A kutatóműhely 2011 októberében alakult. Célja egyrészt a módszertani fejlesztések, másrészt gazdasági-társadalmi elemzések végzése, így a kutatócsoportok is ennek megfelelően alakultak meg: A módszertani fejlesztő kutatócsoport és a gazdasági-társadalmi elemzések kutatócsoport saját tevékenysége mellett, a karon folyó, illetve más külső partnerrel megvalósuló kutatásokban is részt vesz, és tervezi a jövőben is ezen irányú szakmai kapcsolatok megtartását és bővítését.

A kutatóműhely vezetője: Dr. Telcs András, egyetemi tanár

 

A gazdasági-társadalmi elemzések kutatócsoport bemutatása

A kutatócsoport tagjai:

A kutatócsoport, az egészségi állapot, valamint a külkereskedelem és a megújuló energiaforrások gazdasági vetületeit, lényeges tényezőit vizsgálja.

A megújuló energiaforrások terén a háztartási energiapiac eddig még nem ismert keresleti függvény felírása a cél. A keresleti függvény becsülhető a különböző statisztikai adatbázisokból, a kínálati oldalról viszont szinte alig érhető el nyilvános információ. Emellett fontos a villamosenergia-hálózatra csatlakoztatható háztartási méretű kiserőművek iránti fizetési hajlandóság, illetve az így termelt áram egységárának a becslése is. A háztartások rezsiköltségét jelentősen csökkenteni lehet, a napelemekkel termelt áram következtében az áramszolgáltatóval való éves elszámolás egyenlege akár negatív is lehet. Azonban ezt a lehetőséget csak azok a háztartások tudják kihasználni, amelyek képesek a beruházás megvalósítására. Az eddigi vizsgálatok azt mutatják, hogy a keresletet befolyásoló tényezők ismeretében felírható az aggregált nettó fogyasztói többletben – a napelemek hatására – bekövetkezett változás. Ebből meghatározható adott ország átlagos háztartásának beruházási hajlandósága, és a napenergia egységára is.

A társadalmi jólét másik fontos tényezője a megfelelő egészségi állapot és a prevenció szerepe az egészségügyi költségek csökkentésében. Magyarország- és bármely más ország-gazdasági fejlődése nem írható le csupán egy gazdasági mutatóval, például az egy főre jutó GDP nagyságával. Több nemzetközi kutatás irányul arra, hogy a GDP tartalmát hogyan lehet kiegészíteni a környezetvédelmet reprezentáló mutatókkal és az emberek egészségi állapotának figyelembevételével. Az élettartam csökkenése, a különböző krónikus betegségek egyre korábban és egyre több embernél való megjelenése a fentiekhez hasonlóan szintén nem szolgálja a gazdasági haladást. Mindez arra enged következtetni, hogy az egészségügybe való befektetés, az egészségtudatosság szemléletének hirdetése, a prevenció megfelelő kialakítása és az erre épülő intézetek működtetése természetesen hozzájárulnak egészségi állapotunk megőrzéséhez, fenntartásához és egyben biztosítja azt is, hogy az egészséges ember munkája révén, hosszú távon hozzájárul a gazdasági fejlődéshez. A prevenció intézményének kialakítása azonban nemcsak állami kérdés. Magyarországon jellemző az “akkor lépünk, amikor már baj van” magatartás. Sok esetben a daganatos betegek igen elhanyagolt állapotban, és már túlságosan későn érkeznek a kórházba, amikor már igen csekély az esély a gyógyulásra. A prevenció szerepének növelésével Magyarország “egészségi állapota” javítható, megteremthető az “egészséges szemléletmód” amely növeli az egészségben eltöltött aktív életévek számát, javítva ezáltal hazánk jövedelem termelő képességét. A kutatás az Alkalmazott Gazdaságtan Tanszékkel közösen zajlik, jelenleg Magyarország egészségi állapotának területi szintű feltérképezésénél tart.

A külkereskedelmi forgalom egy ország társadalmi haladásának szintén fontos mutatója, a bruttó hazai termék (GDP) felhasználási oldalának szerves része. A versenyképesség kvantitatív vizsgálata, a kereskedelem intenzitásának mérése gravitációs modellel lehetséges. A gravitációs elmélet egy kapcsolati elmélet, amely két vagy több pont között területi interakciót a fizikában ismert gravitációhoz hasonlóan vizsgálja. A külkereskedelem gravitációs modellje, hasonlóan a társadalomtudomány más gravitációs modelljeihez, a bilaterális kereskedelmi áramlást a partnerek gazdasági mérete és távolsága alapján prognosztizálja. A gravitációs modellben szerepel az érintett egyedek (például országok, régiók) jövedelmi szintje (GDP vagy GNP), illetve az egyedek távolsága, mint a kereskedelem mértékét meghatározó valamilyen távolság-mértékegység tényező. A kereskedelem mértéke szintén többféleképpen értelmezhető (import, export, teljes kereskedelmi forgalom), valamint emellett a területek népessége is szerepelhet magyarázó tényezőként. Fontos lehet ezeken kívül a gyarmati kapcsolat, a közös földrajzi határ, az azonos hivatalos nyelv, valamint a pénzügyi és kereskedelmi integrációk, egyezmények. Az eddigi elemzések alapján az valószínűsíthető, hogy a földrajzi távolság, nyelvi hasonlóság és szomszédosság változók nagyon jelentősek. Azon országok, melyek közös határral rendelkeznek és beszélnek egy közös nyelvet, többet kereskednek egymással a vártnál.

A kutatócsoport fontosabb közleményei:

Az eredmények hasznosítása az oktatásban:

A kutatás eredményei a Bevezetés a közgazdaságtanba, a Mikroökonómia, a Statisztika, a Makrogazdasági statisztikai adatok és elemzések és a Nemzetközi gazdasági kapcsolatok kvantitatív elemzése tantárgyak tananyagába folyamatosan beépítésre kerülnek. A kutatási témába hallgatóknak is lehetőségük van bekapcsolódni TDK illetve diplomadolgozat keretében.

 

A módszertani fejlesztő kutatócsoport bemutatása

A kutatócsoport tagjai:

A módszertani fejlesztő kutatócsoportban több részkutatás is folyik:

Módszereket dolgozunk ki projektek logikai tervezésére, ütemezésére és erőforrás-tervezésére.

A részkutatás célja egy olyan módszer kidolgozása, amely már a logikai háló tervezésénél alkalmazható. A lehetséges rákövetkezési relációkat valószínűségi változókként tekintjük, így az összes lehetséges megoldást megkapjuk, ami technológiailag megvalósítható, és ezt rangsorolni is tudjuk valószínűségek, átfutási idők, stb. szerint. A logikai tervezés és ütemezés támogatása mellett olyan erőforrás-tervezési módszereket dolgozunk ki, amely képes akár determinisztikus, akár sztochasztikus idő-, költség- és erőforrásadatokból különböző célfüggvényekre nézve optimális erőforrás-allokációt meghatározni.
Az operatív feladatokon túl az általunk kialakított módszerek multiprojektek, több részprojektet tartalmazó mega projektek stratégiai tervezésére, projektek rangsorolására, minősítésére is alkalmasak.

Módszereket fejlesztünk továbbá termelési és karbantartási folyamatok optimalizálására, a mérési bizonytalanság figyelembe vételére.

A kutatás során célunk olyan egységes – valószínűség-számításon, matematikai statisztikai – módszereken alapuló eljárás kidolgozása, mely mind a mérésben, mind pedig a módszerek által szolgáltatott adatok becslési bizonytalanságának meghatározásában alkalmazhatók. A bizonytalanságok meghatározásán túl célunk a bizonytalanság redukciójára kidolgozni általánosan használható módszereket. A kutatás célja továbbá olyan folyamatszabályozó módszer kidolgozása a korábban alkalmazott módszerek meghaladása, mely a hagyományos statisztikai folyamatszabályozás, a sztochasztikus folyamatok és bizonytalanság-analízis eszköztárát is kombinálja.

A kutatásokba bevont hallgatók, és az Országos Tudományos Diákköri Konferencián elért eredményei:

A kutatócsoport fontosabb közleményei:

A kutatás eddigi eredményei:

Szabadalom:

Az eredmények hasznosítása az oktatásban:

A kutatás eredményei a Hálótervezés, Kvantitatív módszerek és a Megbízhatóság- és kockázatmenedzsment tárgyak keretében kerülnek bemutatásra.