A tudományos műhely tevékenysége:

A kutatóműhely egyik legfontosabb tevékenysége az egyéni és – hazai és nemzetközi – kutatócsoportban végzett kutatások segítése, és a megfelelő szakmai alap nyújtása tudományos igényű publikációk elkészítéséhez. Veszprém városban és a környezetében működő vállalatokkal, vállalkozásokkal szorosan együttműködve több kutatási projektekben vesznek részt a kutatócsoport tagjai. Lényegesnek tekinthető a külföldi egyetemekkel történő közös kutatási lehetőségek biztosítása.
A kutatóműhely nagykanizsai része aktív szerepet vállal a zalai vállalatok, önkormányzatok és turisztikai szervezetek fejlesztési folyamataiban. A nagykanizsai csoport nagy hangsúlyt fektet a határon átnyúló – horvát, szlovén és osztrák – partnerintézményekkel való kapcsolattartásra, közös oktatási és kutatási projektek végrehajtására.

A tudományos műhely miként támogatja az alapszakok tárgyainak oktatását:

Kutatási területek:

 

Aktív kutatások:

Etnikai marketing kutatóműhely

A kutatás résztvevői:

A kutatás célja:

A kutatás fő célja az etnikai marketing magyarországi, illetve magyar kisebbségek körében történő alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata. Az etnikai kisebbséghez tartozás kulturális szempontból jól definiálható; a kutatás arra keresi a választ, az egyes etnikumokhoz tartozó fogyasztók milyen mértékű etnikai identitással rendelkeznek, és ez az identitás milyen kapcsolatban áll vásárlói magatartásukkal, milyen látható jeleivel találkozhatunk a fogyasztásban. Az elemzések célja olyan jellemzők feltárása, amelyek segítségével ez a viszonylag szűk piaci szegmens megközelíthetővé, célzottabban kiszolgálhatóvá válhat a magyar kisvállalkozások számára.

A kutatás fő célja a piac részekre bontásának, a fogyasztói csoportok, szegmensek kialakításának egy Magyarországon még kevésbé ismert, ám más országokban már gyakran alkalmazott megközelítési módjának.

A kutatás két eltérő területen zajlik: egyrészt a Magyarországon élő nemzeti kisebbségek vizsgálatára koncentrál, másrészt a határon túli magyarság sajátos fogyasztási jellemvonásait is fel kívánja tárni.

A kutatás időtartama: 2009 – jelenleg is

A kutatás rövid leírása:

A kutatás alapját az a Nyugat-Európában, de mindenek előtt Amerikában elterjedt gondolat adja, hogy a fogyasztók viselkedésében a nemzeti kultúra mellett erősen érvényesülnek a nemzeti kisebbségek kultúráinak hatásai is, ezért már több kialakított és alkalmazott etnomarketing-rendszer is létezik. Ezek elsődleges célja, hogy figyelemmel kísérjék az egyes kisebbségek létszámának és jellemzőinek változását, valamint adataik elemzésével segítség a piac szereplőit az egyes etnikai szegmensek felé irányuló hatékony és hatásos marketing elemek kialakításában. Az etnomarketing alkalmazása során célzott termékkínálat alakítható ki, valamint a kommunikációban is felhasználhatóak az etnikumra jellemző képi, nyelvi, kulturális jellemzők. A kutatás első fázisában a magyarországi német nemzeti kisebbség körében Phinney etnikai identitásmérő skálájának tesztelése zajlott. A skála segítségével elkülönítettük egymástól azokat a fogyasztói csoportokat,a melyek etnikai identitásában markáns különbségek találhatóak. A továbbiakban ezen eltérő erősségű identitással rendelkező csoportok fogyasztói magatartásban jelentkező eltérésit vizsgáltuk.

A kutatás második fázisában a vizsgálandó témát más oldalról közelítetjük meg: nemzeti kisebbségnek a határon túli magyarokat tekintjük, és ezen közösségek etnikai identitását és annak látható jeleit a fogyasztásban vizsgáljuk a Felvidéken és Erdélyben.

 A kutatás eredményei:

Megállapítottuk, hogy a kisebbségi fogyasztói magatartás kutatásában alkalmazott Phinney-féle Multigroup Ethnic Identity Measure (MEIM) alkalmazható a magyarországi német nemzeti kisebbség identitásának meghatározására azzal a kiegészítéssel, hogy az egyéb nemzetiségekkel, elsősorban a magyar többségi nemzettel való hosszú egymás mellett élés miatt a skála két eleme érvényét veszti.

A magyarországi német nemzetiség identitás szempontjából 4 klaszterbe sorolható, melyek közül 3 klaszter nemzetiségi hovatartozását tekintve egyértelműen elkülönül a többségi nemzettől. A német nemzetiség identitásának erőssége nem egységes, hanem területfüggő: függetlenül a csoportok létszámától és szórt elhelyezkedésétől a Pest megyei németek kötődnek legerősebben nemzetiségükhöz. A német nemzetiségűek etnikai identitás-vállalása jelentős mértékben függ a szituációtól, ahol azt vállalni kellene; vagyis a jelenlegi magyarországi környezet még mindig nem ideális a nemzeti kisebbség számára. Referenciacsoportok a német nemzetiség tagjaira jellemzően nem hatnak, azonban ha a referenciacsoport összetevőit külön-külön vizsgáljuk, azt tapasztaljuk, hogy a normatív elemek hatása erősebben érvényesül, mint a magyar fogyasztók esetében.

Legfontosabb publikációk:

Intézményközi online kurzusok során alkalmazható pedagógiai módszerek

A kutatás résztvevői:

A kutatás célja:

A kutatás célja a technológia-alapú, multikulturális és egyetemek közötti online kurzusok során alkalmazható oktatási, pedagógiai módszerek alkalmazhatóságának, hatékonyságának vizsgálata. Kutatásunkkal, melyet a résztvevő hallgatók online kérdőíves megkérdezésével bonyolítottunk le, arra keressük a választ, mennyire sikerült a képzés céljait megvalósítanunk, milyen további fejlesztések lehetségesek.

A kutatás időtartama: 2010 – jelenleg is

A kutatás rövid leírása:

Barr és Tagg szerint, az oktatás célja nem a tudás átadása, hanem olyan környezetnek a megalkotása, amely lehetővé teszi a hallgatók számára a tudás saját maguk által történő felfedezését és felépítését; valamint a hallgatókat tanuló közösségek tagjaivá alakítja, akik felfedezéseket tesznek és problémákat oldanak meg. Az egyetemi oktatás és tanulás fő jellemvonásai a 21. században összhangban vannak, sőt, mondhatni összefonódtak az Internet főbb folyamataival; az információs technológia forradalma átalakítja a tanulás és tanítás szervezeti kereteit. E két elméleti megfontolást figyelembe véve alakítottuk ki a 3 egyetem közös Marketing menedzsment kurzusának oktatási módszertanát. A kutatásban a hallgatók és oktatók kérdőíves illetve strukturált interjús megkérdezésével, valamint az online rendszer használata során keletkező statisztikai adatok elemzésével vizsgáljuk az egyes elemek alkalmazását, valamint ennek a kurzus sikeres teljesítésében betöltött szerepét. A jövőben kiterjesztjük a kutatást a kulturális eltérések sikeres teljesítésben betöltött szerepének vizsgálatára is.

A kutatás eredményei:

Komoly problémát jelentett mindhárom oldalon a nyelv: bár a magyar hallgatók részben a nyelvtudásuk alapján kerültek kiválasztásra, az első élő beszélgetések alkalmával kiderült, hogy sok félreértés adódik a nem tökéletes kiejtésből. Ezzel a problémával az amerikai egyetem nem amerikai állampolgárságú hallgatói, és természetesen a német egyetem hallgatói is küzdöttek. Ennek eredményeként a hallgatók előnyben részesítették az írásbeli kommunikációt a szóbeli helyett. Szintén ebből adódott, hogy azokban az esetekben, ahol az amerikai oktató bekapcsolódott a hallgatók élő megbeszélésébe, a magyar hallgatók szűkszavúvá váltak. Az írásbeli kommunikáció preferáltságához természetesen hozzájárult az amerikai és az európai egyetemek közötti, 6 órányi időeltolódás is, ami megnehezítette, hogy mindegyik fél számára optimális napszakban kerüljön sor a szóbeli feladat-megbeszélésekre, problémamegoldásra.

Lényeges problémát jelentett a magyar és német hallgatók tapasztalatlansága az online oktatás területén (az amerikai hallgatók valamennyien rendelkeztek tapasztalattal e téren).

Módszertani szempontból a legfontosabb kérdés az, hogy a tanuláshoz, a feladatmegoldáshoz alkalmazható eszközök közül melyiket milyen mértékben használták a hallgatók. Az összesített eredmények alapján elmondható, hogy 2010 és 2011-ben is a Blackboard VistaTM-t tartották a leghasznosabbnak a hallgatók, amiben az írásos beszélgetések zajlottak. A Wimba élő tantermet mindkét évben a második leghasznosabb eszköznek tartották a hallgatók. Megállapítható, hogy 2011-ben a hallgatók sokkal inkább az egymással való kommunikációt emelték ki, ebből következően a projektet és csapatmunkát tartották szem előtt, mintsem a video tananyagokat.

Legfontosabb publikációk:

In-game advertising

A kutatás résztvevői:

Kutatás célja:

Keressük a választ arra a kérdésre, miként kaphat helyet az integrált marketingkommunikációban a játékokban megjelenő reklámozás. Milyen érvek szólnak mellette és ellene. Vizsgáljuk az online játékokban megjelenő reklámok hatását, hatékonyságát, fejlődésének irányait.

Kutatás időtartama: 2011 –

A kutatás rövid leírása:

Az Internet jelentőségét illetően a marketingtudományok és gyakorlati szakemberek azonos vélemények vannak. Az online népesség 50 év alatti csoportjának közel 85%-a játszik valamilyen eszközön, ami lehet PC, konzol, okostelefon stb. Ha az elérhetőség ilyen kedvező számokat mutat, miért ne kezelnék a vállalatok egy új, innovatív médiahordozónak, aminek szerepe egyre nagyobb teret kap a kommunikációban. A kérdés az, hogyan használhatja ki a leghatékonyabban ezt az információhordozót az üzleti világ. A project főbb lépései: Problémafelvetés, irodalmi – teoretikus vizsgálatok, mélyinterjús vizsgálatok vállalatok és piackutató cégek vezetői beosztásban levő menedzsereinek bevonásával, kvantitatív online kutatás a felhasználók körében, elemzés.

Kutatás eredményei:

Meghatároztuk azokat a tényezőket, amelyek alátámasztják az in-game kampányok létjogosultságát és alkalmazhatóságát a jövőt illetően is. Ennek első feladata, olyan egyszerűen mérhető elemek meghatározása, melyek segítségével vizsgálni tudunk új marketing megoldásokat melyek lendületet adhatnak az AOG kampányoknak. Bemutattuk az online játékok tipológiáját, az in-game reklámozás módszereit, majd meghatároztunk négy fő faktort, melyek a későbbi kutatások hatékonyság vizsgálatának alapját jelentik majd.

Publikációk:

Konferencia kiadványok:

A hedonisztikus kutatás

A kutatás címe: Hedonizmus a mindennapi termékek vásárlása során

A kutatásban résztvevők: Deli-Gray Zsuzsa, Tom Gillpatrick, Darko Pantelic, Mira Mirusic

Kutatás időintervalluma: folyamatos

Országimage kutatás

A kutatás címe: A márkaismertség- és szeretet valamint az országeredet hatás összefüggései.

A kutatásban résztvevők: Deli-Gray Zsuzsa, Al Rosenbloom, James Haefner,

Kutatás időintervalluma: folyamatos

Gyermekmarketing

Kutatás címe: Kisgyermekekre irányuló marketing.

A kutatásban résztvevők: Deli-Gray Zsuzsa, Árva László, Brigitte de Faultrier, Jacques Boulay

Kutatás időintervalluma: folyamatos

Társadalmi felelősségvállalás marketingje

A kutatás címe: Társadalmi felelősségvállalás a kis- és középvállalkozások körében

A kutatásban résztvevők: Fehérvölgyi Beáta, Birkner Zoltán, Berkesné Rodek Nóra

Kutatás időintervalluma: 2012 – folyamatos

A kutatás rövid leírása:

A társadalmi felelősségvállalás, mint az üzleti élet azon elkötelezettsége, hogy hozzájáruljon a fenntartható gazdasági fejlődéshez, az alkalmazottakkal, családjaikkal, a helyi közösséggel és a társadalom széles rétegeivel együttműködve, az életminőség javítása érdekében az utóbbi években a marketingen belül egyre népszerűbbé vált. Látványos megmozdulások és eredmények elsősorban a multinacionális vállalatok körében vannak, ugyanakkor a kis- és középvállalkozások számára is fontos, hogy jó hírnevüket ezen a területen is megalapozzák. A kutatás kiinduló pontja, hogy összefüggés van a társadalmi felelősségvállalás és a cég szervezeti kultúrája között.

Kutatási eredmények:

A kutatást egy, a témában folyó szakdolgozati munka hatására kezdtük el, amely a hazai szállodákat vizsgálta meg a társadalmi felelősségvállalás szempontjából. A kérdőíves felmérést is tartalmazó munkából az derül ki, hogy elsősorban – de nem kizárólagosan – láncokhoz tartozó szállodákat foglalkoztatja a társadalmi felelősségvállalás, de elsősorban a környezetvédelmet, környezettudatosságot és a munkavállalók jutalmazását értik alatta. A továbbiakban azt célozzuk meg, hogy felmérjük a hazai kis- és középvállalkozások társadalmi felelősségvállalásban vállalt szerepét, ezt összehasonlítsuk a cégekben uralkodó szervezeti kultúrával és felvázoljuk a hatékony és eredményes társadalmi felelősségvállalás marketingjének stratégiáját.

Határon átnyúló térségek marketingje a gazdasági fejlődésért

A kutatás címe: Turisztikai márkaépítés a szlovén-magyar határtérségben

A kutatásban résztvevők: Fehérvölgyi Beáta, Birkner Zoltán, Péter Erzsébet, Keller Krisztina, Borut Milfelner (Maribori Egyetem)

Kutatás időintervalluma: 2012 – folyamatos

A kutatás rövid leírása:

Az Európai Uniós tagsággal a határok eltűnnek, és egyre súlytalanabbá válnak, mégis azt tapasztaljuk, hogy a határok átjárhatósága nem hozott kézzelfogható gazdasági eredményeket. A politikai és gazdasági szereplők is fontosnak tartják a határon átnyúló gazdasági együttműködéseket, de kevés még a jó példa. Az „5 Postakocsi” projekt keretein belül egy olyan határon átnyúló turisztikai régió kialakítása a cél, amely élményközpontú kínálatot tud nyújtani a turisták számára, miközben a helyi lakosok és vállalkozások élvezik a turizmus fejlesztése által generált előnyöket (pl. munkahelyteremtés, vállalkozási aktivitás növekedése). A projekt keretein belül Magyarországon és Szlovéniában is egy 300-300 elemű mintán kutatást végeztünk a turisták körében, hogy felmérjük az érdeklődés szintjét a határon átnyúló turisztikai termékek iránt. A kérdőíves felmérés, döntéshozókkal végzett interjúk alapján elkészült egy marketingstratégia és egy márkastratégia, amelyek célja, hogy egy jól megkülönböztethető desztináció felépítése kezdődhessen el.

Kutatás eredményei:

A projekt keretein belül Magyarországon és Szlovéniában is egy 300-300 elemű mintán kutatást végeztünk a turisták körében, hogy felmérjük az érdeklődés szintjét a határon átnyúló turisztikai termékek iránt. A kérdőíves felmérés, döntéshozókkal végzett interjúk alapján elkészült egy marketingstratégia és egy márkastratégia, amelyek célja, hogy egy jól megkülönböztethető desztináció felépítése kezdődhessen el. Jelenleg dolgozunk a kutatási eredményeket bemutató publikációkon.

Publikációk: