A HUN-REN AI Symposium 2026 című rangos nemzetközi esemény, amelyre 2026. május 21-22-én kerül sor Budapesten, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) épületeiben. A kétnapos ingyenes, tudományos rendezvény a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat és Ázsia egyik legelismertebb és leginnovatívabb műszaki egyeteme, a szingapúri Nanyang Technological University közös rendezésében, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem kiemelt partnerségével valósul meg.

A világ legismertebb szakembereit felvonultató rendezvény középpontjában a mesterséges intelligencia tudományos, ipari és társadalmi vonatkozásai állnak. A rangos szimpózium célja, hogy a mesterséges intelligencia területén világszinten elismert kutatókat és intézményeket egy platformra gyűjtve elősegítse a tudományos párbeszédet, valamint az intézményközi és nemzetközi együttműködések erősítését. Kiemelt szándék, hogy a magyar kutatók, fiatal tehetségek, egyetemi szereplők, fejlesztők és innovatív vállalatok Budapesten is közvetlen kapcsolatba kerülhessenek a mesterséges intelligencia nemzetközi élvonalával.

A részvétel különösen értékes lehet az egyetemi közösség számára, hiszen:

• közvetlen betekintést ad a mesterséges intelligencia legfontosabb nemzetközi trendjeibe és kutatási irányaiba, valamint a jövőt formáló tudományos és innovációs gondolkodásba;
• egyedülálló tanulási lehetőséget kínál, hiszen a résztvevők világszerte elismert kutatóktól és előadóktól ismerhetik meg a terület legfrissebb eredményeit, alkalmazási területeit és fejlődési perspektíváit;
• szakmai inspirációt nyújt a hallgatók, kutatók és oktatók számára, mivel első kézből láthatják, milyen tudományos és ipari pályaívek, kutatási irányok és együttműködési modellek rajzolódnak ki a mesterséges intelligencia területén;
• érdemi szakmai kapcsolatépítésre teremt lehetőséget, mivel a rendezvény találkozási pontot kínál az akadémiai szféra, a kutatói közösség, a hallgatók és a technológiai ipar képviselői között;
• elősegítheti jövőbeni együttműködések kialakulását, beleértve kutatási kapcsolatok, szakmai közösségek, ipari együttműködések vagy akár későbbi karrierlehetőségek megalapozását is;
• kiemelkedő szakmai színvonalú és inspiráló részvételi élményt biztosít, köszönhetően a nemzetközileg elismert előadóknak és az esemény magas presztízsének.

HUN-REN AI Symposium 2026
A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz és visszaigazoláshoz kötött.
Időpont: 2026. május 21–22.
Helyszín: Budapest, BME épületei
Weboldal és regisztráció: https://hun-ren.hu/ai-symposium/

Dr. Cserháti Gabriella a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorának vendége volt, ahol a TINLAB projekt keretében kidolgozott kompetenciaértékelési módszerről és oktatásfejlesztési tervről beszélt. 

„A 21. század sok új dolgot hozott az életünkbe, de nem csak technológiában. Olyan kifejezések is fontosak lettek, mint a kompetencia, ami a munkavállalás esetében ma már az egyik legalapvetőbb fokmérő. Ám ennek kapcsán egy újabb fogalmat is meg kell tanulnunk, ez pedig a kompetenciaszakadék. Ez a ma munkavállalóit érinti. Ennek feltárására és áthidalására a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán egy kompetenciaértékelési módszert és oktatásfejlesztési tervet dolgoztak ki, amit a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium is támogat. Cserháti Gabriella a Pannon Egyetem egyetemi docense Kálmán Alidának magyarázta el miért fontos ez.”

A beszélgetés 7:35-től hallható itt. >>> 

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Prof. Dr. Obermayer Nóra a Kossuth Rádió, Trend-idők c. műsorának vendége volt, ahol a TINLAB projekt keretében megvalósuló digitális intelligencia mérésére vonatkozó kutatásról beszélt. 

„A digitális intelligencia ma már alapvető tudás, amely a gazdaság egészére hatással van. Ennek a mérésére dolgozott ki a Pannon Egyetem és a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium egy új mérőskálát, és ki is próbálták a Veszprém Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara vállalatainál. Az eredmények kiértékelése még zajlik, de hogy miért fontos mindez, arról Dr. Obermayer Nóra, a kutatás vezetője mesélt Kálmán Alidának.”

A beszélgetés 4:45-től hallható itt. >>> 

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósul meg.

Dr. Gyurácz-Németh Petra a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének Dél-Dunántúli Régióülésén mutatta be a „Pályaelhagyás és reziliencia, avagy mitől marad egy fiatal a turizmusban?” című kutatást.

Az előadásban kiemelte a reziliencia jelentőségét, illetve a turizmust végzettek megtartásának lehetőségét, valamint az eddigi kutatási eredményeket, illetve a további kutatási irányokat, amelyek érdekesek lehetnek a Szövetség vezetőinek és tagjainak.

Október elején Dubrovnikban került megrendezésre a 20. Sustainable Development of Energy, Water and Environment Systems (SDEWES) nemzetközi konferencia. A rendezvény a fenntartható fejlődés, az energetikai rendszerek, a vízgazdálkodás és a környezeti megoldások legújabb kutatási eredményeit mutatta be.

A konferencián Szigetvári Zsolt képviselte intézményünket, a „Multiobjective topological optimization of waste management systems” című előadással, amely a Hulladékgazdálkodási Kompetencia Központ 2022-1.1.1-KK-2022-00002 sz. projektje keretében, a hulladékgazdálkodási hálózatot vizsgáló alprojekt tagjai által készült.

A tanulmány elkészítésében részt vettek Dr. Sebestyén Viktor a Mérnöki Kar részéről, valamint Dr. Katona Attila, Dr. Kosztyán Zsolt Tibor és Dr. Hegedűs Csaba a GTK-ról.

Fotó: crocuseurope.eu

Van egy régió Magyarország és Szlovénia határán, ahol a táj, a hagyományok és az emberek történetei találkoznak. Zala és Pomurske környékén a CROCUS projekt keretében nemrég egy átfogó kutatás zajlott, amely arra volt kíváncsi, hogyan látják a turizmus szerepét azok, akik ott élnek, ott dolgoznak, vagy éppen ellátogatnak oda. Az eredmények egyszerre meglepőek és tanulságosak, de leginkább arról mesélnek, hogy mit jelent a turizmus a mindennapokban.

A helyiek szemszögéből a turizmus kettős arcot mutat. Magyarországon sokan érzik úgy, hogy bár a turizmus hoz új munkahelyeket és pezsgést, közben megemeli a megélhetési költségeket és terheli a környezetet. A szlovén oldalon ezzel szemben többnyire pozitív hangok hallatszanak: a turizmus itt inkább a kulturális örökség megőrzését és a természeti környezet védelmét jelenti, továbbá hozzájárul az oktatás minőségének növekedéséhez, de a potenciális negatív hatásokkal is tisztában vannak, mint például a járműforgalom növekedése és a társadalmi egyenlőtlenségek növekedése. Érdekes különbség, hogy míg a magyar válaszadók között sokan elköltöznének, ha tehetnék, addig a szlovénok inkább elégedettek jelenlegi életkörülményeikkel – mégis, mindkét oldalon sokan támogatják a turizmus további fejlesztését.

A vállalkozások körében szintén árnyalt a kép. A legtöbb cég kicsi, családias és szorosan kötődik a szálláshely-szolgáltatáshoz. A magyar vállalkozások többnyire hazai vendégekre építenek, míg a szlovének nyitottabbak a nemzetközi piacra is. Mindkét oldalon közös azonban a lelkesedés: a turizmust lehetőségnek látják, ami egyszerre segít a gazdaságban és a hagyományok megőrzésében. A szlovénok kicsit érzékenyebbek a környezetvédelmi szempontokra, de a magyar vállalkozók sem hunynak szemet ezek fölött. Ami pedig talán a legbiztatóbb: a vállalkozók elkötelezettnek érzik magukat a saját régiójuk iránt, és támogatják a közös turizmusfejlesztést.

És mi a helyzet a látogatókkal? Ők meglepően hűségesek. Sokan már többször is visszatértek a térségbe, és nemcsak egy rövid kiruccanásra, hanem akár hosszabb időre is. Az interneten leginkább a közösségi médiára és a helyi turisztikai cégek oldalaira támaszkodnak, az önkormányzatok online felületeit viszont alig használják. A legtöbb látogató a turizmus előnyeit látja: új élményeket, kulturális értékeket, gazdasági fellendülést. Ugyanakkor főleg a nők azok, akik jobban odafigyelnek a környezetre, és érzékenyebben reagálnak a szennyezés vagy a hulladék problémáira.

Fotó: crocuseurope.eu

Szakértői interjúkból kiderült, hogy mindkét oldalon más-más kihívásokkal küzdenek. A magyar oldalon például Nagykanizsa elsősorban átutazó forgalmat szolgál ki, és nehéz hosszabb időre ott tartani a vendégeket. Hiányzik az egységes turisztikai stratégia, az infrastruktúra sok helyen fejlesztésre szorul, és a helyi vállalkozói szellem sem elég erős. Szlovéniában ezzel szemben gazdag a kínálat – a termálfürdők, a borkultúra és a kulturális örökség igazi vonzerőt jelentenek –, ugyanakkor a finanszírozás, a humánerőforrás hiánya és a közlekedési nehézségek itt is akadályozzák a fejlődést.

Mégis, mindkét oldalon ott rejlik a lehetőség. Képzeljünk el egy régiót, ahol közös márka épül, ahol a lassú turizmus – a kerékpározás, a gyalogos túrák vagy a helyi ízek felfedezése – vonzza a látogatókat, ahol a kulturális intézmények, fesztiválok és kézműves foglalkozások színesítik a kínálatot. Egy olyan helyet, ahol a határ inkább hidat jelent, nem választóvonalat.

Ez a kutatás tehát nemcsak adatokat és számokat adott, hanem irányt is mutatott: a turizmus akkor lehet igazán sikeres, ha a helyiek, a vállalkozók és a látogatók együtt alakítják, és ha a fejlődés középpontjában a fenntarthatóság és a közösségi összefogás áll.

További információ a CROCUS projektről:

• https://cordis.europa.eu/project/id/101132454/it
• https://crocuseurope.eu
• https://www.linkedin.com/groups/13022258/

2025. június 25-én került megrendezésre az Egyetemi Kutatói Ösztöndíj Program (EKÖP) konferenciája. A Gazdaságtudományi Kar két szekciójában, amelyen 24 fő vett részt – az alapszakos hallgatóktól egészen a fiatal kutatókig – rendkívül változatos és aktuális témákat feldolgozó előadások hangzottak el. A tudományos program középpontjában a társadalmi-gazdasági, technológiai és környezeti változásokra adott válaszok, valamint a kutatásalapú megközelítések álltak.

Az előadások tematikai sokszínűsége jól tükrözte a multidiszciplináris szemlélet érvényesülését. A fenntarthatóság és fogyasztói magatartás kutatása különféle aspektusokban jelent meg – többek között az étrend-kiegészítők használata, a gluténmentes életmód, valamint az ESG-értékek és a szelektív hulladékgyűjtés vizsgálatán keresztül. A technológiai fejlődés hatásait elemző előadások érintették az Ipar 4.0, a mesterséges intelligencia (AI), valamint a digitális intelligencia és online értékesítés témáit.

A gazdasági és szervezeti fókuszú kutatások között szerepelt a tehetségmenedzsment generációs aspektusainak vizsgálata, az innovációs rendszerek elemzése, valamint a KKV-k forráslehívási gyakorlatai a V4 országokban. Társadalomtudományi szempontból kiemelkedő volt a női vezetők szerepkörének, a mesterséges intelligencia által kiváltott szorongásnak, valamint a kulturális klaszterek globalizációs kihívásainak bemutatása. 

A konferencia lehetőséget teremtett az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazására, az empirikus kutatások megvitatására, és szakmai párbeszéd kialakítására az eltérő tudományos hátterű résztvevők között. A program hozzájárult a résztvevők kutatói identitásának megerősítéséhez és hasznos tanácsokat kaptak jelenlegi kutatásuk továbbviteléhez.

A „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium Jó Gyakorlatok Gyűjteménye III.” kézikönyvében szerepel a Tudomány Mindenkinek Hackathon is. A résztvevők egy támogatott, mentorált folyamat során dolgoznak fel és interpretálnak tudományos eredményeket, közérthető módon.

A hackathonról kollégánk, Dr. Sulyok Judit nyilatkozott a Klubrádió „Szerepvállalás” című műsorában.

A beszélgetés itt hallgatható meg. >>>

A hackathon az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar kutatói – Dr. Bogdány Eszter, Dr. Cserháti Gabriella és Dr. Raffay-Danyi Ágnes – a The International Journal of Management Education (Q1) folyóiratban bemutatott kutatásukban olyan módszertant fejlesztettek ki, amely segítségével feltárhatóak a felsőoktatási képzések és a munkaerőpiac kompetenciaelvárásai közötti különbségek.

A kutatás fő célja olyan módszertan kidolgozása volt, amellyel az alapképzési programok kompetenciakövetelményei összehangolhatóak a munkaadói kompetenciaelvárásokkal. A kutatás egyedülálló módon ötvözi a tartalomelemzést, fókuszcsoport-interjúkat és a Q-módszertant, annak érdekében, hogy átfogó módon azonosítsa a legfontosabb elvárt kompetenciákat. A kutatók egy pilot kutatást is végeztek a kompetenciapreferenciák feltérképezése érdekében az Emberi erőforrások alapszak esetén.

A vizsgálat két fő fázisból állt: a kulcskompetenciák azonosításából és Q-módszertannal történő rangsorolásból. A Q-módszertan alkalmazása során a kompetenciák azonosítása (65 magyarországi HR-álláshirdetés, az O*NET adatbázis, valamint 13 HR-szakemberrel készített fókuszcsoport-interjúk elemzése alapján), az integrált kompetenciadefiníciók kialakítása (különböző forrásokból származó kompetenciák összevetése, 40 kulcskompetencia kiválasztása), rangsorolása (meghatározott és kényszerített rangsorolása a kompetenciáknak), és a faktoranalízis által meghatározható kompetenciapreferencia csoportok megalkotása történt meg.

A módszertan alkalmazásának eredményét pilot-teszt keretében vizsgáltuk, ahol a legfontosabb kompetenciák az alapvető és asszertív kommunikáció, a digitális eszközhasználat, a személyügyi és HR-ismeretek voltak, míg a kevésbé fontos kompetenciák között a matematika, statisztika, üzleti etika ismeretei jelentek meg. Az utóbbi kompetenciák egységesen hátrébb kerültek a munkaerőpiaci preferenciarangsorokban, annak ellenére, hogy a képzési követelmények részét képezik. Szembetűnő eltérések voltak abban, hogy a HR-szakemberek hangsúlyozták a rugalmasság, stressztűrés és empátia fontosságát, amelyek azonban hiányoznak a hazai követelményekből, és ezáltal a képzési programokból. Érdekes módon a munkaadók kevésbé értékelték fontosnak a tudásmegosztást, felelősségvállalást és a konfliktuskezelést, noha ezek létfontosságúak a szervezetek működéséhez.

A kutatás alapján a cikk az alábbi javaslatokat fogalmazta meg:

• Gyakorlati készségfejlesztés (pl. esettanulmányok, szimulációk) beépítése a képzésekbe, különös tekintettel a digitális kompetenciákra.
• Munkaerőpiaci igények figyelembevétele: folyamatos egyeztetés a munkaadókkal a képzési programok aktualizálásához.
• Q-módszer alkalmazása: a módszer hatékonynak bizonyult a kompetenciapreferenciák megismerésében és a szakadék feltárásában, más szakterületeken is alkalmazható.

A kutatás rávilágított arra, hogy a hazai alapképzéseknek dinamikusabban kell alkalmazkodniuk a munkaerőpiac változásaihoz, hogy a friss diplomások versenyképesek legyenek. A Q-módszer hatékony eszköznek bizonyult a valós kompetenciaigények feltárásában, és modellként szolgálhat hasonló felmérések megvalósításához más szakmák esetében is.

A cikk teljes terjedelmében itt elérhető: Bogdány, E., Cserhati, G., & Raffay-Danyi, Á. (2023). A proposed methodology for mapping and ranking competencies that HRM graduates need. The International Journal of Management Education, 21(2), 100789.https://doi.org/10.1016/j.ijme.2023.100789

A kutatás az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.

Image by javi_indy on Freepik

Környezetbiztonság és városi turizmus témában rendeztünk tudománykommunikációs versenyt 2025. február 28-án. A Tudomány Mindenkinek Hackathon keretében egyetemisták mérhették össze tudásukat és kreativitásukat. A feladat az volt, hogy egy tudományos cikk tartalmát jelenítsék meg közérthető, figyelemfelkeltő módon.

A hackathon alapjául szolgáló kutatásról, a tudománykommunikáció fontosságáról és a hackathon sajátosságairól Dr. Lőrincz Katalin nyilatkozott a Civil Rádióban.

A hackathon az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, a Széchenyi Terv Plusz program keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával valósult meg.