Napjainkban egyre többször találkozhatunk a körforgásos gazdaság fogalmával. De mit is jelent ez pontosan? Miért került előtérbe? És milyen kapcsolatban van a turizmussal? Oktatónk, Neumanné Dr. Virág Ildikó válaszolta meg a kérdéseinket.
„A körforgásos gazdaság fogalom tulajdonképpen visszatérést jelent a természet rendjébe, ahol minden folyamat, tevékenység vége egy új kezdetét jelenti.
A körforgásos gazdaság koncepció azért került a döntéshozók figyelmének a középpontjába, mert sajnálatos módon a hulladéktároló kapacitások kimerülőben vannak, illetve a termelésben felhasznált nyersanyagokból is hiány keletkezik, nem áll rendelkezésre olyan mennyiségben nyersanyag készlet, amelyre szüksége lenne.
A körforgásos gazdaság modell, amely úgy tekint minden hulladékra, mint erőforrásra, a lineáris gazdaság alternatívájaként jelent meg
A lineáris gazdaság modellben a felhasznált nyersanyagokból, erőforrásokból keletkező hulladékot nem hasznosítják. Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modell esetében a termelési folyamatban, a teljes életciklus időtartama alatt, minél hosszabb ideig őrizzük meg az értékeket, a termékbe fektetett munkát, energiát. Ezt egy értékmegőrző koncepciónak is felfoghatjuk, amely az újrafeldolgozáson, újrahasznosításon alapul.
A körforgásos gazdasági modellt az Ellen McArthur Alapítvány* dolgozta ki, és az Európai Unió is prioritásként kezeli a körforgásos gazdasági modellre való áttérést.
Alapvető cél: visszaforgatni a termelési folyamatba, és minimalizálni a hulladékképződést.
A körforgásos gazdasági modell alkalmazása a turizmusban:
- Olyan körforgás megteremtése, amely a régiót egész éven át vonzóvá tudja tenni.
- Helyi alapanyagok felhasználása, helyi szolgáltatások igénybevétele, beszállítói kapcsolatok, távolságok minimalizálása.
- Négy évszakos kínálat megteremtése, olyan turisztikai csomagok, élményláncok kialakítása, és kommunikációja, amelyek a főszezonon kívül is attraktív kikapcsolódást jelentenek.
- Időbeni és területi koncentráció kiegyenlítése, enyhítése.
- Olyan turisztikai szolgáltatókkal való együttműködések elősegítése, akik a fenntartható turizmus elvét vallják, pl. környezetbarát szállítási lehetőséget biztosítanak.
- Törekedni kell arra, hogy valamennyi fenntartási és üzemeltetési tevékenységet fenntarthatóvá tudjuk tenni.
- A turistákat szemléletformáló tartalmakkal arra kell ösztönözni, hogy olyan termékeket, szolgáltatásokat vásároljanak, amelyek megújuló, fenntartható, újrahasznosítható tulajdonságokkal rendelkeznek
- Új építés, vagy felújítás esetén megújuló energia és környezetbarát alapanyagok felhasználása.
- Intelligens beltéri klíma: energia felhasználást mutatja, a vendég és a szolgáltató is információt kap a fogyasztásról.
- A tulajdonosi alapú modellek helyett inkább a lízing alapú igénybevétel alkalmazása, preferálása.
- Újrahasznosított bútorok, berendezési tárgyak használata.
- Vízfogyasztás kontrollálása, épületen belüli körforgásos rendszerekre való átállás, kiépítés.
- Szürkevíz újrahasznosítása: kézmosásnál keletkező víz, szűrés, csírátlanítás utáni újrafelhasználása (pl. wc öblítésre).
- Környezetbarát mosatási politika, organikus vegyszerek, mosószerek használata.
- Élelmiszerpazarlás minimalizálása.
- Csomagolásmentes vagy környezetbarát csomagolási technológiák alkalmazása.
- Villamos energia, fűtési energia csökkentése, megújuló energia felhasználásra való átállás.
- Közlekedés: alacsony CO2 kibocsátású közlekedési módokra való áttérés.
- Közösségi közlekedés vagy elektromobilitás ösztönzése, e-bike-ok alkalmazása.
A COVID vírushelyzet miatt kialakult pandémia pozitív hatása, hogy az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás visszaesett, azonban a pandémia elmúltával újra visszaáll a termelés intenzitása, ezzel a káros anyag kibocsátás is megnő, illetve a korábbi szintre áll vissza. Ezekre a feladatokra fokozottabban kell figyelni.
*Az Ellen McArthur Alapítvány a megvalósítás négy fő elemét határozta meg:
- Az első a körkörösség és az életciklus-alapú szemlélet megjelenítése már a gazdasági tervezés folyamata során;
- A második feltétel az új, innovatív üzleti modellek kifejlesztése és alkalmazása (kölcsönösen előnyös, akár ágazatközi üzleti megállapodások, platformok révén);
- Harmadik elemként említi a tanulmány a termékek életciklusának lehető legnagyobb mértékű meghosszabbítását (egyúttal a hulladékok keletkezésének visszaszorítását);
- Negyedik szempontként jelenik meg a rendszerszintű ösztönzők és a kedvező gazdasági (üzlet) környezet megteremtése. Ez utóbbi területen a kormányzati szereplők felelőssége és jelentősége óriási.”
Köszönjük szépen Neumanné Dr. Virág Ildikó tanárnőnek a részletes tájékoztatót!
