2014. október 15-én Kopácsi Evelin és Kreiner Barbara, karunk hallgatói tartottak előadást a TDK dolgozatuk – témavezetőjük: Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta, egyetemi docens – témájából, a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Minőség Klubjának összejövetelén. A TDK dolgozat témája „Szolgáltatás kontra termék beszállító értékelés”.

A Minőség Klub ülésére Blumenschein Mária, a Minőség Klub elnöke hívta meg hallgatóinkat és témavezetőjüket Pató Gáborné Dr. Szűcs Beáta egyetemi docens asszonyt. A rendezvényen szép számban jelentek meg érdeklődők. Az előadást követően egy nagyon jó légkörű, konstruktív, szakmai párbeszéd alakult ki az előadott témában.

Blumenschein Mária elnök asszony, a klub üléséről a következőkben így számolt be:

„Témánk a Szolgáltatás kontra termék beszállító értékelés volt, amely egy kutatás eredményét tárta elénk. A legtöbb beszállító értékelés a terméket célozza meg és a hozzáadott szolgáltatást, mint hozzáadott értéket nem veszi figyelembe. Különösen problémát jelent, ha a termék és szolgáltató külön válik. A terméket előállítja valaki és a szállítmányozást, karbantartást, egyéb szolgáltatást más hajtja végre, mégis a termék előállító a szolgáltatással együtt kerül értékelésre.

Mi a helyes út? Ezt feszegettük a kiválóan előkészített és elhangzott előadás után.

Mit szoktak értékelni a beszállítóknál? Irodalmi kutatások azt támasztják alá, hogy a költség, minőség, szállítás, rugalmasság, környezeti hatás a legfontosabb értékelési szempontok. Használható egyszerű, kategorikus módszer, vagy a költségalapú és a komplex értékelés egyaránt, aszerint, kinek mire van igénye. A logisztika 7M-je segítséget nyújt, mire kell odafigyelni egy logisztikai szolgáltatásnál.

Mindenesetre egy-egy termék értékeli a megfelelően hozzányújtott szolgáltatást, ami néha nagy vagy nagyobb jelentőséggel bír, mint maga a termék és a piacon versenyelőnyt nyújthat.

Mi a tapasztalatunk a magyar gazdaságokban? A hozzászólások alapján már a beszállító kiválasztásnál kellene körültekintőbben eljárni. Ugyanis, ha nem tudok megfelelő (minden szempontból) beszállítót találni, hogyan várom el tőle, hogy az értékelés során jó értékelést nyújtsak számára. Itt merül fel a szerződés kérdése, amely általában mind a termékre, mind a hozzá kapcsolt szolgáltatásra kiterjed. Ha a szerződésben nincs valamilyen fontos elvárás megfogalmazva, lefektetve, nem várhatom el a beszállítótól. Majd tovább gyűrűzik a gondolat…, milyen igényeink vannak a beszállítókkal szemben idehaza és ki tudja azt megvalósítani? Igen. Mi, mindannyian első helyre a kedvező árat helyezzük. Miért? Mert a mi megrendelőink nyomott árakat várnak el tőlünk is. Meg tudom kis- és középvállalatként fizetni a kiváló minőséget, jó határidőt, gondos munkát? Sajnos be kell érni a rendelkezésre álló pénzügyi kereteket kielégítő beszállítókkal, akik nem mindig tanúsítottak, nem mindig rendelkeznek megfelelő, stabil háttérrel, kiváló szervezettel és még sorolhatnánk. Igen, van lehetőség a beszállító fejlesztésre is, ott viszont az idő az ellenség. A termék, szolgáltatás és szakértelem azonnal kell és a megrendelő nem is rendelkezik mindig azzal a szaktudással, ami a termék előállításhoz, szolgáltatáshoz szükséges. Valamint egy másik kérdés is felmerült, az ETIKA. Ahhoz, hogy országunkat gyarapítsuk, az itthoni kis-és középvállalatok fejlesztése és tőlük történő vásárlás lenne a magától értetődő. Viszont a megszorított árak elterelik a beszerzést az olcsó országok felé, ahol a gyerek munka, a nem megfelelő munkavédelmi és környezeti körülmények között foglalkoztatott munkások által előállított termékekhez nyúlnak, kényszerülnek sokan. Már több nagy konszern hajtja végre ugyanazon etikai auditjait Magyarországon, amiket Indiában és egyéb távol-keleti országokban is bevezettek már. A gondolat folytatódott tovább a jó szakmunkások irányába is, hiszen mindenki érzi, hogy a sokoldalú szaktudás a nem kifejezetten gyakorlati oktatásokkal megritkult. Most azért van remény a duális képzésben, a vállalatokhoz kihelyezett gyakorlati oktatásban. Mindenesetre igen fontos, hogy a vállalatok vezetői a jó gazda módjára követeljenek és jutalmazzanak a vállalatokon belül. Ne legyen pazarlás, egymással összefogva szolgáltatási láncokba tömörülve a legtöbb hozzáadott értékkel tudjuk a hazai piacon a saját termékeinket kínálni mindenki megelégedettségére.

Hát így jutottunk el a beszállítók fejlesztésétől a kapcsolódó szolgáltatásokon keresztül oda, hogy az összefogásban van az elő, az egymástól tanulásban, az egymás támogatásában, segítésében és a hazai megbecsülésében. Nagyon fontos, meg tudjuk osztani egymással a saját gyakorlatunkat és meghallgassuk a másikat, hogy ő hogyan csinálja, hogy a gazdaságosabb megoldást választhassuk.

A kutatás eredményeként kialakult egy beszállító értékelési séma (formanyomtatvány). Ennek számítógépes támogatása kidolgozás alatt van. Ha bárki szeretne bekapcsolódni a munkába és látja esélyét a beszállítók értékeléséből adódó előnyöknek, rész vehet a kidolgozott anyag kipróbálásában.

Mivel sok helyen nem is használnak ilyen módszert, esetleg előnyt szerezhetnek vele abban, hogy eléjük tárul a beszállítók valódi besorolása és képet kapnak a fejlesztési, további együttműködési lehetőségekhez.

Kérem, jelentkezzenek a kipróbálni akarók, szívesen rendelkezésre bocsátja a kutató csapat azt az érdeklődőknek.

Ha ez egy jól kiforrott eszköznek bizonyul, nem kell a kis-és középvállalatoknak saját módszeren dolgozniuk, használhatják a közöset.” (Blumenschein Mária, Minőség Klub elnök)