mobile menu icon
PE-GTK
uni-pan icon
facebook icon
youtube icon
gallery icon
linkedin icon
switch icon
Pannon Egyetem
uni-pan icon
facebook icon
youtube icon
gallery icon
linkedin icon

GreenLike – Verseny középiskolásoknak a körforgásos gazdaság jegyében

Tudtad, hogy lehet kávéból nyomdafestéket készíteni? Mennyi olyan ruhád van otthon, amit nem is hordasz? Érdekel, hogyan változtathatnál ezen? Tudtad, hogy Amszterdam 2050-re 100%-ban átáll a körforgásos gazdálkodásra?

Fenntarthatóság, újrahasznosítás, szelektív szemétgyűjtés, megújuló energiahordozók, ökológiai lábnyom, körforgásos gazdaság… Manapság egyre “divatosabb” fogalmak. Ugye, Neked is ismerősek?

Ha érdekel a környezet, a társadalom és lakóhelyed jövője, akkor jelentkezz GreenLike versenyünkre, amelyen  betekintést nyerhetsz a körforgásos gazdaság* témakörébe!

És azt tudtad, hogy a körforgásos gazdaság egy olyan rendszer, melyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai? Jól hangzik? Ugye, jó lenne megvalósítani? Egyetértünk!

Ha jobban elmélyednél velünk a témában, ott a helyed a GreenLike-on!


Ki jelentkezhet a GreenLike versenyre?

A versenyre bármely középiskola diákjai jelentkezhetnek 3-4 fős csapatban.


A kétfordulós GreenLike verseny felépítése:

1. ONLINE forduló: 2020. október 20., 16:00-18:00 – Az online fordulón a versenyző csapatok körforgásos gazdasággal kapcsolatos feladatokat oldanak meg. A 10 legtöbb pontot elérő csapat továbbjut a Veszprémben megrendezésre kerülő helyszíni fordulóra.

2. HELYSZÍNI forduló: 2020. november 6., 9:00-15:00 – Az online fordulóról továbbjutó 10 csapat egy játékos, interaktív döntőn méri össze tudását Veszprémben, a Pannon Egyetemen. A feladatok a körforgásos gazdasághoz kapcsolódnak majd. Amennyiben az aktuális járványhelyzet úgy kívánja, a döntőt online rendezzük meg.


Jelentkezési határidő: 2020. október 16. 23:59


Hogyan lehet jelentkezni?

A csapatok jelentkezését a kommunikacio@gtk.uni-pannon.hu e-mail címen várjuk. A jelentkezéshez a következő adatokat kérjük megadni: iskola, csapatnév, csapattagok neve, csapatkapitány neve, e-mail címe és telefonszáma.


Díjazás: A csapatok értékes ajándékutalványt nyernek.


Kérdésed merült fel?

Írj a kommunikacio@gtk.uni-pannon.hu e-mail címre és megválaszoljuk!


*A körforgásos gazdaságról bővebb információt itt találsz.


A verseny a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című Pályázati Projekt keretében valósul meg.

Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért – „A jövő vezetői” tehetségprogram

Felsőoktatásban részt vevő diákok jelentkezését várja a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) non-profit szervezet, akik közül egy sikeres pályázó csatlakozhat „A jövő vezetői” tehetségprogramjához 2021-ben.

A képzés során a nemzetközi trendek mellett a fenntarthatóságot stratégiai szinten képviselő hazai- és nemzetközi vállalatok sikeres gyakorlatait és megoldásait, valamint azok vezetőit és szakembereit ismerhetik meg.

– Szeretnéd megismerni leendő munkahelyed kulisszatitkait?
– Van kedved beszélgetni olyan vezetőkkel, akikről eddig csak a neten olvastál?
– Kipróbálnád magad olyan fiatal vállalati szakemberek között, akik már ismerik az üzleti világot?
– Szert tennél vezetői, szakmai tapasztalatra és értékes kapcsolati hálóra?
– Megismernéd a fenntartható fejlődés és üzleti világ kapcsolódását?

Mit nyújt az ösztöndíj?

Díjmentes részvételi lehetőséget „A jövő vezetői” tehetségprogramban, ami 2021 januárjában indul elsősorban budapesti helyszínekkel. Havonta egy teljes szakmai nap 8 alkalommal: szakmai előadások, esettanulmányok, vezérigazgatói interjúk, vállalati gyakorlatok bemutatása, gyárlátogatások és csoportfeladat – mind a fenntartható üzleti működéshez kapcsolódóan.

Ki pályázhat?

– Egyetemi vagy főiskolai képzésben résztvevő hallgató (a hallgatói jogviszony legalább 2021. június 30-ig tart, nappali tagozat preferált),
de nem múlt még el 30 éves
– Középfokú angol nyelvismeret szükséges, mert a program nyelve magyar és angol, tolmácsolás nélkül.
Fontos: egy pályázó egy pályaművet nyújthat be.

Hogyan pályázhatsz?

Küldj egy maximum három oldalas javaslatot, miként tennéd fenntarthatóbbá az egyetemed. Mi pedig az alábbi szempontok alapján fogjuk értékelni a javaslatokat:

– Komplex gondolkodás, problémafeltárási és priorizálási képesség (25%)
– Javaslatok szakmai megalapozottsága, előremutatósága, realitása és kidolgozottsága (50%)
– Stílus (25%)

Bővebb leírást a feladatról itt találsz >>>

Szükségünk lesz ezen kívül még egy egy oldalas motivációs levélre Tőled, hogy megtudjuk:

– Milyen vezetői tapasztalatokra tettél már szert, akár a magán-, akár a szakmai életedben? Mivel indokolnád vezetői potenciálodat?
– Miért gondolod, hogy részt kell venned ebben a programban?
– Mit jelent neked a fenntartható fejlődés és hogy van jelen az életedben?

A sikeres pályázathoz benyújtandó dokumentumok:

– Önéletrajz
– Javaslatod bemutatása
– Motivációs levél maximum egy oldalban

Jelentkezési határidő: 2020.10.31.


A pályázatokat vállalatvezetőkből és a BCSDH munkatársaiból álló szakmai zsűri bírálja el. A legjobbnak ítélt (short listre kerülő) pályamunkákat a szakmai zsűri november végén meghallgatja, és ez alapján hozza meg döntését.

A pályázati anyag a pályázó szellemi tulajdona, azonban a beküldő a dolgozat elküldésével hozzájárul ahhoz, hogy azt a szervezők a program kommunikációja során felhasználhatják.

Ha többet akarsz tudni a programról, itt találod a részleteket >>>

Ha kérdésed van, fordulj Szederkényi Zita, képzésvezetőhöz: zita.szederkenyi@bcsdh.hu

ExxonMobil Innovációs Verseny

Az ExxonMobil, a világ egyik vezető energetikai cége, pályázatot hirdet diákok számára a gazdasági fejlődés és a klímavédelem, a felelős és tiszta energiafelhasználás, az energiarendszer átalakításának, valamint a hagyományos és a megújuló energiaforrások innovatív összehangolásának témájában.

Kihívásokkal teli változások mentén nő az emberiség energiaigénye, a világban zajló folyamatok rávilágítanak a felelős energiagazdálkodás jelentőségére.

Egyre nagyobb az energiaszükségletünk, ám egyre kevesebb erőforrásból gazdálkodhatunk. Szükség van tehát a jelenlegi erőforrásaink hatékonyabb felhasználására, valamint az új technikai megoldásokra, és azok okos felhasználására. A jövőben a növekvő energiaigény mellett a fenntarthatóság jegyében az energia minden formájára szükség lesz – beleértve a földgázt és a megújuló energiaforrásokat is – Európa, valamint a világ kibocsátáscsökkentési céljainak teljesítéséhez.

Kettős kihívás:

Miként lehet az emberiség növekvő energiaigényét kiszolgálni a karbonlábnyom csökkentésével, a klímavédelmi céloknak megfelelően, az energiaátmenet és a felelős energiafelhasználás jegyében? A civilizáció és az emberiség javuló életminősége hogyan lehet összeegyeztethető a klímavédelmi célokkal? Miként valósulhat meg az energiafelhasználás felelős növekedése és fenntarthatósága?

Kiknek szól a verseny?

Azon Magyarországon tanuló

– egyetemi hallgatók vagy
– doktoranduszok, illetve
– egyetemekkel közös kutatási és fejlesztési projektekben közreműködő szakemberek, munkacsoportok

pályázatait várják, akik az energetika tudományának valamely területén valamely fejlesztő ötlet, vagy konkrét projekt bemutatására vállalkoznak.

A pályázatra csak online lehet jelentkezni, elő regisztráció szükséges, melynek határideje: 2020.szeptember 25. Jelentkezés itt >>>

A pályamunkák feltöltési határideje: 2020. október 21.

A pályázat leírása, mely tartalmazza a feltételeket és a díjazást elérhető itt >>>

Kapcsolat: dualchallenge@uniomedia.com

 

Miért vált olyan fontossá a környezettudatosság?

Az élet velejárója a változás. Míg a kisebb változások könnyed adaptációval véghezvihetők, szinte érezhetetlen módon, addig a robosztus változások megfontolt, tudatos és alaposan megtervezett stratégiát kívánnak maguk után.

A változás vehemensen befúrta magát a mindennapokba. Igény lett újra a friss levegő, a természet védelme, de vágyként megjelent a mai emberekben a fenntarthatóság és az öko termékek előnyben részesítése.

A háztartások nagy részében megjelentek a bevásárlásra használandó egyre trendibb vászontáskák a nylon zacskók helyett, a natúr kozmetikumok és dezodorok, a zöldség és gyümölcs vásárlására használható pamut szatyrok, a kókuszrostból készült dörzsi a mosogatáshoz, a folttisztító só, a mosódió, a konyhában alkalmazható csíráztató tálak, a nyomtatáshoz az újrahasznosított papírok és irattartók, de a sor nagyon hosszú.

Ez a mindennapi cél egy olyan életmódot kíván, mely a konyhától a fürdőszobáig terjed, de számos elve túlível a lakáson és a személyes élettéren. Az oktatási intézmények, gazdasági társaságok is beépítették mindennapi munkarendjükbe a zöld gondolkodás egyes elemeit. Vizes ballonok és automaták segítségével csökkentik a pet palack használatát, energiatakarékos berendezésekkel az áramfogyasztást és home office-szal az ingázásból származó környezetszennyezést.

A nyugati életstílus adta jólét kiszipolyozása mára megfordult. A hedonista életstílus nem hozta magával a várt boldogságot, sokkal inkább társadalmi egyenlőtlenséget szült (Vetőné, 2013, p.10) lecsökkentve a természet szerepét és egyben jótékony hatását az egészségre, azonban mára elérkezett a közösségi szintű változtatni akarás.

Az országok rájöttek, a hazai termékek és termelők népszerűsítése fontos gazdasági, társadalmi, de egyben egészségügyi érdek is. A termőföldtől az asztalig gondolkodásmód nem csak egy marketing szlogen, hanem a környezettudatosság fontos alappillére. Éppen ezért elengedhetetlen a hazai húsok, mezőgazdasági termékek, borok támogatása.

Ebben nagy szerepe van a közvetlen családnak, az elsajátított példáknak és mintáknak, az oktatási struktúrának, a nevelési szempontoknak és a médiának is. Fontos lett, hogy a családi asztalra friss és hazai kerüljön, ahogy azt nagyanyáink is tették, hogy a gyerekek ne egy betonkertben, hulladékok között homokozzanak, hanem megismerjék a friss, zöld természetet, ami szüleik idejében még alap volt vagy, hogy jövőorientáltan egy olyan világot tudjunk átadni majdani unokáinknak, ami számukra is legalább annyi, ha nem több boldog, természetben eltöltött percet fog biztosítani.

Számos hasznos ötletet elsajátíthatunk az uptostyle.hu/fenntarthato-kispiac és hulladekmentes.hu valamint Vetőné Mózner Zsuzsanna “Úton a fenntartható élelmiszer-fogyasztás felé? A magyar lakosság élelmiszer-fogysztásának ökológiai lábnyoma” c. írásában.


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Fenntartható és környezetbarát gumiszobrok

A művészet nem csak az önkifejezés, de a társadalmi és gazdasági problémákra való reflektálás egyik legjobb módja is, hiszen egy művész – legyen az festő, szobrász, zenész, stb. – alkotása sok emberhez eljut és speciális látásmódján, ábrázolásán, anyaghasználatán keresztül sokunkhoz eljuttatja a kívánt üzenetet, vagy csak elindítja a változáshoz/változtatáshoz szükséges gondolatokat, s ezáltal formálja a szemléletünket.

Számos országban készülnek hulladékból műalkotások, szerencsére Magyarországon is van rá példa. Érdemes időt szentelni Baráth Gábor, építész, szobrászművész műalkotásaira, aki egy azon művészek közül, akik újrahasznosított alapanyagból készítik el egyedülálló és egyben környezetbarát alkotásaikat. 1-1 szobrához sokszor 50-80 gumiabroncsot is felhasznál a helyi autógumi depókból, és szervizekből, így azok legalább már nem a szemetet gyarapítják, hanem egy műalkotáson keresztül nyújtanak élményt az arra fogékonyak számára.

Ha többet szeretnél olvasni a témáról, ajánljuk figyelmedbe az alábbi cikkeket:

https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2019/11/17/kulonleges-gumiszobrok-fenntarthatok-kornyezetbarat-barath-gabor/
https://hungarytoday.hu/hungarian-artist-recycles-old-tires-into-spectacular-statues-gallery/

(Fotó: Baráth Gábor, sokszinuvidek.24.hu)


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Mi az a körforgásos gazdaság?

A körforgásos gazdaság egy rendszer, melyben nincsenek hulladékok és amelyben a ma termékei a jövő alapanyagai.

De miért körforgásos? A termékek legyártás és felhasználás után azonos vagy feldolgozott formában visszakerülnek a gyártásba és ezzel egy körforgásos rendszerről beszélhetünk.

Ami mindenkinek rögtön eszébe juthat az a szelektív hulladékgyűjtés vagy az újrahasznosítás. Ezek az eszközök fontos lépései a körforgásos gazdaságra való átállásnak, ám önmagukban nem jelentenek hosszú távú megoldást.

Hosszú távú gondolkodásra és gazdasági, társadalmi, politikai stratégiai együttműködésekre van szükség ahhoz, hogy a körkörös gazdaságra való átállás megvalósulhasson.

A körforgásos gazdaság több, mint újrahasznosítás. Egy olyan értékláncokon és iparágakon átívelő gazdasági modell, amely a terméktervezéstől a gyártáson át a fogyasztásig újragondolja a termékek útját, választ ad arra, hogy mi lesz a termékből, miután a felhasználó megválik tőle. Ezt lehet egy új lehetőségnek is tekinteni, hiszen vállalatok számára új, eddig kiaknázatlan (másod)piacokat nyithat meg.

A PwC tanulmányában 6+1 izgalmas esettanulmányt találhatsz, melyek különböző iparágak körforgásos gazdasággal kapcsolatos eseteit, illetve a körforgásos gazdaság eszközeit mutatják be. Érdemes belenézned! >>>

Forrás: https://www.pwc.com/hu/hu/kiadvanyok/assets/pdf/korforgasos.pdf


Körforgásos gazdasággal kapcsolatos szemléletformáló programok a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán

Éves szinten személyenként átlagosan közel 560 kg szemetet hagyunk magunk mögött. Akár szeretnénk ez ellen tenni, akár nem, nincs egyszerű dolgunk. A médiában, az iskolákban, a munkahelyeken már évek óta hallunk a fenntarthatóság, valamint az egyéni és vállalati felelősségvállalás által vezérelt kezdeményezésekről, mint a szemétszedés, szelektív hulladékgyűjtés, adománygyűjtés. Még ha az ilyen akciók sikeresen is tudnak megoldani egy-egy lokális problémát, az igazán átfogó, termékeken, iparágakon átívelő fenntartható megoldások kialakításához szélesebb horizontú megközelítésre is szükség van.

Az egy év alatt felhasznált erőforrás-mennyiség 50-70%-a kerül vissza a természetbe hulladékként, holott ez olyan elmaradt haszon, amely akár 1 trillió dollárnyi nyersanyagot is visszajuttathatna a gazdaságba (World Resource Institute, 2017).

A hulladékmennyiség és erőforrás-felhasználás csökkentésének gondolata is régóta benne van a köztudatban. A körforgásos gazdaság előretörését három nagy trend mozgatja: az átalakuló fogyasztói igények, a szűkös erőforrások és a technológiai áttörések térnyerése.

Elengedhetetlen, hogy a fenntarthatóságot három szorosan összekapcsolódó területként kezeljük, melyek a gazdaság, a társadalom, valamint a természeti környezet. A fenntarthatóság jegyében e három területnek szimbiózisban kell léteznie, anélkül, hogy egymásra kártékony hatással lennének.

Másképp megfogalmazva a fenntartható fejlődésnek az a fő célja, hogy a társadalmi, gazdasági és környezeti fejlődés egymást erősítse, egyik se valamely másik rovására valósuljon meg.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karán célunk, hogy a jövő diplomásainak, vállalkozóinak és menedzsereinek, vezetőinek bemutassunk olyan gazdasági és üzleti modelleket, amelyek a fenntarthatóság és körforgásos gazdaság irányába mutatnak. 


További érdekességek, cikkek körforgásos gazdasághoz kapcsolódóan. Kattints! >>>


További információ a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 számú “Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” c. projektről. >>> 

Fiatalokkal a fenntarthatóságért – ITM poszterpályázat

„Fiatalokkal a fenntarthatóságért” címmel az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kreatív poszter pályázatot hirdet a Fiatalok Világnapja alkalmából.

A pályázat célja, hogy a  fiataloknak is alkalmuk legyen elmondani, hogy mi mindent tesznek a társadalomért, a környezetünkért, a fenntarthatóságért, a gazdaságért.

Pályázati feltételek:

A pályázatra középiskolások és egyetemisták pályaműveinek beérkezését várják. A pályázaton egy pályázó több pályamunkával is részt vehet.
A meghirdetett pályázatra olyan poszterek beérkezését várják, amelyek bemutatják azt, hogy a fiatalok mit tesznek a fenntarthatóságért, hogyan óvják a környezetünket, hogyan építik a környezettudatos gondolkodást a mindennapjaikba.Fontos célkitűzés, hogy az alkotások kreatív és innovatív formában mutassák be, hogy lehet fenntarthatóan élni, mindannyian tehetünk egy tisztább és fenntarthatóbb jövőért.

Pályázati kategóriák:

– középiskolások
– egyetemisták

Beküldési határidő: 2020.09.30.

Bővebb információ és a jelentkezési lap elérhető itt >>>

KŐFESZT 2020 – jelentkezz VEB 2023 EKF önkéntesnek

A KŐFESZT rendezvénysorozata szinte a Káli-medence összes településére kiterjed irodalmi műsorral, koncertekkel, kiállításokkal, kerekasztal-beszélgetésekkel. Látható lesz majd Lázár Csaba, a Csík zenekar, Szarka Tamás (Ghymes), a Ladánybene27, a Fonó zenekar, az Erdőfű zenekar és a Magos zenekar is. Gólyalábosok, utcai komédiások, bábosok jelennek meg minden településen, a kővágóörsi zenei Hyde-park pedig egész nap szórakoztat.

A rendezvényen a Pannon Egyetem GTK a Veszprém-Balaton 2023 Zrt-vel közösen a „Körforgásos gazdaság – Fenntartható fesztiválok projekt” keretében felmérést végez. Ha te is szeretnéd segíteni az ezzel kapcsolatos munkát, jelentkezz önkéntesnek a következő linken >>>

 

A rendezvény időpontja: 2020.08.27-29.

Helyszín: Káli-medence

Részletes programinformáció itt >>>

(Kép1: https://www.kofeszt.hu/)

(Kép2: https://veszprembalaton2023.hu/)

Zöld út a körforgáshoz!

✔ Tudtad, hogy lehet kávéból nyomdafestéket készíteni?
✔ Mennyi olyan ruhád van otthon, amit nem is hordasz? Érdekel, hogyan változtathatnál ezen?
✔ Tudtad, hogy Amszterdam 2050-re 100%-ban átáll a körforgásos gazdálkodásra?

De mit jelent ez? -> A környezetszennyező és pazarló életmód megfékezését.

Hogyan? -> Például hulladékcsökkentéssel, környezetbarát terméktervezéssel és újbóli felhasználással.

Idegen és távoli, nem? -> A jövő ideális városa körforgásosan gazdálkodik!

Érdekel, hogyan lehet cipőből sportpályát és ananászból ruhát készíteni?

Érdekel, hogyan jutnak a termékek a kukáig, miért kell a vizet elzárni fogmosáskor, és hogy mi az a fenntartható dizájn?

Ha igen, kérjük, kattints, és szánj 2 percet a kérdőívünk kitöltésére! Köszönjük! >>>

 

A felmérés a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című Pályázati Projekt keretében készül.

Archívum

powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.