mobile menu icon
PE-GTK
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
switch icon
Pannon Egyetem
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon

A controlling bűvöletében – Interjú öregdiákunkkal, Povázsai Zsuzsával

Az interjúsorozatunk következő alanya Povázsai Zsuzsa, aki rendkívül izgalmas karriert futott be könyvvizsgálóként, jelenleg pedig a bp budapesti business service centerében dolgozik az internal control csapat tagjaként. Az interjú során egyetemi emlékeiről, volt és jelenlegi munkahelyeiről és szakmai tapasztalatairól számolt be.

– Kérlek, mesélj kicsit magadról! Milyen szakon végeztél Veszprémben?

– 2002-ben végeztem gazdász szakon, ami akkor még 3 éves képzés volt. Az utolsó évünkben már pedzegették, hogy elindul egy új plusz kétéves kiegészítő képzés és mivel nagyon szerettem a sulit, a tantárgyakat, a tanárokat és a hallgatói életet is, kézenfekvő volt, hogy itt maradok és elvégzem ezt is. Végül 2004-ben diplomáztam szervezés-vezetés szakirányon (ami a mostani mesterdiplomával egyenértékű).

– Miért éppen ezt a szakot és miért pont Veszprémet választottad?

– Győrben születtem, ott is nőttem fel. Amikor egyetemet választottam, fontos szempont volt, hogy viszonylag közel legyen a szülővárosomhoz és legyen gazdász képzése. Így kerültem Veszprémbe.

– Mi történt Veled az egyetem után?

– Az egyetem elvégzése után visszaköltöztem Győrbe és először ott próbáltam munkát találni. Pár hónap küszködés után úgy döntöttem, hogy szerencsét próbálok más városokban is. Így jutottam el Budapestre.

Az első munkahelyemet egy volt szaktársam segítségével szereztem, aki akkor egy magánnyugdíj- és egészségpénztárak könyvelésével foglalkozó cégnél dolgozott számviteli területen. Felvettük a kapcsolatot és a sikeres interjú után picivel több, mint egy évig dolgoztam ott könyvelőként.

A következő munkahelyem, a PricewaterhouseCoopers (PwC) nemzetközi könyvvizsgáló cég egy igazán nagy ugrás volt a szakmai életemben. Könyvvizsgáló asszisztensként kezdtem itt a karrieremet, de kétévente mindig sikerült előrébb lépnem és végül asszisztens menedzser pozicióig jutottam az itt eltöltött hat és fél év alatt.

Könyvvizsgálóként nagyon sokféle cég pénzügyi és számviteli folyamataiba belátást nyertem és rengeteg dolgot megtanultam, mivel az ügyfelek és az auditcsapat összetétele is 2-3 hetente változott. Szinte egész Magyarországot bejártam azokban az időkben. Sajnos a munka – magánélet egyensúly kevésbe tudott megvalósulni a munka természeténél fogva, és ez volt az egyik fő oka, hogy eljöttem ettől a cégtől.

Ennek ellenére egyáltalán nem bántam meg, hogy itt dolgoztam, mivel ilyen sokrétű tapasztalatot kevés másik helyen lehetett volna megszerezni ennyi idő alatt. Azoknak a pályakezdőknek, akik érdeklődnek a könyvvizsgálat iránt nagyon tudom ajánlani ezt a karrierutat, mivel már 1-2 év alatt rengeteg tapasztalatra lehet szert tenni.

A PwC után egy nemzetközi energiavállalat (bp) üzleti szolgáltató központjában kezdtem el dolgozni “internal control advisor” munkakörben. A központ a bp különböző üzleti egységeinek nyújt szolgáltatásokat többek között ügyfélszolgálat, pénzügy-számvitel, beszerzés és HR területen.

Az “internal control” csapat célja a belső folyamatok javítása és az operáció szabályoknak való megfelelésének támogatása. Ez szerencsére nem áll messze attól, amit előtte könyvvizsgálóként csináltam. A cégnél töltött 7 és fél év alatt 1000 fősről közel 2500 fősre növekedtünk és mára már két városban, Budapesten és Szegeden működik irodánk.

A bp karrierem során végig az internal control csapat tagja voltam, de 2 évente mindig adódott olyan lehetőség, amivel előrébb tudtam lépni a karrieremben és szélesebb felelősségkörrel rendelkező magasabb pozíciókat szereztem meg: kezdetben csak az egyik brit cégért voltam felelős, később már európai szintet, most pedig egy (globális) egész szegmenst lefedő csapatban dolgozom.

A mindennapi munkám során rendszeres kapcsolatban vagyok külföldi kollegákkal is, ezért elengedhetetlen az angol nyelv intenzív használata szóban és írásban is. Tulajdonképpen a bp-nél tanultam meg folyékonyan és magabiztosan angolul kommunikálni és prezentálni, mivel az előző munkahelyeimen erre nem nagyon volt szükség, és így ott nem is használtam ezt a készségemet.

– Elég sok mindennel foglalkoztál már. Az egyetemen tanultakat mennyire tudtad hasznosítani az elmúlt években a munkád során?

– A számviteli és a controlling tárgyakon megszerzett tudásomat sokszor hasznosítottam, ezek jó alapot adtak a karrierem kezdetén. A menedzsment tárgyakat nagyon szerettem az egyetemen, és ismerősen csengett néhány fogalom, amikor projektmunkában vettem részt, vagy akár én voltam annak a felelős vezetője.

– Mire emlékszel vissza a legszívesebben az egyetemi évekből? Volt kedvenc kurzusod, oktatód vagy van olyan emléked, ami meghatározó volt a későbbi életében?

– Nagyon szívesen emlékszem vissza a Szervezési és Vezetési Tanszék által oktatott tárgyakra, ezek közül kiemelkednek Gaál Zoltán menedzsment tárgyai.

Az egyetemi életre visszagondolva nagyon élveztem a VEN-eket és az AKÓ-kat és még most is sokszor nosztalgiázunk ezekről az eseményekről az egyetemi barátokkal. Ezen kívül emlékezetesek voltak a szerda esti egyetemi mozik és a DC-s bulik is.

– Említetted, hogy az első munkahelyedet a szaktársad segítségével szerezted. Vannak olyan barátságaid vagy munkakapcsolataid, amelyek az egyetemi évek alatt szövődtek és még most is tartanak?

– Természetesen nem vagyok minden volt évfolyamtársammal napi szintű kapcsolatban, de néhány emberrel még most is rendszeresen találkozom. Ilyen például a korábbiakban említett hölgy, aki beajánlott az első munkahelyemre, vagy a nálatok dolgozó Fekete-Berzsenyi Hajni, akinek ezt az interjút köszönhetem.

– Elég szép szakmai életutat sikerült befutnod. Mit tanácsolnál azoknak a fiataloknak, akiknek felkeltette a figyelmét egy, a Tiédhez hasonló munka?

– Szerintem bárki számára hasznos tanács lehet az, hogy nem szabad elkeseredni, ha az álommeló nem az első alkalommal jön össze. A diplomaszerzés után 7-8 hónapig én sem találtam munkát, pedig rengeteg interjún voltam. Sokszor éreztem azt, hogy nem igazság, hogy nem engem választanak, de nem adtam fel. Így utólag visszatekintve végülis jól alakult minden és az összes eddigi munkahelyem adott valamit a szakmai fejlődésemhez.

– Úgy látom, lendületesen haladsz felfelé a ranglétrán, hiszen gyakran kerülsz egyre magasabb és magasabb pozíciókba. Van olyan cél, amit a szakmai életedben szeretnél még elérni?

– Ugyan belekóstoltam a pénzügy-számvitel területbe is, de rá kellett jönnöm, hogy az nem az én világom, úgyhogy szeretnék az internal control vagy controlling vonalon maradni továbbra is, mert ott – véleményem szerint – mindig változatos a munka, semmi sem állandó és erre a területre szinte minden cégnél szükség van. Remélem, hogy a jövő tartogat még lehetőséget a számomra ezen az úton. Nagyon élvezem a nemzetközi cégek világát, így a későbbiekben is mindenképpen ilyen helyen képzelem el magamat.

– A számok világa mellett gondolom szükséged van egy kis pihenésre is. Mivel foglalkozol szívesen a szabadidődben, mi az, amivel könnyen ki tudsz kapcsolódni?

– Mindig is szívesen jártam kiscsoportos sportfoglalkozásokra, régebben az aerobikot, most pedig inkább a funkcionális edzéseket részesítem előnyben. A sport mellett nagy filmrajongó vagyok és gyakran szervezek közös programot a családommal, barátainkkal és a kiskutyánkkal.

Az interjút készítette: Kántor Szilvia


Ha a Pannon GTK Alumni szervezetről bővebb információt szeretnél, látogass el honlapunkra! Kattints!>>>

101/10 Hogyan lehet előrevivő az innovációban a sebezhetőség és támadhatóság példája?

Ahhoz, hogy egy csapat innovatív legyen, szükség van arra, hogy az emberek szabadon ki tudják mondani az egyet nem értésüket, megfogalmazhassák az eltérő véleményüket, és szembehelyezkedhessenek a “status quo”-val.

Vezetőként az Ön feladata az, hogy megfelelő körülményeket teremtsen ehhez a nem kis intellektuális bátorságot igénylő viselkedéshez.  Ehhez a következő lépéseket javasoljuk:

  1. Először is vizsgálja meg, hogy Ön vezetőként jutalmazza-e, vagy inkább bünteti az ilyen egyet nem értő, és az embert támadások célpontjává tehető viselkedést.
  2. A saját viselkedésével küldjön olyan jelzéseket – nyíltan vagy burkoltan -, amelyek nem akadályozzák, hanem segítik a más vélemények kifejezését, és az eredeti, “out-of-the-box” ötletek felvetését.
  3. Támogassa a csapatát abban, hogy gondolkozásukban lépjenek túl a saját szerepükön vagy szervezeti funkciójukon.
  4. Jelöljön ki valakit a csapatból, aki az “ördög ügyvédje”-ként megkérdőjelezi az akciókat, és tévedést, hibát keres a tervezett döntésekben. Váltogassa ezt a szerepet a csapat tagjai között, hogy érvényesülhessen a nézőpontok sokfélesége.
  5. Akkor is fejezze ki köszönetét egy más véleményért, ha nem fogadja el azt, és indokolja meg a döntését.
  6. Végül mutasson példát a támadhatóságban úgy, hogy megosztja a saját tévedéseit, kérdez, és bevallja, hogy maga sem mindig tudja a megfelelő választ egy helyzetben.

Ha így megteremtjük a lehetőségét a nyílt és őszinte párbeszédnek, segíteni tudjuk a csapatunkat abban, hogy legközelebb ők állhassanak elő egy brilliáns ötlettel a Cég számára!

 

Forrás:

A Harvard Business Review 2020. október 20-i “The Management Tip of the Day” rovatának  közvetítésével Timothy R. Clark To Foster Innovation, Cultivate a Culture of Intellectual Bravery,” című írása.

FILMAJÁNLÓ – David Attenborough: Egy élet a bolygónkon

Filmajánlót még nem osztottunk meg a GTK blogon, de mint tudjuk, ami késik, nem múlik, s most ennek is eljött az ideje. Október 4-étől érhető el Sir David Attenborough “Egy élet a bolygónkon” c. dokumentumfilmje a népszerű streaming csatornán.

“Ebben a páratlan dokumentumfilmben David Attenborough, az ünnepelt természettudós visszatekint az életét meghatározó pillanatokra és a pusztító változásokra, amelyeknek szemtanúja volt.

Az október 4-től látható dokumentumfilm bemutatja a legnagyobb kihívásokat, amelyekkel bolygónknak szembe kell néznie, és rámutat arra, hogy milyen mértékben pusztult el a természet egyetlen emberélet alatt.

Attenborough reményteljes üzenetében a következő nemzedékek számára felfedi azokat a megoldásokat, amelyekkel elkerülhető a katasztrófa, és megmenthető a bolygónk.” (Forrás: Netflix Magyarország)

Ahogy Sir David Attenborough-nak, úgy nekünk is szívügyünk Földünk sorsa, a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság, ezért jó szívvel ajánljuk figyelmedbe ezt a fantasztikus és rendkívül tanulságos filmet.

Nézd meg a film előzetesét! 


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Mekkora az ökológiai lábnyomod?

Bizonyára Te is találkoztál már az ökológiai lábnyom fogalmával. Na, de mi is ez pontosan? Nézzük!

Az ökológiai lábnyom “számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az adott társadalom életszínvonalának fenntartásához beleértve az ipari javak, élelmiszerek előállítását, illetve a megtermelt hulladék kezelését, vagy megsemmisítését is.” (Forrás: Xforest.hu)

A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt. Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk(Forrás: glia.hu)

Mik az ökológiai lábnyom összetevői?

1. Karbonlábnyom, szénlábnyom
2. Halászati lábnyom
3. Termőföld lábnyom
4. Legelő lábnyom
5. Erdő lábnyom
6. Beépített területek lábnyoma
+1 Vízlábnyom

Ha az ökológiai lábnyomról és összetevőiről többet is olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az Xforest.hu cikkét. >>>

Hogyan számíthatod ki a saját ökológiai lábnyomodat?

Komoly matematikai számítások helyett elegendő, ha ide kattintasz és kipróbálod a KÖVET Egyesület alkalmazását! >>>
A számítás egy átlagpolgár feltételezhető fogyasztási szokásainak átszámolási metodikájával készült (lakás, étkezés, közlekedés, beszerzés-vásárlás, hulladék).

Ha pedig a kapott eredményt túl magasnak találod, akkor ide kattintva tippeket is találsz, amelyek segítségével csökkentheted ökológiai lábnyomodat. >>>


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

“Az önkormányzatiság a véremben csörgedezik” – Interjú öregdiákunkkal, Pill Eszterrel

Alumni interjúsorozatunk legújabb részében Pill Eszterrel beszélgettünk, aki gazdálkodási szakon végzett az akkor még Veszpréni Egyetemen, jelenleg pedig a Zirci Közös Önkormányzati Hivatalban dolgozik pénzügyi osztályvezetőként.

– Kérem, mondjon néhány szót magáról! Mivel foglalkozik jelenleg, mi az, amit mindenképpen fontosnak tart megemlíteni a jelenlegi munkájával kapcsolatban?

– Negyvenhárom éves vagyok, Zircen születtem, jelenleg is itt élek és itt is dolgozom. Férjnél vagyok, két fiam van, az idősebb húsz, a fiatalabb pedig tizenkét éves. Jelenleg szülővárosom pénzügyeit igazgatom, a Zirci Közös Önkormányzati Hivatalban dolgozom pénzügyi osztályvezetőként. A “tartozik-követel” világában kifejezetten üdítőnek hat, hogy időnként anyakönyvvezetői feladatokat is ellátok, hiszen anyakönyvi szakvizsgával is rendelkezem.

A pénzügyi osztályvezetőség nagyon felelősségteljes és összetett feladat, hiszen közös önkormányzati hivatalról beszélünk. Ez azt jelenti, hogy nem csupán a Zirc Városi Önkormányzat, hanem a közös hivatalhoz tartozó települések – Borzavár és Lókút községek – továbbá a településeken tevékenykedő nemzetiségi önkormányzatok gazdasági vezetője is én vagyok. Itt viszont még nincs vége a sornak, hiszen Zirc két társulás székhelye is. A Zirci Járás Önkormányzati Társulás, valamint a Zirc és Lókút Óvodatársulás gazdasági vezetői feladatait is én látom el. A települések vezetői, a képviselő-testületek és társulási tanácsok által megálmodott célokat, a közfeladatot ellátó intézmények igényeit igyekszem összefésülni az önkormányzatok és társulások költségvetési lehetőségeivel. Ez a legtöbb esetben nagyon nehéz feladat.

–  Tehát pénzügyi osztályvezetőként dolgozik. Miért választotta ezt a pályát?

– Valójában az élet sodort erre a pályára, korábban sokáig tanárnak készültem. Egyszer a 90-es évek elején, még általános iskolás diákként egy pénzintézetnél kellett hosszasan várakoznom, így közben lehetőségem nyílt megfigyelni az ott dolgozók munkáját. Megtetszett, amit csináltak és megkérdeztem, hol kell tanulnom ahhoz, hogy ilyen munkát végezhessek. Azt mondták: közgazdasági szakközépiskolában. A Veszprémi Közgazdasági Szakközépiskolába adtam be a jelentkezésemet és pénzügyi szakirányon, pénzügyi ügyintézőként és képesített könyvelőként végeztem. Akkor már tudtam, hogy valóban ez az én utam. Nem túlzás azt mondanom, hogy a gondviselés vezetett erre a pályára, mert imádok mindent, amit ez a terület tudás és ismeret szintjén nyújtani tud számomra.

– A diploma megszerzését követően hogyan jutott el az osztályvezetői pozícióig? Rögös volt az út, vagy könnyen mentek a dolgok?

– A diploma megszerzésekor az idősebb fiam már kétéves volt. Akkoriban kis gyermekkel, pályakezdőként nem volt egyszerű állást találnom. Sok helyre pályáztam, de nem jártam sikerrel. Később beadtam a pályázatomat a zirci Polgármesteri Hivatalba is, gondoltam, nem veszíthetek vele. Az önkormányzatiság egyébként is a véremben csörgedezik, hiszen anyai nagypapám hosszú évtizedekig pénzügyi csoportvezetőként dolgozott ugyanitt, Zircen. Végül 2004. december 1-jével, közfoglalkoztatottként, egy éves időtartamra szóló munkaszerződéssel felvételt nyertem a Pénzügyi Osztályra. Ez alatt az egy év alatt az osztályon előforduló minden feladattal megismerkedtem. Az ismerkedés olyan jól sikerült, hogy egy év után meghosszabbították a szerződésemet, majd kineveztek köztisztviselőnek. Az akkori polgármester nagy lehetőséget látott bennem és úgy gondolta, alkalmas vagyok a pénzügyi osztályvezetői feladatok ellátására. Nagy szakmai tudású kollégák dolgoztak az osztályon, a családom is a támogatásáról biztosított, így éltem a lehetőséggel, elvállaltam a feladatot. Elődöm nyugdíjba vonulásakor, 2006. április 1-jével neveztek ki.

Rengeteget kellett tanulnom és fejlődnöm, hiszen a tanulmányaim során eredményszemléletű számvitelt tanultam. A költségvetési gazdálkodás, az államháztartási számvitel akkoriban még teljesen más világ volt. Nagyon sokat dolgoztam azért, hogy ne csak egy pozíció legyek, hanem ténylegesen vezetni tudjam az osztályt, szakmai támaszt, iránymutatást nyújtva a kollégáimnak és a feletteseimnek is. Az osztályomon én voltam a második legfiatalabb kolléga, 29 éves kisgyermekes anyukaként kellett megállnom a helyem az első munkahelyemen. Ki kellett vívnom a kollégáim, a feletteseim és a képviselők tiszteletét, illetve megbecsülését. Úgy vélem, hogy ez hamar sikerült, a dolog nehezebb részét az jelentette, hogy mindemellett családanyaként is helyt kellett állnom.

– Ön a Pannon Egyetem szerezte a diplomáját. Milyen szakon végzett, mit tanult pontosan?

– Mivel a Közgazdasági Szakközépiskolában végeztem, nagy álmom volt a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem. Akkoriban Veszprémben még nem volt Gazdaságtudományi Kar, így édesanyám betegsége és a családunk anyagi helyzete miatt végül a Veszprémi Egyetem Mérnöki Karának Műszaki menedzser szakára jelentkeztem, hogy közel maradhassak a szülővárosomhoz, a családomhoz. Azért erre a szakra esett a választásom, mert itt a műszaki ismeretek mellett gazdasági tárgyakat is tanulhattam. Amikor a Veszprémi Egyetemen (napjainkban Pannon Egyetem – a szerk.) elindult a gazdász képzés, átjelentkeztem a Gazdaságtudományi Kar Gazdálkodási szakára. Itt főiskolai oklevelet szereztem, közgazdász lettem.

– Hogyan emlékszik vissza a hallgatóként töltött évekre? Melyek voltak a legemlékezetesebb pillanatok? Mi az, ami elsőként eszébe jut az egyetemről?

– Szerettem az egyetemre járni. Elsőként a B épület aulájának sajátos hangulata jut eszembe. Eszembe jut még az “A” épület alagsorában lévő ping-pong asztal, ahol két előadás közti hosszabb szünetekben hatalmas meccseket vívtunk a csoporttársaimmal. Leginkább az első hónapok, az akkor történtek emlékezetesek, hiszen az egyetem világa nagyon más volt a középiskolás évekhez képest.

– Hallgatóként mit szeretett leginkább a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karában?

– A tudást, amit ott kaptam.

– Hallott már a GTK öregdiákokat tömörítő alumni programjáról? Tervezi esetleg a szervezethez való csatlakozást?

– Ebben az évben hallottam róla először egyetemi csoporttársamtól és barátnőmtől Dr. Fehér Helgától, aki az egyetemen tanít. Elképzelhető, hogy csatlakozni fogok.

– Ön miért ajánlaná egy pályaválasztás előtt álló fiatalnak a PE-GTK-t?

– Azt gondolom, hogy a karon megszerzett tudás rendkívül sokrétű, így sok lehetőséget hordoz magában. Az a fiatal, aki tényleg szeretné gazdasági területen képezni magát, szeretne ebben a szakmában dolgozni, nagy dolgokat érhet el azzal a tudással, amit a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán szerez. Viszont azt is látom és tapasztalom, hogy ezt a szakmát szeretni kell, hiszen csak úgy lehet szívvel-lélekkel és igazán jól csinálni.

– A szorgalmas munka elengedhetetlen a szakmai előmenetel szempontjából, néha azonban lazítani is kell. Önnek van valamilyen hobbija? Hogyan tudja azt összeegyeztetni a munkahelyi teendőkkel?

– Most trenírozom magam arra, hogy képes legyek elengedni a munkahelyi gondokat és feladatokat, hogy képes legyek kiüríteni a fejemet, helyet engedve másnak is. Szabadidőmben olvasok és kirándulunk a családdal.

– A szakmai sikerek egyik alapja lehet az egyetemi oklevél megszerzése. Hallgatóként a munka világa azonban sokszor távolinak és rémisztőnek tűnhet. Mit tanácsolna a jelenlegi, végzés előtt álló diákoknak a jövőre nézve?

– Az oklevél megszerzése egy fontos állomás a fiatalok életében. Kezükbe kerül egy kulcs, amivel sok ajtó kinyílhat. A munkahelyen, a munka világában azonban új tanulási folyamat kezdődik. Fontos, hogy a szakmájukat kellő alázattal és tisztelettel képviselve végezzék feladataikat annak érdekében, hogy elérhessék a saját maguk számára kitűzött célokat, álmokat. Kívánom, hogy megszerzett tudásukkal olyan munkát tudjanak végezni, amit igazán szeretnek, amiben kiteljesedhetnek.

Az interjút készítette: Strack Flórián


Ha a Pannon GTK Alumni szervezetről bővebb információt szeretnél, látogass el honlapunkra! Kattints!>>>

Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia – 2020. ősz

A Pannon Egyetem Tudományos Diákköri Tanácsa, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Tudományos Diákköri Tanácsa, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának, intézeteinek és tanszékeinek, valamint képzési helyeinek támogatásával meghirdeti a Pannon Egyetem Intézményi Tudományos Diákköri Konferenciáját.

A konferenciára osztatlan, Foksz, BSc/BA, MSc/MA szakos és Szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatók jelentkezhetnek.

A jelentkezés elektronikus regisztrációval, valamint a bemutatásra szánt pályamunka (dolgozat) összefoglalójának benyújtásával történik. Ezt az etdk.uni-pannon.hu weboldalon 2020. október 15-től elérhető rendszerben kell megtenni.

Időpontok/határidők:

  • a 2020-as év Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia időpontja: 2020. november 25.
  • a regisztráció és az összefoglaló benyújtásának határideje: 2020. november 4. (szerda) 20:00
  • a dolgozat elektronikus benyújtásának határideje: 2020. november 18. (szerda) 11:00

Formai követelmények és egyéb tudnivalók itt olvashatók. >>>

A dolgozat / pályamunka benyújtásának módja:
A max. 20 Mb terjedelmű dolgozatokat pdf formában a regisztrált és konferenciára jelentkezett hallgatók az etdk.uni-pannon.hu oldalon megadottak alapján tudják feltölteni.

A felhívás megtekinthető itt. >>>

FH JOANNEUM Egyetem Nemzetközi Programja Ausztriában 2021-ben is elérhető

FH JOANNEUM Egyetem Bad Gleichenberg-i kampusza új Nemzetközi Programot hirdet a 2021-es nyári szemeszterre. A Graz-tól egy órányira elhelyezkedő fürdőváros angol nyelven kínál kurzusokat 3 különböző intézményükben:

– “Health in Tourism Management” – Mrs. Elisabeth Fattinger / elisabeth.fattinger@fh-joanneum.at

– “Dietetics”  – Manuela Tooma / manuela.tooma@fh-joanneum.at

– “Occupational Therapy” – Mrs. Katrin Pechstädt / katrin.pechstaedt@fh-joanneum.at

Ha kérdésed merül fel a program tudományos vonatkozásaival (kurzusok vagy szakmai gyakorlatok megválasztásával), kapcsolatban, a fenti személyek elérhetőségeit igénybevéve kaphatsz választ.

A lehetőség a szállást is magában foglalja, mely a kampusztól mindössze 5 perc sétára helyezkedik el, valamint segítséget nyújt a hallgatóknak közös tanulásra a „Buddy” program által.

Jelentkezési határidő 2020. november 1.

A Nemzetközi Programra való jelentkezés lépéseit és minden fontos információt megtalálsz a program brosúrájában, mely letölthető itt. >>>

A fenti ajánlat Erasmus + keretében is elérhető.

Erasmusról érdeklődni személyesen Adorján Kolosnál a Nemzetközi Irodában vagy az alábbi email címeken lehet:

futuRE:build – Ideathon a Deutsche Telekom IT Solutions szervezésében

A Deutsche Telekom IT Solutions meghívja az egyetemi hallgatókat egy online ötletbörzére 2020. november 13-án. 

A világunk folyamatosan változik. A DT-ITS elkötelezetten támogatja azokat a hatékony megoldásokat, melyek segítik az ügyfeleiket és partnereiket a mindennapi kihívások kezelésében. Folyamatosan dolgoznak különböző együttműködési lehetőségeken az egyetemekkel, intézményekkel és cégekkel az EU-n belül. Csatlakozzok hozzájuk Te is!

Egyetemi diákokat, kreatív startupper-eket és innovatív elméket keresnek, akik friss ötleteikkel változást tudnának hozni világunkba, de a pénzügyi és szakmai háttér hiánya korlátozza őket. A DT-ITS segít az első lépés megtételében.

Vegyél részt az ötletbörzén, és küldd be a megoldásodat egy valós, életközeli problémára az alábbi négy kategória egyikéből.

OKTATÁS:
– Új lehetőségek a távoktatásban
– Az összetett oktatási platformok egyszerűsítése
– Etikus tanulás: hogyan tartsuk be a szabályokat otthon?

EGÉSZSÉGÜGY:
– Távdiagnosztizálás, online gyógyászati tanácsadás
– Biztonságos távolságtartás a kórházakban
– Mentális egészség támogatása, fejlesztése

TÁRSADALOM:
– Önkéntesség: a szomszédok, helyi közösségek támogatása
– Az átalakult társadalmi élet újraépítése
– Szórakozási lehetőség az online térben: koncertek, fesztiválok, sport események

GAZDASÁG:
– Új felhasználási módjai a kihasználatlan irodaépületeknek
– Megoldási javaslatok a „hakni gazdaság” támogatására
– Az ötnapos munkahét újragondolása
– Kis, helyi és családi gazdaságok támogatása

Minden kategória győztese értékes nyereményben részesül és üzleti támogatást kap a DT-ITS-től.

Az Ideathon időpontja: 2020. november 13.

További információ itt. >>>

Regisztráció: www.deutschetelekomitsolutions.hu/futurebuild/

LinkedIn event >>>

Facebook event >>>

MKB Fintechlab Idea Vault ötletverseny

Ki gondolta volna, hogy puszta agyalással pénzt lehet keresni? Szállj be az MKB Fintechlab Idea Vault angol nyelvű banki ötletversenybe 2020. október 28-ig!

Szerinted milyen lenne a jövő bankja? Hogyan lehet kiváló ügyfélélményt nyújtani? Gondolj ki egy innovatív megoldást, majd tökéletesítsd az ötleted az MKB, a MOME és a Fintechlab szakértőivel a verseny keretében!

Nevezz 2-5 fős csapatban vagy egyénileg, töltsd fel ötleted, hogy beválogassanak a legjobb ötletek közé, és megnyerhesd a fantasztikus díjak egyikét:

– Fődíj: 500 000 Ft & MOME OPEN tanfolyam
– 2. díj: 300.000 Ft & MOME OPEN tanfolyam
– 3. díj: 200.000 Ft & MOME OPEN tanfolyam

Időzítés:

– Jelentkezési határidő: 2020. október 28. éjfél
– Ötlet leadási határidő: 2020. november 7. éjfél
– Mentorálás, közös ötletelés: 2020. november 8-12.
– Online döntő: 2020. november 13. a Design Summit keretében

Jelentkezz itt! >>>

Instagram odal >>>

Facebook oldal >>>

Ízelítő videók a korábbi versenyekről >>>

Az igazi motiváció az, ha a munkatársak elégedettek körülöttem – Interjú öregdiákunkkal, Nagy Attilával

Alumni interjúsorozatunk következő alanya Nagy Attila, aki egy nem mindennapi életutat tudhat magáénak. Munkája sokrétű, van érdekeltsége informatikai és ingatlan üzemeltetéssel és fejlesztéssel foglalkozó cégekben, de Csetény polgármesterként szülőfaluja fejlődéséért is rengeteget tesz. A sok feladat ellenére mégis azt mondja, nagyon jól bírja ezt a leterheltséget, hiszen azt csinálhatja, amit igazán szeret.

– Kérlek, mesélj kicsit magadról! Milyen szálakon kötődsz az egyetemhez?

– Még a 2010 előtti időszakban végeztem a Gazdaságtudományi Karon, HR alapszakon, a tanulmányaimat azonban nem nappali tagozaton végeztem, így az egyetemi élet igazi hallgatói része nekem sajnos kimaradt. Pozitív volt viszont, hogy mivel a munkám mellett jártam ide, így az iskolapadban tanultakat a szakmai életemben is láttam. Ilyen szempontból az én történetem kicsit speciális, hiszen mikor jelentkeztem az egyetemre már vezető beosztásban dolgoztam egy informatikai vállalatnál.

– Miért éppen ezt a szakot és miért pont Veszprémet választottad?

– Amikor a munkahelyemen előléptettek, megjelentek az életemben olyan fogalmak, mint költségtervezés, bevétel tervezés, stratégiai tervezés, teljesítménymérés, vevői elégedettség mérés, kompetencia alapú értékelés, stb. A vállalat, ahol dolgoztam budapesti központú volt, de az én feladatom a veszprémi telephely vezetése volt az első időszakban. Így az adottságok egyértelműen meghatározták az iskola választást is. Természetesen fontos volt a választásnál, hogy a Pannon Egyetem kínált olyan képzéseket, amelyek megfeleltek számomra. Sokszor elhangzott, hogy a HR és a turizmus úgynevezett “büfészak”, de valahogy én ezt nem így éreztem. Tapasztalatom szerint ez inkább gazdálkodási és menedzsment tanulmányok elsajátításáról szólt, és tanulmányaim végére olyan komplex ismeretekkel rendelkeztem a gazdálkodási feladatok és a humán erőforrás menedzseri feladatok ellátásáról, ami a mai napig segíti életemet és munkatársaim életét is.

– Bár a klasszikus hallgatóit létet nem tudtad megtapasztalni, azért bizonyára vannak emlékeid az itt eltöltött évekről. Milyen pillanatok, órák, oktatók voltak emlékezetesek számodra?

– Jó emlékeim vannak a közös tanulásokról, az oktatókkal folyatott beszélgetésekről és úgy általánosságban az órákról. Ezek közül kiemelnél az általános menedzsmentet, hiszen Gaál tanár úrnál mindig megtiszteltetés vizsgázni, még akkor is, ha a vizsga közben nem vagy olyan boldog. Szívesen gondolok még vissza Kovács Zoltán előadásaira és Dimény Erzsébet számvitel óráira is. Igaz, ez utóbbi esetén többször is kellett vizsgáznom, míg az utolsó alkalom előtt annyira mérges lettem, hogy elhatároztam, hogy én bizony mindent meg fogok tanulni. Ennek meg is lett az eredménye, egy pont híján 5-ös lett az utolsó vizsgám. Így kerültem abba a helyzetbe, hogy amint időm engedi, elvégzek egy számviteli mesterszakot, mert megfogadtam magamnak, hogy ha újból iskolapadba ülök, ezt fogom elvégezni.

De emlék még az is, hogy a diplomavédésnél Gaál tanár úr az egyik hipotézisemre azt mondta, hogy véleménye szerint az nem helyes. A hipotézis az volt, hogy egy szervezeti kultúra változása mennyi idő alatt megy végbe. Az én állításom az volt, hogy 2-3 év, a tanár úr viszont 5-7 évet mondott. Nekem volt hozzá lélekjelenlétem és talán magabiztosságom, hogy kimondjam: “nem értek egyet”. Ezután 45 percen keresztül védtem a diplomámat. 🙂 Végül jó osztályzattal végeztem és nagyon büszke vagyok arra, hogy érdemi vitapartnerként kezelt a tanár úr. Most, 10 évvel később már elmondhatom, Gaál tanár úrnak volt igaza…

– A te történedet kicsit eltér egy szokásos hallgatóétól, de gondolom, Te is kezdted valahol. Hogy kezdődött a szakmai pályafutásod?

– Az informatikában a kereskedelem igazi katapult állás, mivel, ha jönnek a számok, van állásod, ha nem jönnek, akkor vége van a pályafutásodnak. Utolsó kereskedőként kezdtem a karrierem 2002-ben, pár évvel később pedig területi vezetői, majd kereskedelmi igazgatói pozícióba kerültem. A munkámat már ekkor is örömmel és odaadással csináltam, és mindig is jellemző volt rám, hogy feladataimat tulajdonosi szemlélettel végezzem el. Hiszem, hogy csak így lehet megfelelő minőségben és színvonalon dolgozni. Az akkori kollégáim visszajelzései alapján ezt a szemléletet a cégnél sokan példaként említették, amit nagyon jó volt visszahallani. Szerintem, ha valaki ezt a látásmódot viszi tovább, biztosan sikert fog elérni. Ez a felfogás talán a szocializációmból is adódik, ilyen családban nőttem fel.

A következő nagy mérföldkő az volt, amikor 2014-ben Csetény község polgármestere lettem. Ezeket a feladatokat társadalmi megbízatásban látom el, és teszem ezt nagy örömmel, hiszen azért a településért dolgozhatok, ahol felnőttem és ahol az utódaim is felnőnek majd. Az elmúlt években számos sikeres projektet tudhatunk a hátunk mögött. Ilyen például a Balluff második telephelye, ami 2018-ban Csetényben került átadásra. A projekt célja az volt, hogy az emberek helyben tudjanak dolgozni, ne kelljen utazniuk a munkáért.

Az önkormányzati munkám során egyébként nagyon jól tudtam hasznosítani az egyetemen tanultakat. Igaz, hogy kis létszámmal működünk, de hatékonyak vagyunk. Tisztázottak a munkakörök, az elvárások, a juttatások és a felelősség, az egész hivatal egy célért halad előre. Mi egy olyan szolgáltató önkormányzat vagyunk, ami igyekszik a lakosok számára is kielégítő megoldásokat találni.

– Ez izgalmasan hangzik. Mivel foglalkoztatok eddig?

– Számos projektet vittünk már véghez, kulcsszavakban: új óvoda, iparterület közművesítés, gyárépítés, egészségház építés, iskolafejlesztés, teljes körű térfigyelési rendszer kialakítása, kastély felújítás. De ezek materiális projektek voltak, sokkal fontosabb az, hogy az önkormányzatnál az elmúlt 6 évben lezárult egy korszak és kialakult egy új munkamódszer, ami teljes egészében a szolgáltató önkormányzatot testesíti meg. Minden állampolgár, aki problémával fordul hozzánk, megoldással megy haza. Nincs olyan, hogy a nyújtott szolgáltatások, mint például közétkeztetés, leáll 1 hétre, mi folyamatosan biztosítjuk az igénybe vevőknek az étkeztetést. Sőt, mikor leállnak a szomszéd települések konyhái, mi biztosítunk nekik szolgáltatást. De emellett az önkormányzatnál még kialakítottuk azt is, hogy egyes feladatok átjárhatóak és a kollégák redundánsak, így, ha valaki véletlenül bármi okból kifolyólag kiesne, a feladatellátás nem kerülne veszélybe.

A legkomolyabb projekt talán a gyárépítés volt, hiszen nem jellemző, hogy egy 2000 fős település fogja és elkezd kilincselni nagyvállaltoknál, hogy gyertek ide hozzánk, adjatok helyben munkát a munkavállalóknak, amivel megoldódik a munkaerőhiány a vállalatotoknál. Ez a projekt mindent tartalmazott, amíg a megvalósításig eljutottunk. Amikor az első pályázatot megírtuk a Külügyminisztérium háttérszervezetének, már tudtuk, hogy van létjogosultsága az ötletünknek, amely szerint munkahelyet kell vinni a munkaerőhöz. Készítettünk a településre SWOT analízist, felmértük a munkahelyválasztási preferenciákat és komoly pénzügyi tervet is készítettünk. Tárgyaltunk az állammal, bankokkal, majd kivitelezőkkel. Szerintem település szinten ez a projektmegvalósítás a projektmenedzsment csúcsa volt. Rengeteg tapasztalatot szereztünk és volt már rá példa, hogy a mi modellünket kvázi best practice-ként értékelték és más önkormányzatok tanácsért fordultak hozzánk.

– Máskor is előfordult már hogy az iskolapadban látottak segítettek megoldani egy problémát a munkahelyeden?

– Az iskolában tanultak végigkísérnek a teljes életeden. Lehet nem érzed ezt, amikor ülsz a padban, de ha megfigyeled saját magad tevékenységét és értékeled azt, látni fogod, hogy a tanulás nem volt hiábavaló. Egy kézzel fogható példa: egyszer például át kellett vennem egy új szervezetet egy új térségben, ahol a korábbi vezetés munkája sajnos lefelé menő ágba tette az addig jól működő szervezetet. A szervezet az én lakhelyemtől 360 km-re volt. Így igazán nehéz volt megmagyarázni, hogy a vezetők és ezáltal a munkavállalók is miért késnek a munkahelyükről. Sajnos első lépésként, ha más út nincs, mindig példát kell statuálni. Ha szükséges, a munkavállaló és a munkáltató útjai elvállnak egymástól. Én úgy gondolom, hogy a rendet minden körülmények között fenn kell tartani, hiszen a munkaidő a munkavégzésre van, ezt pedig a vezetőknek is be kell tartania. Egy erős vezetőhöz a szervezet is idomulni fog, így erősebbé válik majd. Ezen kívül a vezetőnek sosem szabad a saját érdekeit nézni, mindig a cégért kell dolgoznia. A szervezet eredményességének megváltoztatására a projektmenedzsmentből tanult problémafát és a hozzátartozó célfát hívtam segítségül. A problémafa során feltárt hiányosságok és rossz szokások megváltoztatása közel 6 hónapot vett igénybe. A szervezet a mai napig eredményesen működik. Alaklomadtán, amikor arra járok, ugyanúgy bemegyek a kollégákhoz és beszélgetünk a problémákról, amikkel esetleg most kell megküzdeniük, és az esetleges megoldásokról is – mindezt úgy, hogy 6 éve nem vagyok része a vállalatnak.

Ha a tanulmányokra visszatekintünk, érdekes kérdés még az emberek motivációjának a fenntartása. Úgy gondolom, hogy egy jó vezetőnek fel kell tudnia ismerni azt, hogy mire alkalmasak a körülötte lévő emberek és olyan feladatokat kell adnia nekik, amiben igazán ki tudnak teljesedni. Ha megtalálod az egyén számára ideális területet, ahol jól el tudja látni a feladatát, örök hálára számíthatsz.

Ami még vezetési oldalról fontos, hogy a munkatársaimat én mindig partnernek tekintem. Beosztottként egy munkavállaló akkor tud jól teljesíteni, ha nyugodtan elmondhatja az ötleteit és nem kell félnie a vezetőjétől. Ehhez az egyéneket jól kell tudni motiválni, nekik pedig merniük kell gondolkodni és innovatívnak lenni. A célokat csak közösen lehet megvalósítani, ahhoz pedig ezek a lépesek nélkülözhetlenek. Tudjuk, hogy egy szervezet eredményességét az egyéni teljesítmények összessége adja.

– Ha jól tudom, az önkormányzati munka mellett még számos más feladatod is van.

– Igen, feleségemnek vannak érdekeltségei néhány vállalkozásban. Ezek feladatköre a hálózatépítéstől, az informatikai üzemeltetésen át, egészen az informatikai integrátori feladatokig terjed. A legnagyobb közülük egy veszprémi vállalkozás, ami több mint 30 családnak ad biztos megélhetést a mindennapokban, de vannak még más, kis és közepes méretű szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalkozások, valamint ingatlan üzemeltetésben és fejlesztésekben is van érintettségünk.

Egyszer összeszámoltam, hogy körülbelül hány ember családjáért felelek a munkáim által és a szám bőven meghaladta a 100-at. Ez kicsit nyomasztólag hat az emberre, hiszen egy-egy döntéssel rengeteg család mindennapját tudom befolyásolni pozitív vagy negatív irányba. Véleményen szerint sosem jó döntés az, ami csak a rövidtávú fejlődést támogatja, érdemes jobban átgondolni a dolgokat és kivárni, hogy a jó időpontban, felkészülten lépjünk. Van az a mondás, hogy egyvalamihez kell csak érteni, de abban a legjobbnak kell lenni. Akire ez igaz, az tényleg sikeres.

– Ilyen nagy felelősség mellett hogy tudod fenntartani a motivációd?

– Én általában célokat tüzök ki magam elé. Ha ezeket sikeresen megcsinálom, akkor megjutalmazom magam. Egyszer például megfogadtam, hogy ha megnyerek egy nagyobb projektet, veszek magamnak egy motort. Akkoriban azonban éppen lakásváráslás előtt álltam, aminek már befizettem az önerejét, így korlátozottak voltak az anyagi lehetőségeim. Nem akartam átvágni magam, mert tudtam, hogy az megbosszulja majd magát, így végül a motor helyett egy robogó lett a jutalmam. De az igazi motiváció mégis az, ha a munkatársak elégedettek körülöttem.

– Elég sok lábon állsz, sok mindent csinálsz. Vannak még egyáltalán terveid a jövőre vagy már mindent megvalósítottál, amit szerettél volna?

– Én azt gondolom, hogy az, amit én teszek, az a Maslow piramis teteje, az önmegvalósítás kategóriában található. Lehet, hogy ez az olvasó számára erősen hangzik, de ha nem azt csinálnám, amit szeretek, akkor nem bírnám ezt a leterheltséget.

Amikor elkezdtem dolgozni 2002-ben, semmit sem néztem, csak haladtam, dolgoztam, tanultam. Ennek köszönhetően 2005-re kialakult az a környezet, ami nehéz körülmények között is segítette az életbenmaradást. A gazdasági világválság után, megerősödve kezdtük építeni a vállalatot, ahol dolgoztam, de mellette elkezdtem saját lábra is állni, így viszonylag fiatalon, nagyjából 2009-2010 óta azzal foglalkozom, amivel szeretek.

A legújabb álmom, hogy Csetényben is dolgozzon már egy toronydaru, hiszen Budapesten is olyan sok van belőle. 😊 A célom egy projekt megvalósítása, amihez kell egy ilyen szerkezet. Ha máshol nem is, majd az irodámba veszek egy játékdarut…

De a legfontosabb, hogy megvalósítsuk azt a környezetet Csetényben, ami ténylegesen önfenttartóvá teszi a települést. Egy település két módon tud bevételt termelni, az egyik, ha a lakosságot adóterhekkel sújtja, a másik ha saját bevételeket termel. Mi a második utat választottuk és így alakítjuk ki működésünket. 2014-ben minden polgármester a környéken azt mondta, hogy a turizmusban látja a jövőt, mikor mi azt gondoltuk, hogy a turizmus nem megélhetési forma, hanem maximum jövedelemkiegészítő. Most, hogy COVID van, majd mi is elkezdjük a turisztikai projektjeink felfuttatását és az ebből származó bevételtermelő képességünk fokozását. Gazdaságilag 2021-re érünk oda, hogy lesz lehetőségünk olyan turisztikai fejlesztésekben, eseményekben gondolkoznunk, amit az elmúlt 6-7 év gazdaságfejlesztési tevékenységünk tesz lehetővé.

– Van még ezek mellett időd valamilyen hobbira? Mivel szoktál kikapcsolódni?

– Kikapcsolódni a családommal tudok, van egy gyönyörű feleségem, akivel közösen két kislányt nevelünk. Annyi időt töltök velük, amennyit tudok. Ezen kívül, ha van még időm, akkor futok, biciklizek, a lovammal foglalkozom, szőlőt művelek és a természetet járjuk.

Az interjút készítette: Kántor Szilvia


Ha a Pannon GTK Alumni szervezetről bővebb információt szeretnél, látogass el honlapunkra! Kattints!>>>

<<<

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.