Partnereknek Archives - Pannon Egyetem - GTK
mobile menu icon
PE-GTK
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
switch icon
Pannon Egyetem
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon

I. Innováció Konferencia a Pannon Egyetemen

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2021. november 23-án rendezte meg „A Tűztorony lépcsőin – Továbblépési lehetőségek az innovációban” című konferenciáját, melynek fővédnöke a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal volt.

Bizalom, együttműködés, innováció – a versenyképesség erősítésének lehetőségeit kutatva egymásra épülő és megkerülhetetlen fogalmak. Mit kell tennünk ahhoz, hogy a gyakorlatban is lássuk ezek megvalósulását? Hogyan lépjünk feljebb az innovációs csigalépcsőn? Miként lehet segíteni az innováció terjedését, hogyan lehet megszólítani a bizonytalan szereplőket? Miként törhetünk ki a „Magyarországon világhírű” paradigmából és lehetünk jelentős innovátor ország? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a konferencia résztvevői, akik technológiai, üzleti modell, marketing, társadalmi, szervezeti és folyamat innováció, valamint innováció menedzsment folyamatok témákban készültek színvonalas prezentációkkal.

“A társadalmi innovációra napjainkban rendkívül nagy szükség van. Számos problémával szembesülünk, és a legnagyobb kihívást talán az emberi tényező jelenti, az, hogy a társadalom hogyan tud ezekre a változásokra, kockázatokra, problémákra reagálni. Ennek a megváltoztatása nem egyszerű feladat, és nagyon komoly tudományos megközelítést igényel. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium arra vállalkozott, hogy felkészítse a társadalmat azokra a folyamatokra, változásokra, amelyekkel elkerülhetetlenül szembe kell néznie, mindezt tudományos megközelítéssel, a tudomány eszköztárával. A konferencia a nemzeti laboratórium indulását követő második évben kerül megrendezésre, tehát a kutatásnak már vannak előzményei, melyek egy részét a konferencián bemutatjuk, illetve célunk, hogy ösztönözzük a különböző szakmai területek képviselői közötti szakmai párbeszédet és együttműködést, hiszen a társadalmi innováció esetében ez megkerülhetetlen.” – mondta el Dr. Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora.

“A konferencia a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium egyik központi rendezvénye, amellyel csatlakozunk a Magyar Tudomány Ünnepéhez is. A Gazdaságtudományi Kar célja az volt, hogy az innovációt több oldalról vizsgáljuk, hiszen mindig van egy társadalmi vetülete, és mind a Pannon Egyetemen, mind a Gazdaságtudományi Karon úgy gondoljuk, hogy az egyetem számos hozzáadott értéket tud generálni az innovációhoz, és az innovációs szereplők közötti híd szerepét tölti be, annak érdekében, hogy minél átfogóbb, zökkenőmentesebb legyen az egyes szereplők közötti együttműködés. A quadruple helix szereplőit szeretnénk egy tető alá hozni, ami azt jelenti, hogy az innovációban nagyon jól együtt tud működni a kormányzati, a verseny-, az akadémiai szféra és a civil szektor. A Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium feladata pedig az, hogy minden innovációt segítsen annak megismertetésével, hasznosságának bemutatásával, de mindig a társadalom bevonásával. Egyetemként fontos szerepünk az is, hogy a tudást átadjuk, ezért két évvel ezelőtt elindítottuk a kutatási és innovációs menedzser posztgraduális képzést, hogy ezzel is támogassuk a kormányzati, a civil és a versenyszférát olyan tudással rendelkező szakemberek képzésével, akik támogató szerepet játszanak az innováció folyamatában az ötlettől a piaci bevezetésig.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja.

A konferenciát Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökének, Dr. Pongrácz Ferenc, a Tungsram Csoport innovációs igazgatójának, továbbá Dr. Simon Attila, a Herendi Porcelánmanufaktúra Zrt. vezérigazgatójának plenáris előadása nyitotta meg, majd négy szekcióban folyt a munka.

“Miután 2018-ban létrejött az Innovációs és Technológiai Minisztérium Magyarországon, az innováció és az innovációval való társadalmi, gazdasági, tudományos foglalkozás magasabb szintre emelkedett. Korábban úgy tűnhetett, hogy az innováció egy bonyolult, tudósok által nehezen megérthető folyamat, miközben az innováció valójában mindenkit, minden egyént érint, mert az innováció a változásra való felkészülés képességét jelenti. A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal nagy örömmel vette a Pannon Egyetem azon kezdeményezését, amely a társadalmi innováció témaköréhez kapcsolódik, hiszen a technológiai innovációval sokat foglalkozik az ipar- és gazdaságfejlesztés, viszont a technológiai innovációkból származó változások társadalmi aspektusaival, és az ezekre történő felkészüléssel kevésbé. Ezért szívesen támogatta a minisztérium és az NKFIH a Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium létrehozását. A konferencia kettős célt szolgál, egyrészt tudományos oldalról feltár innovációs folyamatokkal, az innováció megértésével kapcsolatos ügyeket, másrészt példákat mutat be, többek között a társadalmi innovációra is.” – osztotta meg gondolatait Dr. Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnöke.

A konferencia zárásaként díjak átadására is sor került. A legjobb előadó díját Gárdonyi László, a legjobb PhD előadó díját pedig Tóth Erika Viktória és Alfateh Fegada érdemelte ki.

A konferenciát megelőző sajtótájékoztatón Dr. Birkner Zoltán, NKFIH elnök kiemelte: „A mai konferencia legyen hagyományteremtés is egyben, egy minőségi, éves, kötelező program a szakmabeliek számára, ahol az innováció tudományával, az innováció gyakorlatával foglalkozó szakemberek rendszeresen összegyűlnek és tanácskoznak. Örülök, ha ezt a szerepet a Pannon Egyetem magára vállalja a jövőre nézve!”

A konferencia az NKFIH-875-4/2020 azonosító számú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” című projekt keretében valósult meg.

Adventi adománygyűjtés az Alex Állatvédő Egyesületnek

Adventi adománygyűjtés a Gazdaságtudományi KaronFolytatva a hagyományt a Gazdaságtudományi Kar az idei évben ismét szervez adománygyűjtést, mellyel a várpalotai Alex Állatvédő Egyesület munkáját szeretnénk támogatni. Segítsük együtt az egyesület kis védenceit!

Az Alex Állatvédő Egyesület által működtetett menhelyen sok-sok kutyus és cica várja, hogy végre megérkezzen az igazi Gazdi, továbbá ideiglenes befogadóknál is élnek kutyák és macskák.

Hogyan tudjuk segíteni az egyesület munkáját? Adományokkal!

2021. november 16 – december 17. között leadhatod adományodat az  A épület 102-es irodájában (1. emelet).


Mire van szükség a menhelyen?

🐾 kutya- és macskaeledelre (száraztáp, konzerv, szalámi)

🐾 fertőtlenítő- és tisztítószerekre

🐾 gumikesztyűre

🐾 plédekre, takarókra, használt ágyneműre, törölközőre

És természetesen törődésre és szeretetre… Éppen ezért az egyesület szeretettel várja önkéntesek jelentkezését, akik néha besegítenek az állatkák gondozásába, sétáltatásába, környezetük rendben tartásába. Ha érzel magadban kedvet és elhivatottságot ehhez, akkor vedd fel a kapcsolatot az egyesülettel. Elérhetőségeiket itt találod. >>>

Tegyük szebbé együtt a kisállatok karácsonyát! Mert adni jó!

Kattints ide, és ismerd meg jobban az Alex Állatvédő Egyesületet és kis védenceiket! >>>

Zöld Feszt – 2021. november 25-27.

Ismeretterjesztő előadások, workshopok, Zöld Karácsony, filmklub, faültetés, hulladékgyűjtési akció és még sok egyéb ZÖLD program a fenntarthatóság, környezettudatosság jegyében!

A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött.

Részletes program és regisztráció itt. >>>

Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

FONTOS! A Pannon Egyetem zárt tereiben a maszkviselés kötelező. Az egyetem épületeit kizárólag egészséges, koronavírus megbetegedés tüneteit nem mutató személy látogathatja. A rendezvények látogatásához előírás a védettségi igazolvány megléte. Javasolt a 1,5 m fizikai távolság megtartása, a gyakori szellőztetés és a kézfertőtlenítés.

A Zöld Feszt a Z1000034 azonosító számú „Zöld Campus kialakítása a Pannon Egyetemen – Épületenergetikai és szemléletformáló smart megoldások a fenntarthatóság érdekében” című projekt keretében valósul meg.

 

Szakmai Életműdíjat kapott Prof. Dr. Görög Mihály

A PMI Budapest, Magyar Tagozat a Nemzetközi Projektmenedzsment Napon, 2021. november 4-én tartotta meg az éves Art of Projects konferenciáját. Az esemény keretében került sor a díjátadóra, melyen Dr. Görög Mihály számára Szakmai Életműdíjat adományozott a Projektmenedzsment szakma fejlesztésében végzett kiemelkedő munkájáért.

Dr. Görög Mihály tanulmányait a MKKE-n, valamint a Harvard Business School-on végezte. A Budapest Corvinus Egyetemen szerzett adjunktusi, majd docensi minősítést, a Stratégia és Projektvezetés tanszék vezetője, rektorhelyettes volt. Kutatásokat vezetett projektvezetés, projektmarketing és projektkontrolling témákban, számos szakkönyv és publikáció köthető a nevéhez. Jelenleg a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Szervezési és Vezetési Intézeti Tanszék egyetemi tanára. A szakemberekből álló zsűri kiemelte, hogy Dr. Görög Mihály elévülhetetlen érdemeket szerzett a hazai projektmenedzsment szakma elismertségének növelése terén, valamint kimagasló érdemeket szerzett a projektmenedzsment oktatás és kutatás terén is. Nevéhez számos szakmai kezdeményezés köthető és meghatározó szerepe van a jövendő szakemberek képzésében.

Végzettség:
– Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem (MKKE)
– MKKE Közgazdasági Továbbképző Intézet (KTI) fővállalkozó/projektmenedzsment szakközgazdász
– Harvard Business School (HBS) AMP:ISMP Program (felsővezetői mesterképzés)

Tudományos fokozat:
– közgazdaságtudomány kandidátusa, MTA
– Dr. Habil. menedzsment tudományágban, BKÁE
– MTA doktora

Fő kutatási területek:
– stratégiaorientált projekteredmény-kialakítás
– projekt alapú szervezetek projektteljesítési pénzáramlási modellje
– projektsiker-kritériumok
– a projektvezetési eszköztár alkalmazásának elméleti-módszertani vonatkozásai
– projektprogramok vezetése;
– projekt alapú szervezetek piaci pozíciója
– szervezetek projektvezetési felkészültsége

(Fotó és szöveg: Project Management Institute, Budapest)

SIKKedd – Beszélgetés Birincsik Alberttel

✔️ Van egy jó ötleted, amit tovább szeretnél vinni?

✔️ Eladnád az ötletedet, de nem tudod, hogyan fogj hozzá?

✔️ Van egy csomó kérdésed a startupokkal kapcsolatban, de nem tudod kinek feltenni?

Jó hírünk van: folytatódik a SIKKedd a Gazdaságtudományi Kar Startup Inkubációs Kompetencia Központjában (SIKK).

A következő beszélgetés vendége Birincsik Albert a BEMIND Digitális Marketing ügynökség alapítója és tulajdonosa. A tizenöt év alatt rengeteg magyar és nemzetközi márka, termék, szolgáltatás, rendezvény és intézmény fejlesztésében vett részt. Kampányai során többek között együtt dolgozott a Pannon Egyetemmel, a Kürt-tel, az MTD-vel, a Billingóval, a SPAR-ral és számos startuppal szakértőként és megvalósítóként.

A sok éves munka alatt felgyűlt szakmai tapasztalatokról és a kulissza mögötti történésekről, a kicsi és a nagy ügyfelek működéséről, a startup szemléletről beszélget veletek. Feszegetjük az örök kérdéseket: mitől lesz egy vállalat vagy egy kampány jó, mik a klasszikus buktatók és milyen a magyar entrepeneur mindset :). Mindezt nem csak az ügyfelek, hanem saját – tizenhárom fős – ügynöksége folyamatos fejlődésén keresztül. Vajon van-e a kérdésre válasz: mit jelent a “kész van”, az “elég jó”, a “tervezhetőség”, a “jó csapat” és a “siker”?

Gyere el a SIKKedd-re, tedd fel a kérdéseidet sikeres vállalkozóknak, inspirálódj, informálódj és gyűjts jó tippeket!

A beszélgetés időpontja: 2021. november 16., 16:00-18:00 óra

Helyszíne: Pannon Egyetem E épület Pannon közTÉR (földszint)

A jelentkezés regisztrációhoz kötött, ide kattintva tudsz jelentkezni. >>>

Jelentkezési határidő: 2021. november 15. (hétfő) 12:00

A rendezvény nyitott, szeretettel várjuk az egyetem hallgatóit és bárkit, akit érdekel a startupok világa!

Facebook esemény >>>


FONTOS! 2021. november 8-tól a Pannon Egyetem zárt tereiben a maszkviselés kötelező. Az egyetem épületeit kizárólag egészséges, koronavírus megbetegedés tüneteit nem mutató személy látogathatja. A rendezvények látogatásához előírás a védettségi igazolvány megléte. Javasolt a 1,5 m fizikai távolság megtartása, a gyakori szellőztetés és a kézfertőtlenítés.


A program az NKFIH-875-4/2020 azonosító számú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” című projekt keretében valósul meg.


Szeretném átadni a tudásom – Interjú Prof. Dr. Görög Mihállyal

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara mindig is kiemelt figyelmet fordított a közösségformálásra és a hallgatók szakmai fejlődésére. Az itt dolgozó professzorok kapcsolatrendszere, élettapasztalata és gondolatai igazi értéket jelentenek az egyetemi közösség minden tagja számára. Ezért indították útjára azt az újszerű kezdeményezést, melynek keretein belül a nyugdíjas korú professzorok jubileumi előadással búcsúznak az Egyetemtől és a Kartól.

Ezek az előadások az emberi értékeket igyekeznek előtérbe helyezni, így témájuk nem feltétlenül kapcsolódik a professzorok fő kutatási területéhez. Így volt ez az első jubileumi előadás esetén is, melyet Prof. Dr. Görög Mihály tartott 2021. szeptember 29-én. “A szó veszélyes fegyver” című előadás során a tanár úr a kommunikáció közösség- és korszellemformáló szerepéről beszélt.

A jeles esemény kapcsán beszélgettünk Görög tanár úrral szakmai életútjáról és tapasztalatiról.

– Ön 2018 óta tartozik a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának oktatói-kutatói gárdájába, előtte pedig a Corvinus Egyetemen dolgozott. Miért döntött úgy, hogy nálunk is munkába áll?

– Jó pár évvel ezelőtt elhatároztam magamban, hogy amikor betöltöm a 65. életévem, nyugdíjba megyek. Elég sok kollégámat láttam ennél tovább is tevékenykedni, de szerintem akkor érdemes visszavonulni, amikor az ember még képes aktívan élvezni az előtte álló éveket.

Az ezzel kapcsolatos terveimet némiképp „felborította” a Fehérvölgyi Beáta dékánasszonytól érkező telefonhívás, melyben meghívott engem Veszprémbe, a Gazdaságtudományi Karra. Ezt megelőzően mi még sohasem találkoztunk, de a személyes beszélgetések során láttam, hogy itt egy igazán befogadó, barátságos és emberléptékű környezet vár majd rám. Így arra gondoltam, hogy miért ne vághatnék bele, hiszen fizikailag és szellemileg még képes vagyok dolgozni.

– Nem bánta meg a döntését? Szeret Veszprémbe járni?

– Ez egy nagyon jó döntés volt, elégedett vagyok. Természetesen mielőtt elvállaltam a felkérést, mindent alaposan végiggondoltam és megfontoltam, hogy aztán ne kelljen megbánnom semmit. Ez egyébként is jellemző rám, a fontosabb döntések előtt igyekszem számba venni a lehetőségeket, hogy aztán később ne kerüljek kezelhetetlen helyzetbe.

– Kérem meséljen kicsit magáról. Mit érdemes tudni Önről?

– Azt hiszem, hogy rólam szinte mindent lehet tudni, a kollégáknak és a hallgatóknak is szívesen mesélek az életutamról. A pályám során az akadémiai szféra mellett a gyakorlati életben is sikerült tapasztalatot szereznem, hiszen az olajiparban is eltöltöttem jó néhány évet. Ez egyébként kifejezetten előnyös volt, hiszen az én kutatási területem a projektmenedzsment, ami inkább az alkalmazott tudományok közé sorolható.

– Hogyan indult el a karrierje?

– A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen (MKKE) – mai nevén Budapesti Corvinus Egyetem – végeztem 1977-ben. Ezt követően, ahogy már említettem, az olajiparban dolgoztam, ahol kezdetben beruházási projektek gazdasági elemzésével foglalkoztam. Majd ezt követően több mint három évet töltöttem el Irakban és Kuvaitban általános projektmenedzser-helyettesi munkakörben különböző olajipari fejlesztési projektek teljesítésén. Hazatérésemet követően a vállalat vezetősége megbízott a külföldi projektek koordinálásával foglalkozó osztály létrehozásával és vezetésével. Ezzel párhuzamosan pedig doctor univ. címet szereztem 1987-ben az MKKE-n. Az akadémiai életbe csak ezt követően csöppenten bele, ugyanis 1989-ben meghívást kaptam az MKKE Gazdálkodástudományi Karára, ahol adjunktusként kezdtem el dolgozni.

– Úgy látom, hogy a projektek és a projektmenedzsment már a pályája kezdetén is jelen voltak. Miért pont ezt a területet választotta?

– Azt le kell szögeznem, hogy azokban az években a projektmenedzsment mind a felsőoktatásban, mind pedig az iparban még gyerekcipőben járt. Az egyetemi éveim alatt ezt a szót én egyáltalán nem is hallottam. Tanultunk ugyan egy-két, a projektmenedzsmentben is használatos eszközről, de csak akkor kerültem igazán kapcsolatba a projektekkel, mikor elkezdtem dolgozni az olajiparban.

Ott akkor minden pályakezdő kötelező féléves gyakornoki programban vett részt, hogy egy adott szempontrendszer alapján minél jobban megismerje a cég működését. Akkoriban egy új gyártókapacitás létrehozása volt napirenden, és a gyakornoki idő leteltét követően én ebbe a csoportba kaptam meghívást. Itt találkoztam először a projektmenedzsment fogalmával és sajátosságaival. Egyből magával ragadott a dolog, hiszen ez egy rendkívül változatos és komplex munka, ami mindig tele van kihívásokkal.

Az ezekben az években a világgazdaságban lezajló az olajárrobbanások következtében a hirtelen meggazdagodott arab olajtermelő országok hatalmas léptékű olaj- és gázipari fejlesztésekbe kezdtek, amelyekből vállalatunk is kivette részét. Így töltöttem bő három évet magam is a Közel-Keleten.

– Ez egy rendkívül jó lehetőség lehetett a tapasztalatszerzésre. Gondolom, próbált minél több tudást magába szívni.

– Igen, tényleg sokat tanultam ezekben az években, viszont mindig motoszkált bennem a kíváncsiság, hogy még többet tudjak meg a projektmenedzsment elméleti-módszertani hátteréről is. Akkoriban már hozzá lehetett jutni egy-két angol nyelvű szakkönyvhöz, én is ezekből igyekeztem több tudásra szert tenni.

Ez a szakmai kíváncsiság nagyban hozzásegített a már említett egyetemi karrier sikeres megkezdéséhez. A projektmenedzsment terén ez akkor nagy kihívás volt, hiszen abban az időben még Nyugat-Európában sem volt kiforrott, átvehető tananyag és oktatási módszer. Ez a körülmény ugyanakkor lehetőséget teremtett arra, hogy saját tananyagfejlesztést és oktatási módszert alakítsak ki.

Az így kialakított és folyamatosan fejlesztett tantárgy köré az évek folyamán egy új tanszék jött létre, amelynek alapító tanszékvezetője voltam, miközben végigjártam az egyetemi és tudományos ranglétra minden fokát.

– Utólag visszagondolva melyiket tartja nagyobb kihívásnak, a projektmenedzsment gyakorlati alkalmazását vagy pedig a téma egyetemi oktatását?

– Mindkettőnek megvan a maga szépsége és nehézsége. A gyakorlatban sokszor el kell fogadni, hogy az élet nem egy tankönyv, a tanagyagban pedig szükség van a gyakorlati példák általánosításra, hogy könnyebben megértse a hallgatóság. Ebből fakadóan a tanításban talán az a legnehezebb, hogy az általános szinten való közelítés után olyan példákat is tudnunk kell bemutatni a hallgatóknak, ami szakmaspecifikus jegyekkel is rendelkezik, hiszen nem csak különböző karok hallgatói, hanem egy adott karon belül is különböző szakok hallgatói tanulják a tárgyat.

– Ön már nagyon sok mindent megélt. Van esetleg valami üzenete vagy jó tanácsa a hallgatóknak?

– Azt tapasztaltam, hogy ez elmúlt években munkaadói oldalról elég nagy nyomás került a hallgatókra. Általános elvárássá vált, hogy a pályakezdők is rendelkezzenek munkatapasztalattal. Ezzel alapvetően nincs probléma, de talán túlzott mértékben elharapódzott ez a felfogás mostanában.

Korábban az egyetemi hallgatót arról lehetett felismerni, hogy egyetemre jár. Ennek nagyon sok előnye volt, hiszen az órákon való részvétel egy olyan szociális életteret hoz létre, amelynek szociokulturális hatásai később nehezen pótolhatók. Ha nem járnak be, szinte alig van kapcsolat a hallgatótársakkal. Szerintem az egyetemi életben való aktív részvétel legalább olyan hasznos a pályakezdők számára, mint a munkatapasztalat megszerzése. Ezért úgy gondolom, hogy aki teheti, inkább az órákat válassza, hiszen a későbbi munkavégzéséhez szükséges tapasztalat kevesebb munkavállalással is megszerezhető

Az óráknak is megvan a maguk szerepe. A hallgatók itt tudják felvértezni magukat mindazon kompetenciákkal, melyek magukba foglalják az adott kérdéskör ismeretét, az alkalmazási készséget, és persze az alkalmazáshoz szükséges szemléletmódot. Ezek teszik lehetővé, hogy a végzett hallgató többféle munkakörnyezetben is megállja a helyét. Meg vagyok róla győződve, hogy még egy kevésbé jól sikerült előadás is jobb, mint csupán a diasorból tanulni. Gondoljunk csak arra, hogy egy gyengébben sikerült színházi előadás is sokkal több élményt nyújt, mintha valaki elolvassa a mű rövid összefoglalóját.

– Ezt megtapasztaltuk az online oktatás során is.

– Igen, pontosan. Én nagyon örültem, mikor a hallgatók elmondták, hogy hiányzik nekik a tantermi oktatás. Őszintén szólva, kicsit meg is lepődtem ezen, hiszen ez a generáció már jobban hozzá van szokva az online tér adta lehetőségekhez. Ugyanakkor ez megerősített abban, hogy a személyes oktatás igenis fontos. Az élő kapcsolat hiánya egyébként az oktatókra is hátrányosan hatott, hiszen nem láttuk a tekinteteket, sem az egyéb metakommunikációs jelzéseket, így nem volt mihez igazodva testre szabni a mondandót.

Összességében tehát úgy gondolom, hogy senkinek sem származik hátránya abból, ha órára jár, érdemes egyfajta egészséges egyensúlyt tartani a munka és az egyetemi elfoglaltság között.

– Önnek melyik a kedvenc területe a projektmenedzsmenttel kapcsolatban? Mit kutat mostanában?

– Általában egyedül kutattam, ha valaki megnézi a publikációim listáját, láthatja, hogy azok a legtöbb esetben egyszerzősek. Talán a leginkább közelállónak érzem az ugyanazon projektvezetési feladatra használható projektmenedzsment-eszközök közül egy adott projekt kontextusbeli sajátosságaihoz illeszkedő eszköz elméleti-módszertani megalapozású kiválasztásának kérdéskörét. Ebben még ma is van kutatási potenciál.

– A kutatással kapcsolatban milyen tervei vannak még a jövőben?

– Ami mostanság foglalkoztat, az már kicsit túlmutat a projektmenedzsmenten, bár természetesen erre a területre is vonatkozik. Ez pedig a tágabban értelmezett menedzsmenttudomány terén a tudományfilozófia irányzatainak megfelelősége különböző kutatási célok esetében.

Én ma már elsősorban nem azt akarom, hogy eggyel még több publikációm legyen, sokkal inkább arra érzek késztetést, hogy a felhalmozott tudást és tapasztalatot átadjam az új generációknak.

– Ennyi munka mellett úgy gondolom Ön is szeret egy kicsit kikapcsolódni. Mivel foglalkozik szívesen a szabadidejében?

– Igyekszem minél több időt tölteni az unokáimmal. Ez egy egészen más kapcsolat, mint amilyen a gyermekeimmel volt, hiszen itt megvan az a szabadságom, hogy nem nekem kell nevelni őket, tehát nyugodt lélekkel követek el velük csínytevéseket is.

Emellett, ha az időjárási viszonyok engedik, szeretek a családdal vitorlázni, de sajnos erre egyre ritkábban van lehetőség a túlzottan szélsőséges időjárási viszonyok miatt. Ezen kívül, bár nem vagyok szakértője, de szeretek kertészkedni is az otthoni kertben.

A szó veszélyes fegyver – Prof. Dr. Görög Mihály jubileumi előadása

Az interjút készítette: Kántor Szilvia

A Tűztorony lépcsőin – Továbblépési lehetőségek az innovációban

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara 2021. november 23-án “A Tűztorony lépcsőin – Továbblépési lehetőségek az innovációban” címmel megrendezi az I. Innováció Konferenciát.

Bizalom, együttműködés, innováció – a versenyképesség erősítésének lehetőségeit kutatva egymásra épülő és megkerülhetetlen fogalmak. Mit kell tennünk ahhoz, hogy a gyakorlatban is lássuk ezek megvalósulását? Hogyan lépjünk feljebb az innovációs csigalépcsőn? Miként lehet segíteni az innováció terjedését, hogyan lehet megszólítani a bizonytalan szereplőket? Miként törhetünk ki a „Magyarországon világhírű” paradigmából és lehetünk jelentős innovátor ország? Keressük meg közösen a válaszokat!

Helyszín: Pannon Egyetem, B épület, Konferenciaközpont (8200 Veszprém, Egyetem utca 10.)

Fővédnök: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

A konferencia honlapja: https://innovacio.gtk.uni-pannon.hu/

A konferencia a kormányzati, vállalati és kutatói szféra szakembereinek és PhD hallgatóknak jelentkezését várja az alábbi tématerületeken (de nem kizárólagosan):

– Technológiai innováció
– Üzletimodell innováció
– Marketing innováció
– Társadalmi innováció
– Szervezeti és folyamat innováció
– Innováció menedzsment folyamatok

Előadói vagy részvételi szándékát kérjük, a konferencia honlapján megtalálható regisztrációs űrlapok egyikén jelezze. >>>

Fontos tudnivalók és határidők:

  • Előadói jelentkezés határideje (absztrakttal – max. 250 szó): 2021. november 8.
  • Részvevői jelentkezés és fizetés határideje: 2021. november 15.
  • A konferencia előadások absztraktjaiból kiadvány készül.
  • A szakmai zsűri által kiválasztott tanulmányok pedig az Acta Economica és a Pannon Management Review folyóiratok lektorált különszámában jelennek meg.
  • A konferencián a Legjobb előadó és a Legjobb PhD előadás díjban részesül!
  • Regisztrációs díj:
    • Előadói díj: 20.000 HUF/fő (PhD jelölteknek 15.000 HUF/fő)
    • Részvételi díj: 15.000 HUF/fő (PhD jelölteknek 10.000 HUF/fő)
  • A konferencia nyelve: magyar és angol (PhD szekció)

Kérdés esetén keresse a szervezőbizottságot a innovacio@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen.

A felhívás megtekinthető és letölthető itt. >>>

Műmen Talkshow a Lányok Napján – 2021. október 21.

2021. október 21-én 18:00 órától a hölgyeké a főszerep a Gazdaságtudományi Kar Facebook oldalán. Jön a Műmen Talkshow a Lányok Napja alkalmából!

A Lányok Napja 2021. interaktív programokkal, inspiráló példaképekkel motivál és nyújt betekintést a STEM világába. Csatlakozva az országos programsorozathoz a műszaki menedzserek izgalmas világába kalauzoljuk el az érdeklődőket.

Az exkluzív Műmen talkshow-n arról beszélgetünk a nálunk végzett sikeres műszaki menedzser hölgyekkel, jelenlegi hallgatókkal, HR szakemberrel, hogyan boldogulnak a lányok a műszaki pályán. Tarts velünk! >>>

Olyan kérdésekre keressük a választ, mint például:

✔️ Mi alapján választ egy lány műszaki pályát?
✔️ Milyen előnyei vagy nehézségei vannak egy hölgynek a műszaki pályán?
✔️ Mennyire tudják érvényesíteni a szakmai álláspontjukat a műszaki világban?
✔️ Mik a lányok motivációi, amikor műszaki jellegű állásra pályáznak?
✔️ Milyen munkakörökben kezd egyre inkább jellemző lenni, hogy lányok is jelentkeznek?
✔️ Milyen kompetenciákkal, tulajdonságokkal bírnak azok a lányok, akik műszaki pályán helyezkednek el?
✔️ Kiknek ajánljuk a műszaki menedzser képzést?
✔️ Hogyan jöt létre a képzés?
✔️ Milyen területeken helyezkednek el a szakon végzett frissdiplomások?
✔️ És még sok más…

Vendégeink:

  • Dr. Obermayer Nóra, a Gazdaságtudományi Kar fejlesztési ügyekért felelős dékáni megbízottja, intézeti tanszékvezető egyetemi docens, a karon végzett műszaki menedzser
  • Hipság Veronika, Komáromi Krisztina és Péter Martina – a Gazdaságtudományi Karon végzett műszaki menedzserek
  • Balla Zsanett, Bartalovics Petra és Sümegi Liliána – műszaki menedzser szakos hallgatók
  • Fejérdi Ildikó – HR szakember
  • Dr. Kovács Zoltán egyetemi tanár, Dr. Csizmadia Tibor és Dr. Hegedűs Csaba egyetemi docensek, szakfelelősök

Házigazda: Dr. Liska Fanny, adjunktus

Fenntarthatóság a vendéglátóhelyeken | GreenLike #18

GreenLike video-podcastsorozatunk legújabb részében a vendéglátóhelyek és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgáljuk.

Vendégeink:
Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány képviseletében
Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök Étterem tulajdonosa, továbbá a Pannon Gasztronómia Akadémia elnöke és a magyar Bocuse d’Or Akadémia tagja
Mészáros Zoltán, aki többek között a veszprémi Oliva Hotel és Étterem tulajdonosa, a VeszprémFest és a Rozé, Rizling és Jazz Napok ötletgazdája, főszervezője.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

SIKKedd – Beszélgetés Pichner Péterrel

✔️ Érdekel a startupok világa?

✔️ Van egy jó ötleted, amit tovább szeretnél vinni?

✔️ Eladnád az ötletedet, de nem tudod, hogyan fogj hozzá?

✔️ Van egy csomó kérdésed a startupokkal kapcsolatban, de nem tudod kinek feltenni?

Jó hírünk van: folytatódik a SIKKedd a Gazdaságtudományi Kar Startup Inkubációs Kompetencia Központjában (SIKK).

A következő beszélgetés vendége Pichner Péter, az it.hu ügyvezetője, aki közel 30 éve valódi startupperként kezdte „rendbe tenni” az informatikát, és mára milliárdos árbevételű céget vezet. Péterrel a „problémafelvetéstől a megoldásig” témáról, illetve az IT eszközök startupperként való alkalmazásáról fogunk beszélgetni.

Gyere el a SIKKedd-re, tedd fel a kérdéseidet sikeres vállalkozóknak, inspirálódj, informálódj és gyűjts jó tippeket!

A beszélgetés időpontja: 2021. október 19., 16:00-18:00 óra

Helyszín: Pannon Egyetem E épület Pannon közTÉR (földszint)

A jelentkezés regisztrációhoz kötött, ide kattintva tudsz jelentkezni. >>>

Jelentkezési határidő: 2021. október 18. (hétfő) 12:00

A rendezvény nyitott, szeretettel várjuk az egyetem hallgatóit és bárkit, akit érdekel a startupok világa!


A program az NKFIH-875-4/2020 azonosító számú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” című projekt keretében valósul meg.


<<<

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.