Forrás: Online Educa
Huszonkét európai ország több mint 196 ezer hallgatóját kérdezte meg az egyetemi, főiskolai képzéssel és a jövővel kapcsolatos elképzeléseiről a Graduate Barometer 2009 nevet viselő felmérés. Két jelentését eddig a műszaki és az üzleti képzésben résztvevők válaszai alapján készítette el a berlini székhelyű Trendence Intézet.
Az összesített adatok alapján kiderül, az európai mérnöki képzésben részt vevők hetente átlagosan 43,6 órát kívánnak dolgozni az első munkahelyükön, ez az érték pedig csupán kis mértékben nagyobb az üzleti képzésben tanulók esetében, ők 44,7 órát képzelnek el maguknak. A magyar mérnökhallgatók az európai átlaggal azonosan gondolják ezt, míg az üzleti tudományok iránt érdeklődő magyar egyetemisták, főiskolások 43,8 órát dolgoznának jövőképük szerint az első munkahelyükön. A legmagasabb számadatot a svájci üzleti szakokon hallgatók jelölték be (48,3), míg a heti legkevesebb munkaórát a holland műszaki hallgatók választották ki (41,5).
Az első munkahelyen elvárt jövedelemről a magyar mérnöki képzésben részt vevő hallgatók átlagosan bruttó 12.216 eurós éves fizetésről számoltak be, míg az üzleti tudományok diákjai valamivel kevesebb, 10.916 eurós bruttó jövedelemre számítanak első munkahelyükön. A várt legalacsonyabb bruttó fizetés szempontjából a magyar elvárások meg sem közelítik az európai átlagot: ők 25 ezer eurónál kevesebbért nem mennének el dolgozni. A legalacsonyabb, 10 500 euró körüli fizetéssel a román, a lengyel hallgatók elégednének meg. A legoptimistábbak a dánok, ők 51 ezer eurót szeretnének kapni, de a svájciak és a norvégok sem sokkal maradnak el tőlük.
A tandíj mellett a legkevésbé a finn üzleti képzésben részt vevő diákok állnak ki (2,8%), míg annak legfőbb támogatóinak a hasonló szakon tanuló brit diákok bizonyultak (38,2%). Az üzleti képzésben résztvevőket vizsgálva a magyar diákok közül 24,1 százalék helyeselte a díj bevezetését, a mérnöki tanulmányokat folytatóknak azonban csupán 16,9 százaléka vélekedik hasonlóan.
A magyarok optimizmusát fémjelzi, hogy a hazai üzleti képzésekben részt vevők 38,9 százaléka nem aggódik jövőbeni karrierje miatt. Az európai átlagban ez csupán a 32,6 százalékról mondható el. A legpozitívabban az osztrák diákok szemlélik a helyzetet, az üzleti tanulmányokat folytatók 62,8 százaléka nem aggódik a jövőbeni karrier miatt, a mérnökképzés területén pedig 73 százalékuk gondolja azonosan.
Az európai üzleti szakokon tanulók átlagosan 24 jelentkezési lap beadásával remélik betölteni az első munkahelyüket, bizakodóbbak azonban a műszaki tanulmányokat folytatók, ők átlagosan 18,7 próbálkozástól várják az első munkahely betöltését. A magyarok diákok esetében átlagosan 23,8, illetve 18,4 beküldendő jelentkezési lapról beszélhetünk.
A jelentések felmérték azt is, hogy mennyire vonzza a hallgatókat a külföldi munkavállalás lehetősége Európán belül és világviszonylatban egyaránt. Az európai mérnöki és üzleti hallgatók 47-48 százaléka nyitott a világ felé, miközben a magyarok 35-36 százalékáról mondható el ugyanez. Az európaiak 20-21 százaléka maradna ugyanakkor szívesebben a kontinens határain belül, az európai munkavállalás mellett pedig a magyarok 29-31 százaléka döntene.
A felmérésben megszólaltatták Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Írország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Svájc, az Egyesült Királyság, valamint idén először Románia és Oroszország hallgatóit is, mintegy 779 intézményből, köztük 34 magyar egyetemről, főiskoláról. A jövőben hozzák nyilvánosságra az egyéb szakok diákjainak véleménye alapján elkészített jelentést.
Forrás: Edupress, Figyelőnet
