Forrás: cimbalom.blog.csaladinet.hu

Forrás: cimbalom.blog.csaladinet.hu

Elkezdődött a tanévem. Az első óránk Osmannal: International hotel management. Egyébként Őt már ismerem egy éve. Tavaly volt nálunk az egyetemen nemzetközi hét, majd a végén egy konferencia, ahova ő is hivatalos volt. Mi akkor a rendezvényszervezés óra keretén belül kiválthattuk a beadandót azzal, hogy valamilyen nemzetiségű estet szervezünk. Naná! Kinek van kedve írni akármennyi oldalt is, mikor a többiekkel sokkal nagyobb élmény egy ilyen eseményt létrehozni. Szóval ő volt a vendégelőadó, de jobban megismertük egymást a konferencia alatt. Ő hívott meg ide Kusadasiba.

Illetve lett volna az első óránk vele, mert nem tudott bejönni (tanszékvezető, koordinátor, vendégelőadó…). Helyette viszont egy törökül beszélő tanár érkezett, aki néha odalökött valamit angolul. Szerencsére van egy Onurunk is! Róla nem írtam még. Ő egy Erasmusos Németországból, akinek a családja török. Igazából a nagyszülei egy órára laknak innen, valahol Izmirben. Ő fordított nekem. Lett is ebből egy vicces helyzet, amikor épp hozzánk beszélt a tanár, hogy mennyi oldal beadandót kell csinálni. Onur visszakérdezett angolul, hogy mennyit kell pontosan? A tanár nem értette. Erre megkérdezte törökül is… Öt perc nevetés után folytatódott az óra.

Mivel ez itt a reghét, ezért húsz perc után végeztünk. Irány az új épület!! Még nem voltam ott. A város végében egy hegytetőn van. Hát felgyalogoltunk.

Második óra FIDELIO. Igazából ez egy szállodai front office program. Az egész félév elmegy majd erre. Nagyon rendben van!! Kíméljék csak a szegény Erasmusosokat!! Bájdevéj, a tanárnő nagyon kedves. Ő vitt fel minket az utolsó párszáz méteren kocsival az egyetemig. Az óra teljesen törökül van, igazából az angol nyelvű program magyarázásával telik. Néha odajött hozzánk, hogy minden rendben van-e, mi meg hevesen bólogattunk.

Érkezett szobatárs a koliba. Reggel csak pár percet beszélgettünk, gondoltam este majd elmélyítjük a kapcsolatunkat vettem két üveg sört, meg ott van még a pálinka is, az új kapcsolatokért 🙂 Sercannak hívják, kiejtése Szerdzsan. Mikor megérkeztem, épp aludt 16 órát utazott éjszaka Isztambulból, eléggé fáradt lehetett. Viszont mégis felkelt. Az erkélyen folytattuk… Észrevettem, hogy a körmei hoszabbakaz egyik kezén, mint a másikon. Gitáron játszik!!!! De nagyon szépen. Hajnali egykor még elénekelte saját szerzeményeit. Ígérte, hogy sok török rockot mutat, nehogy rosszul legyek a sok török hastáncpoptól. Sajnos holnap költözök. Remélem még sokszor fogunk találkozni…