mobile menu icon
PE-GTK
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
switch icon
Pannon Egyetem
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon

EIT Raw Materials – online workshop

✔ Van ötleted arra, hogyan lehetne a nyersanyag vagy az alapanyag értékláncokat innovatívabbá tenni?

Akkor vegyél részt az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által támogatott workshop-on és gondold tovább az ötleted vagy előrehaladottabb projekted!

Pre-Jumpstarter workshop:

Tapasztalt trénerek adnak visszajelzést az ötletre és segítenek kialakítani vagy tovább fejleszteni az üzleti modellt. Megválaszolják a vállalkozásokkal kapcsolatos kérdéseket. Bemutatásra kerül az EIT Raw Materials Jumpstarter program és átnézésre kerül a jelentkezési lap.

Kik jelentkezhetnek?

– Egyetemisták, PhD hallgatók, kutatók, innovátorok, vállalkozók és bárki, akinek van egy üzleti ötlete vagy előrehaladottabb projektje a nyersanyag vagy az alapanyag értékláncok innovatívabbá tételére (például: elemek, mágnesek és azok értékláncában megjelenő innováció; erőforrás-hatékonyság fokozása az ásványi és kohászati folyamatokban; ipari hulladék újrahasznosítása és értékesítése; mérgező és kritikus anyagok helyettesítése; termékek és szolgáltatások tervezése a körforgásos gazdaság jegyében).
– Magyar állampolgársággal rendelkezik, vagy Magyarországon él és itt szeretne a későbbiekben vállalkozást indítani.
– Legalább egy csapattag jól beszél angolul.

Bővebb információ elérhető itt >>>

Jelentkezés itt >>>

Jelentkezési határidő: 2020. december 6.

Eredeti felhívás elérhető itt >>>

GreenLike – Környezettudatos középiskolások versenye a Pannon Egyetemen

Óriási érdeklődés kísérte a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának első, körforgásos gazdaság jegyében meghirdetett GreenLike versenyét. Több, mint 120 középiskolás diák vett részt a megmérettetésen, mely a környezettudatosság, fenntarthatóság és körforgásos gazdaság témáját helyezte középpontba.

A kétfordulós GreenLike verseny a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projekt keretében, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatásával valósult meg.

Az online előválogatón, 2020. október 20-án a versenyző csapatok körforgásos gazdasággal kapcsolatos feladatokat oldottak meg, melyek között volt keresztrejtvény, feleletválasztós teszt és kifejtendő kérdésekre történő válaszadás. A tíz legtöbb pontot elérő csapat jutott tovább a november 6-ai döntőre, amely a járványhelyzet miatt szintén online került megrendezésre.

A döntőn interaktív és kreatív feladatokat kellett megoldaniuk a versenyzőknek: egy rövid videóban mutatták be a csapatot és körforgásos gazdasághoz kapcsolódó viszonyukat, majd rögtönzött beszéd formájában körforgásos gazdasággal kapcsolatos fotók alapján alkottak összefüggő szöveget, végül pedig megtervezték és prezentálták a jövő körforgásosan gazdálkodó városát.

A döntőn, a csapatok teljesítményét értékelő szakértő zsűri tagjai Dr. Lukács Pál Zoltán, a Pannon Egyetem Körforgásos Gazdasági Fenntarthatósági Kompetencia Központjának igazgatója, Dr. Temesvári Balázs, a “VKSZ” Veszprémi Közüzemi Szolgáltató Zrt. vezérigazgatója és Mike Friderika, a VEB2023 EKF Veszprém-Balaton 2023 Zrt. programfejlesztésért felelős igazgatója voltak.

Az országos versenyre összesen 34 csapat regisztrált, így több, mint 120 diák vett részt az online előválogatón. Jelentkeztek csapatok Egerből, Budapestről, Szekszárdról, Székesfehérvárról és természetesen Veszprém megyéből – Pápáról, Várpalotáról és Veszprémből – is. A döntőre 10 csapat jutott tovább, vagyis kb. 40 diák mérte össze tudását.

A verseny végeredménye:

1. helyezett: az egri Andrássy György Katolikus Közgazdasági Technikum, Gimnázium és Kollégium “Andrássy zöldjei” csapata, melynek tagjai: Buzás Blanka, Géczi Janka, Híves Janka, Várszegi Virág.

2. helyezett: a Pápai Petőfi Sándor Gimnázium “Többsejtű eukarióták” csapata, melynek tagjai: Barta Boglárka, Csicsai Hanna, Horváth Fanni, Nagy Ákos.

3. helyezett holtversenyben:

  • a Pápai Petőfi Sándor Gimnázium “Nyerő páros a négyzeten” csapata, melynek tagjai: Bognár Csenge, Hunyadi-Nagy Sára, Marton Anna, Szalay Violetta.
  • és a budapesti Városmajori Gimnázium “Óceán” csapata, melynek tagjai: Bacsó Dániel, Bodó Sándor, Hajdu Erik, Jámbor Marcell.

„Az idősebb generációk számára már életbevágó, hogy a mostani fiatalok mit gondolnak, mit tudnak a klímaváltozásról, a fenntarthatóságról és a körforgásos gazdaságról, és mit fognak tenni a szebb jövőnkért. Fontos, hogy a fiatalok már ne csak nézzék, de lássák is a körülöttük levő világot, és cselekedjenek érte! Hiszem, hogy a versenyen résztvevő 120 diák nem csak többet tud ma már a körforgásos gazdaságról, mint a verseny előtt, de a téma iránt elkötelezett és tevékeny állampolgárrá is válik.” – mondta el Dr. Fehérvölgyi Beáta, a Gazdaságtudományi Kar dékánja, a verseny fővédnöke.

Maszkok vs. Újrahasznosítás

Lassan kezdünk hozzászokni, hogy maszkot viselünk a munkahelyen, az iskolában, a boltokban, a tömegközlekedési eszközökön, a rendezvényeken és sorolhatnám.

Hogyan kapcsolódik ez a körforgásos szemlélethez? Több szempontból is.

Egyrészről az egyszer használatos maszkok sajnos növelik a műanyaghulladék mennyiségét. Biztosan mindenki látott már itt-ott eldobott, megtaposott maszkokat és nemcsak a látvány szomorú, de rávilágít arra a pazarlásra, amit átszövi a mindennapjainkat. De mégis mit tehetünk, hiszen az arcmaszk, az arcfedés viselése jelentősen csökkentheti a vírus átterjedését, kikerülni nem lehet és nem is tanácsos. Hordhatunk textilmaszkot, elég sok igényes darabot lehet már vásárolni, de választhatjuk a plasztik maszkokat is, és így nem szennyezzük vele a környezetünket.

Másrészről több cég is felismerte, hogy újrahasznosított műanyagból készít szemüveget és maszkot elsődlegesen a koronavírus frontvonalában küzdő egészségügyi dolgozók számára. Példaértékű, hogy az óceánban felhalmozódott műanyag hulladék újrahasznosításával nem csak a környezetünket védjük, de életeket menthetünk meg!

Ha a témában további cikkeket olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az alábbiakat:


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Rendezvényzöldítési törekvések a Veszprém-Balaton régióban 2020-2023

A Music Hungary Konferencia keretében Sigmund Eszter és Dominus Ákos tart előadást “Rendezvényzöldítési törekvések a Veszprém-Balaton régióban 2020-2023” címmel a Hangvilla Nagytermében, mely online követhető.

Az esemény időpontja: 2020.11.09. 15-15:30

Amennyiben lemaradnál az élő közvetítésről, az előadást megtalálod itt >>>

Bővebb információ: https://musichungary.hu/programbontas/

FILMAJÁNLÓ – David Attenborough: Egy élet a bolygónkon

Filmajánlót még nem osztottunk meg a GTK blogon, de mint tudjuk, ami késik, nem múlik, s most ennek is eljött az ideje. Október 4-étől érhető el Sir David Attenborough “Egy élet a bolygónkon” c. dokumentumfilmje a népszerű streaming csatornán.

“Ebben a páratlan dokumentumfilmben David Attenborough, az ünnepelt természettudós visszatekint az életét meghatározó pillanatokra és a pusztító változásokra, amelyeknek szemtanúja volt.

Az október 4-től látható dokumentumfilm bemutatja a legnagyobb kihívásokat, amelyekkel bolygónknak szembe kell néznie, és rámutat arra, hogy milyen mértékben pusztult el a természet egyetlen emberélet alatt.

Attenborough reményteljes üzenetében a következő nemzedékek számára felfedi azokat a megoldásokat, amelyekkel elkerülhető a katasztrófa, és megmenthető a bolygónk.” (Forrás: Netflix Magyarország)

Ahogy Sir David Attenborough-nak, úgy nekünk is szívügyünk Földünk sorsa, a fenntarthatóság, a körforgásos gazdaság, ezért jó szívvel ajánljuk figyelmedbe ezt a fantasztikus és rendkívül tanulságos filmet.

Nézd meg a film előzetesét! 


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Mekkora az ökológiai lábnyomod?

Bizonyára Te is találkoztál már az ökológiai lábnyom fogalmával. Na, de mi is ez pontosan? Nézzük!

Az ökológiai lábnyom “számszerűsíti, hogy mennyi erőforrásra, termőföldre, vízre, levegőre van szükség az adott társadalom életszínvonalának fenntartásához beleértve az ipari javak, élelmiszerek előállítását, illetve a megtermelt hulladék kezelését, vagy megsemmisítését is.” (Forrás: Xforest.hu)

A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Az ökológiai lábnyom kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

1961-ben az egy fő ökológiai lábnyoma még csak 0,88 hektár volt, ez napjainkra már elérte a 2,2 hektárt. Magyarország egy lakosának ökológiai lábnyoma 3,7 hektár. A Földön minden emberre csak 1,8 hektár terület jut, ez az érték is megmutatja, hogy több erőforrást használunk és több hulladékot termelünk, mint azt a fenntartható fejlődés elve szerint tehetnénk(Forrás: glia.hu)

Mik az ökológiai lábnyom összetevői?

1. Karbonlábnyom, szénlábnyom
2. Halászati lábnyom
3. Termőföld lábnyom
4. Legelő lábnyom
5. Erdő lábnyom
6. Beépített területek lábnyoma
+1 Vízlábnyom

Ha az ökológiai lábnyomról és összetevőiről többet is olvasnál, ajánljuk figyelmedbe az Xforest.hu cikkét. >>>

Hogyan számíthatod ki a saját ökológiai lábnyomodat?

Komoly matematikai számítások helyett elegendő, ha ide kattintasz és kipróbálod a KÖVET Egyesület alkalmazását! >>>
A számítás egy átlagpolgár feltételezhető fogyasztási szokásainak átszámolási metodikájával készült (lakás, étkezés, közlekedés, beszerzés-vásárlás, hulladék).

Ha pedig a kapott eredményt túl magasnak találod, akkor ide kattintva tippeket is találsz, amelyek segítségével csökkentheted ökológiai lábnyomodat. >>>


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Radarral a környezetért

Az illegális módon lerakott hulladék problémát jelenthet. Környezetünkben, lakóhelyünkön, településeink területén, az erdőkbe, erdőszélekre, elhagyatott, bekerítetlen területekre, önkormányzati közterületekre helyezett szemét súlyos környezeti és akár közegészségügyi veszélyeket is rejthet magában. Az illegális szemétlerakás többek között rovarok és rágcsálók elszaporodásához vezethet, de a lerakott hulladékokban lévő baktériumok a csapadékvízzel beszivárogva szennyezhetik a talajt is.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium irányítása alatt működő Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség (KIFÜ) fejlesztett egy mobil alkalmazást HulladékRadar névvel. Az alkalmazás célja az „illegális szemétlerakás terjedésének megakadályozása”. Az alkalmazással a lakosság számára lehetőség nyílik a Magyarország területén illegális hulladéklerakó helyek bejelentésére az illetékes hatóságokhoz.

Az alkalmazás letölthető Android és iOS mobil operációs rendszerekre is a https://hulladekradar.hu/index.html oldalról.

A bejelentés menete gyors:

1. Rövid és gyors regisztráció (név, e-mail)
2. Fényképkészítés az illegálisan lerakott hulladékról
3. Hulladékkategória választás
4. Hulladék elhelyezési módjának kiválasztása
5. Hulladék mennyiségének megadása
6. Bejelentés szövege
7. Bejelentés

Segíts néhány kattintással és védd a környezeted az illegálisan lerakott szemét bejelentésével!


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

GreenLike – Verseny középiskolásoknak a körforgásos gazdaság jegyében

Tudtad, hogy lehet kávéból nyomdafestéket készíteni? Mennyi olyan ruhád van otthon, amit nem is hordasz? Érdekel, hogyan változtathatnál ezen? Tudtad, hogy Amszterdam 2050-re 100%-ban átáll a körforgásos gazdálkodásra?

Fenntarthatóság, újrahasznosítás, szelektív szemétgyűjtés, megújuló energiahordozók, ökológiai lábnyom, körforgásos gazdaság… Manapság egyre “divatosabb” fogalmak. Ugye, Neked is ismerősek?

Ha érdekel a környezet, a társadalom és lakóhelyed jövője, akkor jelentkezz GreenLike versenyünkre, amelyen  betekintést nyerhetsz a körforgásos gazdaság* témakörébe!

És azt tudtad, hogy a körforgásos gazdaság egy olyan rendszer, melyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai? Jól hangzik? Ugye, jó lenne megvalósítani? Egyetértünk!

Ha jobban elmélyednél velünk a témában, ott a helyed a GreenLike-on!


Ki jelentkezhet a GreenLike versenyre?

A versenyre bármely középiskola diákjai jelentkezhetnek 3-4 fős csapatban.


A kétfordulós GreenLike verseny felépítése:

1. ONLINE forduló: 2020. október 20., 16:00-18:00 – Az online fordulón a versenyző csapatok körforgásos gazdasággal kapcsolatos feladatokat oldanak meg. A 10 legtöbb pontot elérő csapat továbbjut a Veszprémben megrendezésre kerülő helyszíni fordulóra.

2. HELYSZÍNI forduló: 2020. november 6., 9:00-15:00 – Az online fordulóról továbbjutó 10 csapat egy játékos, interaktív döntőn méri össze tudását Veszprémben, a Pannon Egyetemen. A feladatok a körforgásos gazdasághoz kapcsolódnak majd. Amennyiben az aktuális járványhelyzet úgy kívánja, a döntőt online rendezzük meg.


Jelentkezési határidő: 2020. október 16. 23:59


Hogyan lehet jelentkezni?

A csapatok jelentkezését a kommunikacio@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen várjuk. A jelentkezéshez a következő adatokat kérjük megadni: iskola, csapatnév, csapattagok neve, csapatkapitány neve, e-mail címe és telefonszáma.


Díjazás: A csapatok értékes ajándékutalványt nyernek.


Kérdésed merült fel?

Írj a kommunikacio@gtk.uni-pannon.hu e-mail címre és megválaszoljuk!

A versenyfelhívás letölthető itt. >>>


*A körforgásos gazdaságról bővebb információt itt találsz.


A verseny a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című Pályázati Projekt keretében valósul meg.

Klímadiéta: testünk – lelkünk – bolygónk egészsége

A megfelelő mennyiségű és minőségű, változatos étrend fontos alapeleme az emberi szervezetnek. Lendületet ad a mindennapokhoz, segíti az egészséges testsúlyt megőrizni és csökkenti a betegségek kockázatát.

Egyre több forrás hirdeti az egészséges, környezettudatos diéták fontosságát, de “amatőrként” sok gondot jelenthet a fenntartható életstílus kialakítása. A kezdeti motiváció fontos támogatója a pénztárcabarát megoldás, ami átgondolt tervezést kíván. Ez megtehető épp a boltba való fölösleges autózás csökkentésével, az alapanyagok keletkezésének és felhasználásának a távolságminimalizálásával és a megvett ételek felhasználásának növelésével.

Az Eurostat 2019-es adatai szerint egy átlagos háztartás 350 kg/fő hulladékot termel, és ez a szám még növekszik 150-170 kg/fő mennyiséggel, ami a munkahelyen, közterületeken keletkező kommunális hulladékból származik. Ebben a számban benne vannak a kidobott ételek, a pet palackok, a megrendelt ebéd tároló doboza, a kiflis zacskó, csokipapír, tejesdoboz, fogrémtubus, chipses zacskó és még a csomagolóanyagoknak, haszontalanná vált, megromlott ételeknek a hosszú sora.

Azonban környezetünkért egyénileg is sokat tehetünk, ha a klímadiéta fontos alapelveit saját ritmusunkra alakítva környezettudatos életstílust alakítunk ki.

Válasszuk a hazait!

A helyi termelői piacok és gyümölcsöskertek idényjelleggel magas vitamintartalmú hazai gyümölcsöket és zöldségeket kínálnak. Minimális szállítási igényük, kedvező áruk és minőségük miatt megfelelő alapanyagok a kompótok, lekvárok, házi smoothiek készítéséhez. Ehhez az idénynaptárak hasznos segítséget adnak.

Csökkentsük a kidobott ételek mennyiségét!

A napi étkezések során az ételek egy része kidobásra kerül. Fontos, hogy éhes gyomorral soha ne vásároljunk! Készítsünk bevásárlólistát és heti menütervet. Ha mégis több élelmiszert vettünk, vagy többet főztünk, mint kellett volna, fagyasszuk le. Az étteremben is érdemes a megrendelt és megmaradt ételünket elcsomagoltatni és hazavinni. A maradék igenis hasznos!

Csökkentsük a széndioxid kibocsátást!

Az állattenyésztés nagyban hozzájárul a környezetszennyezéshez. A hús fogyasztásának csökkentése egy környezettudatos életstílusnak a része. Ehhez nem kell teljesen kiiktatni az életünkből, de egy húsmentes napot beiktathatunk. Azok, akik teljesen ki szeretnék vonni az életükből, választhatnak a vegetarianizmus fajtáiból. A laktovegetáriánus húst nem, de tejterméket fogyaszthat, az ovovegetáriánus húst nem, de tojást fogyaszthat, a lakto-ovo vegetáriánus mindezeket együtt fogyaszthatja a napi menüjében, a szemivegetáriánus csak a vörös húsokat nem eheti, de csirkét igen, és a peszketariánusok csak halat fogyaszthatnak. Iktassunk be húsmentes hétfőket!

Használjunk környezettudatos eszközöket a mindennapokban!

A megfelelő hidratáltság elengedhetetlen az agyi és fizikai munkához. A napi víz mennyiségét próbáljuk meg pet palack helyett saját trendi kulaccsal megoldani. A megvásárolt kenyeret, pékárut csomagoljuk vászonzsákba. A gyümölcsöt zöldséget tegyük gyümölcshálóba és az elviteles kávénkat kérjük a saját kis termoszunkba. Csökkentsük a csomagolóanyagok mennyiségét!

A fenntarthatóság nem egy elcsépelt szlogen, hanem egy tudatos előre megtervezett életstílus. Mint minden diéta sikerkritériuma, úgy itt is érvényes a személyre szabottság. Fontos hogy döntéseinkkel támogassuk hosszú távon a körforgásos szemléleten nyugvó fenntartható gazdaságot, ezzel hozzájárulva testünk, lelkünk és bolygónk egészségéhez.

Ha a témában további érdekességeket olvasnál, az alábbi cikkeket ajánljuk:


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Nálunk jártak az Essity munkatársai

Napjainkban, a pandémia végett nem is lehetne aktuálisabb előadónk, mint az Essity, mely a világ egyik vezető higiéniai, egészségügyi termékeket gyártó vállalata. Globális forgalmazásban lévő termékcsaládjuk egyike a Tork, mellyel közel 150 országban vannak jelen. Az Essity nagy hangsúlyt fektet a fenntartható erdőgazdálkodásra, és előkelő helyet foglal el a Világ Legetikusabb Cégeinek rangsorában.

Tápai Dezső, értékesítési igazgató és Bíró Gábor, ügyfélkapcsolati menedzser 2020. 09. 30-án Vendéglátó alapismeretek óra keretében tartottak előadást a GTK hallgatóinak. Ismertették a cég történetét és filozófiáját, valamint bemutatták a vendéglátóipar területén leggyakrabban használt termékeiket.

Ez úton is szeretnénk megköszönni nekik a színvonalas ismertetőt!

<<<

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.