtt – az akkor még Veszprémi Egyetem miatt költöztünk a családommal Veszprémbe, ahol közel másfél évtizedet töltöttem el hallgatóként, munkavállalóként, a Veszprémi Egyetemi Napok főszervezőjeként (az időbeli megoszlást nem részletezem, de magunk között szólva belefért pár VEN). Az utam pedig hiába vezetett máshová, Veszprémtől soha nem lehet és nem is szabad elszakadni, így nem vacilláltam sokat: hiába indult a képzés Budapesten is, gondolkodás nélkül az Alma Matert választottam.

Az interjút készítette: Kántor Szilvia


Szerezzen a kutatásfejlesztési és innovációs projektek menedzseléséhez szükséges átfogó és interdiszciplináris elméleti és módszertani ismereteket Kutatási és innovációs szakmenedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésünkön!

További információ a képzésről itt. >>>

Csak kitartó munkával, tanulással lehet tartós sikereket elérni – Interjú Bene Péterrel

Bene Péter vállalkozóként és szolgáltatóként elengedhetetlennek tartja, hogy naprakész ismeretekkel rendelkezzen marketing területen, ezért jelentkezett a Gazdaságtudományi Kar Alkalmazott marketing szakirányú továbbképzésére. Interjúnkban a képzéssel kapcsolatos tapasztalatairól kérdeztük.

– Mit vártál az alkalmazott marketing szakirányú továbbképzéstől?

– A professzionális szakmai színvonal csupán az egyik szegmense egy szolgáltatásnak. Életünk folyamatosan változáson megy keresztül, ahogy a választott szakmám a fodrászat is. A marketing éppen ezekhez a változásokhoz igazodik. Rendszeresen járok szakmai képzésekre, ugyanakkor fontosnak tartom, hogy más irányból is fejlődjek, olyan területen, ami túlmutat a mesterségemen.

– Miért választottad ezt a képzést? Mi volt a célod a képzés elvégzésével?

– Többek között azért jelentkeztem a Pannon Egyetem alkalmazott marketing posztgraduális képzésére, mert vállalkozóként és szolgáltatóként elengedhetetlennek tartom, hogy naprakész legyek a marketing területén is, és profitálhassak belőle a jövőben.

– Milyen ismereteket szereztél a képzésen?

– Több olyan dolgot is tanultam, amit már eddig is beépítettem a szolgáltatásomba, de ezentúl sokkal tudatosabban nyúlok az egyes módszerekhez, mert megtanultam a várható hatását. A marketingismereteimmel úgy érzem előnyhöz jutottam, kitágult a látóköröm minden tekintetben. Átlátom a vállalati kultúrák struktúráját, hierarchikusságát, az ügynöki tevékenységek munkáját, a termék pozicionálását, a disztribúció fogalmát egészen addig, amíg a termék hozzám, az üzletbe ér. Egymásra épülő folyamat ez, egy lánc, melynek én is a része vagyok a munkám során.

– Mely tárgyakat tartottad leghasznosabbnak?

– A képzés gerincét a marketingkommunikáció és a fogyasztói magatartás tárgyak adják, ez a két terület ragadott meg leginkább. Az élet szinte minden területén jelen vannak. Megtanultam, hogy hogyan épülnek fel, milyen szabályok szerint működnek.

– Mi az a pozitívum, amit a képzéssel kapcsolatban meg tudsz említeni? Mi a képzés erőssége?

– A csoporttársakkal hasonló volt az érdeklődésünk, a célkitűzésünk, és ez összekapcsolt bennünket. Jól tudtunk kommunikálni, és egymást segíteni, mindenképpen kiemelném a képzés kapcsolatépítő erejét. A tanáraink partnerek voltak abban is, hogy egyéni fejlődésünk érdekében mindenki a saját szakterületén, a saját szakmáján belül a lehető legtágabb ismeretekhez jusson.

– Miért ajánlanád a képzést és a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát másoknak is?

– A saját példámon keresztül jó szívvel ajánlom a képzést, elsősorban azért, mert – ugyan sok munkát tettem bele – kiléptem a komfortzónámból, és ez újszerű feladatok megoldására ösztönzött. Fegyelemre és újfajta gondolkodásmódra szoktatott az életben és a munkámban.

Példaképem Vidal Sassoon sikerét, önmaga márkává válását is az segítette, hogy folyamatosan új dolgokat próbált ki és makacsul hitt abban, hogy csak kitartó munkával, tanulással lehet tartós sikereket elérni.

Törekvéseimet igazolja, hogy több évtizede visszajáró vendégeim vannak, közöttük olyanok is, akik már elköltöztek Veszprémből, mégis 2- 3 havonta velem vágatják le a hajukat. Ez azt jelenti, hogy elégedettek velem, és bíznak bennem.


Érdekli a marketing napi gyakorlata? Egészítse ki tudását és készségeit olyan marketingszemlélettel és gyakorlati marketingismerettel, mely segítségére lehet jelenlegi munkájában vagy karriertervei megvalósításában!

További információ a képzésről itt. >>>

<<<

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.