mobile menu icon
PE-GTK
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
switch icon
Pannon Egyetem
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon

Fenntarthatóság a vendéglátóhelyeken | GreenLike #18

GreenLike video-podcastsorozatunk legújabb részében a vendéglátóhelyek és a fenntarthatóság kapcsolatát vizsgáljuk.

Vendégeink:
Varga Judit, a Felelős Gasztrohős Alapítvány képviseletében
Csapody Balázs, a balatonszemesi Kistücsök Étterem tulajdonosa, továbbá a Pannon Gasztronómia Akadémia elnöke és a magyar Bocuse d’Or Akadémia tagja
Mészáros Zoltán, aki többek között a veszprémi Oliva Hotel és Étterem tulajdonosa, a VeszprémFest és a Rozé, Rizling és Jazz Napok ötletgazdája, főszervezője.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

GreenLike – Verseny középiskolásoknak a körforgásos gazdaság jegyében

✔️ Tudtad, hogy lehet kávéból nyomdafestéket készíteni? 

✔️ Mennyi olyan ruhád van otthon, amit nem is hordasz? Érdekel, hogyan változtathatnál ezen? 

✔️ Tudtad, hogy Amszterdam 2050-re 100%-ban átáll a körforgásos gazdálkodásra?

Fenntarthatóság, újrahasznosítás, szelektív hulladékgyűjtés, megújuló energiahordozók, ökológiai lábnyom, körforgásos gazdaság… Manapság egyre “divatosabb” fogalmak. Ugye, Neked is ismerősek?

Ha érdekel a környezet, a társadalom és lakóhelyed jövője, akkor jelentkezz GreenLike versenyünkre, amelyen  betekintést nyerhetsz a körforgásos gazdaság témakörébe!


Ki jelentkezhet a GreenLike versenyre?

A versenyre bármely középiskola diákjai jelentkezhetnek 3-4 fős csapatban.


A kétfordulós GreenLike verseny felépítése:

1. ONLINE forduló: 2021. október 20., 16:00-18:00 – Az online fordulón a versenyző csapatok körforgásos gazdasággal kapcsolatos feladatokat oldanak meg. A 10 legtöbb pontot elérő csapat továbbjut a Veszprémben megrendezésre kerülő helyszíni fordulóra.

2. HELYSZÍNI forduló: 2021. november 12., 9:00-15:00 – Az online fordulóról továbbjutó 10 csapat egy játékos, interaktív döntőn méri össze tudását Veszprémben, a Pannon Egyetemen. A feladatok a körforgásos gazdasághoz kapcsolódnak majd. Amennyiben az aktuális járványhelyzet úgy kívánja, a döntőt online rendezzük meg.


Jelentkezési határidő: 2021. október 17. 23:59


Hogyan lehet jelentkezni?

A csapatok jelentkezését a kommunikacio@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen várjuk. A jelentkezéshez a következő adatokat kérjük megadni: iskola, csapatnév, csapattagok neve, csapatkapitány neve, e-mail címe és telefonszáma.


Díjazás: A csapatok értékes ajándékutalványt és ajándékcsomagot nyernek.


Kérdésed merült fel?

Írj a kommunikacio@gtk.uni-pannon.hu e-mail címre és megválaszoljuk!

A versenyfelhívás letölthető itt. >>>


*A körforgásos gazdaságról bővebb információt itt találsz.


A verseny a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című Pályázati Projekt keretében valósul meg.

A Hét kenyér Ökovendégház | GreenLike #17

A Turizmus Világnapja alkalmából a Hét kenyér Ökovendégház tulajdonosaival, Kazinczy Gyöngyvérrel és Bodor Istvánnal beszélgettünk a fenntartható turizmus jegyében.

A Hét kenyér Ökovendégház igazi mintapéldája annak, hogy a körforgásos gazdaság elemei hogyan jelennek meg a turizmusban a Balatonnál.

Ez a podcast azért is kedves a szívünknek, mert különleges kis vendégeink is voltak, hiszen Gyöngyvér és István gyermekei Annabell és Benjámin is részt vettek a felvételen. Fogadjátok őket sok szeretettel!

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

Bérelni vagy birtokolni?

Az Ellen MacArthur Alapítvány kutatása szerint a háztartásunkban lévő tárgyak 80%-át havonta egyszer vagy ennél is ritkábban használjuk. A körforgásos gazdálkodás egyik nagy kihívása, hogy a használati cikkek általánosságban nincsenek rendeltetésük szerint kihasználva, és sokszor válnak ”egyszer használatossá”, majd kerülnek a szeméttelepekre. A statisztikák szerint például egy ruhadarabot átlagosan 7 alkalommal viselünk, mielőtt a szemétbe kerülne.

Szerencsére kialakulóban vannak az ellentrendek is, ha belegondolunk, hogy már nem csak autót, rollert vagy lakást lehet bérelni, hanem sok helyen porszívót, fűnyírót, vagy akár paradicsom passzírozót is (ha érdekel a téma, a sharing economy keresőszót ajánljuk). A napi használatban lévő cikkekről alkotott felfogás is átalakulóban van, jó példa erre a Vigga vagy a Baby’s away, ahol kismama és babaruhákat lehet bérelni, vagy a Stara, ahol a bútorok kézről kézre járnak.

Ha érdekel a téma, itt találsz több információt:

https://www.ellenmacarthurfoundation.org/assets/downloads/4_Products_Accessing_Mar19.pdf
https://www.businessbecause.com/news/insights/6736/what-is-the-sharing-economy

(Photo by Pop & Zebra on Unsplash)


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Több műanyag, mint hal az óceánban

Tudtátok, hogy Hawaii és Kalifornia közt úszik egy szemétsziget, ami harmincszor akkora, mint Belgium? Vagy, hogy a Queensland egyetem kutatása szerint minden második teknős evett már műanyagzacskót? Sőt, 2050-re – ha nem változtatunk semmin – több szemét lesz az óceánban, mint hal.

A körforgásos gazdálkodás szerencsére itt is a probléma helyett lehetőséget lát: a szemétből pedig erőforrást varázsol.

Biztos sokatoknak feltűnt már, hogy papírszívószálat kapunk a nyáron a gyorséttermekben; ez egy kis lépése az Európai Unió új átfogó stratégiájának, ahol a műanyagok gazdaságban betöltött szerepét gondolták újra. Ennek persze első lépése a már említett prevenció: olyan műanyagtermékeket és technológiákat terveznek, amik alkalmassá teszik ezeket a körforgásra (jelenleg csak 30%-ot hasznosítunk újra az EU-ban 🙁 ). A műanyaghulladékok csökkentésére vonatkozó uniós stratégia egyik legfőbb célja, hogy 2030-ra minden műanyagcsomagolást újra lehessen hasznosítani.

A most úszkáló műanyagból a ruháktól és gördeszkáktól kezdve evőpálcikákig sok mindent hoztak már létre a leleményes környezetbarát startupok, de olyan nagy gyártók is felismerték az ebben rejlő potenciált, mint az Adidas, a Patagonia vagy a Bureo.

Itt találhatsz még pár innovatív terméket: https://www.trendhunter.com/slideshow/ocean-plastic-products

Ha szeretnél többet tudni a témáról, ajánljuk figyelmedbe az alábbiakat:

https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX:52018DC0028
https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20181005STO15110/tengeri-hulladek-adatok-erdekessegek-es-uj-unios-szabalyok
https://www.europarl.europa.eu/news/hu/headlines/society/20180830STO11347/mit-tesz-az-eu-a-muanyaghulladek-csokkentese-erdekeben
https://www.uq.edu.au/news/article/2015/09/world%E2%80%99s-turtles-face-plastic-deluge-danger
https://www.origo.hu/tudomany/20210502-mesterseges-intelligencia-jelzi-elore-az-oceani-muanyag-szemet-iranyat.html

(Photo by Naja Bertolt Jensen on Unsplash)


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Körforgásos Olimpia

Mióta elkezdődött a tokiói olimpia sorra jönnek a szép eredmények a magyar sportolóktól. Mindenki szurkol a kedvenceinek, együtt sír vagy nevet a sportolókkal az egész világon. Az élmény, amikor valaki felállhat a dobogóra és érmet kap leírhatatlan érzés mind a sportolónak, mind pedig egy egész nemzetnek. És itt álljunk meg egy körforgásos gondolat erejéig!

Tudtad, hogy az olimpiai érmeket használt elektronikai berendezésekből készítették? Lenyűgöző az a környezettudatosság és összefogás, ahogy a japán lakosság két éven át gyűjtötte a közel 80.000 tonnányi mobiltelefont és tabletet, hogy aztán azokból 5000 darab érmét készíthessenek (32 kg arany; 3,5 tonna ezüst; 2,2 tonna bronz).

De újrahasznosított anyagból (karton, poliészter szálak, háztartási és tengeri műanyag) készültek az érmeket tartó szalagok, dobogók, sőt még az olimpiai falu ágyai is.

Mindez megerősít minket abban, hogy jó úton járunk, jó célok felé haladunk! A sport örömei mellett ezt az útravalót is adta nekünk a tokiói olimpia 2021-ben. Köszönjük.

További cikkek, érdekességek a témához kapcsolódóan:

https://olympics.com/tokyo-2020/en/games/medals-project/
https://ng.24.hu/kultura/2021/07/24/kulonleges-anyagbol-keszultek-a-tokioi-olimpiai-ermek
https://m4sport.hu/tokio2020/cikk/2021/07/16/hasznalt-mobilbol-keszult-aranyermet-kapnak-a-tokioi-gyoztesek/
https://hirado.hu/cikk/2021/07/16/hasznalt-mobilokbol-es-tabletekbol-keszultek-az-idei-olimpia-ermei
https://index.hu/sport/2021/tokio/2021/07/23/tokioi-olimpia-megnyitounnepseg-percrol-percre/ujrahasznositott-elektronikai-hulladekbol-keszultek-az-olimpiai-ermek/
https://www.dw.com/en/tokyo-2020-olympic-medals-made-from-old-smartphones-laptops/a-58325432


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Értékes kincsünk: a víz

El tudjuk azt képzelni, hogy nem folyik a víz a csapból, amikor szomjasak vagyunk és innánk egy nagy pohár hideg vizet? Magától értetődőnek vesszük, hogy van víz, bármikor elérhető. Vajon ez mindig így lesz?

Talán mindenki tapasztalja, hogy egyre melegebbek és szárazabbak a nyarak. Magyarországon ugyan nem esik kevesebb csapadék, de megváltozott annak eloszlása. Ha esik, akkor nagyobb mennyiségben özönvízszerűen, utána pedig hosszabb száraz időszak következik. Az éghajlatváltozás hatásai már érződnek, ha nem is közvetlenül az otthonainkban, de a kertekben, a városi vízgazdálkodásban komolyan foglalkoznak ezekkel a problémákkal.

Gondoljunk csak bele, ezek a nagy mennyiségű esőzések megterhelik a szennyvízhálózatot, de ugyanakkor a városokban a sok betonfelület miatt nem kerül bele ez a víz a talajzónába. A kutak vízszintje évről évre csökken, egyre nehezebb megoldani a kertek öntözését.

A körforgásos szemléletre a vízgazdálkodásban is óriási szükség van. Szerencsére már vannak jó ötletek és fejlesztési javaslatok, hogyan lehetne jobban hasznosítani például az esővizet a városokban (kék-zöld infrastruktúra modellje). Sok feladat vár még ránk, de egy kis odafigyeléssel, akarattal tehetünk azért, hogy még sokáig élvezhessük értékes kincsünket, a vizet.

Ha jobban elmerülnél a témában, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:

https://hvg.hu/gazdasag/20210705_ivoviz_ontozes_klimavaltozas
https://www.eea.europa.eu/hu/jelzesek/eea-jelzesek-2018-viz-elet/cikkek/eghajlatvaltozas-es-viz-2013-melegedo
http://klimavaltozas.oee.hu/elteto-viz/
https://www.fejerviz.hu/8-aktualis/1205-furt-vagy-asott-kutak-vizenek-egeszsegugyi-veszelyei
https://masfelfok.hu/2020/12/15/esztetikus-okologikus-gazdasagos-kek-zold-infrastruktura-uj-szemlelet-a-varosi-csapadekviz-gazdalkodasban-i/


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Szeretlek Balaton | GreenLike #16

Laczkó Boglárkával már sok podcastban találkozhattatok és számos tanácsot adott már nekünk azzal kapcsolatban, hogyan lehetünk környezettudatosabbak.

Ezúttal az Évite – Édes Vizeinkért Természetvédelmi Egyesület alelnökeként van jelen, és az egyesületről, valamint a “Szeretlek Balaton” akcióról beszélgetünk.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

A MOL Csoport fenntarthatósági törekvései | GreenLike #15

GreenLike podcastunkban ezúttal a MOL Csoport fenntarthatósági törekvéseiről beszélgetünk.

Vendégünk Sőregné Zelei Krisztina, a MOL Csoport Csoportszintű Környezetvédelmi Szenior Szakértője.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

A Veszprém-Balaton 2023 EKF projekt fenntarthatósági célkitűzései | GreenLike #14

GreenLike podcastunkban ezúttal a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa projekt fenntarthatósági célkitűzéseiről, a Zöld Horizont progamról és a Balaton Labor programról beszélgetünk.

Vendégeink:
Forró Krisztina, a Veszprém-Balaton 2023 EKF Horizontális célok megvalósításáért felelős vezető projektmenedzser,
Szalai Marietta, a program fenntarthatósági projektmenedzsere és
Tóth Miklós kulturális projektmenedzser.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című pályázati projekt keretében valósulnak meg.

<<<

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.