akikre büszkék vagyunk Archives - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
mobile menu icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
switch icon
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
webshop icon
PE icon

GreenLike – Egyetemisták az élelmiszerpazarlás ellen

2022 tavaszán egyetemi hallgatók közreműködésével valósult meg a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának GreenLike versenye, melyet ezúttal is a Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratóriummal együttműködve hirdetett meg a kar. Közel félszáz egyetemista vett részt az országos megmérettetésen, mely a környezettudatosság, fenntarthatóság és körforgásos gazdaság témáját helyezte középpontba.

A kétfordulós GreenLike verseny a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projekt keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósult meg.

Az online előválogatón, 2022. március 17-én a versenyző csapatok körforgásos gazdasággal kapcsolatos feladatokat oldottak meg, melyek között volt feleletválasztós teszt és kifejtendő kérdésekre történő válaszadás. A tíz legtöbb pontot elérő csapat jutott tovább az április 8-ai döntőre, amely személyes részvétellel került megrendezésre Veszprémben.

A döntőn, melynek központi témája ezúttal az élelmiszerpazarlás volt, interaktív és kreatív feladatokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek: egy rövid videóban mutatták be a csapatot és a körforgásos gazdasághoz való viszonyukat, majd bemutatták azt az általuk készített plakátot, amely egy környezetvédelmi problémára hívja fel a figyelmet, végül pedig egy élelmiszerpazarlás csökkentésével kapcsolatos esettanulmányt dolgoztak fel és prezentálták a megoldásukat.

A döntőn, a csapatok teljesítményét értékelő szakértő zsűri tagjai Laczkó Boglárka, környezetkutató, Dr. Lukács Pál Zoltán, a Pannon Egyetem Körforgásos Gazdasági Fenntarthatósági Kompetencia Központjának igazgatója és Dr. Tóth-Nagy Georgina, a Fenntarthatósági Megoldások Kutatólaboratórium adjunktusa voltak.

Az országos versenyre összesen 16 csapat regisztrált, így közel 50 hallgató vett részt az online előválogatón. Jelentkeztek csapatok Budapestről, Miskolcról, Pécsről, Veszprémből, Zalaegerszegről. A döntőre 10 csapat jutott tovább.

A verseny végeredménye:

1. helyezett: a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központ Think in Green csapata, melynek tagjai: Balogh Márton, Dömötör Dorina, Piskor Klaudia

2. helyezett: a Miskolci Egyetem Economus csapata, melynek tagjai: Dobai Panna, Garami Gergő, Madarász Laura

3. helyezett: a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Green Wave csapata, melynek tagjai: Karádi Brigitta, Györei Kata, Skoda Anita

„Az idősebb generációk számára már életbevágó, hogy a mostani fiatalok mit gondolnak, mit tudnak a klímaváltozásról, a fenntarthatóságról és a körforgásos gazdaságról, és mit fognak tenni a szebb jövőnkért. Fontos, hogy a fiatalok már ne csak nézzék, de lássák is a körülöttük levő világot, és cselekedjenek érte! Hiszem, hogy a versenyen résztvevő 120 diák nem csak többet tud ma már a körforgásos gazdaságról, mint a verseny előtt, de a téma iránt elkötelezett és tevékeny állampolgárrá is válik.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja, a verseny fővédnöke.

Képgaléria >>>

A verseny a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósult meg.

Aranyérmes diplomamunka

Szívből gratulálunk Keller Roland számvitel mesterszakon végzett hallgatónknak, aki diplomadolgozatával első helyezést ért el a Neumann Nonprofit Közhasznú Kft. és a Digitális Jólét Nonprofit Kft. pályázatán “Adatgazdaság digitalizációs összefüggései” témakörben.

Keller Roland témavezetője Dr. Fehér Helga, akinek szintén gratulálunk.

A pályázatról:

A program célja a témát kutató hallgatók elismerése, a téma iránti kutatási kedv, motiváció növelése, ezáltal digitalizáció- és adattudatos hallgatók képzésének erősítése, illetve a hazai felsőoktatásban és tudományos pályán tevékeny szakemberek utánpótlásának támogatása.

Pályázni olyan – már elkészült – szakdolgozattal, diplomamunkával vagy doktori disszertációval lehetett, amely 2020 januárja után került megvédésre, és amely a digitalizáció és adat témaköréhez kapcsolódó témákban, például a következő témákban készült:

– Blockchain
– Digitális hálózatkutatás
– Digitális állam, digitális szuverenitás
– Mesterséges intelligencia, új technológiák
– Okos város, okos vidék, digitális agrárium
– Digitális oktatás, kompetenciafejlesztés

Adománygyűjtés – Locargo és Pannon Egyetem összefogás

A Pannon Egyetem minden szálat megmozgat, hogy segíthessen az ukrán-orosz összetűzések áldozatainak. Ezúttal a LOCARGO Nemzetközi Szállítmányozó és Logisztikai Kft-vel karöltve egy konkrét rászoruló térség megsegítése volt a cél.

Szabolcsveresmart a magyar-ukrán határ innenső oldalán fekvő község, melynek polgármesterével Vincze Károllyal sikerült kapcsolatot teremteni. Így a gyűjtés már specifikusan az általa és a község által szükségesnek ítélt legfontosabb dolgokra koncentrálhatott. Elsősorban tartós élelmiszerek, tisztálkodószerek és a kisgyermekek ellátásához szükséges dolgok kerültek kiszállításra.

Kiemelendő, hogy együttműködő partnerünk a Locargo energiát és emberi erőt nem sajnálva állt a jó ügy mellé és a szállító jármű és Mrena László sofőr személyén felül, saját gyűjtésük eredményével is gyarapították az adományok sorát.

A Pannon Egyetem továbbra is gőzerővel és több fronton szervezi a jótékony célú gyűjtéseket.

(A képen: Mrena László és Vincze Károly)

Adománygyűjtés a Pannon Egyetemen

A Pannon Egyetem is csatlakozott a Magyar Máltai Szeretetszolgálathoz, és adománygyűjtést szervezett az ukrán-orosz konfliktus áldozatainak megsegítésére.

A március 1-jén indult akcióhoz nagyon sokan csatlakoztak, ismét példaértékű volt az összefogás, amelyet az egyetem hallgatói és kollégái tanúsítottak mind az adományozás, mind a gyűjtés megszervezése és lebonyolítása során.

Néhány nap alatt rengeteg konzerv készétel, májkrém, bébiétel, instant ételek, tisztálkodószerek, és még számos hasznos adomány gyűlt össze, amelyeket a Pannon Egyetem csapata március 4-én adott át a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak, amely eljuttatja azokat a határ menti településekre.

A tervek szerint az adománygyűjtés a Pannon Egyetemen tovább folytatódik, hiszen továbbra is nagy szükség van minden segítségre. A részletek az egyetem online csatornáin hamarosan elérhetők lesznek.

Hogyan értsük meg a tudományt?

Hogyan tudjuk a tudományos információkat feldolgozni? Tudunk-e különbséget tenni a valós tudományos eredmények és az álhírek között? Hogyan közvetíti a média a tudományos eredményeket? Ezekre a kérdésekre keresték a választ egyetemisták a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara által szervezett Tudomány Mindenkinek Hackathonon 2022. február 18-án Veszprémben.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében megvalósuló “Tudomány Mindenkinek” alprojekt fő célkitűzése, hogy a tudományos kutatási eredményeket közérthető módon eljuttassa a nagyközönséghez. Ennek keretében került sor a Tudomány Mindenkinek Hackathon versenyre, amelyen egyetemi hallgatók mérhették össze tudásukat.

A rendezvényt Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektorának rendkívül érdekes szakmai előadása nyitotta meg “Kellemetlen igazságok” címmel, melyben a klímaváltozás problémáját helyezte fókuszba, kiemelve az ehhez kapcsolódó tudományos tényeket és tévhiteket.

A verseny keretében a szervezők által előre kiválasztott – és a nevezett csapatokkal megosztott – tudományos közlemény alapján a csapatok a helyszínen dolgozták ki a feladatokat. A verseny alapjául “A felsőoktatási kínálat és a munkaerőpiaci kereslet találkozása” című publikáció szolgált, melynek szerzői Gadár László, Dr. Banász Zsuzsanna, Dr. Kosztyán Zsolt Tibor és Dr. Telcs András.

A kutatási eredményekről sajtóközleményt, közösségi média tartalmat és podcast tervezetet készítettek a versenyzők. Az egyes feladatok kidolgozását szakmai előadások támogatták, amelyek során a résztvevő egyetemisták szakemberek tolmácsolásában nyerhettek bepillantást az adott terület sajátosságaiba.

Müller Mihály, a Veszprém-Balaton 2023 sajtófőnöke a sajtóközlemény összeállításának rejtelmeibe avatta be a résztvevőket, Dr. Liska Fannytól a jó social media tartalom készítésének módszerét ismerhették meg, Dr. Tóth-Nagy Georgina pedig a podcast-készítéshez szolgált hasznos tanácsokkal.

Az országos verseny első helyezettje a Pannon Egyetem hallgatóiból álló “Élretörők” csapat lett, melynek tagjai Barabás Bianka, Kenyeres Éva és Szultos Boglárka voltak. A 2. helyezést a “Fast and Curious” csapat érte el Méhes Csenge és Várnai Emese közreműködésével. A 3. helyezés pedig a Miskolci Egyetem hallgatóiból álló „Researchers” csapaté lett, melynek tagjai Francuz Anna, Lukács Eszter és Németh Zsombor voltak.

“Nagyon örülünk, hogy részt tudtunk venni a versenyen, a feladatokkal számos új ismeretre tettünk szert. A feladatok kidolgozásában segítségünkre voltak a színvonalas szakmai előadások. Szívből ajánljuk a versenyen való részvételt másoknak is, mert közösségépítő ereje van, és hasznos kapcsolatokat alakíthatsz ki.” – osztották meg tapasztalataikat az első helyezett csapat tagjai.

A szervezők fő célja az volt, hogy felhívják a figyelmet arra, hogy a mindennapokban tudatosan figyeljük, olvassuk a híreket, kutatóként pedig ne feledkezzünk el a kutatási eredményeink közérthető kommunikációjáról sem.

“A Tudomány Mindenkinek alprojektünk azért nagyon fontos, mert szeretnénk a tudományos eredményeket közérthető módon átadni a vállalkozóknak, a helyi lakosoknak, hogy a mindennapi döntéseikben fel tudják használni ezeket. Továbbá szeretnénk bebizonyítani azt is, hogy az egyetemen nem csak önmagáért a kutatásért kutatunk, nem egy elefántcsonttoronyban vagyunk, hanem olyan eredményeink is vannak, melyeket fel lehet használni a mindennapokban. Ez most egynapos rendezvény volt, de hosszú távú terveink között szerepel egy többnapos nemzetközi hackathon megszervezése tudománykommunikáció témában.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.

A rendezvény a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium keretében az Innovációs és Technológiai Minisztérium és az NKFI Hivatal támogatásával valósult meg.

Decathlon JUMP – “A jövő sportos munkavállalója”

A Decathlon JUMP Gyakornoki Program keretein belül meghirdetett “A JÖVŐ SPORTOS MUNKAVÁLLALÓJA” projektfeladat lehetőséget adott alapszakos hallgatóink számára feltérképezni a jövő hatékony toborzási csatornáit és a sportos jelölt kiválasztásának metódusára is javaslatot tettek.

A projektfeladatokat egy prezentáció keretében mutatták be a lelkes csapatok, amelyet a Decathlon képviselői értékeltek és díjaztak. A résztvevő csapatok sok élménnyel és tapasztalattal gazdagodtak a gyakorlat-orientált projekt által!

Gratulálunk a csapatoknak és az első helyezést elért csapatok résztvevőinek kiemelkedő prezentációjukért, valamint köszönjük a Decathlonnak az együttműködési lehetőséget!

1. helyezett lett: Szél Boglárka, Milinszki Ibolya, Gombos Luca Róza, Á. Tóth Lili

Szakmai Életműdíjat kapott Prof. Dr. Görög Mihály

A PMI Budapest, Magyar Tagozat a Nemzetközi Projektmenedzsment Napon, 2021. november 4-én tartotta meg az éves Art of Projects konferenciáját. Az esemény keretében került sor a díjátadóra, melyen Dr. Görög Mihály számára Szakmai Életműdíjat adományozott a Projektmenedzsment szakma fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájáért.

Dr. Görög Mihály tanulmányait a MKKE-n, valamint a Harvard Business School-on végezte. A Budapest Corvinus Egyetemen szerzett adjunktusi, majd docensi minősítést, a Stratégia és Projektvezetés tanszék vezetője, rektorhelyettes volt. Kutatásokat vezetett projektvezetés, projektmarketing és projektkontrolling témákban, számos szakkönyv és publikáció köthető a nevéhez. Jelenleg a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi tanára. A szakemberekből álló zsűri kiemelte, hogy Dr. Görög Mihály elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai projektmenedzsment szakma elismertségének növelése terén, valamint kimagasló érdemeket szerzett a projektmenedzsment oktatás és kutatás terén is. Nevéhez számos szakmai kezdeményezés köthető és meghatározó szerepe van a jövendő szakemberek képzésében.

Végzettség:
– Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE)
– MKKE Közgazdasági Továbbképző Intézet (KTI) fővállalkozó/projektmenedzsment szakközgazdász
– Harvard Business School (HBS) AMP:ISMP Program (felsővezetői mesterképzés)

Tudományos fokozat:
– közgazdaságtudomány kandidátusa, MTA
– Dr. Habil. menedzsment tudományágban, BKÁE
– MTA doktora

Fő kutatási területek:
– stratégiaorientált projekteredmény-kialakítás
– projekt alapú szervezetek projektteljesítési pénzáramlási modellje
– projektsiker-kritériumok
– a projektvezetési eszköztár alkalmazásának elméleti-módszertani vonatkozásai
– projektprogramok vezetése;
– projekt alapú szervezetek piaci pozíciója
– szervezetek projektvezetési felkészültsége

(Fotó és szöveg: Project Management Institute, Budapest)

Szeretném átadni a tudásom – Interjú Prof. Dr. Görög Mihállyal

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara mindig is kiemelt figyelmet fordított a közösségformálásra és a hallgatók szakmai fejlődésére. Az itt dolgozó professzorok kapcsolatrendszere, élettapasztalata és gondolatai igazi értéket jelentenek az egyetemi közösség minden tagja számára. Ezért indították útjára azt az újszerű kezdeményezést, melynek keretein belül a nyugdíjas korú professzorok jubileumi előadással búcsúznak az Egyetemtől és a Kartól.

Ezek az előadások az emberi értékeket igyekeznek előtérbe helyezni, így témájuk nem feltétlenül kapcsolódik a professzorok fő kutatási területéhez. Így volt ez az első jubileumi előadás esetén is, melyet Prof. Dr. Görög Mihály tartott 2021. szeptember 29-én. “A szó veszélyes fegyver” című előadás során a tanár úr a kommunikáció közösség- és korszellemformáló szerepéről beszélt.

A jeles esemény kapcsán beszélgettünk Görög tanár úrral szakmai életútjáról és tapasztalatiról.

– Ön 2018 óta tartozik a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatói-kutatói gárdájába, előtte pedig a Corvinus Egyetemen dolgozott. Miért döntött úgy, hogy nálunk is munkába áll?

– Jó pár évvel ezelőtt elhatároztam magamban, hogy amikor betöltöm a 65. életévem, nyugdíjba megyek. Elég sok kollégámat láttam ennél tovább is tevékenykedni, de szerintem akkor érdemes visszavonulni, amikor az ember még képes aktívan élvezni az előtte álló éveket.

Az ezzel kapcsolatos terveimet némiképp „felborította” a Fehérvölgyi Beáta dékánasszonytól érkező telefonhívás, melyben meghívott engem Veszprémbe, a Gazdaságtudományi Karra. Ezt megelőzően mi még sohasem találkoztunk, de a személyes beszélgetések során láttam, hogy itt egy igazán befogadó, barátságos és emberléptékű környezet vár majd rám. Így arra gondoltam, hogy miért ne vághatnék bele, hiszen fizikailag és szellemileg még képes vagyok dolgozni.

– Nem bánta meg a döntését? Szeret Veszprémbe járni?

– Ez egy nagyon jó döntés volt, elégedett vagyok. Természetesen mielőtt elvállaltam a felkérést, mindent alaposan végiggondoltam és megfontoltam, hogy aztán ne kelljen megbánnom semmit. Ez egyébként is jellemző rám, a fontosabb döntések előtt igyekszem számba venni a lehetőségeket, hogy aztán később ne kerüljek kezelhetetlen helyzetbe.

– Kérem meséljen kicsit magáról. Mit érdemes tudni Önről?

– Azt hiszem, hogy rólam szinte mindent lehet tudni, a kollégáknak és a hallgatóknak is szívesen mesélek az életutamról. A pályám során az akadémiai szféra mellett a gyakorlati életben is sikerült tapasztalatot szereznem, hiszen az olajiparban is eltöltöttem jó néhány évet. Ez egyébként kifejezetten előnyös volt, hiszen az én kutatási területem a projektmenedzsment, ami inkább az alkalmazott tudományok közé sorolható.

– Hogyan indult el a karrierje?

– A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) – mai nevén Budapesti Corvinus Egyetem – végeztem 1977-ben. Ezt követően, ahogy már említettem, az olajiparban dolgoztam, ahol kezdetben beruházási projektek gazdasági elemzésével foglalkoztam. Majd ezt követően több mint három évet töltöttem el Irakban és Kuvaitban általános projektmenedzser-helyettesi munkakörben különböző olajipari fejlesztési projektek teljesítésén. Hazatérésemet követően a vállalat vezetősége megbízott a külföldi projektek koordinálásával foglalkozó osztály létrehozásával és vezetésével. Ezzel párhuzamosan pedig doctor univ. címet szereztem 1987-ben az MKKE-n. Az akadémiai életbe csak ezt követően csöppenten bele, ugyanis 1989-ben meghívást kaptam az MKKE Gazdálkodástudományi Karára, ahol adjunktusként kezdtem el dolgozni.

– Úgy látom, hogy a projektek és a projektmenedzsment már a pályája kezdetén is jelen voltak. Miért pont ezt a területet választotta?

– Azt le kell szögeznem, hogy azokban az években a projektmenedzsment mind a felsőoktatásban, mind pedig az iparban még gyerekcipőben járt. Az egyetemi éveim alatt ezt a szót én egyáltalán nem is hallottam. Tanultunk ugyan egy-két, a projektmenedzsmentben is használatos eszközről, de csak akkor kerültem igazán kapcsolatba a projektekkel, mikor elkezdtem dolgozni az olajiparban.

Ott akkor minden pályakezdő kötelező féléves gyakornoki programban vett részt, hogy egy adott szempontrendszer alapján minél jobban megismerje a cég működését. Akkoriban egy új gyártókapacitás létrehozása volt napirenden, és a gyakornoki idő leteltét követően én ebbe a csoportba kaptam meghívást. Itt találkoztam először a projektmenedzsment fogalmával és sajátosságaival. Egyből magával ragadott a dolog, hiszen ez egy rendkívül változatos és komplex munka, ami mindig tele van kihívásokkal.

Az ezekben az években a világgazdaságban lezajló az olajárrobbanások következtében a hirtelen meggazdagodott arab olajtermelő országok hatalmas léptékű olaj- és gázipari fejlesztésekbe kezdtek, amelyekből vállalatunk is kivette részét. Így töltöttem bő három évet magam is a Közel-Keleten.

– Ez egy rendkívül jó lehetőség lehetett a tapasztalatszerzésre. Gondolom, próbált minél több tudást magába szívni.

– Igen, tényleg sokat tanultam ezekben az években, viszont mindig motoszkált bennem a kíváncsiság, hogy még többet tudjak meg a projektmenedzsment elméleti-módszertani hátteréről is. Akkoriban már hozzá lehetett jutni egy-két angol nyelvű szakkönyvhöz, én is ezekből igyekeztem több tudásra szert tenni.

Ez a szakmai kíváncsiság nagyban hozzásegített a már említett egyetemi karrier sikeres megkezdéséhez. A projektmenedzsment terén ez akkor nagy kihívás volt, hiszen abban az időben még Nyugat-Európában sem volt kiforrott, átvehető tananyag és oktatási módszer. Ez a körülmény ugyanakkor lehetőséget teremtett arra, hogy saját tananyagfejlesztést és oktatási módszert alakítsak ki.

Az így kialakított és folyamatosan fejlesztett tantárgy köré az évek folyamán egy új tanszék jött létre, amelynek alapító tanszékvezetője voltam, miközben végigjártam az egyetemi és tudományos ranglétra minden fokát.

– Utólag visszagondolva melyiket tartja nagyobb kihívásnak, a projektmenedzsment gyakorlati alkalmazását vagy pedig a téma egyetemi oktatását?

– Mindkettőnek megvan a maga szépsége és nehézsége. A gyakorlatban sokszor el kell fogadni, hogy az élet nem egy tankönyv, a tanagyagban pedig szükség van a gyakorlati példák általánosításra, hogy könnyebben megértse a hallgatóság. Ebből fakadóan a tanításban talán az a legnehezebb, hogy az általános szinten való közelítés után olyan példákat is tudnunk kell bemutatni a hallgatóknak, ami szakmaspecifikus jegyekkel is rendelkezik, hiszen nem csak különböző karok hallgatói, hanem egy adott karon belül is különböző szakok hallgatói tanulják a tárgyat.

– Ön már nagyon sok mindent megélt. Van esetleg valami üzenete vagy jó tanácsa a hallgatóknak?

– Azt tapasztaltam, hogy ez elmúlt években munkaadói oldalról elég nagy nyomás került a hallgatókra. Általános elvárássá vált, hogy a pályakezdők is rendelkezzenek munkatapasztalattal. Ezzel alapvetően nincs probléma, de talán túlzott mértékben elharapódzott ez a felfogás mostanában.

Korábban az egyetemi hallgatót arról lehetett felismerni, hogy egyetemre jár. Ennek nagyon sok előnye volt, hiszen az órákon való részvétel egy olyan szociális életteret hoz létre, amelynek szociokulturális hatásai később nehezen pótolhatók. Ha nem járnak be, szinte alig van kapcsolat a hallgatótársakkal. Szerintem az egyetemi életben való aktív részvétel legalább olyan hasznos a pályakezdők számára, mint a munkatapasztalat megszerzése. Ezért úgy gondolom, hogy aki teheti, inkább az órákat válassza, hiszen a későbbi munkavégzéséhez szükséges tapasztalat kevesebb munkavállalással is megszerezhető

Az óráknak is megvan a maguk szerepe. A hallgatók itt tudják felvértezni magukat mindazon kompetenciákkal, melyek magukba foglalják az adott kérdéskör ismeretét, az alkalmazási készséget, és persze az alkalmazáshoz szükséges szemléletmódot. Ezek teszik lehetővé, hogy a végzett hallgató többféle munkakörnyezetben is megállja a helyét. Meg vagyok róla győződve, hogy még egy kevésbé jól sikerült előadás is jobb, mint csupán a diasorból tanulni. Gondoljunk csak arra, hogy egy gyengébben sikerült színházi előadás is sokkal több élményt nyújt, mintha valaki elolvassa a mű rövid összefoglalóját.

– Ezt megtapasztaltuk az online oktatás során is.

– Igen, pontosan. Én nagyon örültem, mikor a hallgatók elmondták, hogy hiányzik nekik a tantermi oktatás. Őszintén szólva, kicsit meg is lepődtem ezen, hiszen ez a generáció már jobban hozzá van szokva az online tér adta lehetőségekhez. Ugyanakkor ez megerősített abban, hogy a személyes oktatás igenis fontos. Az élő kapcsolat hiánya egyébként az oktatókra is hátrányosan hatott, hiszen nem láttuk a tekinteteket, sem az egyéb metakommunikációs jelzéseket, így nem volt mihez igazodva testre szabni a mondandót.

Összességében tehát úgy gondolom, hogy senkinek sem származik hátránya abból, ha órára jár, érdemes egyfajta egészséges egyensúlyt tartani a munka és az egyetemi elfoglaltság között.

– Önnek melyik a kedvenc területe a projektmenedzsmenttel kapcsolatban? Mit kutat mostanában?

– Általában egyedül kutattam, ha valaki megnézi a publikációim listáját, láthatja, hogy azok a legtöbb esetben egyszerzősek. Talán a leginkább közelállónak érzem az ugyanazon projektvezetési feladatra használható projektmenedzsment-eszközök közül egy adott projekt kontextusbeli sajátosságaihoz illeszkedő eszköz elméleti-módszertani megalapozású kiválasztásának kérdéskörét. Ebben még ma is van kutatási potenciál.

– A kutatással kapcsolatban milyen tervei vannak még a jövőben?

– Ami mostanság foglalkoztat, az már kicsit túlmutat a projektmenedzsmenten, bár természetesen erre a területre is vonatkozik. Ez pedig a tágabban értelmezett menedzsmenttudomány terén a tudományfilozófia irányzatainak megfelelősége különböző kutatási célok esetében.

Én ma már elsősorban nem azt akarom, hogy eggyel még több publikációm legyen, sokkal inkább arra érzek késztetést, hogy a felhalmozott tudást és tapasztalatot átadjam az új generációknak.

– Ennyi munka mellett úgy gondolom Ön is szeret egy kicsit kikapcsolódni. Mivel foglalkozik szívesen a szabadidejében?

– Igyekszem minél több időt tölteni az unokáimmal. Ez egy egészen más kapcsolat, mint amilyen a gyermekeimmel volt, hiszen itt megvan az a szabadságom, hogy nem nekem kell nevelni őket, tehát nyugodt lélekkel követek el velük csínytevéseket is.

Emellett, ha az időjárási viszonyok engedik, szeretek a családdal vitorlázni, de sajnos erre egyre ritkábban van lehetőség a túlzottan szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Ezen kívül, bár nem vagyok szakértője, de szeretek kertészkedni is az otthoni kertben.

A szó veszélyes fegyver – Prof. Dr. Görög Mihály jubileumi előadása

Az interjút készítette: Kántor Szilvia

A szó veszélyes fegyver – Prof. Dr. Görög Mihály jubileumi előadása

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara számára örömteli esemény, hogy a projektmenedzsment tudomány hazai és nemzetközi szinten is elismert, kiemelkedő alakját, Prof. Dr. Görög Mihály egyetemi tanárt, az MTA doktorát köszönthetjük 70. születésnapja alkalmából.

A jeles napon Görög professzor jubileumi előadást tart az egyetemen, amelyben a szavak erejéről és közgondolkodásra való hatásáról osztja meg gondolatait.

Az előadás címe: A szó veszélyes fegyver

A Gazdaságtudományi Kar régi hagyományokat elevenít fel a jubileumi előadás megszervezése kapcsán. Az előadásra szeretettel várjuk az érdeklődőket.

Időpont: 2021. szeptember 29. (szerda), 14:00 óra

Helyszín: Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, „A” épület, A/1-es előadóterem (Cím: 8200 Veszprém, Egyetem utca 10.)

 Az előadást a Gazdaságtudományi Kar Facebook csatornáján (https://www.facebook.com/pegtk) élő egyenes adásban közvetítjük, megtisztelve azokat az érdeklődő kollégákat, kutatótársakat, volt diákokat, akik hely-, vagy időbeni korlátozás miatt nem tudnak személyesen megjelenni az eseményen.

 Az előadóról:

Prof. Dr. Görög Mihály a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának egyetemi tanára, a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola törzstagja. A projektmenedzsment elismert kutatója, számos hazai és nemzetközi szakkönyv és cikk szerzője; több, a tématerülethez kapcsolódó folyóirat bírálója, valamint doktori és habilitációs cselekmények gyakori elnöke és bírálója. Oktatási tevékenységében maximális elkötelezettséggel és lelkesedéssel adja át tudását, tapasztalatait, formálja a diákok szemléletét itthon és határainkon túl egyaránt.

 

Oktatónk sikere az MLBKT esszépályázatán

Gratulálunk Éles Barna tanár úrnak a Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság (MLBKT) 30 éves évfordulójára kiírt esszépályázatán elért sikereihez!

Tanár úr 3 esszével pályázott, amelyek hamarosan megjelennek a Logisztikai Híradó következő számaiban és az MLBKT honlapján.

Továbbá rendkívül nagy megtiszteltetés, hogy újszerű témafelvetése kapcsán Tanár úr “Tanítanál-e és mit logisztikából az általános és középiskolában – nemzetközi kitekintéssel” c. munkája külön elismerést kapott és a 3 legérdekesebb cikk egyikeként tartja számon a társaság.

Tanár úr az alábbi 3 esszével pályázott:
– Tanítanál-e és mit logisztikából az általános és középiskolában
– Logisztika az oktatásban nemzetközi példákkal
– Mi lesz tartós a háztartások beszerzési szokásainak változásaiból (Tanár úr szerzőtársa ennél a cikknél Dörnyei Otília volt.)

Éles Barna tanár úrnak szívből gratulálunk, munkájához további sok sikert kívánunk.

<<<

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.