Prof. Dr. Michalkó Gábor az Alföld Televízió „VELED utazom” c. műsorának vendége volt, ahol döntően a globális turizmus helyzetéről beszélt, néhány személyes kérdést is érintve.

• Mit keresünk ma az utazásban?
• Hogyan csökkenthető a tömegturizmus okozta feszültség?
• Éjszakai és utolsó esély turizmus – Milyen új trendek jelentek meg?
• Lehet e fenntartható módon utazni?
• Mi számít jó helynek az utazók szerint?

Többek között ezek a témák kerülnek szóba a beszélgetés során.

Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádió Iránytű c. turisztikai műsorának vendége volt, ahol a CROCUS projekt eddig elért eredményeiről számolt be. 

„A CROCUS projekt egy nemzetközi összefogás eredménye. Nyolc országból tíz szakmai partner, Dániából, Olaszországból, Hollandiából, Szlovéniából, Finnországból, Bulgáriából, Horvátországból, Észtországból és Magyarországról dolgozik együtt azon, hogy a kulturális és kreatív turizmus fejlesztésével új megoldásokat kínáljon a vidéki térségek társadalmi és gazdasági kihívásaira.”

A beszélgetés meghallgatható itt. >>> 

Bővebb infó a projektről:

• https://cordis.europa.eu/project/id/101132454/it
• https://crocuseurope.eu
• https://www.linkedin.com/groups/13022258/

Kollégánk, Dr. Raffay-Danyi Ágnes a Muravidéki Magyar Rádióban mutatta a CROCUS projektet, amely a határon átnyúló kulturális és kreatív turizmus fejlesztését tűzte ki célul vidéki és távoli területeken.

A projekt olasz, holland, finn, észt, horvát, bolgár szlovén és magyar partnerek együttműködésében valósul meg.

A beszélgetés meghallgatható itt. >>> 

Bővebb infó a projektről:

• https://cordis.europa.eu/project/id/101132454/it
• https://crocuseurope.eu
• https://www.linkedin.com/groups/13022258/

A Balaton jelenéről, jövőjéről, a fejlődési lehetőségekről, a tópart és vonzáskörzete kulturális identitásáról, a tó által kínált üzleti lehetőségekről, turizmusról, vendéglátásról, ingatlanpiaci és fejlesztési lehetőségekről, valamit ökológiai kérdésekről tanácskoztak a Balaton Konferencia 2024 résztvevői május 2-án, Veszprémben.

A Balaton és térségének jövőjével kapcsolatos gondolatok, elképzelések, tervek már sokszor, sok műhelyben születtek, és fogalmazódnak meg ma is folyamatosan, de igazi egyetértés még nincs. A Portfolio és a Pannon Egyetem hagyományteremtő jelleggel arra vállalkozott, hogy egy platformra hívja össze azokat a legfontosabb döntéshozókat, szabályozásban érdekelteket, az üzleti és civil szféra kiemelt képviselőit, a helyi kulturális értékeket őrző és fejlesztő szervezetek vezetőit, akik a szakmai érvek megosztásával és megbeszélésével valóban előrébb tudják mozdítani a legfontosabb közös ügyet, a Balaton építésének és fenntartható fejlődésének jövőjét.

Dr. Birkner Zoltán, a Pannon Egyetemért Alapítvány elnöke köszöntőjében elmondta, hogy a Pannon Egyetem élen jár a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság területén a magyar felsőoktatási intézmények között, és célja, hogy a későbbiekben Kelet- és Közép-Európában is meghatározó szereplővé váljon e téren. A Pannon a Balaton régió kiemelkedő egyeteme, beiskolázási vonzáskörzete, fő vállalati kapcsolatai és kulturális értékei is a térséghez kötik. Az egyetemen a közelmúltban létrejött Balaton Kutatóközpont (BKK) küldetése a Pannon Egyetem balatoni kutatásaihoz kapcsolódó, nemzetközileg elismert tudományos munka és harmadik missziós tevékenység összehangolása, koordinálása és támogatása.

Dr. Navracsics Tibor, közigazgatási és területfejlesztési miniszter „Otthon vagy nyaraló?” című előadásában kiemelte: annak érdekében, hogy a Balaton ne csak nyaralóhely, hanem otthon, lakóhely is legyen, a versengés helyett az együttműködésre kell helyezni a hangsúlyt.

Bár a Balaton egy nagyszerűnek tűnő üdülési övezet, ahol remekül érezheti magát az ember, azt láthatjuk, hogy a helyi társadalmak folyamatosan küzdenek a jövőért, a mindennapi túlélésért, számos nehézséggel kell szembenézniük, úgymint az elöregedés, az alacsony végzettségi szint és foglalkoztatottság, a magas ingatlanárak, az elvándorlás, az állam és önkormányzatok által nyújtott közszolgáltatások elérhetősége. Át kell gondolni, hogyan tekintünk a Balatonra: mint ökológiai rendszerre, vagyontárgyra vagy lakóhelyre.

Dr. Gelencsér András, akadémikus, a Pannon Egyetem rektora „Az esélytelenek nyugalmával… – őszintén a globális klímaváltozás „megállíthatóságáról”” című előadásában elmondta, hogy a klímaváltozás tényeinek tiszteletben tartása helyett sokan alternatív valóságokat építenek, amiben látszatmegoldások születnek. A zöld átállásban a CO2 kibocsátás csökkentése önmagában nem elegendő és nehezen kivitelezhető: a klímacsúcsok, klímaegyezmények ellenére 2022-ben a CO2 kibocsátás 0,9%-ot növekedett az előző évhez képest, és a fosszilis energia részaránya továbbra is több, mint 80% a teljes energia-mixből.

A globális energiafelhasználás nagy részét jelentő iparágakban nincs érdemi karbonmentes alternatíva. Előadásában az akkumulátorforradalom, a zöld hidrogén és a hidrogénforradalom, valamint az űrbányászat realitásaira és árnyoldalaira is felhívta a figyelmet.

A Balaton jövőjéről szóló panelbeszélgetés résztvevői megfogalmazták a Balaton régiót érintő legnagyobb kihívásokat, ilyen például a közüzemek és a közműellátottság elégtelensége, nehézségei, a szezonalitás problémájából fakadó kiszámíthatatlanság. A szakemberek többek között az együttműködésben, az érdekek összehangolásában, a négyévszakos kínálat kialakításában látják a megoldást. Változatos, egész évben elérhető programokra van szükség, melyek az aktív, a bor- és gasztro-, az egészség-, és a kulturális turizmus pillérekre támaszkodnak. Rendkívül fontos a szemléletformálás, a helyi lakosok edukálása, hiszen mindenki, aki a régióban él, a Balaton nagykövete.

A második szekciót Isola Anna, kiemelt tanácsadó, az MFOI veszprémi képviselet-vezetőjének „Együttműködés és Fejlődés: a térség jövője a közvetlen uniós támogatások tükrében” című előadása nyitotta, majd Markovits Alíz, a Veszprém-Balaton 2023 Zrt. vezérigazgatója a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa év eredményeiről és a régió jövőjéről tartott előadást, amelyben kiemelte, hogy az EKF év 3600-nál több eseménye, és ezek sikere, valamint a kulturális infrastruktúra fejlesztések hosszú távon is megerősítik Veszprém és a Bakony-Balaton térség láthatóságát és helyét Európa kulturális térképén.

A „Lehet jó üzlet a kultúra!” panelbeszélgetés során szóba került a Balaton régió borturizmusában rejlő potenciál, az EKF örökség fenntartása, továbbvitele, az együttműködés és a rendszerszemlélet fontosságának hangsúlyozása. A családi vállalkozásokról szóló panelbeszélgetés során izgalmas és érdekes életutakat ismerhettünk meg, megtudhattuk, hogy a családi vállalkozások a profitorientáción túl a hosszú távú értékmegőrzésben érdekeltek, szóba került a generációváltás és az utódlás kérdése, valamint a társadalmi felelősségvállalás és értékteremtés témaköre is.

A harmadik szekcióban Dr. Sulyok Judit tudományos főmunkatárs a Pannon Egyetem Turizmus Intézeti Tanszékének friss kutatásáról számolt be „Drága a Balaton? – Balaton vs. Adria (Nemzetközi ár összehasonlítási kutatás alapján)” című előadásában. A kutatás során egy 7 éjszakás nyaralást hasonlítanak össze az Adria partján, illetve a Balatonnál egy pár, és egy négy tagú család esetében.

A „Turizmus és vendéglátás a tó körül” panelbeszélgetés során elhangzott, hogy a balatoni vendéglátás az elmúlt 10-15 évben hatalmas fejlődésen ment keresztül: szélesebb választék, országosan jegyzett éttermek jellemzik, sőt több balatoni étterem a Michelin Guide nemzetközi kalauzba is bekerült. A beszélgetés során szó volt többek között a horgászturizmusról, a balatoni vitorlázásról, a Balatoni Kör szerepéről és céljairól, a négyévszakos kínálatról, a jó minőségű és helyi alapanyagok felhasználásáról.

A „Természeti erőforrás és örökség” panelbeszélgetés során, a Balaton mint sérülékeny ökológiai rendszer került középpontba, olyan témákat érintve mint a geológiai értékek, a vízminőség, a fenntartható, felelős vízgazdálkodás.

A konferencia zárásaként Mihályi Jeromos atyával, a Tihanyi Bencés Apátság perjelével beszélgetett Felföldi Gábor kulturális referens, aki Váci Mihály „Balatoni félrevezető” című versének strófáira fűzte fel a diskurzust. Az inspiráló beszélgetés során számos értékes gondolat hangzott el. „A Balatont szeretni kell, mert amit szeretünk, azt alapból védjük és óvjuk.” – mondta Mihályi Jeromos atya, méltó lezárást adva ezzel a Balaton Konferencia 2024 rendezvénynek.

Fotók: Fux Marcell