A kutatóműhely vezetője: Dr. Lőrincz Katalin

A kutatóműhely létrejötte: 1999

A műhely a tágan értelmezett közszféra és a turizmus kapcsolatával foglalkozik. Vagyis a központi kormányzat és a különböző szintű önkormányzatok turizmussal összefüggő feladataival, az uniós szintű turisztikai intézkedésekkel, illetve a közösségi lét néhány egyéb szférájának (környezet- és műemlékvédelem, technikai fejlődés stb.) turisztikai vonatkozásaival. A kutatások fókusza arra a kérdéskörre irányul, hogy miként lehet a különféle közvetlen és közvetett fejlesztési eszközök segítségével növelni egy adott terület gazdasági teljesítményét a turizmusból származó jövedelmek révén. A műhely a fejlesztés és fejlődés rendszer-összefüggéseit vizsgálja, hogy minél teljesebben feltárhassa a turizmus-alapú területi versenyképesség-javítás mechanizmusát.

 

Magyar-Horvát IPA cross-border együttműködési program (Regional tourism product plan of the Hungary-Croatia)

A kutatás támogatói:

IPA cross-border co-operation programme 2007-2013

A kutatás célja:

A projekt elsődleges célja világos stratégia kidolgozása volt, mely keretet adhat későbbi az IPA Program keretében támogatható turisztikai és kulturális fejlesztési projektekhez. A projekt eredményeként elkészült egy átfogó turisztikai koncepció a régió egészére, egy GIS adatbázis, vonzerőleltár, tájképelemzés stb. Továbbá kidolgozásra került egy marketingstratégia és speciális termékekre bontott marketingterv (vízi turizmus, ökoturizmus, vadászturizmus stb.).

A kutatás időtartama:

03/2010-03/2011

A pályázatban várhatóan résztvevők száma/projektben résztvevők pontos száma:

A konkrét projektben résztvevők neve:

Mely tantárgy oktatásában kerültek felhasználásra a kutatási eredmények?

 

A Közép-dunántúli régió Regionális Operatív Programja turizmus magterületének kidolgozása

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatói:

A kutatás célja:

Az NFT II. célkitűzéseinek érvényesítése a regionális turizmusfejlesztésben. A 2007-2013 közötti időszak uniós felzárkóztató forrásait a magyarországi régiók turizmusfejlesztésre is fel kívánták használni. Ennek irányait, alapelveit az elkészítendő dokumentumnak kellett megfogalmaznia.

A kutatás időtartama:

2005-2006

A kutatás rövid leírása:

A kutatás a területi versenyképességgel és a turisztikai célú területfejlesztéssel kapcsolatos szakirodalmi elméleti alapokra épülve elsősorban az Európai Unióban elvégzett hasonló fejlesztések valamint saját korábbi kutatómunkáink tapasztalataira hagyatkozott. A kutatás során sor került a régió mérvadó területfejlesztési dokumentumainak feldolgozására, valamint a terület adottságait, turisztikai forgalmát jellemző mennyiségi és minőségi információk mélyreható, térinformatikai eszközöket is hasznosító elemzésére. Az így nyert információkat szakértői fókuszcsoportos interjúk keretében ellenőriztük és mélyítettük el. Az interjúk és egyéb szakmai konzultációk során partnereink voltak a régió önkormányzatai, szakmai szervezetei, egyes vállalkozásai, regionális fejlesztési ügynöksége és egyes országos szervezetek (NFÜ, Magyar Turizmus Rt., KVI).

A kutatás eredményei:

A régió számára egyidejű problémát jelent bizonyos – főként tóparti – területeinek túlzsúfoltsága és környezeti veszélyeztetettsége, valamint kiterjedt térségeinek viszonylagos ismeretlensége és kihasználatlansága. A régió egy nemzetközileg is ismert, kiemelkedően vonzó turisztikai „márkanévvel” rendelkezik, a Balatonnal. További attrakciói inkább csak belföldi jelentőségűek. A régióban megvalósuló turisztikai forgalom jelentős része tranzitjellegű (Budapest és Nyugat-Európa között) vagy egynapos látogatásokból áll – mindkét esetben csekély a régióban keletkező turisztikai bevétel. A régiónak tehát szüksége van olyan attrakciókra, amelyek egyrészt segítik ismertségének bel- és külföldi növelését, másrészt hosszabb idejű helyben tartózkodásra ösztönzik a látogatókat. A régiónak ezért elsősorban az arculatformáló, „húzónevekként” működni képes egyedi attrakciók fejlesztését kell támogatnia, mert ezek adhatnak okot az ideutazásra. Ugyanakkor a tartalmasabb, hosszabb időtöltés érdekében szükség van a kisebb, önmagukban piacképtelen attrakciók bekapcsolására is a kínálatba, amit az integrált (településszintű vagy termék-szintű) fejlesztésekkel lehet megvalósítani (pl. tematikus utakkal). A Közép-dunántúli Régió alap-adottságai mindehhez kifejezetten jók, hiszen kulturális és természeti kincsekben magyarországi viszonylatban gazdagnak számít. Ugyanakkor komoly fejlődési akadályt jelent a turisztikai szolgáltatások hiánya vagy viszonylag alacsony színvonala a régió számos településén. Mivel ezek tisztán piaci alapon csak lassan vagy nem a legszükségesebb helyeken jönnének létre, indokolt az uniós források egy részének vállalkozás-fejlesztési célú felhasználása is. Az attrakciók és a szolgáltatások azonban csak úgy lehetnek sikeresek, ha azok összhangba hozásáról, rendezvényekkel való kiegészítéséről és értékesítéséről folyamatosan gondoskodik egy erre hivatott szervezet. Támogatni érdemes tehát az úgynevezett desztináció-menedzsment szervezetek létrehozását is.

A kutatáshoz kapcsolódó publikációk:

Mely tantárgy oktatásában kerültek felhasználásra a kutatási eredmények?

 

Fürdőigazgatóságok létrehozása a Balaton Régióban

A kutatás résztvevői:

A kutatás támogatói:

Balatoni Regionális Idegenforgalmi Bizottság

A kutatás célja:

A Balaton Régióban a turisztikai desztináció menedzsment fejlesztéséhez szükséges szervezeti rendszer fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata.

A kutatás időtartama:

2005

A kutatás rövid leírása:

A kutatás során öt fázisban vizsgáltuk a turisztikai desztináció menedzsment (TDM) szervezeti hátterének fejlesztési lehetőségeit. Első lépésben a vonatkozó nemzetközi szakirodalom áttekintése történt meg, majd ezt követte olyan esettanulmányok kidolgozása, melyek a desztináció marketing különféle szervezeti megoldásait mutatták be. A bemutatott modellek hazai alkalmazhatóságának vizsgálatára részben a turizmus, az önkormányzati működés és gazdálkodás, valamint a területfejlesztés jogszabályi hátterének elemzése, részben pedig szakértői interjúk (területfejlesztési szervek, önkormányzatok vezetői) révén került sor. Ezek alapján dolgoztuk ki a modellt, amely a hazai adottságoknak a leginkább megfelel.

A kutatás eredményei:

A külföldi példák között három fő típust különböztettünk meg. A tiszta önkormányzati szerepvállalás mellett a szolgáltató non-profit szervezetek és a vállalkozó gazdasági társaságok fordulnak elő. Mindhárom szervezeti forma sajátos szocio-kulturális feltételek mellett jött létre, melyek hiányában azok alkalmazhatósága kétséges.
A hazai szabályok a TDM szervezetek kialakításának kötelező előírását nem teszik lehetővé. Mindazonáltal lehetőség van arra, hogy pozitív anyagi diszkrimináció, illetve szakmai támogatás révén a regionális és országos turisztikai és területfejlesztési szervek a helyi-kistérségi TDM szervezetek kialakulását támogassák.
Mindezek alapján a hazai körülmények között az önkéntes szerveződésen alapuló és elsősorban promóciós-értékesítési célú, de ezen belül széles tevékenységi körrel rendelkező szervezeti formának van létjogosultsága.

Mely tantárgy oktatásában kerültek felhasználásra a kutatási eredmények?