büszkeségeink Archives - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
PE-GTK
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
switch icon
Pannon Egyetem
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon

Fókuszban az önkéntesség a Tour de Pannonon

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2021. december 17-én hatodik alkalommal rendezte meg “Tour de Pannon” elnevezésű turizmusversenyét középiskolások számára.

Az idei témánk a rendezvényszervezés volt, de kicsit rendhagyó módon. Legalábbis a témáját tekintve, hiszen mi is várjuk a 2023-as évet, amikor Veszprém és a Balaton régió Európa Kulturális Fővárosa (EKF) lesz! Ehhez kapcsolódott az idei felhívásunk.

Mint tudjuk, az EKF programsorozat megvalósításához lehetőség van a lakosság részvételére is, hogy még jobban magunkénak érezhessük az eseményeket. Ez az önkéntességi segítségnyújtás mindenki számára nyitott – így középiskolások is csatlakozhatnak.

A verseny kihívása ehhez kapcsolódóan az volt, hogy olyan rendezvényt találjanak ki a csapatok, melyen ők is szívesen részt vennének, és önkéntesek toborzására is alkalmas.

A versenyre 9 iskolából összesen 23 csapat nevezett. A beérkezett pályázatokból a zsűri 8-at választott ki, melynek készítői december 17-én egy online döntőn mérték össze tudásukat. A döntős csapatok azt a feladatot kapták, hogy az önkéntestoborzó rendezvényüket dolgozzák ki, készítsenek egy prezentációt meghatározott szempontok szerint és mutassák be azt.

A versenyzők nagyon ügyesen megoldották a feladatot, igazán színvonalas prezentációkat láthattunk, s végül az alábbi eredmény született:

1. helyezett: a Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum csapat, melynek tagjai: Forgó Luca, Nagy Fanni, Pribojszki Péter

2. helyezett: a Vas Megyei SZC Kereskedelmi és Vendéglátói Technikum csapat, melynek tagjai: Gyallai Virág, Kovács Viktória, Sodics Ádám

3. helyezett holtversenyben:

  • az Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium csapata, melynek tagjai: Híves Janka, Kaszab Szebasztián Gábor, Várszegi Virág
  • a Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Technikum és Kollégium csapata, melynek tagjai: Andra Attila, Gyömbér Virág, Németh Bence

A nyerteseknek és minden résztvevő csapatnak szívből gratulálunk!

Decathlon JUMP – “A jövő sportos munkavállalója”

A Decathlon JUMP Gyakornoki Program keretein belül meghirdetett “A JÖVŐ SPORTOS MUNKAVÁLLALÓJA” projektfeladat lehetőséget adott alapszakos hallgatóink számára feltérképezni a jövő hatékony toborzási csatornáit és a sportos jelölt kiválasztásának metódusára is javaslatot tettek.

A projektfeladatokat egy prezentáció keretében mutatták be a lelkes csapatok, amelyet a Decathlon képviselői értékeltek és díjaztak. A résztvevő csapatok sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtak a gyakorlat-orientált projekt által!

Gratulálunk a csapatoknak és az első helyezést elért csapatok résztvevőinek kiemelkedő prezentációjukért, valamint köszönjük a Decathlonnak az együttműködési lehetőséget!

1. helyezett lett: Szél Boglárka, Milinszki Ibolya, Gombos Luca Róza, Á. Tóth Lili

Szakmai Életműdíjat kapott Prof. Dr. Görög Mihály

A PMI Budapest, Magyar Tagozat a Nemzetközi Projektmenedzsment Napon, 2021. november 4-én tartotta meg az éves Art of Projects konferenciáját. Az esemény keretében került sor a díjátadóra, melyen Dr. Görög Mihály számára Szakmai Életműdíjat adományozott a Projektmenedzsment szakma fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájáért.

Dr. Görög Mihály tanulmányait a MKKE-n, valamint a Harvard Business School-on végezte. A Budapest Corvinus Egyetemen szerzett adjunktusi, majd docensi minősítést, a Stratégia és Projektvezetés tanszék vezetője, rektorhelyettes volt. Kutatásokat vezetett projektvezetés, projektmarketing és projektkontrolling témákban, számos szakkönyv és publikáció köthető a nevéhez. Jelenleg a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi tanára. A szakemberekből álló zsűri kiemelte, hogy Dr. Görög Mihály elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai projektmenedzsment szakma elismertségének növelése terén, valamint kimagasló érdemeket szerzett a projektmenedzsment oktatás és kutatás terén is. Nevéhez számos szakmai kezdeményezés köthető és meghatározó szerepe van a jövendő szakemberek képzésében.

Végzettség:
– Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE)
– MKKE Közgazdasági Továbbképző Intézet (KTI) fővállalkozó/projektmenedzsment szakközgazdász
– Harvard Business School (HBS) AMP:ISMP Program (felsővezetői mesterképzés)

Tudományos fokozat:
– közgazdaságtudomány kandidátusa, MTA
– Dr. Habil. menedzsment tudományágban, BKÁE
– MTA doktora

Fő kutatási területek:
– stratégiaorientált projekteredmény-kialakítás
– projekt alapú szervezetek projektteljesítési pénzáramlási modellje
– projektsiker-kritériumok
– a projektvezetési eszköztár alkalmazásának elméleti-módszertani vonatkozásai
– projektprogramok vezetése;
– projekt alapú szervezetek piaci pozíciója
– szervezetek projektvezetési felkészültsége

(Fotó és szöveg: Project Management Institute, Budapest)

Szeretném átadni a tudásom – Interjú Prof. Dr. Görög Mihállyal

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara mindig is kiemelt figyelmet fordított a közösségformálásra és a hallgatók szakmai fejlődésére. Az itt dolgozó professzorok kapcsolatrendszere, élettapasztalata és gondolatai igazi értéket jelentenek az egyetemi közösség minden tagja számára. Ezért indították útjára azt az újszerű kezdeményezést, melynek keretein belül a nyugdíjas korú professzorok jubileumi előadással búcsúznak az Egyetemtől és a Kartól.

Ezek az előadások az emberi értékeket igyekeznek előtérbe helyezni, így témájuk nem feltétlenül kapcsolódik a professzorok fő kutatási területéhez. Így volt ez az első jubileumi előadás esetén is, melyet Prof. Dr. Görög Mihály tartott 2021. szeptember 29-én. “A szó veszélyes fegyver” című előadás során a tanár úr a kommunikáció közösség- és korszellemformáló szerepéről beszélt.

A jeles esemény kapcsán beszélgettünk Görög tanár úrral szakmai életútjáról és tapasztalatiról.

– Ön 2018 óta tartozik a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatói-kutatói gárdájába, előtte pedig a Corvinus Egyetemen dolgozott. Miért döntött úgy, hogy nálunk is munkába áll?

– Jó pár évvel ezelőtt elhatároztam magamban, hogy amikor betöltöm a 65. életévem, nyugdíjba megyek. Elég sok kollégámat láttam ennél tovább is tevékenykedni, de szerintem akkor érdemes visszavonulni, amikor az ember még képes aktívan élvezni az előtte álló éveket.

Az ezzel kapcsolatos terveimet némiképp „felborította” a Fehérvölgyi Beáta dékánasszonytól érkező telefonhívás, melyben meghívott engem Veszprémbe, a Gazdaságtudományi Karra. Ezt megelőzően mi még sohasem találkoztunk, de a személyes beszélgetések során láttam, hogy itt egy igazán befogadó, barátságos és emberléptékű környezet vár majd rám. Így arra gondoltam, hogy miért ne vághatnék bele, hiszen fizikailag és szellemileg még képes vagyok dolgozni.

– Nem bánta meg a döntését? Szeret Veszprémbe járni?

– Ez egy nagyon jó döntés volt, elégedett vagyok. Természetesen mielőtt elvállaltam a felkérést, mindent alaposan végiggondoltam és megfontoltam, hogy aztán ne kelljen megbánnom semmit. Ez egyébként is jellemző rám, a fontosabb döntések előtt igyekszem számba venni a lehetőségeket, hogy aztán később ne kerüljek kezelhetetlen helyzetbe.

– Kérem meséljen kicsit magáról. Mit érdemes tudni Önről?

– Azt hiszem, hogy rólam szinte mindent lehet tudni, a kollégáknak és a hallgatóknak is szívesen mesélek az életutamról. A pályám során az akadémiai szféra mellett a gyakorlati életben is sikerült tapasztalatot szereznem, hiszen az olajiparban is eltöltöttem jó néhány évet. Ez egyébként kifejezetten előnyös volt, hiszen az én kutatási területem a projektmenedzsment, ami inkább az alkalmazott tudományok közé sorolható.

– Hogyan indult el a karrierje?

– A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) – mai nevén Budapesti Corvinus Egyetem – végeztem 1977-ben. Ezt követően, ahogy már említettem, az olajiparban dolgoztam, ahol kezdetben beruházási projektek gazdasági elemzésével foglalkoztam. Majd ezt követően több mint három évet töltöttem el Irakban és Kuvaitban általános projektmenedzser-helyettesi munkakörben különböző olajipari fejlesztési projektek teljesítésén. Hazatérésemet követően a vállalat vezetősége megbízott a külföldi projektek koordinálásával foglalkozó osztály létrehozásával és vezetésével. Ezzel párhuzamosan pedig doctor univ. címet szereztem 1987-ben az MKKE-n. Az akadémiai életbe csak ezt követően csöppenten bele, ugyanis 1989-ben meghívást kaptam az MKKE Gazdálkodástudományi Karára, ahol adjunktusként kezdtem el dolgozni.

– Úgy látom, hogy a projektek és a projektmenedzsment már a pályája kezdetén is jelen voltak. Miért pont ezt a területet választotta?

– Azt le kell szögeznem, hogy azokban az években a projektmenedzsment mind a felsőoktatásban, mind pedig az iparban még gyerekcipőben járt. Az egyetemi éveim alatt ezt a szót én egyáltalán nem is hallottam. Tanultunk ugyan egy-két, a projektmenedzsmentben is használatos eszközről, de csak akkor kerültem igazán kapcsolatba a projektekkel, mikor elkezdtem dolgozni az olajiparban.

Ott akkor minden pályakezdő kötelező féléves gyakornoki programban vett részt, hogy egy adott szempontrendszer alapján minél jobban megismerje a cég működését. Akkoriban egy új gyártókapacitás létrehozása volt napirenden, és a gyakornoki idő leteltét követően én ebbe a csoportba kaptam meghívást. Itt találkoztam először a projektmenedzsment fogalmával és sajátosságaival. Egyből magával ragadott a dolog, hiszen ez egy rendkívül változatos és komplex munka, ami mindig tele van kihívásokkal.

Az ezekben az években a világgazdaságban lezajló az olajárrobbanások következtében a hirtelen meggazdagodott arab olajtermelő országok hatalmas léptékű olaj- és gázipari fejlesztésekbe kezdtek, amelyekből vállalatunk is kivette részét. Így töltöttem bő három évet magam is a Közel-Keleten.

– Ez egy rendkívül jó lehetőség lehetett a tapasztalatszerzésre. Gondolom, próbált minél több tudást magába szívni.

– Igen, tényleg sokat tanultam ezekben az években, viszont mindig motoszkált bennem a kíváncsiság, hogy még többet tudjak meg a projektmenedzsment elméleti-módszertani hátteréről is. Akkoriban már hozzá lehetett jutni egy-két angol nyelvű szakkönyvhöz, én is ezekből igyekeztem több tudásra szert tenni.

Ez a szakmai kíváncsiság nagyban hozzásegített a már említett egyetemi karrier sikeres megkezdéséhez. A projektmenedzsment terén ez akkor nagy kihívás volt, hiszen abban az időben még Nyugat-Európában sem volt kiforrott, átvehető tananyag és oktatási módszer. Ez a körülmény ugyanakkor lehetőséget teremtett arra, hogy saját tananyagfejlesztést és oktatási módszert alakítsak ki.

Az így kialakított és folyamatosan fejlesztett tantárgy köré az évek folyamán egy új tanszék jött létre, amelynek alapító tanszékvezetője voltam, miközben végigjártam az egyetemi és tudományos ranglétra minden fokát.

– Utólag visszagondolva melyiket tartja nagyobb kihívásnak, a projektmenedzsment gyakorlati alkalmazását vagy pedig a téma egyetemi oktatását?

– Mindkettőnek megvan a maga szépsége és nehézsége. A gyakorlatban sokszor el kell fogadni, hogy az élet nem egy tankönyv, a tanagyagban pedig szükség van a gyakorlati példák általánosításra, hogy könnyebben megértse a hallgatóság. Ebből fakadóan a tanításban talán az a legnehezebb, hogy az általános szinten való közelítés után olyan példákat is tudnunk kell bemutatni a hallgatóknak, ami szakmaspecifikus jegyekkel is rendelkezik, hiszen nem csak különböző karok hallgatói, hanem egy adott karon belül is különböző szakok hallgatói tanulják a tárgyat.

– Ön már nagyon sok mindent megélt. Van esetleg valami üzenete vagy jó tanácsa a hallgatóknak?

– Azt tapasztaltam, hogy ez elmúlt években munkaadói oldalról elég nagy nyomás került a hallgatókra. Általános elvárássá vált, hogy a pályakezdők is rendelkezzenek munkatapasztalattal. Ezzel alapvetően nincs probléma, de talán túlzott mértékben elharapódzott ez a felfogás mostanában.

Korábban az egyetemi hallgatót arról lehetett felismerni, hogy egyetemre jár. Ennek nagyon sok előnye volt, hiszen az órákon való részvétel egy olyan szociális életteret hoz létre, amelynek szociokulturális hatásai később nehezen pótolhatók. Ha nem járnak be, szinte alig van kapcsolat a hallgatótársakkal. Szerintem az egyetemi életben való aktív részvétel legalább olyan hasznos a pályakezdők számára, mint a munkatapasztalat megszerzése. Ezért úgy gondolom, hogy aki teheti, inkább az órákat válassza, hiszen a későbbi munkavégzéséhez szükséges tapasztalat kevesebb munkavállalással is megszerezhető

Az óráknak is megvan a maguk szerepe. A hallgatók itt tudják felvértezni magukat mindazon kompetenciákkal, melyek magukba foglalják az adott kérdéskör ismeretét, az alkalmazási készséget, és persze az alkalmazáshoz szükséges szemléletmódot. Ezek teszik lehetővé, hogy a végzett hallgató többféle munkakörnyezetben is megállja a helyét. Meg vagyok róla győződve, hogy még egy kevésbé jól sikerült előadás is jobb, mint csupán a diasorból tanulni. Gondoljunk csak arra, hogy egy gyengébben sikerült színházi előadás is sokkal több élményt nyújt, mintha valaki elolvassa a mű rövid összefoglalóját.

– Ezt megtapasztaltuk az online oktatás során is.

– Igen, pontosan. Én nagyon örültem, mikor a hallgatók elmondták, hogy hiányzik nekik a tantermi oktatás. Őszintén szólva, kicsit meg is lepődtem ezen, hiszen ez a generáció már jobban hozzá van szokva az online tér adta lehetőségekhez. Ugyanakkor ez megerősített abban, hogy a személyes oktatás igenis fontos. Az élő kapcsolat hiánya egyébként az oktatókra is hátrányosan hatott, hiszen nem láttuk a tekinteteket, sem az egyéb metakommunikációs jelzéseket, így nem volt mihez igazodva testre szabni a mondandót.

Összességében tehát úgy gondolom, hogy senkinek sem származik hátránya abból, ha órára jár, érdemes egyfajta egészséges egyensúlyt tartani a munka és az egyetemi elfoglaltság között.

– Önnek melyik a kedvenc területe a projektmenedzsmenttel kapcsolatban? Mit kutat mostanában?

– Általában egyedül kutattam, ha valaki megnézi a publikációim listáját, láthatja, hogy azok a legtöbb esetben egyszerzősek. Talán a leginkább közelállónak érzem az ugyanazon projektvezetési feladatra használható projektmenedzsment-eszközök közül egy adott projekt kontextusbeli sajátosságaihoz illeszkedő eszköz elméleti-módszertani megalapozású kiválasztásának kérdéskörét. Ebben még ma is van kutatási potenciál.

– A kutatással kapcsolatban milyen tervei vannak még a jövőben?

– Ami mostanság foglalkoztat, az már kicsit túlmutat a projektmenedzsmenten, bár természetesen erre a területre is vonatkozik. Ez pedig a tágabban értelmezett menedzsmenttudomány terén a tudományfilozófia irányzatainak megfelelősége különböző kutatási célok esetében.

Én ma már elsősorban nem azt akarom, hogy eggyel még több publikációm legyen, sokkal inkább arra érzek késztetést, hogy a felhalmozott tudást és tapasztalatot átadjam az új generációknak.

– Ennyi munka mellett úgy gondolom Ön is szeret egy kicsit kikapcsolódni. Mivel foglalkozik szívesen a szabadidejében?

– Igyekszem minél több időt tölteni az unokáimmal. Ez egy egészen más kapcsolat, mint amilyen a gyermekeimmel volt, hiszen itt megvan az a szabadságom, hogy nem nekem kell nevelni őket, tehát nyugodt lélekkel követek el velük csínytevéseket is.

Emellett, ha az időjárási viszonyok engedik, szeretek a családdal vitorlázni, de sajnos erre egyre ritkábban van lehetőség a túlzottan szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Ezen kívül, bár nem vagyok szakértője, de szeretek kertészkedni is az otthoni kertben.

A szó veszélyes fegyver – Prof. Dr. Görög Mihály jubileumi előadása

Az interjút készítette: Kántor Szilvia

Termelés logisztikai verseny 2021

Éles Barna tanár úr vezetésével a Gazdaságtudományi Karon első ízben rendeztük meg hallgatóinknak a Termelés logisztikai versenyt, mely során a hallgatók több fordulón keresztül bizonyították rátermettségüket és tudásukat.

A belépő feladatban egy leendő vállalkozást kellett elindítaniuk logisztikai szempontból, majd az elődöntő során 20 db elméleti kérdés szerepelt és 3 db számításos feladat kapacitás, fuvarozás és megbízhatósági témában.

A döntőben 7 versenyző mérte össze tudását prezentáció előadásában, elméleti és esettanulmányos kérdésekben valamint számítási feladatokban.

A verseny jól sikerült, a hallgatók bizonyították, hogy az egyetemi évek alatt az életben is hasznosítható tudással gazdagodnak.

A szó veszélyes fegyver – Prof. Dr. Görög Mihály jubileumi előadása

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara számára örömteli esemény, hogy a projektmenedzsment tudomány hazai és nemzetközi szinten is elismert, kiemelkedő alakját, Prof. Dr. Görög Mihály egyetemi tanárt, az MTA doktorát köszönthetjük 70. születésnapja alkalmából.

A jeles napon Görög professzor jubileumi előadást tart az egyetemen, amelyben a szavak erejéről és közgondolkodásra való hatásáról osztja meg gondolatait.

Az előadás címe: A szó veszélyes fegyver

A Gazdaságtudományi Kar régi hagyományokat elevenít fel a jubileumi előadás megszervezése kapcsán. Az előadásra szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Időpont: 2021. szeptember 29. (szerda), 14:00 óra

Helyszín: Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, „A” épület, A/1-es előadóterem (Cím: 8200 Veszprém, Egyetem utca 10.)

 Az előadást a Gazdaságtudományi Kar Facebook csatornáján (https://www.facebook.com/pegtk) élő egyenes adásban közvetítjük, megtisztelve azokat az érdeklődő kollégákat, kutatótársakat, volt diákokat, akik hely-, vagy időbeni korlátozás miatt nem tudnak személyesen megjelenni az eseményen.

 Az előadóról:

Prof. Dr. Görög Mihály a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola törzstagja. A projektmenedzsment elismert kutatója, számos hazai és nemzetközi szakkönyv és cikk szerzője; több, a tématerülethez kapcsolódó folyóirat bírálója, valamint doktori és habilitációs cselekmények gyakori elnöke és bírálója. Oktatási tevékenységében maximális elkötelezettséggel és lelkesedéssel adja át tudását, tapasztalatait, formálja a diákok szemléletét itthon és határainkon túl egyaránt.

 

Oktatónk sikere az MLBKT esszépályázatán

Gratulálunk Éles Barna tanár úrnak a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) 30 éves évfordulójára kiírt esszépályázatán elért sikereihez!

Tanár úr 3 esszével pályázott, amelyek hamarosan megjelennek a Logisztikai Híradó következő számaiban és az MLBKT honlapján.

Továbbá rendkívül nagy megtiszteltetés, hogy újszerű témafelvetése kapcsán Tanár úr “Tanítanál-e és mit logisztikából az általános és középiskolában – nemzetközi kitekintéssel” c. munkája külön elismerést kapott és a 3 legérdekesebb cikk egyikeként tartja számon a társaság.

Tanár úr az alábbi 3 esszével pályázott:
– Tanítanál-e és mit logisztikából az általános és középiskolában
– Logisztika az oktatásban nemzetközi példákkal
– Mi lesz tartós a háztartások beszerzési szokásainak változásaiból (Tanár úr szerzőtársa ennél a cikknél Dörnyei Otília volt.)

Éles Barna tanár úrnak szívből gratulálunk, munkájához további sok sikert kívánunk.

MTA Publikációs Nívódíjban részesültek kollégáink

Szívből gratulálunk Dr. Hargitai Dávid Máté, Sasné Dr. Grósz Annamária és Dr. Veres Zoltán kollégáinknak, akik a Magyar Tudományos Akadémia Gazdálkodástudományi Bizottság Marketingtudományi Albizottságának Publikációs Nívódíjában részesültek hazai folyóirat kategóriában.

A díjazott publikáció címe: Hagyományos és online tanulási preferenciák a felsőoktatásban – A COVID-járvány kihívásai
A cikk a Statisztikai Szemle 2020. évi 7. számában jelent meg.

A díjat Dr. Neulinger Ágnes, az MTA albizottság elnöke adta át az EMOK konferencián kollégáinknak, akiknek ezúton is gratulálunk, munkájukhoz további sok sikert kívánunk!

Állami kitüntetésben részesült Dr. Balogh Ágnes

Szívből gratulálunk Dr. Balogh Ágnesnek, aki az államalapítás ünnepe alkalmából, több évtizedes, kiemelkedő kutatói-oktatói, illetve tehetséggondozó munkája, valamint a Pannon Egyetem oktatási és akkreditációs rektori biztosaként végzett tevékenysége elismeréseként Magyar Érdemrend lovagkeresztje polgári tagozata kitüntetésben részesült!

Innovatív együttműködés a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara és a FranklinCovey között

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara Magyarországon elsőként vezeti be és alkalmazza a felsőoktatásban a FranklinCovey All Access Pass (AAP) előfizetéses rendszerén keresztül elérhető, világszínvonalú, a személyes, vezetői és szervezeti eredményesség fejlesztését szolgáló tartalmak oktatását.

A FranklinCovey All Access Pass előfizetéses konstrukciója korlátlan hozzáférést biztosít a FranklinCovey tudásanyagához, melynek segítségével az egyének és szervezetek növelhetik hatásukat az üzleti céljaik elérésére és a teljesítményük fenntartható javítására.

“A Pannon Egyetem – az országban első felsőoktatási intézményként – olyan innovatív együttműködést indított a FranklinCovey-val, amely során mostantól a hallgatóknak a legújabb és a nemzetközi piaci elvárásoknak megfelelő, az üzleti szférában már széles körben elismert képzéseket tud nyújtani. A FranklinCovey egy nemzetközi eredményesség-fejlesztéssel foglalkozó szervezet, amely világelső a szervezeti kultúra, az egyéni eredményesség és a vezetésfejlesztés témaköreiben. Az elismert Fortune 500-as listán szereplő vállalatok 80%-a FranklinCovey partner.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának hallgatói ezáltal olyan nemzetközi sikerprogramokat ismerhetnek majd meg a képzéseikbe építve, mint pl. „A kiemelkedően eredményes emberek 7 szokása”, „5 Döntés a kivételes teljesítményért” vagy „A Bizalom sebessége” és „A vezetők 4 kulcsszerepe”. Mindezt a FranklinCovey All Access Pass portálon, egy olyan rugalmas és élvezetes online környezetben, amit speciálisan a tanult szemléletmódok és eszköztárak készségszintű elmélyítésére és a tartós, mérhető eredményesség-növelésre fejlesztettek ki – legyen szó egyénekről, vagy több ezer fős szervezetekről.

Azt gondolom, hogy a felsőoktatás és az üzleti életben már kiválóan működő eredményesség-fejlesztési módszerek ilyen szintű szinergiája olyan szemléletformálásra lesz képes a jövő hallgatói számára, ami közép- és hosszú távon komoly gazdasági és életvezetési versenyelőnyhöz juttat bárkit, aki a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán tanul.” – mondta el Véber Zoltán, a FranklinCovey stratégiai szervezetfejlesztési tanácsadója és trénere.

A FranklinCovey online learning platformja segítséget nyújt egy olyan kultúra kialakításában, amelyben a hallgatók örömmel és aktívan tanulnak. Különböző kurzustípusaik és tartalmaik lehetőséget nyújtanak a jelenléti, élő online és e-learning formában történő oktatásra is, ami egybevág a Gazdaságtudományi Kar és a Pannon Egyetem stratégiai célkitűzéseivel is.

A Gazdaságtudományi Kar a 2021/22-es tanévben az MBA, valamint a vezetés és szervezés mesterszakon, továbbá a kutatási és innovációs menedzser/szakközgazdász posztgraduális képzésen vezeti be a FranklinCovey All Access Pass rendszert, majd a jövőben több mesterszak és szakirányú továbbképzés hallgatói számára is elérhetővé teszik a hozzáférést a tartalmakhoz.

További előnye a rendszernek, hogy felhasználóbarát, eszközei és kialakítása alkalmazkodik a 21. századi felnőttek tanulási szokásaihoz. A konzultatív irányultságú oktatást változatos módszertan és eszközhasználat jellemzi: videós tartalmak, gyorstesztek, önreflexiós feladatok, ábrák, összefoglalók, valamint utánkövető feladatok egészítik ki a tananyagot. A tartalmak modulrendszerben épülnek fel, eltérő hosszúságú elemekből, így lehetővé válik az adott szak képzési tartalmának megfelelő tömeges személyre szabás. Ezt támogatja, hogy a teljesítendő kurzusok felhasználónként (akár hallgatónként) is definiálhatók. Az egyes hallgatók előrehaladása nyomon követhető, lehetőség nyílik a lemaradók támogatására is.

“A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán mindig a hallgató a legfontosabb, és hiszünk abban, hogy a nálunk végzett hallgatók sikere jelenti a mi sikerünket is.

Az innovatív, naprakész és nemzetközi színvonalú vezetőfejlesztési képzési anyagok jól kapcsolódnak az egyetemi tananyaghoz, valamint egyedülálló muníciót adnak a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar hallgatóinak ahhoz, hogy az üzleti világban vezetőként a legjobbak közé tartozzanak.

Az a célunk, hogy ezzel a gyakorlatban azonnal hasznosítható képzésfejlesztéssel a hallgatók, a kollégák és a munkáltatók versenyképességének növeléséhez jelentős mértékben hozzájáruljunk.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.

További információ a FranklinCovey Magyarországról: www.franklincovey.hu

<<<

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.