mobile menu icon
PE-GTK
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
switch icon
Pannon Egyetem
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon

Hogyan lehetsz környezettudatosabb? Tippek. | GreenLike #10

Sokat hallani a környezettudatosságról, a fenntarthatóságról. De mi is ez valójában?

A gyakorlatban mit kell tennünk akkor, ha mi is szeretnénk környezettudatosan viselkedni?

Ebben lesz segítségedre a podcast.

Vendégünk Laczkó Boglárka, természetgyógyász-fitoterapeuta, a veszprémi csomagolásmentes bolt, a Feltöltő Pont vezetője.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

GreenLike – Környezettudatos egyetemisták versenye a Pannon Egyetemen

Jelentős érdeklődés kísérte a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának első, egyetemistáknak szóló, körforgásos gazdaság jegyében meghirdetett GreenLike versenyét. Több, mint 100 egyetemi hallgató vett részt a megmérettetésen, mely a környezettudatosság, fenntarthatóság és körforgásos gazdaság témáját helyezte középpontba.

A kétfordulós GreenLike verseny a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projekt keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósult meg.

Az online előválogatón, 2021. március 16-án a versenyző csapatok körforgásos gazdasággal kapcsolatos feladatokat oldottak meg, melyek között volt keresztrejtvény, feleletválasztós teszt és kifejtendő kérdésekre történő válaszadás. A tíz legtöbb pontot elérő csapat jutott tovább az április 9-ei döntőre, amely a járványhelyzet miatt szintén online került megrendezésre.

A döntőn interaktív és kreatív feladatokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek: egy rövid videóban mutatták be a csapatot és körforgásos gazdasághoz kapcsolódó viszonyukat, továbbá egy környezetvédelmi problémára irányuló figyelemfelkeltő plakátot készítettek, amely tükrözte a csapat körforgásos gazdasághoz való hozzáállását, végül pedig a MOL Nyrt. által biztosított Green Fund esettanulmány megoldását prezentálták.

A döntőn, a csapatok teljesítményét értékelő szakértő zsűri tagjai Dr. Lukács Pál Zoltán, a Pannon Egyetem Körforgásos Gazdasági Fenntarthatósági Kompetencia Központjának igazgatója; Molnár Márk, a MOL Csoportszintű Fejlett és Fenntartható Technológiák csoportvezetője; valamint Laczkó Boglárka, az Édes Vizeinkért Természetvédelmi Egyesület alelnöke, a veszprémi csomagolásmentes bolt vezetője, GreenLike podcastjaink szakértője voltak.

Az országos versenyre összesen 27 csapat regisztrált, így több, mint 100 egyetemista vett részt az online előválogatón. Jelentkeztek csapatok a Pannon Egyetemről, a Eötvös Loránd Tudományegyetemről, a Széchenyi István Egyetemről, az ELTE Savaria Egyetemi Központból, a Nyíregyházi Egyetemről, a Soproni Egyetemről és a Budapesti Corvinus Egyetemről. A döntőre 10 csapat jutott tovább, vagyis kb. 40 hallgató mérte össze tudását.

A verseny végeredménye:

1. helyezett: a Pannon Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem “Plus Ultra New Climate Heroes” csapata, melynek tagjai: Vincze Dorottya, Soós Benedek, Aszalós Norbert.

2. helyezett: a Pannon Egyetem “Colourful Chameleons” csapata, melynek tagjai: Méhes Csenge és Márkus Réka.

3. helyezett: a Pannon Egyetem Zalaegerszegi Egyetemi Központ “Green Team” csapata, melynek tagjai: Lazariuc Iván, Hauck Adrián, Szabó Dániel.

A helyezetteknek és minden résztvevőnek ezúton is szívből gratulálunk.

„Az idősebb generációk számára már életbevágó, hogy a mostani fiatalok mit gondolnak, mit tudnak a klímaváltozásról, a fenntarthatóságról és a körforgásos gazdaságról, és mit fognak tenni a szebb jövőnkért. Fontos, hogy a fiatalok már ne csak nézzék, de lássák is a körülöttük levő világot, és cselekedjenek érte! Hiszem, hogy a versenyen résztvevő több, mint 100 egyetemista nem csak többet tud ma már a körforgásos gazdaságról, mint a verseny előtt, de a téma iránt elkötelezett és tevékeny állampolgárrá is válik.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja, a verseny fővédnöke.


A verseny a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósul meg.

A körforgásos gazdaság és a turizmus kapcsolata

Napjainkban egyre többször találkozhatunk a körforgásos gazdaság fogalmával. De mit is jelent ez pontosan? Miért került előtérbe? És milyen kapcsolatban van a turizmussal? Oktatónk, Neumanné Dr. Virág Ildikó válaszolta meg a kérdéseinket. 

“A körforgásos gazdaság fogalom tulajdonképpen visszatérést jelent a természet rendjébe, ahol minden folyamat, tevékenység vége egy új kezdetét jelenti.

A körforgásos gazdaság koncepció azért került a döntéshozók figyelmének a középpontjába, mert sajnálatos módon a hulladéktároló kapacitások kimerülőben vannak, illetve a termelésben felhasznált nyersanyagokból is hiány keletkezik, nem áll rendelkezésre olyan mennyiségben nyersanyag készlet, amelyre szüksége lenne.

A körforgásos gazdaság modell, amely úgy tekint minden hulladékra, mint erőforrásra, a lineáris gazdaság alternatívájaként jelent meg

A lineáris gazdaság modellben a felhasznált nyersanyagokból, erőforrásokból keletkező hulladékot nem hasznosítják. Ezzel szemben a körforgásos gazdasági modell esetében a termelési folyamatban, a teljes életciklus időtartama alatt, minél hosszabb ideig őrizzük meg az értékeket, a termékbe fektetett munkát, energiát. Ezt egy értékmegőrző koncepciónak is felfoghatjuk, amely az újrafeldolgozáson, újrahasznosításon alapul.

A körforgásos gazdasági modellt az Ellen McArthur Alapítvány* dolgozta ki, és az Európai Unió is prioritásként kezeli a körforgásos gazdasági modellre való áttérést.

Alapvető cél: visszaforgatni a termelési folyamatba, és minimalizálni a hulladékképződést.

A körforgásos gazdasági modell alkalmazása a turizmusban:

  • Olyan körforgás megteremtése, amely a régiót egész éven át vonzóvá tudja tenni.
  • Helyi alapanyagok felhasználása, helyi szolgáltatások igénybevétele, beszállítói kapcsolatok, távolságok minimalizálása.
  • Négy évszakos kínálat megteremtése, olyan turisztikai csomagok, élményláncok kialakítása, és kommunikációja, amelyek a főszezonon kívül is attraktív kikapcsolódást jelentenek.
  • Időbeni és területi koncentráció kiegyenlítése, enyhítése.
  • Olyan turisztikai szolgáltatókkal való együttműködések elősegítése, akik a fenntartható turizmus elvét vallják, pl. környezetbarát szállítási lehetőséget biztosítanak.
  • Törekedni kell arra, hogy valamennyi fenntartási és üzemeltetési tevékenységet fenntarthatóvá tudjuk tenni.
  • A turistákat szemléletformáló tartalmakkal arra kell ösztönözni, hogy olyan termékeket, szolgáltatásokat vásároljanak, amelyek megújuló, fenntartható, újrahasznosítható tulajdonságokkal rendelkeznek
  • Új építés, vagy felújítás esetén megújuló energia és környezetbarát alapanyagok felhasználása.
  • Intelligens beltéri klíma: energia felhasználást mutatja, a vendég és a szolgáltató is információt kap a fogyasztásról.
  • A tulajdonosi alapú modellek helyett inkább a lízing alapú igénybevétel alkalmazása, preferálása.
  • Újrahasznosított bútorok, berendezési tárgyak használata.
  • Vízfogyasztás kontrollálása, épületen belüli körforgásos rendszerekre való átállás, kiépítés.
  • Szürkevíz újrahasznosítása: kézmosásnál keletkező víz, szűrés, csírátlanítás utáni újrafelhasználása (pl. wc öblítésre).
  • Környezetbarát mosatási politika, organikus vegyszerek, mosószerek használata.
  • Élelmiszerpazarlás minimalizálása.
  • Csomagolásmentes vagy környezetbarát csomagolási technológiák alkalmazása.
  • Villamos energia, fűtési energia csökkentése, megújuló energia felhasználásra való átállás.
  • Közlekedés: alacsony CO2 kibocsátású közlekedési módokra való áttérés.
  • Közösségi közlekedés vagy elektromobilitás ösztönzése, e-bike-ok alkalmazása.

A COVID vírushelyzet miatt kialakult pandémia pozitív hatása, hogy az üvegházhatást okozó CO2 kibocsátás visszaesett, azonban a pandémia elmúltával újra visszaáll a termelés intenzitása, ezzel a káros anyag kibocsátás is megnő, illetve a korábbi szintre áll vissza. Ezekre a feladatokra fokozottabban kell figyelni.

*Az Ellen McArthur Alapítvány a megvalósítás négy fő elemét határozta meg:

  1. Az első a körkörösség és az életciklus-alapú szemlélet megjelenítése már a gazdasági tervezés folyamata során;
  2. A második feltétel az új, innovatív üzleti modellek kifejlesztése és alkalmazása (kölcsönösen előnyös, akár ágazatközi üzleti megállapodások, platformok révén);
  3. Harmadik elemként említi a tanulmány a termékek életciklusának lehető legnagyobb mértékű meghosszabbítását (egyúttal a hulladékok keletkezésének visszaszorítását);
  4. Negyedik szempontként jelenik meg a rendszerszintű ösztönzők és a kedvező gazdasági (üzlet) környezet megteremtése. Ez utóbbi területen a kormányzati szereplők felelőssége és jelentősége óriási.”

Köszönjük szépen Neumanné Dr. Virág Ildikó tanárnőnek a részletes tájékoztatót!


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Újrahasznosítás a konyhában – Az élelmiszerpazarlás csökkentése | GreenLike #09

GreenLike podcastunk témája ezúttal a konyhai újrahasznosítás, az élelmiszerpazarlás csökkentése.

Vendégünk Nyikos Ráhel dietetikus, a www.tudatosdieta.hu szakértője, aki immár visszatérő szakértőnkként nagyon hasznos információkat oszt meg velünk az alábbiakkal kapcsolatban:

– Mit jelent az élelmiszerpazarlás és az élelmiszerveszteség?
– Mennyire kritikus a helyzet napjainkban e téren?
– Mit tehetünk saját szűk környezetünkben, otthonunkban az élelmiszerpazarlás csökkentése érdekében?
– Konkrét tippek, praktikák a konyhai újrahasznosítás terén.
– Tippek kollégistáknak a környezettudatos és egészséges táplálkozás jegyében.

A podcastban/videóban Nyikos Ráhellal Vámosi Réka beszélget.



A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

A sport és a fenntartható fejlődés kapcsolata

A fizikai aktivitás nem csupán jó formában tart és egészséges az emberek számára, hanem az élettartamot is megnöveli. A testmozgás összekapcsolódott az önértékelés és az önbizalom javulásával, valamint a depresszió és szorongás csökkentésében elért pozitív hatással. A sport hozzájárul a jó közérzethez kortól, nemtől és etnikai hovatartozástól függetlenül. Mindenki élvezi, és elérhetősége egyedülálló.

Az ENSZ 17 fenntartható fejlesztési célt fogalmazott meg. Ezek között szerepel az is, hogy közelebb hozza az embereket és a bolygót, lehetőséget teremtve arra, hogy világszerte ösztönözze a fejlődést többek között a sport területén is.

Igen! A sport ugyanis a fenntartható fejlődés fontos elősegítője is. A különböző sportesemények kiváló alkalmat nyújtanak arra, hogy felhívjuk a figyelmet, hogy a következő generációknak is megőrizhessük környezetünk szépségét és jó állapotát.

A sport hozzájárul a fejlődéshez és a béke megvalósításához a tolerancia és a tisztelet előmozdításában, valamint a nők és a fiatalok, az egyének és a közösségek szerepvállalásának erősítéséhez, továbbá az egészségügyi, oktatási és társadalmi elfogadáshoz kapcsolódó célkitűzések eléréséhez is.

Ha jobban elmélyednél a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Zyntern Case Study Challenge 2021

Itt az alkalom, hogy jelentkezz 2021 legnagyobb hazai online esettanulmányi versenyére!

A jelentkezés feltételei:

3-6 fős csapatok jelentkezését várják, ahol a résztvevők közül legalább egy aktív hallgatói jogviszonnyal rendelkezik. A versenyben való részvételhez semmilyen szakmai végzettség vagy előzetes szakmai tapasztalat nem szükséges. Ha úgy érzed szívesen próbára tennéd magad és örömmel foglalkoznál izgalmas szakmai feladványokkal, ne hagyd ki ezt a lehetőséget!

Miért éri ez meg neked?

Egyrészt, mert belekóstolhatsz egy valódi szakmai feladat megoldásába, amit hazai piacvezető cégek raktak össze. Másrészt a szakma legjobbjaitól kaphatsz személyes visszajelzést munkádra, amiből rengeteget tanulhatsz. Nem mellesleg pedig szuper nyereményekkel gazdagodhatsz, pénzdíj vagy akár szakmai gyakorlati hely/főállás formájában.

3 kategóriában indulhattok:

 

IT / Tech
Feladat:
Még nem került kihirdetésre.
Bővebb info és jelentkezés itt >>>


Business Development / Innovation – melyben az OTP Bank Magyarország működik közre partnerként.
Feladat:
Tervezz vállalati innovációs nagykövet programot! Egy jól felépített program hatással van a vállalat termelékenységére, a kollégák elkötelezettségére és ösztönözni a belső innovációkat. De milyen egy jól felépített, üzletileg is megalapozott program?!
Bővebb info és jelentkezés itt >>>


Marketing / Sustainability – közreműködő partner a BCSD Hungary
Feladat:
Hogyan tennéd zöldebbé és fenntarthatóvá a campusod? És hogyan lehetne elérni, hogy minél több egyetemista szívügye legyen a fenntarthatóság? Mondjátok meg Ti kreatív tervekkel és izgalmas marketing kommunikációs megoldásokkal!
Bővebb info és jelentkezés itt >>>


FONTOS TUDNI: A jelentkezést követően, minden információt, valamint a konkrét esetleírásokat e-mail-ben fogják megkapni a csapatok.

Jelentkezési határidő: 2021. március 28 23:59

Oldjátok meg a vállalati feladványokat és prezentáljatok szakmai zsűri előtt!

Kategóriánként 500 000 Ft pénzdíj és szakmai gyakorlati és állás lehetőségek várnak rátok!

(Kép: blog.zyntern.com)

 

EIT Raw Materials – online workshop

✔ Van ötleted arra, hogyan lehetne a nyersanyag vagy az alapanyag értékláncokat innovatívabbá tenni?

Akkor vegyél részt az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által támogatott workshop-on és gondold tovább az ötleted vagy előrehaladottabb projekted!

Pre-Jumpstarter workshop:

Tapasztalt trénerek adnak visszajelzést az ötletre és segítenek kialakítani vagy tovább fejleszteni az üzleti modellt. Megválaszolják a vállalkozásokkal kapcsolatos kérdéseket. Bemutatásra kerül az EIT Raw Materials Jumpstarter program és átnézésre kerül a jelentkezési lap.

Kik jelentkezhetnek?

– Egyetemisták, PhD hallgatók, kutatók, innovátorok, vállalkozók és bárki, akinek van egy üzleti ötlete vagy előrehaladottabb projektje a nyersanyag vagy az alapanyag értékláncok innovatívabbá tételére (például: elemek, mágnesek és azok értékláncában megjelenő innováció; erőforrás-hatékonyság fokozása az ásványi és kohászati folyamatokban; ipari hulladék újrahasznosítása és értékesítése; mérgező és kritikus anyagok helyettesítése; termékek és szolgáltatások tervezése a körforgásos gazdaság jegyében).
– Magyar állampolgársággal rendelkezik, vagy Magyarországon él és itt szeretne a későbbiekben vállalkozást indítani.
– Legalább egy csapattag jól beszél angolul.

Bővebb információ elérhető itt >>>

Jelentkezés itt >>>

Jelentkezési határidő: 2020. december 6.

Eredeti felhívás elérhető itt >>>

Rendezvényzöldítési törekvések a Veszprém-Balaton régióban 2020-2023

A Music Hungary Konferencia keretében Sigmund Eszter és Dominus Ákos tart előadást “Rendezvényzöldítési törekvések a Veszprém-Balaton régióban 2020-2023” címmel a Hangvilla Nagytermében, mely online követhető.

Az esemény időpontja: 2020.11.09. 15-15:30

Amennyiben lemaradnál az élő közvetítésről, az előadást megtalálod itt >>>

Bővebb információ: https://musichungary.hu/programbontas/

FILMAJÁNLÓ – David Attenborough: Egy élet a bolygónkon

Filmajánlót még nem osztottunk meg a GTK blogon, de mint tudjuk, ami késik, nem múlik, s most ennek is eljött az ideje. Október 4-étől érhető el Sir David Attenborough “Egy élet a bolygónkon” c. dokumentumfilmje a népszerű streaming csatornán.

“Ebben a páratlan dokumentumfilmben David Attenborough, az ünnepelt természettudós visszatekint az életét meghatározó pillanatokra és a pusztító változásokra, amelyeknek szemtanúja volt.

Az október 4-től látható dokumentumfilm bemutatja a legnagyobb kihívásokat, amelyekkel bolygónknak szembe kell néznie, és rámutat arra, hogy milyen mértékben pusztult el a természet egyetlen emberélet alatt.

Attenborough reményteljes üzenetében a következő nemzedékek számára felfedi azokat a megoldásokat, amelyekkel elkerülhető a katasztrófa, és megmenthető a bolygónk.” (Forrás: Netflix Magyarország)

Ahogy Sir David Attenborough-nak, úgy nekünk is szívügyünk Földünk sorsa, a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság, ezért jó szívvel ajánljuk figyelmedbe ezt a fantasztikus és rendkívül tanulságos filmet.

Nézd meg a film előzetesét! 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Mekkora az ökológiai lábnyomod?

Bizonyára Te is találkoztál már az ökológiai lábnyom fogalmával. Na, de mi is ez pontosan? Nézzük!

Az ökológiai lábnyom “számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az adott társadalom életszínvonalának fenntartásához beleértve az ipari javak, élelmiszerek előállítását, illetve a megtermelt hulladék kezelését, vagy megsemmisítését is.” (Forrás: Xforest.hu)

A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt. Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk(Forrás: glia.hu)

Mik az ökológiai lábnyom összetevői?

1. Karbonlábnyom, szénlábnyom
2. Halászati lábnyom
3. Termőföld lábnyom
4. Legelő lábnyom
5. Erdő lábnyom
6. Beépített területek lábnyoma
+1 Vízlábnyom

Ha az ökológiai lábnyomról és összetevőiről többet is olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az Xforest.hu cikkét. >>>

Hogyan számíthatod ki a saját ökológiai lábnyomodat?

Komoly matematikai számítások helyett elegendő, ha ide kattintasz és kipróbálod a KÖVET Egyesület alkalmazását! >>>
A számítás egy átlagpolgár feltételezhető fogyasztási szokásainak átszámolási metodikájával készült (lakás, étkezés, közlekedés, beszerzés-vásárlás, hulladék).

Ha pedig a kapott eredményt túl magasnak találod, akkor ide kattintva tippeket is találsz, amelyek segítségével csökkentheted ökológiai lábnyomodat. >>>


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

<<<

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.