A világ üzleti iskoláinak élvonalába tartozó, AACSB nemzetközi akkreditációval rendelkező Gazdaságtudományi Karra összesen 578 hallgató nyert felvételt, amelyből 358 fő állami ösztöndíjas.

Az alapképzési szakok közül nappali és levelező tagozaton is a Műszaki menedzser, a Pénzügy és számvitel, és a Gazdálkodási és menedzsment szakon kezdheti meg a legtöbb hallgató a képzést. A mesterszakok közül nappali tagozaton a Műszaki menedzser és a Vezetés és szervezés MSc, levelező tagozaton pedig az MBA szak szerepelt a legjobban. A felsőoktatási szakképzések közül nappali tagozaton Turizmus-vendéglátás valamint Kereskedelem és marketing, levelező tagozaton pedig Gazdálkodási és menedzsment szakon kezdheti meg a legtöbb hallgató a tanulmányait.

Hallgatóközpontú szemléletével és széles képzési kínálatával a Gazdaságtudományi Kar lehetőséget biztosít hallgatói számára egy sikeres karrierút megalapozására.

2026 szeptemberében a PhD képzés mellett indul az üzleti doktori képzés, a DBA program újabb évfolyama, továbbá új képzéssel is bővül a portfólió: elindul a Légiszolgáltatási menedzser szakirányú továbbképzés angol nyelven.

A pótfelvételi eljárás keretében a Gazdaságtudományi Kar minden olyan szakja meghirdetésre kerül önköltséges formában, amely a normál felvételi eljárás eredményeképpen elindult. Továbbá a Humán- és szervezetfejlesztő tréner és a Közpolitikai adatelemző posztgraduális képzéseken is lehetőség van a jelentkezésre.

A gazdaságtudományi területen önköltséges formában felvételt nyert hallgatók számára meghirdetjük az Uplifting Önköltsécsökkentő Támogatást, amelynek keretében az előírt feltételek teljesítése mellett a pályázó hallgatók 50, ill. 75%-os önköltségi díj kedvezményben részesülhetnek.

A VoWoCo Erasmus+ projekt bemutatja a női vállalkozók készségmátrixát – bizonyítékokon alapuló eszköz négy ország tapasztalatai alapján

A női vállalkozóknak nem általános „vállalkozói tanácsokra”, hanem olyan támogatásra van szükségük, amely valóban tükrözi mindennapi munkájuk készségeit, kihívásait és lehetőségeit. A VoWoCo projekt ezt az igényt fordította le a gyakorlatra azzal, hogy kidolgozott egy bizonyítékokon alapuló készségmátrixot (Skill Matrix), amely meghatározza a legfontosabb vállalkozói kompetenciákat a magyar, olasz, portugál és török női vállalkozók körében.

A mátrix nem pusztán elméleti munka eredménye. Egy többlépcsős, alapos kutatási folyamatból született, amely női vállalkozókkal és karrierváltáson gondolkodó nőkkel folytatott fókuszcsoportos beszélgetéseket, munkaerőpiaci elemzést, valamint 22 nemzetközi szakértő – akadémiai, üzleti, civil és közintézményi szereplők – visszajelzéseit foglalta magában. A négy országban végzett kutatás összesen 66 elsőszintű készséget, 17 másodszintű készséget és 4 átfogó készségdimenziót azonosított, így átfogó képet ad arról, milyen képességekre támaszkodnak a nők különböző vállalkozói helyzetekben.

Több mint pénzügyi tudás – mi áll a női vállalkozói siker mögött?

Az eredmények egyértelműen jelzik, hogy a vállalkozói siker jóval túlmutat a pénzügyi ismereteken vagy a hagyományos növekedési mutatókon. A Skill Matrix legerősebb pillére a kapcsolati és társas készségek köre, ezt követik a menedzsment- és működési készségek, a személyes és viselkedési kompetenciák, majd a kognitív és stratégiai készségek.

A szakértők különösen fontosnak ítélték a networkinget és a társadalmi tőkét, a lehetőségek felismerését, az önszabályozást, a stratégiai tervezést és az adaptív vezetést. Más szóval a mátrix azt tükrözi, hogyan építenek és tartanak fenn valójában vállalkozásokat a nők: kapcsolatok, intézményi környezet, bizonytalanság és változó élethelyzetek folyamatos menedzselésével.

Miért hasznos a Skill Matrix a gyakorlatban?

Éppen ez teszi a készségmátrixot igazán hasznossá: gyakorlati, bizonyítékokon alapuló kiindulópontot ad célzott képzések, mentorprogramok és önreflexiós eszközök tervezéséhez, amelyek valódi szükségletekre reagálnak, nem csupán feltételezésekre. Erre építve a VoWoCo egy ingyenesen elérhető online tanulási modult is fejleszt, amely segít a női vállalkozóknak megerősíteni azokat a készségeket, amelyek a mindennapi működésben a legtöbbet számítanak.

A mátrix így nemcsak kutatók és döntéshozók számára lehet eszköz, hanem trénereknek, mentoroknak, támogató szervezeteknek és maguknak a vállalkozónőknek is – vagyis mindazoknak, akik szeretnék tisztábban látni, hol tartanak, és mely területeken érdemes továbbfejlődniük.

Négy ország, négy jellegzetes profil

Az országonkénti eredmények látványos különbségekre világítanak rá:

• Magyarországon a női vállalkozókra jellemző, hogy erősen támaszkodnak az önismeretre, a szakmai és személyes szerepeik újragondolására, valamint a tudatos karrierváltásra – részben azért, mert kevesebb kapcsolati és társadalmi tőkét tudnak mozgósítani.
• Olaszországban a női vállalkozás erősen kapcsolati beágyazottságú: kiemelt szerepe van a közösségi networkingnek és a kapcsolati empátiának, ami jól tükrözi a társas kötelékek üzleti jelentőségét.
• Portugáliában intézményesen strukturált profil rajzolódik ki, erős stratégiai térképezéssel, bizonytalanságkezeléssel és nagy igénnyel a döntéshozatalt támogató, gyakorlati eszközök iránt.
• Törökországban lehetőségvezérelt profil jelenik meg: erős piaci érzékenység, magas kockázatvállalási hajlandóság, valamint feltörekvő digitális kompetenciák jelennek meg, például adatvizualizáció és prompt engineering.

Ezek a sajátos nemzeti profilok jól mutatják, hogy a női vállalkozók támogatása nem működhet az „egy méret mindenkinek jó” megközelítés szerint: ugyanazok a készségek nem minden országban bírnak azonos súllyal, és a hatékony képzéseknek figyelembe kell venniük a helyi valóságot, az ágazati különbségeket és a vállalkozás életszakaszát is.

Közös európai keret, rugalmas helyi alkalmazás

Éppen ezért a Skill Matrix egyszerre jelent közös európai keretrendszert és rugalmas, országos szinten adaptálható eszközt. Lehetővé teszi, hogy a partnerek összehasonlítható módon dolgozzanak, miközben teret adnak a helyi sajátosságoknak, a különböző vállalkozói útvonalaknak és élethelyzeteknek.

A VoWoCo projektről

A VoWoCo – Volcanoes’ Women Co-creation egy transznacionális Erasmus+ projekt, amelynek célja, hogy kutatáson alapuló eszközökkel, gyakorlati tanulási anyagokkal és országokon átívelő együttműködéssel értse meg és támogassa a női vállalkozókat Európa-szerte. A projekt kutatási eredményeket, szakértői validációt és felhasználóbarát megoldásokat ötvöz annak érdekében, hogy segítse a nőket vállalkozásaik megerősítésében, tudatos döntések meghozatalában és abban, hogy valóban hozzájuk illő támogatásokhoz férjenek hozzá.

A Skill Matrix ebben kulcsfontosságú mérföldkő: gyakorlati híd a kutatás és a cselekvés között, amely megmutatja, milyen készségek segítik leginkább a női vállalkozókat abban, hogy fenntartható, rugalmas és értékteremtő vállalkozásokat építsenek.

Tovább a Skill Matrix honlapjára. >>>

Infografika >>>

Vezetői jelentés >>>

Kövesd a VoWoCo projekt alakulását a hivatalos honlapon: www.vowoco.eu, vagy csatlakozz hozzánk a közösségi oldalainkon:

• LinkedIn: VoWoCo Project
• Facebook: VoWoCoProject
• Instagram: @vowocoprojecteu

Új szakmai platform segíti a hazai KKV-k versenyképességét, innovációját és fejlődését

A Pannon Egyetem és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) 2026. június 29-én, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának diplomaátadó ünnepségén együttműködési megállapodást írt alá. A megállapodás célja a VOSZ Gazdaságstratégiai Központ, azaz a VOSZ Tanszék megalapítása, amely hidat képez az egyetemi tudás, a kutatás és a vállalkozói gyakorlat között.

A partnerség kiemelt célja a hazai KKV-szektor versenyképességének, termelékenységének, innovációs képességének, digitalizációjának és generációváltásának támogatása. A VOSZ Tanszék létrejötte új lehetőséget teremt arra, hogy a Pannon Egyetem szakmai és tudományos háttere közvetlenül is támogassa a vállalkozói ökoszisztémát, és a gyakorlati problémákra kézzelfogható, alkalmazható megoldások szülessenek.

A VOSZ Tanszék olyan közös szakmai platformként működik majd, amely egyesíti az egyetemi kutatási eredményeket, a gazdasági elemzéseket és a vállalkozások mindennapi tapasztalatait. A cél, hogy az itt megszülető tudás közvetlenül hasznosuljon a vállalkozások működésében, fejlődésében és stratégiai döntéseiben.

„A Gazdaságtudományi Kar küldetése, hogy az egyetemen létrejövő tudás valódi gazdasági és társadalmi értékké váljon. A VOSZ Tanszék ennek a szemléletnek a gyakorlati megvalósulása: olyan szakmai tér, ahol az oktatás, a kutatás és a vállalkozói tapasztalat egymást erősítve járul hozzá a hazai KKV-k fejlődéséhez.” – Dr. Bajzek Beáta, dékán, Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar

A központ tevékenysége különösen azokra a területekre fókuszál majd, amelyek napjaink vállalkozásai számára meghatározóak: a termelékenység növelésére, a digitalizáció előmozdítására, a mesterséges intelligencia üzleti alkalmazására, az innováció ösztönzésére, valamint a fenntartható fejlődés támogatására.

A VOSZ Tanszék nemcsak a vállalkozások számára jelent új szakmai lehetőséget, hanem az egyetem hallgatói számára is. Az együttműködés révén a hallgatók valós vállalati kihívásokkal találkozhatnak, gyakorlati tapasztalatokat szerezhetnek, és közvetlen kapcsolatba kerülhetnek a hazai üzleti szféra meghatározó szereplőivel.

„A magyar vállalkozások versenyképességének erősítése ma már nem képzelhető el tudás, innováció és együttműködés nélkül. A VOSZ küldetése, hogy a hazai kis- és középvállalkozások számára ne csupán érdekképviseletet biztosítson, hanem olyan szakmai tudást, gyakorlati megoldásokat és kapcsolódási lehetőségeket is, amelyek hozzájárulnak hosszú távú fejlődésükhöz. A Pannon Egyetemmel közösen létrehozott VOSZ Tanszék ezt a küldetést emeli új szintre. Olyan nyitott szakmai műhelyként tekintünk rá, ahol az egyetemi kutatások, a gazdasági elemzések és a vállalkozások mindennapi tapasztalatai találkoznak.” – Gazsi Attila, elnök, Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)

A VOSZ Tanszék gyakorlati tudásanyagokkal és szakmai útmutatókkal is támogatja majd a kis- és középvállalkozásokat. A központ kiemelt törekvése, hogy a tudományos eredmények és a vállalkozói tapasztalatok ne elszigetelten jelenjenek meg, hanem a mindennapi működésben is hasznosítható formában segítsék a vállalkozásokat.

A VOSZ Tanszék honlapján (https://www.gtk.uni-pannon.hu/hu/vosztanszek/) már elérhető az első 5 Termelékenységi Recept, ami abban nyújt segítséget a KKV-k számára, hogyan lehet ugyanannyi emberrel, idővel és erőforrással nagyobb értéket előállítani.

A felek meggyőződése, hogy a jövő gazdasági versenyképességét azok az együttműködések alakítják, amelyek képesek összekötni a tudományos eredményeket a gyakorlati üzleti tapasztalattal. A VOSZ Tanszék ennek megfelelően nem csupán egy új szervezeti egység, hanem egy hosszú távú stratégiai partnerség, amely a tudásalapú, innovatív és versenyképes magyar gazdaság erősítését szolgálja.

2026. június 12-én a Pannon Egyetem adott otthont az „Innovációs hálózatok a turizmusban” című szakmai konferenciának. A rendezvény a Visegrádi Alap finanszírozásában megvalósult, innovációs hálózatokkal foglalkozó projekt záróeseménye volt.

A rendezvény során a résztvevő szakemberek nemzetközi és hazai, turizmusban érintett hálózatok jó gyakorlatait ismerhették meg. A konferenciát habil. Dr. Lőrincz Katalin, a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának dékánhelyettese és Vesna Milovanovic (University of Kragujevac), az „Empowering Open Innovation Tourism Networks” elnevezésű projekt konzorciumvezetője nyitotta meg. Lőrincz Katalin köszöntőjében kiemelte, hogy a technológiai fejlődéssel egyidejűleg ma is nagyon fontosak a személyes találkozások, szakmai rendezvények. A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán folyó kutatások kapcsán elmondta, hogy a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet minden évben rendez szakmai konferenciát, ami kiváló lehetőséget biztosít az érintetteknek a közös gondolkodásra. Vesna Milovanovic köszöntőjében kitért a projekt hátterére, az együttműködés kialakítására. A rendezvényen részt vett a Visegrádi Alap képviselője, Karolina Janik is, aki a pályázati rendszerekről adott tájékoztatást.

A mintegy ötven szakember részvételével zajló esemény első részében az érdeklődők a projektben érintett desztinációk előadásait hallgathatták meg. Szerbia részéről Vesna Milovanovic osztotta meg Vrnacka Banja, egészségturizmusáról ismert desztináció jó gyakorlatát. Ezt követően, Krzysztof Borodako és Michal Rudnicki (Krakow University of Economics) előadásukban a Krakkó Network, MICE piacra fókuszáló hálózattal kapcsolatos ismereteket részletezte. A projekt csehországi partnere, a Technical University of Liberec részéről Lenka Cervova adott elő. A kézműves üveggyártásáról ismert térség (Crystal Valley) turizmusának fókuszában a kézművesek állnak.

A Pannon Egyetem részéről Dr. Sulyok Judit és Dr. Madarász Eszter a Balatoni Kör tagjai körében végzett felmérés eredményeiről számolt be. A szakmai konferencia további részében az érdeklődők Magyarország részéről további két hálózat mindennapjaiba nyerhettek bepillantást. Az Éltető Balaton-felvidék Egyesület munkaszervezet-vezetője, Kovács Szilvia a hálózat bemutatása mellett az aktuális pályázati lehetőségekről is tájékoztatást adott. Kanizsai-Nagy Dóra a Veszprém-Balaton Európa Sportrégiója 2026 aktualitásairól tartott értékes előadást.

A nap további részében a szakemberek egy, a munkaidő-csökkenés turisztikai és szabadidő fogyasztásra gyakorolt hatásait megvitató workshopon és kerekasztal beszélgetésen vettek részt. A konferencián a Balatoni Kör jóvoltából lehetőség volt BalatonBor kóstolásra is. A projekt partnerek a szakmai konferencia mellett értékelték a projekt aktivitásait és egyeztettek a jövőbeni együttműködési lehetőségekről. A szabadidős program részeként a projekt partnerek bekapcsolódtak a Mozgás Éjszakája programba, ezen túlmenően Veszprém és a Balaton turisztikai kínálatával ismerkedtek.

A projektet Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia kormánya társfinanszírozza a Nemzetközi Visegrádi Alap Visegrádi Támogatásai keretében, az „Empowering Open Innovation Tourism Network” (Nyílt innovációs idegenforgalmi hálózat fejlesztése) projekt (sz. 22430273) keretében. Az alap célja a fenntartható regionális együttműködés előmozdítása Közép-Európában. Projekt honlapja: https://hit-vb.kg.ac.rs/eoitn/

 A rendezvényen elhangzott előadások a Balatoni Turisztikai Kutatóintézet www.gtk.uni-pannon.hu/batuki oldalán, a Hírek, események menüpontban lesznek elérhetők.

További információ: Dr. Sulyok Judit tudományos főmunkatárs, Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar Balatoni Turisztikai Kutatóintézet (e-mail: sulyok.judit@gtk.uni-pannon.hu)

A Pannon Egyetem újabb együttműködésekkel erősíti szerepét a régió gazdasági és vállalkozói ökoszisztémájának fejlesztésében. 

2026. március 26-án a Pannon Egyetem együttműködési megállapodást írt alá a Székesfehérvári Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal, a Magyar Fenntarthatósági Központ Alapítvánnyal és a Veszprém Vármegyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvánnyal annak érdekében, hogy támogassa a helyi kis- és középvállalkozásokat, valamint segítse a jövő vállalkozóinak felkészítését.

Az egyetem képviseletében Dr. Abonyi János rektor és Csillag Zsolt kancellár urak, az RVA Group képviseletében Szekfü Tibor elnök úr, a Veszprém Vármegyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány képviseletében pedig Vonnák Péter ügyvezető igazgató úr írta alá az együttműködési megállapodást.

Az együttműködés középpontjában a tudásmegosztás, az innováció és a gyakorlati tapasztalatszerzés áll. A felek célja, hogy közelebb hozzák egymáshoz az egyetemi tudást és az üzleti szférát, így a hallgatók már tanulmányaik alatt valós piaci környezetben szerezhetnek tapasztalatot. Ez hozzájárul ahhoz is, hogy a fiatalok versenyképes tudással lépjenek ki a munkaerőpiacra.

A kezdeményezés nemcsak az oktatást erősíti, hanem a régió gazdasági fejlődését is szolgálja. A partnerségek révén bővülnek az üzleti kapcsolatok, fejlődik a vállalkozói szemlélet, és erősödik a tudásalapú, fenntartható gazdaság szerepe a térségben.

A partnerség lehetőséget ad arra, hogy az akadémiai tudás, a vállalkozásfejlesztési tapasztalat és a fenntarthatósági szemlélet egymást erősítve jelenjen meg a régióban. Ez az összefogás nemcsak a hallgatók és a leendő vállalkozók számára kínál új perspektívákat, hanem hozzájárul egy erősebb, együttműködésen alapuló, versenyképesebb gazdasági környezet kialakításához is.

(Fotók: Fux Marcell)

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium az elmúlt öt évben a hazai társadalmi innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplőjévé vált.

A tudásközösség hosszú távú küldetése, hogy úttörő kutatási és oktatási programokkal, egyedülálló kísérleti fejlesztésekkel, hazai és nemzetközi partnerségekkel, valamint tudásmegosztással járuljon hozzá egy befogadóbb és élhetőbb jövő kialakításához.

A TINLAB egy multidiszciplináris, kutatásvezérelt, konzorciumi háttérrel rendelkező tudásközpont, amely elsősorban a társadalmi innovációk gyakorlati tesztelésére és adaptációjára fókuszál. Az együttműködés az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetésével, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány (HÁRFA)részvételével 2020 őszén azzal a céllal indult, hogy a társadalmi innováció eszközeivel fejlessze a közösségi, piaci és állami rendszerek problémamegoldó képességét. A projekt 2026. február 15-ig számos eredményt ért el.

A tudásközpontban az elmúlt években közel 40 kutatási projekt valósult meg, a résztvevők több mint 230 hazai és nemzetközi előadást tartottak. A négy fókuszterületet – digitalizáció társadalmi hatásai; társadalmi innovációs módszertanok; életminőséget javító társadalmi innovációk; kultúra, kompetencia és humán tőke – érintően több mint 150 tudományos közlemény jelent meg. A kutatási programok között szerepeltek a társadalmi jóllétet célzó pedagógiai és pszichológiai fejlesztések, az inkluzív munkahelyeket támogató attitűdformáló, valamint a digitális és vállalkozói kompetenciákat célzó programok is.

A projekthez több mint 280 kutató kapcsolódott, valamint ugyanekkora nagyságrendben vontak be fiatal kutatókat, PhD-hallgatókat és egyetemi hallgatókat is. A TINLAB a kezdetektől egy fenntartható, komplex társadalmi innovációs ökoszisztéma kiépítését célozta, amelyben a problémák felvetése, a megoldási javaslatok kidolgozása, tesztelése, „piacra” vitele, hasznosítása fontos feladatként jelent meg. A TINLAB számos sikeres egyetemi-vállalati együttműködést is létrehozott, valamint szabadalmi és védjegybejelentések is kapcsolódnak a projekthez.

A TINLAB fontos célkitűzése, hogy az egyetemi tudás ne maradjon az intézmények falai között, hanem valós közösségi, gazdasági és környezeti problémák megoldásában hasznosuljon. A HÁRFA koordinációjában 2022 és 2025 között összesen 20 társadalmi innovációs kísérleti fejlesztés valósult meg. A fejlesztések különböző tématerületeken és eltérő szervezeti környezetekben zajlottak, közös jellemzőjük azonban a tudatos kísérleti szemlélet és a módszertani tanulás iránti elköteleződés volt. Hazánkban egyedülálló konstrukcióban 2025 őszén tizenöt szervezet tesztelte a labor elért kutatási eredményeit az ún. A-komponens keretében.

A tudásközpontban két egyedülálló oktatási programot is kidolgoztak. A Társadalmi innovációs menedzser, valamint a Társadalmi innovációs mentor képzések célja, hogy felkészítsék a résztvevőket a társadalmi innovációs projektek tervezésére, menedzselésére és mentorálására – erre korábban hazánkban nem volt példa. A 2021-től induló képzéseken csaknem 250 fő vett részt az ország minden pontjáról: a kialakuló szakmai közösség jelentette annak a mentorhálózatnak az alapját, amely többek között a projekt kísérleti fejlesztéseinek megvalósítását is támogatta.

A projekt ún. tematikus fórumai rendszeres találkozókat jelentettek a társadalmi innovációs ökoszisztéma különböző szereplőinek bevonásával. A szakmai műhelyek a társadalmi problémákra és a technológiai változásokhoz kapcsolódó igényekre reagáló újszerű megoldások kidolgozását és azok valós környezetben történő tesztelését segítik elő. A projektben több mint 50 alkalommal rendezett hibrid találkozókon közel 150 előadó vett részt.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumot a fenti komplex, rendszerszintű megközelítés és nemzetközi integráció tette egyedivé más társadalmi innovációs szervezetekhez képest. A több mint egymilliárd forintból megvalósított projekt fenntarthatóságának érdekében az elmúlt években több mint negyven nemzetközi pályázati felhívásra nyújtottak be projektterveket a laboratórium szakértői. Az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázis közel 450 európai jó gyakorlatot tartalmaz, a gyűjteményben jelenleg negyvenegy hazai projekt szerepel, ebből huszonnégy projekt (közel 58%) a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban valósult meg, valamint fejlesztésükben részt vettek a TINLAB mentorhálózatának tagjai. A projekt saját, a társadalmi innovációkra fókuszáló podcastot indított, valamint egy online hozzáférhető, többkötetes, jó gyakorlat-gyűjteményt is közzétett.

A projektről bővebb információ érhető el a https://tinlab.hu/ oldalon.

Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.

Miután 2025 őszén az országban elsőként indította el a Pannon és a Debreceni Egyetem a világszerte ismert és elismert üzleti doktori képzést, a DBA programot, 2025. november 21-én együttműködési megállapodást írt alá a két intézmény a DBA Szövetség megalapításáról.

A DBA Szövetség célja, hogy a képzést elindító intézmények szakmai együttműködésével biztosítsa és fejlessze az üzleti doktori képzés magas, nemzetközileg is elismert színvonalát, egységes módszertanát és tartalmát, valamint garantálja a DBA (Doctor of Business Administration) program presztízsét.

Prof. Dr. Abonyi János, a Pannon Egyetem rektora elmondta, hogy egy ország versenyképességét többek között a sikeres vállalatok, vállalkozások alapozzák meg, amelyek sikerét elsősorban a vezetőik kompetenciái határozzák meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara mint menedzsment iskola ezeket a készségeket hivatott átadni, fejleszteni egy olyan módszertan alapján, amelyet az AACSB nemzetközi akkreditáció is elismer. Ma már elvárás, hogy a csúcsvezetők bírjanak olyan analitikai készségekkel is, amelyekkel klasszikus értelemben a tudomány művelői rendelkeznek. Ez a koncepció hozta létre a DBA program gondolatát, ami a világon egyre elterjedtebb és az egyik legdinamikusabban fejlődő képzés, mintegy 80%-os növekedési aránnyal, Magyarországon pedig elsőként a Pannon és a Debreceni Egyetem indította el. A két intézmény közötti együttműködés sikeréből kiindulva született meg a DBA Szövetség megalapításának gondolata.

Prof. Dr. Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja is örömét fejezte ki, hogy hosszas tervezést követően 2025 őszén elindult a képzés. Elmondta, hogy egy olyan szakmai doktori fokozatról van szó, amit csak jelentős vezetői tapasztalat után lehet megszerezni, és a képzést csak olyan doktori iskolák végezhetik, akik PhD területen gazdálkodástudományban jogosultsággal rendelkeznek. Ez egy minőségbiztosítási elem, ahogy a DBA Szövetség létrehozása is az. Azért jön létre a szövetség, hogy mint a képzést elsőként elindító intézmények, meghatározzák azokat a paramétereket, módszertanokat, amik a programot megfelelő színvonalon tartják. Fontos, hogy a képzésnek a doktori cím adása mellett meglegyen a tartalma és a presztízse is, hiszen ekkor lehet a jövőben is sikeres.

Csillag Zsolt, a Pannon Egyetem kancellárja kitért arra, hogy amíg 10-15 évvel ezelőtt az MBA volt a TOP vezetők végzettsége, pár éven belül ez a DBA lesz. Óriási lépésnek tartja azt, hogy a két intézmény elérte, hogy Magyarországon elinduljon a képzés. Elmondta, hogy a Pannon és a Debreceni Egyetem gazdaságtudományi területen hazánkban élenjáró intézménynek számít, ami különösen igaz az innovatív képzésfejlesztési szemléletükre. A DBA Szövetség azért fontos, mert garantálhatja a DBA program állandó és magas minőségét – nemcsak hazai, hanem nemzetközi viszonylatban is – azáltal, hogy elvár egy meghatározott szakmai színvonalat, az új tudásanyagok folyamatos beépülését, továbbá partnerségre lép különböző ipari ernyőszervezetekkel, meghatározó piaci szereplőkkel. A DBA Szövetség egyrészt kiváló eszköz arra, hogy az intézmények kiépítsék a képzésre vonatkozó minőségbiztosítási rendszert, másrészt pedig a DBA program továbbfejlesztésének a motorja lehet.

Az AACSB nemzetközi akkreditációval rendelkező Gazdaságtudományi Kar szakjai továbbra is népszerűek. A felvételi eljárás keretében a karra 421 hallgatót vettek fel, amelyből 253 fő állami ösztöndíjas.

Az alapképzési szakok közül nappali és levelező tagozaton is a Kereskedelem és marketing, a Gazdálkodási és menedzsment, valamint a Pénzügy és számvitel szakon kezdheti meg a legtöbb hallgató a képzést. A mesterszakok közül nappali tagozaton az angol nyelven induló Vezetés és szervezés szak bizonyult a legkeresettebbnek, levelező tagozaton az MBA és a Műszaki menedzser szakok szerepeltek a legjobban. A felsőoktatási szakképzések közül nappali tagozaton Gazdálkodási és menedzsment, levelező tagozaton pedig Kereskedelem és marketing szakon kezdheti meg a legtöbb hallgató a tanulmányait.

Hallgatóközpontú szemléletével és széles képzési kínálatával a Gazdaságtudományi Kar lehetőséget biztosít hallgatói számára egy sikeres karrierút megalapozására. 2025 szeptemberétől új képzéssel bővül a portfólió: a világszerte ismert és elismert DBA programot, az üzleti doktori képzést Magyarországon az elsők között indítja a kar.

A pótfelvételi eljárás keretében a Gazdaságtudományi Kar minden olyan szakja meghirdetésre kerül költségtérítéses formában, amely a normál felvételi eljárás eredményeképpen elindult. Továbbá a humán- és szervezetfejlesztő tréner és a közpolitikai adatelemző posztgraduális képzéseken is lehetőség van a jelentkezésre.

2024-ben tizedik alkalommal került megrendezésre a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán működő Balatoni Turisztikai Kutatóintézet éves szakmai konferenciájára. A rendezvényen résztvevő szakemberek a térségben zajló illetve a Pannon Egyetem által végzett aktuális kutatások eredményeiről tájékozódhattak.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán 2015 őszén alakult Balatoni Turisztikai Kutatóintézet éves szakmai konferenciájának fő célkitűzése, hogy a Balaton turizmusában (is) érintett szakemberek megosszák aktuális kutatási eredményeiket, illetve hogy a rendezvény találkozási lehetőséget nyújtson a résztvevők számára.

A 2024. évi szakmai konferenciát Dr. Tóth József Péter fejlesztési rektorhelyettes (Pannon Egyetem) és Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán (Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar) nyitotta meg.

A 2024. évi rendezvényen a Balaton turizmusában érintett szakemberek széles köre – szakmai szervezetek, önkormányzatok, turisztikai desztinációmenedzsment szervezetek, turisztikai szolgáltatók, felsőoktatási intézmények – képviseltette magát. A szakmai előadások első blokkjában kapott helyet kettő, a természeti környezettel kapcsolatos előadás. A természeti értékek megóvása kiemelten fontos a térség életében, hiszen a turizmus központi vonzástényezőjét is jelenti a táji környezet és annak egyedisége, értékei. Dr. Gelencsér András (Pannon Egyetem) Az éghajlatváltozás globális trendjei és hazai vonatkozásai című előadásában felhívta a résztvevők figyelmét a témával kapcsolatos valós, tudományos eredmények fontosságára. Ez magában foglalja a minél átfogóbb, valós helyzet ismeretének szerepét, ami megalapozhatja a valós, nagyobb léptékben is alkalmazható megoldásokat. Rávilágított továbbá a média, a pontos tájékoztatás felelősségére. Boros Gergely (HUN-REN Balatoni Limnológai Kutatóintézet) a kutatóintézet tevékenységéről és szerepvállalásáról a Balaton jó vízminőségének és ökológiai egyensúlyának fenntartásában témában tartott előadást. A tudományos kutatások mellett a kutatóintézet nagy hangsúlyt fektet a Balatonnal kapcsolatos tudás, tudományos eredmények minél szélesebb körben történő megismertetésére. Ennek érdekében számos esemény kerül megrendezésre, mint például a nyílt nap, illetve a kutatóintézet is sok, turisztikai eseményen, fesztiválon vesz részt, továbbá egész évben fogad csoportokat.

Ezt követően Schmutz Ádám (Pannon Egyetem) egy nem kevésbé fontos témáról, a digitalizációról tartott előadást. Digitális átalakulás a Balaton partján: Turisztikai vállalkozások online jelenléte és értékesítési stratégiái című prezentációjában a téma elméleti hátterének rövid felvázolása mellett konkrét példákról, jó gyakorlatokról beszélt, és ismertette egy, a balatoni szolgáltatók körében végzett kutatás főbb eredményeit. Az első blokk záró előadásának témája a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa programsorozat volt. Markovits Alíz (Veszprém-Balaton 2023) előadásában áttekintette a program eredményeit, az egyes célkitűzésekhez kapcsolódó indikátorokat, sikereket. A jövőben is továbbélő elemek kapcsán kiemelte például a sportrégiós pályázatot is, ami szintén egy jó lehetőség a térség települései számára az együttműködések, a közös gondolkodás folytatására.

A szakmai előadások második blokkjában a résztevő szakemberek bepillantást nyerhettek a térségben zajló társadalmi folyamatokba. Szántó Balázs (Pannon Egyetem) Társadalmi és gazdasági folyamatok a Balaton térségében a népszámlálási adatok tükrében című előadásában a 2001 és 2022 között eltelt időszakot vette górcső alá. A települési szinten bemutatott adatok rávilágítottak a térségben tetten érhető egyenlőtlenségekre, az egyes mutatók mentén jobban vagy éppen rosszabbul teljesítő településekre, mikrorégiókra. Fazekas Zsuzsanna (Táj-Kapocs Alapítvány) Közösségvezérelt fejlesztések a Marcal-völgyében című prezentációjában a Táj-Kapocs Alapítvány aktivitásait mutatta be, amelyek más térségek számára is jó példaként szolgálhatnak, a mellett, hogy a Balaton térségében is elindítanak folyamatokat. A szakmai előadásokat a Pannon Egyetem néhány aktuális, jelenleg is zajló projektjének rövid prezentációja zárta. A szakemberek tájékozódhattak a felelős hallgatói fogyasztásról (Gyurácz-Németh Petra tolmácsolásában), a körforgásos gazdaság turisztikai vonatkozásairól (Michalkó Gábor), valamint a turizmusban szükséges kompetenciákról (Raffay-Danyi Ágnes).

A konferencia szakmai programjának zárásaként a résztevő szakemberek három témában – fenntarthatóság és társadalom, kultúra és kreatív ipar, valamint digitalizáció –, kisebb csoportokban vitatták meg az aktuális kérdéseket, együttműködési lehetőségeket, kutatási irányvonalakat.

A szakmai konferencia az ET-PRG-2022/317053 azonosító számú „Kreatív és digitális kompetencia központ kialakítása a Pannon Egyetem bázisán” című projekt keretében került megrendezésre.

A rendezvényen elhangzott előadások elérhetők itt. >>>