mobile menu icon
PE-GTK
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon
switch icon
Pannon Egyetem
facebook icon
instagram icon
youtube icon
spotify icon
uni-pan icon
linkedin icon

Zöld fesztivál | GreenLike #03

GreenLike Spotify csatornánk legújabb podcastjában a zöld fesztiválokról beszélgetünk Oszkó-Jakab Natáliával és Dominus Ákossal.

Oszkó-Jakab Natália a Művészetek Völgye általános igazgatója, Dominus Ákos pedig 2003-óta a Sziget Fesztivál fenntarthatósági menedzsereként irányítja a cég rendezvényeinek környezetterhelés-csökkentési tevékenységét.

Mitől lesz zöld egy fesztivál?
A Művészetek Völgye és a Sziget Fesztiválokon milyen konkrét zöld megoldásokat alkalmaznak?
Milyen kreatív, izgalmas, esetleg meghökkentő zöld megoldással találkozhatunk a fesztiválokon?
A fesztiválok látogatói vajon nyitottak a környezettudatos megoldások iránt?

Ezekre és ehhez hasonló kérdésekre keressük a választ a podcastban, melyben Oszkó-Jakab Natáliával és Dominus Ákossal Vámosi Réka beszélget.

A GreenLike podcastok a 2019-1.3.1-KK-2019-00015 azonosító számú, „Körforgásos gazdasági alapokon nyugvó fenntartható kompetencia központ létrehozása a Pannon Egyetemen” című Pályázati Projekt keretében valósulnak meg.

Tanuljunk meg tanulni! – LELLE2 podcast

A beszélgetés témája a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kar által vezetett LELLE2 “Tanuljunk meg tanulni! – Középiskolások tanulási készségeinek fejlesztése” című nemzetközi Európai Uniós projekt, ami egy már korábbi sikeres projekt folytatásaként született.

Vámosi Réka projektmenedzser beszélgető partnerei Dr. Kővári Edit egyetemi docens, az Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program egyetemi koordinátora és Kigyós Tamás mesteroktató, pszichológus, oktatási szakértő.

A LELLE2 projekt a középiskolai hallgatók tanulási készségeinek fejlesztésére irányul. Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen felsőfokú tanulmányai során vagy munkába állásakor, a tárgyi tudáson kívül szüksége van olyan “finom készségekre” és jellemvonásokra is, amiket oktatási intézményekben ma még nem tanítanak, így azokat a diákoknak maguknak kell elsajátítaniuk. A projekt elsődleges célja, hogy a középfokú oktatási intézményekből kikerülő fiatalok rendelkezzenek ezekkel a készségekkel és képességekkel még azelőtt, hogy a felsőoktatási intézményekbe felvételt nyernek, vagy a munkaerőpiacon elhelyezkednek.

A projekt az Európatanács támogatásával valósul meg. Ez a publikáció kizárólag a szerzője véleményét tükrözi, a Tanács a 2018-1-HU01-KA201-047839 számú projekt információinak felhasználásáért semmiféle felelősséggel nem tartozik.

Virtuális Nyílt Nap 2.0 – Élmény. Lehetőség. Karrier.

Közeleg a felvételi jelentkezési határidő! Még nem sikerült eligazodnod a felvi.hu útvesztőjében? Több képzés is szimpatikus, de nem tudod melyiket válaszd? Segítünk!

2021. február 3-án 18.00 órától Virtuális Nyílt Napot tartunk a Facebookon, élőben!

PROGRAMTERV:

18.00 Megnyitó – Pannon Egyetem Facebook oldala
18.00-18.20 Beszélgetés a Pannon Egyetem múltjáról, jelenéről és jövőjéről – Dr. Gelencsér András rektor és Csillag Zsolt kancellár
18.20-18.35 Felvételi kisokos – minden amit a felvételiről tudni érdemes’ – Gál Balázs oktatási igazgató, Fejes Lászlóné dr. Utasi Anett Duális Képzési Központ vezetője
18.35-18.45 Milyen a Pannon Egyetem hallgatójának lenni?

19.00-tól Kari programok – A központi megnyitó után 19.00 órától várunk mindenkit szeretettel Facebook LIVE eseményünkön, ahol mindent megtudhattok a képzéseinkről, és az általunk kínált lehetőségekről.

KARI PROGRAMTERV:

19:00 Megnyitó
19:05 Dékáni köszöntő – Beszélgetés Dr. Fehérvölgyi Beáta dékán asszonnyal
19:25 Miért a PE-GTK? – Liska Fanny, tudományos segédmunkatárs
19:45 Felvételi GYIK – Gyakran ismételt felvételi kérdések
20:00-tól szakbemutató videók

A 18:00-tól kezdődő központi nyitó Facebook LIVE esemény linkje >>>

A 19:00-tól kezdődő kari Facebook LIVE esemény linkje >>>

ONLINE FELVÉTELI NAP – 2021. január 30.

Felvételi előtt állsz, és bizonytalan vagy, hol tanulj tovább?

Kérdéseid vannak a felvételi eljárással kapcsolatban?

Tudni szeretnéd, hogy melyik gazdasági szak a megfelelő választás számodra?

Kérdéseid vannak a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karával kapcsolatban?

Vegyél részt ONLINE FELVÉTELI NAPUNKON, és minden kérdésedre választ kapsz!

Mikor: 2021. január 30-án, szombaton, 09:30-18:00 között

Hol: 10:00-15:15 között a www.facebook.com/pegtk Facebook oldalunkon várunk LIVE előadásokkal, beszélgetésekkel

REGISZTRÁCIÓ NEM SZÜKSÉGES!

Részletes programért kattints ide! >>>

Veszprémi Fotószafari – 2021. január 25-30.

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Kara játékra hívja Veszprém lakosságát, kicsiket és nagyokat egyaránt. A 2021. január 25-30. között megrendezésre kerülő online Veszprémi Fotószafarin a vállalkozó kedvű játékosok felfedezhetik a királynék városát, közelebbről is megismerhetik nevezetességeit és közben fantasztikus nyereményekben részesülhetnek.

A Fotószafari részleteiről további információ a www.gtk.uni-pannon.hu/fotoszafari oldalon olvasható.

A Veszprémi Fotószafari az NKFIH-875-2/2020 azonosító számú “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” című projekt keretében valósul meg.

A “Társadalmi Innovációs Nemzeti Laboratórium” (TINLAB) projekt egészének egyik központi eleme a közösségépítés, a közösségi innováció. Ennek szellemében hirdeti meg a Gazdaságtudományi Kar az online Fotószafarit, amely során a városi attrakciók felkeresésére ösztönzik a résztvevőket.

A kezdeményezéshez Sárvár is csatlakozik, ahol a Nádasdy Kulturális Központ és a SárvárAnno szervezésében valósul meg a Sárvári Fotószafari.

A fotószafarin résztvevők között a szervezők értékes nyereményeket sorsolnak ki, mely sorsolásra 2021. február 1-jén, a TINLAB projekt hivatalos nyitórendezvényén kerül sor, mely a Gazdaságtudományi Kar YouTube csatornáján kerül közvetítésre.

Szeretettel várjuk a játékos kedvű kicsiket és nagyokat a Veszprémi illetve a Sárvári Fotószafarira! Fedezzük fel együtt e két gyönyörű város nevezetességeit!

Pannonról a Princeton-ra és közgazdászként Barcelonában – Interjú öregdiákunkkal, Nagy Dávid Krisztiánnal

Az Alumni interjúsorozat következő alanyaként Nagy Dávid Krisztiánnal beszélgettem, aki jelenleg Barcelonában él és dolgozik, munkába állás előtt azonban még a CEU-n és a Princeton-on is megfordult, ahol egészen a doktori fokozat megszerzéséig jutott.

– Milyen szakot végeztél a Pannon Egyetemen?

– 2003-ban kezdtem a közgazdász-gazdálkodási szakot a Pannon Egyetemen az akkori 5 éves osztatlan képzésben; a diplomát így 2008-ban vehettem kézhez.

– A diploma megszerzése után hol helyezkedtél el és hogyan jutottál el oda, ahol most vagy?

– Diplomázás után nem mentem el egyből dolgozni, hanem a CEU (Central European University) Közgazdász mesterképzésére jelentkeztem, amit az előírt 2 év alatt el is végeztem. Ezt követően egy Pannonos és egy CEU-s diplomával a kezemben mentem ki Amerikába, ahol a Princeton egyetemen megcsináltam egy doktori képzést 2010 és 2016 között. Ezután kerültem csak vissza Európába, pontosabban Barcelonába, ahol azóta is élek és dolgozom.

– Jelenleg mivel foglalkozol?

– Jelenleg Barcelona-ban a CREI (Centre de Recerca en Economia Internacional) kutatóintézetnél dolgozom elméleti közgazdászként.

Elsősorban tudományos kutatással foglalkozom és különféle nemzetközi folyóiratokba publikálom ezek eredményeit. Egy-egy cikk megszületését akár 3-4-5 éves kutatómunka is megelőzi, amely az idő előre haladtával úgy érzem, hogy egyre hosszabb lesz. A legtöbb kutatáson és így a legtöbb cikken is társszerzővel / társszerzőkkel dolgozom együtt, akik között magyar és külföldi is akad. Mintegy másodállásként pedig a kutatóintézet mellett található egyetemen oktatok.

A kutatási területem a gazdaságföldrajz, munkám során pedig olyan dolgokat vizsgálok, mint például, hogy a városok miért ott jönnek létre, ahol; a különböző helyeken (városokban és vidéken például) a jövedelmek között miért alakulnak ki nagy különbségek; illetve, hogy a nagyvárosok hogyan befolyásolják a gazdasági tevékenységek megoszlását és összpontosulnak-e ezek a tevékenységek, és ha igen, akkor miért – vagyis kicsit a nemzetközi kereskedelembe is belelóg a témám.

– Milyen érdekességeket emelnél ki a munkáddal kapcsolatban?

– Alapvetően kettő dolgot tudnék kiemelni, bár valószínűsítem, hogy én azokat a részeit is élvezem a munkámnak, amelyeket más talán unalmasnak találna benne.

Gyerekkorom óta szeretem a matematikát, így nem meglepő, hogy a kutatások mögött húzódó szigorú logika az, amit a legjobban élvezek a munkám során. Továbbá izgalmasnak találom azt is, hogy a kutatás kicsit olyan, mint valami nyomozó munka, amely során az ember számára rengeteg új és érdekes dologra derül fény.

– Milyen élményekre emlékszel vissza a legszívesebben a Pannonon eltöltött évekkel kapcsolatban?

– Több intézményben megfordultam tanulmányaim során, ám sehol máshol nem volt meg az a közvetlen, mondhatni “családias” hangulat, mint a Pannon Egyetemen, annak ellenére is, hogy elég sokan kezdtük meg az egyetemet a felvételem évében a szakomon. Biztos vagyok benne, hogy az oktatóknak legalább akkora szerep jutott ebben az elfogadó, nyitott hangulat kialakításában, mint az évfolyamtársaimnak, hiszen mindig lehetett tőlük kérdezni és beszélgetni velük. Sosem éreztem magam elidegenítettnek és egyedül a Pannonon, míg más oktatási intézményekben távolságtartóbbak voltak velünk, hallgatókkal szemben a tanáraink.

Ugyancsak érdekes emlékként él bennem az, hogy mennyire más szinten állt a technológia akkor, amikor elkezdtem egyetemre járni. Nem hogy mobilinternet nem volt, de még otthon sem volt netünk. Külön számítógépes termek álltak rendelkezésünkre, ha elektronikus módon kellett valamit elintéznünk és a zárthelyik eredményeit sem a moodle-ben tették közzé, hanem kiszögezték a folyosón található parafa táblákra, mi pedig egymással tolongva próbáltuk minél hamarabb megnézni, hogyan sikerült a dolgozatunk. Ez nagyon érdekes élményként él bennem, hiszen a mai világban, ahol minden elektronikus úton történik, szinte elképzelhetetlen, hogy ez nem mindig volt így.

– Milyen tanácsod lenne a mostani hallgatók számára?

– Először is azt tanácsolnám mindenkinek, hogy foglalkozzanak azzal, amit szeretnek. Úgy, mint később az életben, az egyetemen is igaz, hogy sokfelé kell osztanunk a figyelmünket, emiatt pedig sokszor nehéz beosztani az időnket úgy, hogy a szabadidős foglalkozásokra is jusson energiánk, és az anyagiakra is gondolnunk kell. Mégis az a véleményem, hogy igyekeznünk kell megtalálni a lehetőségeket arra, hogy azzal töltsük az időnket, amit élvezünk csinálni. Azt javaslom minden diáknak, hogy merjenek olyan tantárgyakat is felvenni, amelyek érdeklik őket akkor is, ha azok nem feltétlenül kötődnek szorosan a tanulmányaikhoz. Nincs annál rosszabb, ha olyan dolgokat kell csinálnia, amit nem szeret az ember.

Másodszor pedig azt tanácsolom minden hallgatónak, hogy élvezzék és használják ki a szabadidejüket addig, amíg még van. Egyetemista koromban sokkal több időm volt, amit én is sokszor “elpazaroltam”. Az idő egy hatalmas lehetőség, amivel meg kell próbálnia, meg kell tanulnia élni az embernek és tartalmasan eltölteni azt.

– Miért ajánlanád a Pannon Egyetemet másoknak?

– Bár már nem most végeztem a Pannon Egyetemen, mégis úgy gondolom, hogy remek oktatási intézményről van szó. Visszautalva megismételném, hogy más itt a hangulat, mint az átlagos egyetemeken. Nem tömegtermelés történik a Pannonon, és nem csak számok voltunk / vagyunk mi, hallgatók, hanem az emberközeli oktatás és hozzáállás miatt valóban odafigyelnek az egyénre, ami egy hatalmas érték és lehetőség egyben. Igyekszem nyomon követni az egyetemmel kapcsolatos történéseket, és úgy gondolom, hogy ez a hozzáállás az évek során nem változott a Pannon Egyetemen.

Az interjút készítette: Gyulai Edina


Ha a Pannon GTK Alumni szervezetről bővebb információt szeretnél, látogass el honlapunkra! Kattints!>>>

 

Liska Fanny a doktori képzésről

Liska Fanny tudományos segédmunkatárssal a PhD képzésről, a Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskolában folytatott tanulmányairól beszélgettünk. Mesélt nekünk többek között a kutatási területéről, a PhD képzés felépítéséről és a doktorandusz lét szépségeiről.

– Kérlek, mesélj magadról egy kicsit!

– Baján, a halászlé fővárosában születtem és egy klasszikus, nagy, boldog családból jövök: kettő testvérem van, hármunk közül én vagyok a legidősebb. Az Angolkisasszonyok Leánygimnáziumába jártam Kecskeméten középiskolába, emiatt 14 éves koromban kerültem el hazulról.

Az érettségi közeledtével, pályaválasztás előtt állva találomra böktem rá Veszprémre, ugyanis a nyugat-magyarországi régió mindig is vonzó volt a számomra. A sikeres felvételit követő első évem előtti nyáron a közelben jártam, és úgy döntöttem, hogy körülnézek a városban. Ekkor láttam csak először, hogy valójában hova is jövök továbbtanulni.

Szakválasztás szempontjából – csakúgy, mint rengeteg 18 éves – én is bizonytalan voltam abban, hogy mivel szeretnék foglalkozni. Édesapám már ekkor leszögezte, hogy “kislányom, vagy orvos leszel, vagy közgazdász”, orvos pedig nem szerettem volna lenni. Így történt tehát, hogy a Pannon Egyetem nemzetközi gazdálkodás alapszakán kötöttem ki, majd közvetlenül ezután elvégeztem a mesterképzést is.

– Ki indított el a tudományos pályán, ki volt rád nagy hatással?

– Mesteres koromban több EFOP és OTKA kutatásban is részt vettem, ahol volt szerencsém együtt dolgozni Dr. Veres Zoltán tanár úrral a Marketing Tanszékről, így neki tulajdonítom ezt a szerepet. Ő kérdezte meg tőlem, hogy nem gondolkodom-e a doktori képzésen? A jelentkezési időszakban egy szükségszerű magánéleti váltáson mentem keresztül, amely arra ösztönzött, hogy átgondoljam a jövőmről alkotott terveimet. Ekkor tettem fel magamban többek közt azt a kérdést is, hogy miért ne maradhatnék PhD-zni a Pannonon – a többi pedig már történelem.

– Kérlek, mesélj a kutatási területedről és hogy miért pont erre esett a választásod!

– Ugyancsak Dr. Veres Zoltán volt az, aki az egyik órája alkalmával mesélt a későbbi doktori kutatásom alapötletének számító szolgáltatás-domináns marketinglogikáról, amit a szaknyelv SDL-ként ismer. Az elmélet lényegében azt mondja ki, hogy nem léteznek klasszikus értelemben vett termékek és szolgáltatások, hanem valójában mindennek szolgáltatástartalma van a világban. Ez a felfogás nekem nagyon tetszett, így felvetettem, hogy ezt a témát szeretném körbejárni a doktori kutatásom során. Szerencsémre az egyik témakiírás nagyban hasonlított az elképzeléseimhez, így aztán egy nemzetközi gazdálkodás alap- és mesterszakos diplomával a kezemben jelentkeztem a Marketing PhD képzésre.

A kutatásom azt vizsgálja, hogy az emberek az egyes szolgáltatásokat milyen szempontok mentén választják; valamint, hogy szívesebben választják-e azokat a szolgáltatásokat, amelyeket maguk alakíthatnak, és amelyekbe van beleszólásuk? Továbbá az alapján tárom fel a tipizálási lehetőségeket, hogy a választási szempontokat az alap személyiségvonások hogyan befolyásolják.

– Mire emlékszel vissza a legszívesebben az egyetemi éveid kapcsán?

– Egyik meghatározó élményem a Nemzetközi magánjog tárgyhoz és a tárgyat oktató tanárnőhöz, Dr. Ernszt Ildikóhoz kapcsolódik. A tanárnő azóta is nagy múzsám, hiszen egy élmény volt az óráira járni. Itt értettem meg, hogy hogyan kell jogszabályokat és kormányrendeleteket olvasni, ugyanis egészen addig teljesen vakon voltam, ha elém került egy ilyen dokumentum.

Emellett a PhD-s felvételim is mély nyomot hagyott bennem. A szakterülettel kapcsolatos kérdések közé Dr. Csizmadia Tibor tanár úr mintegy stresszkérdésként beszúrta, hogy tudom-e, hogyan készül a bajai halászlé? A vicc az egészben az volt, hogy 3 nappal azelőttig fogalmam sem volt róla. Pont az előző hétvégén látogattam meg a szüleimet és valami isteni sugallat folytán megkértem édesapámat, hogy világosítson fel a bajai halászlé készítéséről, mert itt vagyok felnőtt emberként, de halvány lila gőzöm nincs róla. Emiatt aztán nagyon pengén el tudtam mondani a receptet és nem estem zavarba a felvételin nekem szegezett kérdés hallatán.

– Szerinted milyen előnyei vannak a kutatói pályának?

– Úgy gondolom, hogy a doktori képzésben való részvétel többek között olyan inter- és multidiszciplináris kapcsolatépítési lehetőséget jelent, amelyhez hasonlót más hivatás ennyi idő alatt aligha képes nyújtani. Rengeteg közeli szakmai barátságot volt lehetőségem kialakítani az utóbbi években, így Magyarországon jelenleg nincs olyan egyetem, ahol ne lenne ismerősöm.

– Milyen előnyöket élvezhet az, aki elvégzi a doktori képzést?

– Ha valaki jól keveri a lapjait a doktori képzése alatt, nem csak hazai, de nemzetközi publicitást is kaphat. Open Access módon mindenki számára elérhetővé válhatnak a gondolatai és a kutatási eredményei a doktorandusz hallgatóknak, ami saját kutatási projekteket is hozhat országon belül, illetve kívül is. Ezeket ráadásul akár vállalkozóként is elfogadhatjuk, ugyanis nincs megtiltva, hogy a doktori tanulmányaink alatt vállalkozásba kezdjünk, és ilyen módon a tudásunkat az üzleti életben is kamatoztatni tudjuk.

Mivel a kutatás-fejlesztés témakörére az utóbbi években egyre nagyobb hangsúly kerül az ipar minden szegmensében, a doktorandusz hallgatók egyre nagyobb szerepet kapnak a naprakész tudás terjesztésében és fejlesztésében, hiszen ebben ők tudnak a leghitelesebbek lenni szaktudásukból fakadóan.

– Véleményed szerint mennyiben más a doktori képzés, mint a mesterszak?

– A doktori képzés első két évét turbó mesterszaknak mondanám, szellemi szinten ugyanis ez az időszak a legmegterhelőbb. A tanulás mellett tanítunk és kutatási projektekben is részt veszünk, ami miatt elég feszített tempóban dolgozunk. A választott témát érdemes minél több konferencián bemutatni és összeszedni a kutatáshoz használható szakirodalmakat is annak érdekében, hogy kiderüljön, hogy jó irányban haladunk-e.

A második év végén egy úgynevezett komplex vizsgán kell megvédenünk a kutatási témánkat és a szakirodalmi tudásunkról kell tanúbizonyságot tennünk. Majd csak ekkor dől el, hogy egyáltalán folytathatjuk-e a tanulmányainkat és belemélyedhetünk-e a kutatás gyakorlati részébe.

A második két évben a hangsúly a kutatásra és oktatásra tevődik át, teljesítendő tantárgyaink ekkor már nincsenek. Ebben a kutatási és disszertációs szakaszban óriási önállóságot kap a doktorhallgató – a nagy szabadság viszont hatalmas felelősséggel is jár, ugyanis hamar eltelik a kutatásra szánt két év, amely végén egy 120-150 oldalas művet illik produkálnunk.

– Ha újrakezdhetnéd, ugyanezt az utat, pályát választanád?

– Most, hogy az online marketing világában dolgozom sokszor elgondolkoztam már azon, hogy informatikusnak kellett volna mennem, hiszen rengeteg dolgot programozással kellene megoldanom a munkám során.

Ennek ellenére úgy gondolom, hogy ugyanígy csinálnám a dolgaimat, ha újrakezdhetném. Az őrangyalom elég masszívan munkálkodhatott az utóbbi évtizedben, hiszen mindig jó emberek vettek körül és jókor kerültem jó helyekre, amiért elképesztően hálás vagyok. Sokszor megtaláltak a lehetőségek, amelyek miatt ma ott tartok, ahol. Ez utóbbin változtatnék csupán, ha újrakezdhetném a képzést: sokkal tudatosabban, proaktívabban keresném a lehetőségeket.

Amikor belevágtam a doktori képzésbe nagyon izgatott voltam, hogy a végén doktor leszek, ám az évek alatt tudatosult csak bennem, hogy nem emiatt a két betű miatt csinálom. Ha valami, akkor a PhD bizony embert farag mindenkiből és most már átélem annak a mondásnak a lényegét, hogy “akkor kell szerénynek lenni, amikor van mire”.

– Mit javasolnál az újonnan felvételizőknek?

– A tudatosság kulcsfontosságú nem csak a doktori, de az egyetemi képzés egésze alatt. Az újonnan felvételizőknek azt tanácsolnám, hogy keressék proaktívan a lehetőségeket és látogassanak el minél több, a szakterületükön releváns konferenciára és jelöljenek be mindenkit Facebook-on és LinkedIn-en, akikkel ezeken az eseményeken találkoznak, a szakmai kapcsolatok kiépítésének ugyanis ez egy igen hatékony módja.

Mindenesetre: kössék fel a gatyát, készüljenek fel kávéval és C-vitaminnal a következő négy évre, mert combos egy menet áll előttük – de a végén garantáltan megéri.

Az interjút készítette: Gyulai Edina

Ha további információt szeretnél megtudni a doktori képzésről, látogass el a Doktori Iskola honlapjára! >>>

Online felvétei tanácsadás

✔ Felvételi előtt állsz, és bizonytalan vagy, hol tanulj tovább?

✔ Kérdéseid vannak a felvételi eljárással kapcsolatban?

✔ Tudni szeretnéd, hogy melyik gazdasági szak a megfelelő választás számodra?

✔ Kérdéseid vannak a Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karával kapcsolatban?

Felvételi tanácsadó csapatunk örömmel áll rendelkezésedre! Találkozzunk és beszélgessünk online, de mégis személyesen!

Mikor? 2021. január 15-től 2021. február 15-ig…

– minden hétfőn, kedden és szerdán 15:00 és 16:00 óra között;
– minden csütörtökön 18:00-19:00 között;
– minden pénteken 10:00-11:00 között.

Hol? MS Teamsben, ide kattintva. >>>

Fontos! Mivel mindenkivel egyénileg beszélgetünk, lehet, hogy várnod kell. Kérünk, légy türelemmel és beengedünk, mihelyt lehetséges. Köszönjük!

Generációváltás a családi vállalkozásokban – Kérdőív

✔ Érdekelt vagy családi vállalkozásban?
✔ Az utód vagy az előd generáció tagja vagy?
✔ Át szeretnéd venni a családi vállalkozást?
✔ Szüleid át akarják adni Neked a stafétát?
✔ Érdekel, hogy mi lesz a családi cég sorsa?

A Pannon Egyetem Gazdaságtudományi Karának aktív közreműködésével országos kutatás indul a családi vállalkozások generációváltásának témájában.

Kérjük, tölts ki a rád vonatkozó kérdőívet és segíts, hogy minél teljesebb legyen a vállalkozások utódlással kapcsolatos kihívásairól alkotott kép!

A kérdőív az alábbi képekre kattintva érhető el:

Tudomány napi konferencia az MTA VEAB Logisztikai Munkabizottságának szervezésben

A Magyar Tudományos Akadémia, Veszprémi Területi Bizottsága, Gazdaság-, Jog – és Társadalomtudomány Szakbizottságának, Logisztikai Munkabizottsága; – Dr. habil. Garczi Imre, az MTE VEAB Gazdaság-, Jog és Társadalomtudományi Szakbizottság elnökének felhívására; – a Tudomány napja alkalmából 2020. november 27-én, „Ellátási láncok kihívásai a COVID-19 pandémia idején” címmel szervezett virtuális konferenciát. A konferenciát Prof. Dr. Turcsányi Károly Professzor Úr az MTA, Logisztikai Osztályközi Állandó Bizottság elnöke nyitotta meg, amelyet, 10 kiváló szakmai előadás követett. A konferenciát Pató Gáborné Dr. habil. Szűcs Beáta, a Pannon Egyetem egyetemi docense, az MTA, VEAB Logisztikai Munkabizottságának elnöke vezette le.

A konferencián képviseltette magát a Budapesti Corvinus Egyetem, a Debreceni Egyetem, Budapesti Gazdasági Egyetem, Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Pannon Egyetem.

Az előadások elérhetők és visszanézhetők az MTA VEAB YouTube csatornáján >>>

 

A konferencián az alábbi előadások hangzottak el:

Dr. habil. Vörösmarty Gyöngyi: Covid 19 következményei a beszerzésben, (Egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Gazdálkodástudományi Kar, Logisztika és Ellátási Lánc Menedzsment Tanszék)

Dr. habil. Horváth Attila: Kockázatok és lehetőségek a pandémia idején a logisztikában, (Egyetemi docens, Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Hadtudományi és Honvédtisztképző Kar)

Dr. habil. Felföldi János: Élelmiszer ellátási láncok és tapasztalatok a pandémia fényében  (Egyetemi docens, Debreceni Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Alkalmazott Informatika és Logisztika Intézet, Logisztika Menedzsment nem önálló Tanszék)

Dr. Szabó László: Az automatizálás kérdése a COVID-19 járvány tükrében (főiskolai docens, Budapesti Gazdasági Egyetem Gazdaságinformatika Tanszék)

Dr. Hegedűs Henrik: Változik a munka világa és benne a munkavállaló, mindez a KoronaHr kutatás tükrében. alcím: “Élet – munka egyensúly (HSZOSZ főtitkára, az MHTT alelnöke, NKE, HDI oktatója)

Sípos Csanád: Kockázatok és lehetőségek a pandémia idején a logisztikában. (Mesteroktató, Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Ipari folyamatmenedzsment Intézet, Műszaki Menedzsment és Vállalkozási Tanszék)

Éles Barna: E-learning oktatás a pandémia idején (Mesteroktató, Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ellátási Lánc Menedzsment Intézeti Tanszék)

Dr. Wirth Ernő: Patológiás munkatárs Covid idején,  (Iskolapszichológus, VSZC / Veszprémi Szakképzési Centrum / Táncsics Mihály Technikum)

Herczeg Márk: Bizonytalanság az autóiparban, avagy a COVID-19 nehézségei és meglepetései. (Ph.D hallgató, Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ellátási Lánc Menedzsment Intézeti Tanszék)

Kovács Klaudia – Dominek Ákos – Pató Gáborné Dr. habil. Szűcs Beáta: Covid és Ipar 4.0 együttes hatása a HR-re (Emberi erőforrások alapszakos hallgató, Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar Ph.D. Hallgató, Óbudai Egyetem, Biztonságtudományi Doktori Iskola, Egyetemi docens, Pannon Egyetem, Gazdaságtudományi Kar, Ellátási Lánc Menedzsment Intézeti Tanszék)

<<<
powered by wordpress - made by us
Vissza az oldal tetejére.