Prof. Dr. Michalkó Gábor meghívást kapott a Trend FM 94,2 DigiTurismo műsorába, ahol egy podcast keretében a 2026 júniusában záródó „Jó hely” kutatási program legújabb vizsgálatának eredményeiről kérdezte őt a két műsorvezető, Princzinger Péter és Mihálovits András.

A „DigiTurismo – A jövő elkezdődött!” című műsor a turisztikai szektor digitális transzformációjával foglalkozik.

Michalkó Gábor többek között a Fogarassyné Vathy Ágnessel és Scmutz Ádámmal közösen folytatott vizsgálatáról beszélt, amelynek keretében közel 60 ezer Instagram poszt mesterséges intelligencia segítségével való feldolgozását végezték el.

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Kutatóközpontunk hazai és nemzetközi viszonylatban is úttörő kezdeményezéssel egy asztalhoz ültette a különböző tudományterületek neves képviselőit a Multidiszciplináris RISK Workshop keretében 2026. június 3-án.

A workshopon a résztvevők közösen próbálták megfogalmazni a kockázat diszciplínafüggetlen értelmezését és kezelésének tudományterületeken átívelő lehetőségeit.

A műhelymunka során Prof. Dr. Gelencsér András nyitóelőadása után Prof. Dr. Veres Zoltán moderálásával 4 modulban indult vita: a kockázat értelmezése, fogalmának definiálása; észlelése, forrásainak és megjelenési formáinak meghatározása; mérése, számszerűsítése; kezelése.

A kockázat értelmezésében olyan diszciplínák képviselői vettek részt, mint a pszichológia, a gazdaságpolitika, a turizmus, a pénzügyek, a menedzsment, a műszaki tudományok, a nemzetbiztonság, az informatika, a jogtudomány, a statisztika és a marketing.

A dél-zalai és a nyugat szlovén térség egyaránt erős termálturisztikai kínálattal rendelkezik, ahol a gyógy- és élményfürdőket wellness-, egészség- és aktív turisztikai elemek egészítik ki. A határ menti közelség és a hasonló termálvíz kiváló alapot adnak a desztináció-összekapcsolásra a tematikus egészségturizmus szintjén.

A határmenti termálturisztikai térség fejlődése csak akkor lehet hosszú távon versenyképes, ha a fenntarthatóság gazdasági, környezeti és társadalmi aspektusai beépülnek a fejlesztési stratégiába. A termálvíz, mint megújuló, de érzékeny természeti erőforrás, különösen indokolttá teszi a felelős vízhasználatot és energiagazdálkodást.

A három kiemelt desztináció – Moravske Toplice, Lendva és Zalakaros – már ma is számos zöld kezdeményezést alkalmaz: geotermikus fűtés, vízvisszaforgatás, energiatakarékos rendszerek, valamint helyi termékek és rövid ellátási láncok előnyben részesítése a vendéglátásban. Ezekre a jó gyakorlatokra építve létre lehetne hozni egy „Határtalan Termál Háromszög” márkát, amely a környezettudatos pihenés és gyógyulás szinonimájává válhatna.

A fenntarthatóság másik kulcseleme a mobilitás zöldítése lehetne: Fejleszteni lehetne a kerékpárutakat és bővíteni a kerékpáros szervizpontokat és az elektromos járművek töltőpontjainak hálózatát. Hiszen a határon átnyúló környezetbarát tömegközlekedés fejlesztése csökkenti az ökológiai lábnyomot és a gépjárműforgalmat.

A társadalmi fenntarthatóságot is kiemelt célként kell kezelni: jobb eredményt érhetünk el, ha bevonjuk a helyi közösségeket, mivel a helyi munkahelyek erősítése, a helyi gasztronómia és kulturális örökség integrálása a turisztikai kínálatba hozzájárul ahhoz, hogy a termálturizmus ne csak a látogatóknak, hanem a térség lakóinak is hosszú távú értéket teremtsen.

1. Moravske Toplice (Terme 3000): A szlovén fekete termálvize és családi élménye

Moravske Toplice legerősebb vonzereje a fekete termál ásványvíz és annak gyógyhatásai, valamint a nagy vízi-élményközpont, amely beltéri-kültéri medencékkel, csúszdaparkkal és wellness-szolgáltatásokkal szolgál családoknak és egészségügyi okokból oda érkező vendégeknek egyaránt. A vizes programok jól kombinálhatók aktív helyi programokkal, hiszen a termálkomplexumot egy csodaszép golfpálya öleli körbe, a térségben remek kiépített kerékpár és nordic walking útvonalakon érhetők el a nevezetességek. Mindezen élményeket erősítik a vendégszeretetről híres éttermek, melyek a helyben termelt alapanyagok feldolgozásával kínálnak egészséges kézműves termékeket és felejthetetlen gasztronómiai élményeket.

2. Zalakarosi Gyógyfürdő: A klasszikus, de mégis modern magyar gyógyfürdő-  erős gyógyászati háttérrel és a fiatal családosokat is vonzó, gazdag élményrészleggel

Zalakaros Magyarország egyik legismertebb gyógyfürdője: jól kiépített gyógy- és élményfürdővel, fedett- és szabadtéri medencékkel, csúszdaparkkal, gyógycentrummal és medical-wellness szolgáltatásokkal. Erős a háziorvosi/rehabilitációs kínálata is, de a családi szegmensre is nagy hangsúlyt fektetnek.

A Zalakaros turisztikai vonzerejének egyik legnagyobb erőssége a folyamatosan fejlődő és sokszínű szálláshely-kínálat. A városban a wellness-szállodáktól és családbarát hotelektől kezdve az apartmanokon, panziókon és vendégházakon át egészen a magasabb kategóriájú spa szállásokig széles választék várja a látogatókat. A szálláshelyek jelentős része közvetlenül kapcsolódik a gyógy- és wellness turizmushoz, így a vendégek kényelmes, komplex szolgáltatásokat vehetnek igénybe egész évben. A kínálat jól alkalmazkodik a különböző célcsoportok igényeihez: a családos turisták, az idősebb gyógyulni vágyók, valamint az aktív kikapcsolódást kereső vendégek egyaránt megtalálják a számukra megfelelő szállást. A folyamatos fejlesztések és minőségi szolgáltatások hozzájárulnak ahhoz, hogy Zalakaros a Nyugat-Dunántúl egyik meghatározó turisztikai desztinációja legyen. Ezt segítheti egy friss esemény is, miszerint Végh Andort, a Zalakarosi Fürdő vezérigazgatóját választották meg a Magyar Fürdőszövetség elnökének.

3. Lendva (Thermal Resort Lendava): A szlovén határmenti szállás-wellness-strand kombináció

A Terme Resort Lendava Szlovénia egyik ismert wellness- és egészségturisztikai központja, amely a magyar határ közelében, festői környezetben várja a látogatókat. A komplexum különlegessége a paraffinos termálvíz, amely egyedülálló összetételének köszönhetően kedvező hatással van a mozgásszervi és reumatikus panaszokra. Habár Lendva termálkomplexuma kisebb léptékű, de komplett szolgáltatást kínál: szálláshelyekkel, wellness-részleggel, termálmedencékkel és családbarát szolgáltatásokkal rendelkezik, így egyszerre ideális a pihenni vágyó turisták és az aktív kikapcsolódást kereső vendégek számára. A környék gazdag kulturális és gasztronómiai kínálata, valamint a kerékpáros és borturisztikai lehetőségek tovább növelik a turisztikai vonzerejét.

A piaci pozícionálás

Termálvíz jellege szerint: Moravske Toplice kiemelkedik („fekete” termálvíz) — gyógyhatás és különleges wellness-élmény, Lendava lokális jellegű, parafin/ásványi komponenseket emelnek ki, Zalakaros hagyományos, jól dokumentált gyógyvízi indikációkkal.

Kapacitás és attrakciók szerint: Moravske Toplice nagy vízi-élménycentrummal és szolgáltatásválasztékkal rendelkezik; Zalakaros komplex gyógy- és csúszdaparkkal, jelentős orvosi-rehab kapacitással; Lendava kisebb, rugalmas kiszolgálással és jó szállás-integrációval.

Célcsoportok szerint: Moravske Toplice: családok + wellness/élmény; Zalakaros: gyógy és medical wellness + családok; Lendava: rövid pihenések, költségtudatos párok/családok, regionális vendégek.

Esetleges kapcsolódási lehetőségek

Közös csomagok és tematikus útvonalak kidolgozása

Mind a fiatalabb, aktív célközönségének, mind az idősebb, pihenni, gyógyulni vágyóknak is vonzó lehet a „3 fürdő 3 nap” csomag (Zalakaros – Lendava – Moravske Toplice), melyet a különböző profilú, különböző célközönséget megszólító programokkal (gyógykezelés, családi vízi élmény, wellness rituálék) színesíthetjük. Ezek növelnék az átlagos tartózkodási időt, a vendégéjszakák számát és szélesítenék a vendégkört.

Transzfer- és közlekedési együttműködések fejlesztése

A szlovén–magyar határmenti térségben a transzfer- és közlekedési együttműködések fejlesztése kiemelt jelentőségű a turizmus, a gazdasági kapcsolatok és a térségi mobilitás erősítése szempontjából. Az összehangolt közlekedési szolgáltatások – például a turisztikai transzferek, kerékpáros kapcsolatok, közösségi közlekedési együttműködések hozzájárulnak ahhoz, hogy a látogatók könnyebben és gyorsabban érjék el a térség turisztikai attrakcióit és szolgáltatásait.

A fejlesztések célja a térségi szereplők – önkormányzatok, turisztikai szolgáltatók, szálláshelyek és közlekedési partnerek – közötti együttműködés erősítése, valamint a fenntartható és környezetbarát közlekedési megoldások ösztönzése. Az integrált közlekedési hálózat javítja a határmenti desztinációk elérhetőségét, növeli a vendégéjszakák számát, és támogatja a közös szlovén–magyar turisztikai kínálat versenyképességét.

A térség olyan meghatározó desztinációi, mint Zalakaros, Lendava vagy Moravske Toplice a jövőben még szorosabban kapcsolódhatnak egymáshoz közös mobilitási és turisztikai fejlesztések révén. Ezt valószínűleg önerőből nem, csak esetleges pályázati forrásból (interreg) lenne megvalósítható.

Közös egészségturisztikai protokollok és referenciák kidolgozása

A Lendava – Moravske Toplice – Zalakaros térségében a közös egészségturisztikai protokollok és szakmai referenciák kidolgozása jelentős lépést jelenthet a határon átnyúló egészségturisztikai együttműködés erősítésében. Az egységes szakmai irányelvek hozzájárulnak a szolgáltatások minőségének összehangolásához, a vendégélmény javításához, valamint a térség nemzetközi versenyképességének növeléséhez.

A közös protokollok kialakítása kiterjedhet a wellness- és gyógyászati szolgáltatások standardizálására, a vendégfogadási és egészségmegőrzési folyamatokra, valamint a fenntartható és preventív egészségturisztikai szemlélet erősítésére. Emellett a szakmai együttműködések lehetőséget teremtenek közös kutatások, tapasztalatcserék és képzések megvalósítására is.

A három desztináció termál- és wellness adottságai kiváló alapot biztosítanak egy közös egészségturisztikai brand kialakításához, amely a minőségi szolgáltatásokra, a természetes gyógyászati tényezőkre és az aktív életmód támogatására épülhet. Az együttműködés hosszú távon hozzájárulhat a térség turisztikai vonzerejének erősítéséhez és a vendégforgalom növekedéséhez.

Közös marketing és online csomagértékesítés rendszer kidolgozása és működtetése

Megfontolandó lenne egy határon átnyúló „termál-térség” brand létrehozása, többnyelvű foglalóoldallal és csomagajánlatokkal.

A térségében a közös marketing- és online csomagértékesítési rendszer kidolgozása jelentős lehetőséget teremt a határon átnyúló turisztikai együttműködések megerősítésére. Az integrált rendszer célja, hogy egységes turisztikai desztinációként jelenítse meg a térséget, összehangolt kommunikációval és közös arculattal növelve annak nemzetközi láthatóságát és versenyképességét.

Az online csomagértékesítési platform lehetőséget biztosíthat komplex turisztikai ajánlatok kialakítására, amelyek egyesítik a wellness- és gyógyturisztikai szolgáltatásokat, a gasztronómiai élményeket, az aktív turizmust és a kulturális programokat.

A látogatók egyetlen felületen keresztül foglalhatnának szállást, wellness-csomagokat, programokat és transzferszolgáltatásokat, ami egyszerűbbé és vonzóbbá teszi az utazásszervezést.

A közös marketingtevékenységek – digitális kampányok, közösségi média megjelenések, nemzetközi turisztikai vásárokon való részvétel és közös promóciós anyagok – hozzájárulnak a térség egységes turisztikai brandjének kialakításához. A rendszer hosszú távon elősegítheti a vendégforgalom növekedését, a tartózkodási idő meghosszabbítását és a helyi turisztikai szolgáltatók gazdasági megerősödését.

Mindez elképzelés folyamatos szakmai együttműködés és tapasztalatcserén alapuló fejlesztéssel valósítható meg, melyek a helyi egyetemek bevonásával, szakmai tudásuk és tapasztalatuk felhasználásával garantálható. A PANNON EGYETEM NAGYKANIZSAI KAMPUSZA már több szlovén-magyar Inetrreg projektben (5 Postakocsi, TELE-KA-LAND) is működött közre, a hozzá tartozó SOÓS ERNŐ KUTATÓ-FEJLESZTŐ KÖZPONT pedig a termálvizek komplex vízkezelésével kapcsolatos tudását építhetné be a projektbe. És természetesen a CROCUS projektben már megismert Maribori Egyetem turisztikai szakemberei, úgy mint dr. Tina Šegota is sok hasznos tapasztalattal erősíthetik a szlovén–magyar határmenti termálturisztikai összekapcsolódását.

A megvalósítás esetleges lépései:

Konzorcium alapítása: három fürdő menedzsmentje + helyi turisztikai hivatalok + gazdaságfejlesztési ügynökségek, egyetemek.

Piackutatás és program csomagok kidolgozása: közös felmérés az idegenforgalmi igényekről és árérzékenységről; prototípus csomagok kidolgozása (wellness, family, medical).

Transzfer járatok indítása: hétvégi minibusz Zalakaros Lendava Moravske Toplice – jegyrendszerrel.

Közös online kampány: többnyelvű weboldal+ közös foglalási rendszer + közös promóciós csomagok.

Pályázati forrás társítás: határon átnyúló turizmusfejlesztési programok feltérképezése

Nyelvi és szolgáltatási adaptáció: többnyelvű recepciók, kezelési leírások és online tartalom fontos, mivel a célközönség szlovén és magyar nyelvű, de szélesebb célközönség miatt a német és angol nyelv használata is ajánlott.

A három desztináció a termálvízen keresztül történő összekapcsolása növelné a térség versenyképességét: kiegészítő szolgáltatásaik révén hosszabb tartózkodásra és magasabb költésre ösztönözhetik a vendégeket, miközben a közös marketing és közlekedési megoldások csökkentik a határmenti térségek átjárhatósági akadályait. A stratégia különösen jól illeszkedik a fenntartható, élmény- és egészségalapú turizmus növekvő igényéhez.

További információ a CROCUS projektről:

• https://cordis.europa.eu/project/id/101132454/it
• https://crocuseurope.eu
• https://www.linkedin.com/groups/13022258/

Kollégánk, Sasné Dr. Grósz Annamária az MTA Miskolci Területi Bizottsága, Prof. Dr. Szabó Norbert Péter MAB Klubtanács elnökének meghívására 2026. április 8-án előadást tartott Miskolcon.

Az előadás témája a K-pop és az élményalapú marketing volt, amelyben kollégánk Dél-Korea innovatív kultúraterjesztési modelljét mutatta be.

Az előadás visszanézhető az alábbi videofelvételen.

A szlovén-magyar határmenti térség (Zalakaros, Nagykanizsa, Lendva, Moravske Toplice, Dobronak) adottságai kiváló alapot nyújtanak egy egységes, határokon átívelő turisztikai márkához. A Pannon Egyetem CROCUS projekt kutatói, a HU-SI Living Lab stakeholderei és a Zala-Pomurske régió turisztikai szakemberei által ismert turizmusfejlesztési projektek már régóta foglalkoznak a térség egységes desztinációként való pozicionálásán, különös tekintettel a fenntartható turizmusra.

A Zalakaros- Nagykanizsa- Muravidék tengely nem csupán két ország határán fekszik, hanem a természet, a wellness és a kultúra zöld folyosója.

Ahogy a CROCUS ötletelő workshopok tapasztalata is alátámasztották ehhez elengedhetetlen lenne a Mura-Zala Régió számára egy közös turisztikai brand megalkotása, amely viselhetné akár a „Zöld Dombok-Völgyek Ölelésében – A természet határtalan gyógyító ereje” címet. A közös, fenntartható turizmust tervezve a jövő a közös, „zöld” desztinációban rejlik. A turisztikai brand megalkotásánál a helyi értékekből indulhatnánk ki, melyeket a nemzetközi piac számára vonzó formában jeleníthetnénk meg.

A brand megalkotásához jó alapot nyújtanak a főbb párhuzamok és hasonló turisztikai vonzóerők, hiszen ez a térség egyedülálló, mert a nyugalom és az aktív feltöltődés tökéletes egyensúlyát kínálja, a határ menti kétnyelvű kultúra gazdagságával fűszerezve.

Ezen természeti hasonlóságokra építve már több projektötlet is érkezett be az Interreg Szlovénia-Magyarország kisléptékű felhívására 2023-ban. Az egyiket a magyar Nagybakónak Önkormányzata és Dobronaki Turisztikai Hivatal nyújtotta be a „Hasonlítunk-Egyek Vagyunk”: Vizek ölén, energiák szárnyán, hagyományok nyomában: Kapcsolatépítő rendezvények a jógyakorlatok átadására és a hasonlóságok bemutatására címmel.

Az együttműködést a partnerekben rejlő azonos természeti potenciál hozta felszínre. A közös értékek kihasználásához, termékké fejlesztéséhez, az egymástól való tanuláshoz, tapasztalatátadáshoz jó megvalósítási terepként szolgál a partnerek elképzelései közötti azonosság. A határon átnyúló együttműködés hasznát a két partner jövőbeni rendezvény szervezési tevékenységének összehangolásában látták, amely idővel testvér települési kapcsolattá is fejlődhetne.

A másik projektötletet a Moravske Toplice Turisztikai Hivatal és Eszteregnye Önkormányzata nyújtotta be „Szomszédból-barát”: Határtalan együttműködés a kulturális értékek bemutatása és megőrzése céljából címmel. Itt a partnerek működésében legfontosabb hasonlóság a kultúra és a hagyományok tisztelete, megőrzése, és igény a bemutatkozásra, az ismertátadás fórumainak megteremtésére.

A projekt célja a települések önkormányzatainak, civil szervezeteinek, és lakóinak kapcsolatait erősítése a tervezett rendezvényekkel, mely eredménye számos hosszú távú együttműködést generálna. Az együttműködéssel példát szerettek volna mutatni a felnövekvő generációnak, a települések közösségének és a határon átnyúló kapcsolatok, az együttműködésben rejlő értékek fontosságáról.

De Nagyrécse Önkormányzata vezető partner több korábbi projektpartnerével közösen benyújtott projektötlete a Bakancslista is a határmenti fenntartható turizmust szerette volna fejleszteni. A kiemelten a slow turizmust előtérbe helyező projektben a szolgáltatásfejlesztések mellett a képzés, a korábbi projektben létrehozott TDM szervezet egyesületté alakítása, az összehangolt értékesítés megszervezése szerepelt.

Ebből is látszik, hogy a helyi szereplők részéről is igény mutatkozik a határmenti térség közösen összefogott képviselésére, mely a CROCUS workshopon is elhangzott: örömmel fogadnának egy közös online platformot a térségi programok, kínálat bemutatására és hitetésére.

A Zöld Dombok-Völgyek Ölelésében – A természet határtalan gyógyító ereje” brand alappillére -a teljesség igénye nélkül- az alábbiak lehetnének, amikre külön programcsomagok is kidolgozásra kerülhetnének.

A Kettős Wellness élmény:

Zalakaros-Gránit Gyógyfürdő: A klasszikus, magas ásványi anyag tartalmú gyógyvíz.
Moravske Toplice-Terme 3000: A világon egyedülálló, fekete termálvíz.
Üzenet: Két ország, kétféle, de egyaránt gyógyító termálkincs. Egy wellness-hétvége, amely két kultúrát és kétféle gyógyító vizet ölel fel.

A Kulturális- és Történelmi értékek:
Nagykanizsa-Magyar Plakát Ház és Thúry György Múzeum: A magyar kulturális örökség és a városi történelem megőrzése.
Lendva-Vár és Galéria: A kortárs és helytörténeti művészet központja, a határátlépő művészek találkozóhelye.
Üzenet: A Mura menti kultúra folyamatossága. A határon átnyúló művészet és történelem, ahol az emlékhelyek és a modern művészet folytonos dialógust folytatnak.

Föld és Ég Találkozása:

Zalakaros és környéke– Zalai Dombság: Csendes lankák, kerékpárutak, pincefalvak.
Lendva-Vinarium Kilátótorony és Goričko Borvidék: Négy országot átfogó panoráma, fehérborok, szőlődombok.
Üzenet: A Mura-Zala régió egy olyan pont, ahol szó szerint beláthatja Közép-Európa szívét. A borutak összekötik a magyar pincefalvakat a szlovén szőlőültetvényekkel.

Kék és Zöld: Tavak és a Természet ölelésében

Kis-Balaton: Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, Kányavári-sziget: Őshonos állatok, lápos vidék, madárvilág.
Dobronak: Bakónaki-tó, Ocean Orchids, Energiapark: Trópusi egzotikum, energiapontok, lelki feltöltődés.
Üzenet: A látogató egy helyen élheti át a vadregényes, háborítatlan európai természetet (Bivalyrezervátum) és a trópusi varázslatot (Orchideafarm), kiegészítve a Bakónaki-tó spirituális nyugalmával.

Közös Turisztikai Termékek

Tematikus útvonalakkal és csomagokkal építhetnénk a közös brandet, márkát:

• Termál kényeztetés: Egy 4-5 napos csomag, amely magában foglal 2 éjszakát Zalakaroson és 2 éjszakát Moravske Toplicében, fókuszban a kétféle gyógyvíz hatásának összehasonlításával.
• „Hegyen-völgyön négy keréken”: Közös kerékpárútvonalak kidolgozása, amelyek összekötik Zalakaros-Nagykanizsa kerékpárútjait a Lendva környéki borutakkal és a Goričko tájjal. (A kutatási eredmények szerint ilyen fejlesztések már folyamatban vannak!)
• Mura-Zala Régió Ízei: Gasztronómiai túra, amely a dödöllét, a bográcsot, a muravidéki gibanicát és a zalai borokat helyezi a középpontba, helyi termelők és éttermek bevonásával.

Ezek a programok a határon átnyúló élményt kínálják: a turista egyetlen utazással kap teljes képet két ország, két kultúra természeti és gyógyászati kincseiről.

A Brand erősítése

„Zöld Útlevéllel”: Egy gyűjtőpontos rendszer, amely ösztönzi a turistákat, hogy látogassák meg mindkét oldalon található, „zöld minősítéssel” ellátott attrakciókat és szolgáltatókat (pl. Zalakarosi Fürdő + Terme 3000, Nagykanizsai Múzeum + Lendvai Vár, Kis-Balaton + Bakónaki-tó).

Kétnyelvű Információs Pontok és Digitális Platform: Egy egységes (magyar-szlovén-angol) honlap és mobilalkalmazás, amely térképezi az összes partner attrakciót, a tematikus útvonalakat (kerékpár, bor, gyógyászat) és a helyi, hiteles termékeket.

Közös Szolgáltatási Standard: Közös minősítési rendszer kidolgozása és elfogadása, kommunikálása, ami biztosítja a régió minőségi garanciáját.

A brand célja, hogy a Zalai-dombság és a Muravidék együttesen jelenjen meg a piacon, mint egy vonzó, egészséges, aktív és kulturálisan gazdag térség.

Bővebb információ:

• https://www.visitmoravsketoplice.com/
• https://www.bukovniskojezero.si/hu
• https://www.lendava.si/
• https://zalakaros.hu/
• https://tourinformnagykanizsa.hu/

További információ a CROCUS projektről:

• https://cordis.europa.eu/project/id/101132454/it
• https://crocuseurope.eu
• https://www.linkedin.com/groups/13022258/

2026. április 22-24. között a „Horizon Europe” CROCUS konzorcium Opatijában gyűlt össze a WP6 és WP7 munkacsoportok műhelytalálkozójára és a konzorciumi egyeztetésre, amely a projekt záró szakaszába lépésének egyik legfontosabb mérföldköve.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karát képviselte a CROCUS projekt szakmai vezetője, Dr. Raffay-Danyi Ágnes és a megvalósításban résztvevő kollégái, Dr. Lőrincz Katalin, Dr. Papp Zsófia és Vámosi Réka.

A háromnapos program során Dr. Raffay-Danyi Ágnes bemutatta a Szlovén – Magyar Living Lab eredményeit és a kidolgozott régióspecifikus fenntartható üzleti modelleket.

A szakmai workshopokon való aktív részvételen túl a kollégáknak lehetősége volt Opatija és Rijeka nevezetességeit is megcsodálni.

További információ a CROCUS projektről:

• https://cordis.europa.eu/project/id/101132454/it
• https://crocuseurope.eu
• https://www.linkedin.com/groups/13022258/

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium (TINLAB) célja a társadalmi innováció nemzeti szintű fejlesztési keretrendszerének kidolgozása. A társadalmi innováció definiálása és tematikus fórumok működtetése keretében az akadémiai, civil, állami és gazdasági szereplőknek lehetősége nyílik együtt dolgozni új kutatási és innovációs programokon. E közös munka keretében invitáljuk most Önt a DIGITALIZÁCIÓ TÁRSADALMI HATÁSAI tematikus fórumra.

A Fórum napirendje:

• Digitalizáció társadalmi hatásai tematikus fórum köszöntő – Előadó: Prof. Dr. Obermayer Nóra, dékáni megbízott, szakmai vezető
• Személyes márka – Digitális láthatóság – Előadó: Galambos Ágnes (Human Digital Group Kft.)
• Összegzés – Előadók, Meghívott résztvevők (vélemények, hozzászólások)

A fórum időpontja: 2026. május 6. szerda, 16:00-17:30

A fórum helyszíne: Pannon Egyetem, 8200 Veszprém, Egyetem utca 10. (Gazdaságtudományi Kar, „A” épület, A204.) vagy online, MS Teams (A rendezvényen való részvétel online és személyes formában is lehetséges.)

Kérjük, részvételi szándékát jelezze az itt elérhető jelentkezési lapon legkésőbb 2026. május 4-ig. >>>

Az eredeti meghívó letölthető itt. >>>

Hosszúfalu határában ilyenkor már korán reggel felhangzik a paták dobogása, a levegőben kürtszó és izgalom rezdül. A nézők zászlókkal a kézben gyülekeznek, a lovasok díszes huszárruhában sorakoznak.

Ez a Muravidéki Vágta – mely sok lendvai futam után újra visszatért a kiindulási helyszínére – nem csupán egy verseny, hanem egy ünnep, ahol a hagyomány, a lovas kultúra és a turizmus különleges elegyet alkot. A szlovén-magyar határ menti térség leggrandiózusabb és legfontosabb lovas eseménye a Muravidéki Vágta – mint a Nemzeti Vágta egyik előfutama – egyszerre verseny és kikapcsolódási lehetőség.

Egy muravidéki történet, ami Budapestre vezet

A Nemzeti Vágta, amelyet 2008 óta – kezdetekben Budapesten a Hősök terén rendeznek meg-, mára a magyar lovas kultúra egyik legnagyobb ünnepévé vált. A versenyhez számos regionális előfutam kapcsolódik, amelyek közül a Muravidéki Vágta a határon túli magyar közösségek egyik legjelentősebb állomása.

A Muravidéki Vágta a Nemzeti Vágta muravidéki előfutama, a magyar lovas hagyományok egyik legszebb határon túli ünnepe. A magyarországi megrendezett döntőre vezető út innen is indul: Dobronak, Lendva, Muraszombat és a környező falvak lovasai évről évre megmérettetik magukat, hogy képviselhessék térségüket az idei szilvásváradi viadalon.

A 2025 évi Muravidéki Vágta már a kilencedik verseny volt, amit a szlovéniai magyarság rendez közösen a Nemzeti Vágta szervezőbizottságával.

De a Muravidéki Vágta több, mint kvalifikációs verseny. Ez a rendezvény a muravidéki magyarság identitásának és összetartozásának szimbóluma, ahol a ló, a lovas és a közösség együtt alkot egy hagyományt őrző egységet. A Muravidéki Vágta, amely nem csupán egy lovasverseny, hanem identitáserősítő, közösségépítő és turizmust élénkítő rendezvény is.

Dobronak és Lendva: a hagyomány éltetői

A muravidéki előfutamokban az utóbbi években Dobronak és Lendva neve egyre gyakrabban került a dobogóra. Dobronak lovasai fegyelmezettségükkel, felkészültségükkel és sportszerűségükkel tűnnek ki, miközben a község a Vágta hétvégéjét turisztikai fesztivállá varázsolja.

Lendva szintén évről évre erős jelenléttel vesz részt a Vágtán. A város nem csupán versenyzőivel, hanem vendégszeretetével és kulturális sokszínűségével hívja fel magára a figyelmet. A futamok napján kézműves vásár, borbemutatók és népzenei programok várják az érdeklődőket, este pedig a szőlőhegyen pazar kilátás nyílik a muravidéki tájra – és a naplementére, ami a lovak nyergében is más színben tündököl.

Lovas hagyomány – turisztikai lehetőség

Mindkét lovas vágta a sport szerelmeseinek és a turistáknak is különleges élményt kínál. A patadobogás ritmusa mögött gazdasági és kulturális pezsgés rejlik.

A Muravidéki Vágta idején a régió turisztikai szolgáltatói – vendégházak, borászatok, éttermek – megtelnek élettel. A látogatók helyi borokat kóstolnak, kézműves termékeket vásárolnak, és megismerik a Muravidék egyedi gasztronómiáját. A rendezvény így egyszerre vonzza a turistákat és erősíti a helyi gazdaságot.

A vágta napja tehát nemcsak a lovakról szól, hanem a térség bemutatkozásáról is. Minden település standokkal, zászlókkal, népviselettel képviselteti magát – egy élő, mozgó turisztikai kiállítás bontakozik ki a pálya körül. E sikerek és kezdeményezések azt mutatják, hogy a lovas versenyek képesek összekapcsolni a hagyományt a modern turisztikai szemlélettel, és nemzetközi figyelmet irányítani a Muravidékre.

Híd két ország között

A Muravidéki Vágta különlegessége, hogy kulturális hidat képez Magyarország és Szlovénia között.

A magyar és szlovén látogatók, lovasok és szervezők együtt ápolják a közös hagyományt – a ló szeretetét, a természet közelségét és a közösség erejébe vetett hitet. Ez a rendezvény nemcsak a sporton, hanem a kulturális diplomácián keresztül is összeköti a két országot.

Ahogy a dobornaki Göntér Ferenc lovas fogalmaz:„Amikor a lovon ülök, nem érzem, hogy határon innen vagy túl vagyok – csak azt, hogy a hagyományaink közösek.”

A vágta jövője: a turizmus új motorja

A Muravidéki Vágta ma már nemcsak egy esemény, hanem turisztikai márkanév is lehetne.
A hagyományos lovas programok, a gasztronómiai és zenei kísérőrendezvények, valamint a természetközeli helyszínek mind olyan élményt kínálnak, amelyet a modern utazó keres: autentikus, közösségi és látványos.

Turisztikai kitöréspont lehetne, hogy a Vágta ne csupán egy napos esemény maradjon, hanem a térség turisztikai naptárának meghatározó pillére legyen – amelyhez túrák, borutak, tematikus programok, sőt akár lovas túraútvonalak is kapcsolódhatnak.

A Muravidéki Vágta a Nemzeti Vágta szellemiségét viszi tovább – muravidéki módra.
Egy nap, amikor Dobronak és Lendva újra megmutatja, hogy a lovas hagyomány nem múltidézés, hanem élő turisztikai lehetőség. Egy nap, amikor a ló nemcsak versenyez, hanem hidat ver kultúrák, országok és emberek között. És egy nap, amikor a Muravidék – paták dobogásán keresztül – újra hallatja a hangját a Kárpát-medencében.

A Muravidéki Vágta legjobb lovasai az október elején, Szilvásváradon megrendezésre került Nemzeti Vágta indulói közé kvalifikálták magukat.

A versenynapot a kishuszárok kezdték, s a 7 előfutamból 12 település lovasa jutott tovább a vasárnapi középdöntőbe, ahol az előfutamot a Dobronakot képviselő Gombóc Lea nyerte meg.

Egy kiélezett döntő futamon a Magyarkanizsát képviselő Rozs Anna Júlia nyerte meg a 18. Nemzeti Vágtát.

A lovas vágta turisztikai jelentősége:

A lovas vágták komplex turisztikai események. Jelentőségük több dimenzióban is mérhető:

Kulturális turizmus:
A vágták a lovas hagyományokat, a huszárkultúrát, a népviseleteket és a magyar identitás szimbólumait elevenítik fel. A nézők nemcsak sportélményt, hanem kulturális időutazást is kapnak.

Gasztronómiai és vidéki turizmus:
A Muravidéki Vágta idején a helyi termelők, borászok és kézművesek bemutathatják portékáikat. Az esemény a helyi gazdaságot is fellendíti – szálláshelyek, vendéglátóhelyek, turisztikai szolgáltatók profitálnak a látogatók áramlásából.

Határon átnyúló együttműködés:
A rendezvény a magyar–szlovén kapcsolatok élő példája, amely nem csupán sport, hanem diplomáciai és kulturális szempontból is értékes. A Muravidék és Magyarország közötti együttműködés új turisztikai csomagokat, közös programokat és promóciós lehetőségeket is teremt.

Közösségépítés és identitáserősítés:
A Muravidéki Vágta a muravidéki magyarság számára a közösségi összetartozás ünnepe. A lovasok, szervezők és nézők egyaránt részesei annak az élménynek, amely megerősíti a lokális identitást és a nemzeti összetartozást.

• https://pomurskigalop.si/
• https://www.facebook.com/MuravidekiVagta.PomurskiGalop
• https://www.vagta.hu/
• https://www.facebook.com/NemzetiVagta

További információ a CROCUS projektről:

• https://cordis.europa.eu/project/id/101132454/it
• https://crocuseurope.eu
• https://www.linkedin.com/groups/13022258/

2026. március 23-án Stará Lesnában, Szlovákiában rendezték meg a THE INTERNATIONAL SCIENTIFIC CONFERENCE “Challenges, Trends, and Inspirations in Education – CTIE” nemzetközi konferenciát, amelyen a V4 kutatócsoport Gazdaságtudományi Karához tartozó tagjai is részt vettek.

A konferencián előadást tartott Somogyiné Dr. Csepregi Anikó és Dr. László Veronika. Előadásuk témája a Z generáció felsőoktatással kapcsolatos elvárásai, valamint az innováció és az intézményi kapacitás kapcsolatának vizsgálata volt a V4 országok felsőoktatási környezetében. A kutatásban és az előadás szakmai hátterének kialakításában Dr. Darida Zsuzsa és Dr. Hargitai Dávid is részt vettek.

Dr. Hargitai Dávid és Somogyiné Dr. Csepregi Anikó a konferencia Programbizottságának (Program Committee) tagjaként, Dr. Darida Zsuzsa pedig a Szervezőbizottság (Organizing Committee) tagjaként járult hozzá a konferencia megvalósításához.

A konferencia kiváló lehetőséget biztosított a nemzetközi szakmai kapcsolatok erősítésére és a szakmai tapasztalatcserére.

A részvétel a Visegrad Fund által támogatott nemzetközi kutatási együttműködés keretében valósult meg.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium az elmúlt öt évben a hazai társadalmi innovációs ökoszisztéma meghatározó szereplőjévé vált.

A tudásközösség hosszú távú küldetése, hogy úttörő kutatási és oktatási programokkal, egyedülálló kísérleti fejlesztésekkel, hazai és nemzetközi partnerségekkel, valamint tudásmegosztással járuljon hozzá egy befogadóbb és élhetőbb jövő kialakításához.

A TINLAB egy multidiszciplináris, kutatásvezérelt, konzorciumi háttérrel rendelkező tudásközpont, amely elsősorban a társadalmi innovációk gyakorlati tesztelésére és adaptációjára fókuszál. Az együttműködés az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezetésével, a Pannon Egyetem, a Miskolci Egyetem és a Hálózat a Regionális Fejlesztésért Alapítvány (HÁRFA)részvételével 2020 őszén azzal a céllal indult, hogy a társadalmi innováció eszközeivel fejlessze a közösségi, piaci és állami rendszerek problémamegoldó képességét. A projekt 2026. február 15-ig számos eredményt ért el.

A tudásközpontban az elmúlt években közel 40 kutatási projekt valósult meg, a résztvevők több mint 230 hazai és nemzetközi előadást tartottak. A négy fókuszterületet – digitalizáció társadalmi hatásai; társadalmi innovációs módszertanok; életminőséget javító társadalmi innovációk; kultúra, kompetencia és humán tőke – érintően több mint 150 tudományos közlemény jelent meg. A kutatási programok között szerepeltek a társadalmi jóllétet célzó pedagógiai és pszichológiai fejlesztések, az inkluzív munkahelyeket támogató attitűdformáló, valamint a digitális és vállalkozói kompetenciákat célzó programok is.

A projekthez több mint 280 kutató kapcsolódott, valamint ugyanekkora nagyságrendben vontak be fiatal kutatókat, PhD-hallgatókat és egyetemi hallgatókat is. A TINLAB a kezdetektől egy fenntartható, komplex társadalmi innovációs ökoszisztéma kiépítését célozta, amelyben a problémák felvetése, a megoldási javaslatok kidolgozása, tesztelése, „piacra” vitele, hasznosítása fontos feladatként jelent meg. A TINLAB számos sikeres egyetemi-vállalati együttműködést is létrehozott, valamint szabadalmi és védjegybejelentések is kapcsolódnak a projekthez.

A TINLAB fontos célkitűzése, hogy az egyetemi tudás ne maradjon az intézmények falai között, hanem valós közösségi, gazdasági és környezeti problémák megoldásában hasznosuljon. A HÁRFA koordinációjában 2022 és 2025 között összesen 20 társadalmi innovációs kísérleti fejlesztés valósult meg. A fejlesztések különböző tématerületeken és eltérő szervezeti környezetekben zajlottak, közös jellemzőjük azonban a tudatos kísérleti szemlélet és a módszertani tanulás iránti elköteleződés volt. Hazánkban egyedülálló konstrukcióban 2025 őszén tizenöt szervezet tesztelte a labor elért kutatási eredményeit az ún. A-komponens keretében.

A tudásközpontban két egyedülálló oktatási programot is kidolgoztak. A Társadalmi innovációs menedzser, valamint a Társadalmi innovációs mentor képzések célja, hogy felkészítsék a résztvevőket a társadalmi innovációs projektek tervezésére, menedzselésére és mentorálására – erre korábban hazánkban nem volt példa. A 2021-től induló képzéseken csaknem 250 fő vett részt az ország minden pontjáról: a kialakuló szakmai közösség jelentette annak a mentorhálózatnak az alapját, amely többek között a projekt kísérleti fejlesztéseinek megvalósítását is támogatta.

A projekt ún. tematikus fórumai rendszeres találkozókat jelentettek a társadalmi innovációs ökoszisztéma különböző szereplőinek bevonásával. A szakmai műhelyek a társadalmi problémákra és a technológiai változásokhoz kapcsolódó igényekre reagáló újszerű megoldások kidolgozását és azok valós környezetben történő tesztelését segítik elő. A projektben több mint 50 alkalommal rendezett hibrid találkozókon közel 150 előadó vett részt.

A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumot a fenti komplex, rendszerszintű megközelítés és nemzetközi integráció tette egyedivé más társadalmi innovációs szervezetekhez képest. A több mint egymilliárd forintból megvalósított projekt fenntarthatóságának érdekében az elmúlt években több mint negyven nemzetközi pályázati felhívásra nyújtottak be projektterveket a laboratórium szakértői. Az Európai Bizottság által létrehozott Social Innovation Match (SIM) adatbázis közel 450 európai jó gyakorlatot tartalmaz, a gyűjteményben jelenleg negyvenegy hazai projekt szerepel, ebből huszonnégy projekt (közel 58%) a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratóriumban valósult meg, valamint fejlesztésükben részt vettek a TINLAB mentorhálózatának tagjai. A projekt saját, a társadalmi innovációkra fókuszáló podcastot indított, valamint egy online hozzáférhető, többkötetes, jó gyakorlat-gyűjteményt is közzétett.

A projektről bővebb információ érhető el a https://tinlab.hu/ oldalon.

Készült az RRF-2.3.1-21-2022-00013 azonosítószámú „Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” elnevezésű projektben, Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervének keretében, az Európai Unió Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközének támogatásával.