A kutatóműhely vezetője: Dr. Kiss Károly Miklós (2009-től) Dr. Major Iván (2000-2009)
A kutatóműhely létrejötte: 2000
A kutatóműhely a közgazdaságtan két, viszonylag új területén – az információ közgazdaságtana és a szabályozás közgazdaságtana témaköreiben – végez kutatásokat. A kutatócsoport eddigi munkáiban a Pannon Egyetem Közgazdaságtan tanszékének több munkatársa résztvett: Badics Judit, Bajnai Blanka, Csuka Gyöngyi, Kiss Károly Miklós, Szabó Judit, Szikszai Szabolcs). A kutatócsoport gyakran együttműködik a MTA Közgazdaságtudományi Intézet Szabályozás-elméleti Kutató Csoportjával.
A kutatóműhely céljai
A szabályozás-elmélet és annak különösen a közszolgáltatások szabályozásában, valamint a versenypolitikában és versenyszabályozásban történő alkalmazásai elméleti alapjainak és gyakorlati módszereinek továbbfejlesztése. A kutatások eredményei szervesen beépülnek a PE Közgazdaságtan Tanszéke oktatási tevékenységébe mind az alapképzésben, mind az MA- és a PhD-szintű képzésekben.
Risk versus Uncertainty in Emerging Private Credit Markets (közös kutatás a University of California San Diego-val)
A kutatás résztvevői:
- Kiss K. Miklós, egyetemi adjunktus, Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék
- Dr. Major Iván egyetemi tanár, Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék
- Nagy Dávid, Pannon Egyetem, PhD-hallgató
- Dr. Akos Rona-Tas, Associate Professor of Sociology, University of California,
- San Diego (a kutatási projekt vezetője)
- Dr. Alia Guseva, a University of Boston tanára,
- Szikszai Szabolcs tanársegéd, Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék
továbbá - a Max Planck Institute (Németország) kutatói,
- bolgár, cseh, dél-koreai, kínai, lengyel, orosz és szlovák kutatóintézetek, illetve egyetemek munkatársai
A kutatás támogatói:
- USA National Science Foundation
- Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA)
- Gazdasági Versenyhivatal
A kutatás célja:
A banki ügyfelek gyors eladósodásának okai és következményei. Az ügyfelek és a bankok közötti információs aszimmetria következményeinek elemzése, és az információs aszimmetriából fakadó negatív következmények enyhítésének lehetőségei. A pénzintézetek közötti információ-megosztás lehetséges formái és a bevezetés akadályai.
A kutatás időtartama:
2003-2009
A kutatás rövid leírása:
A kutatás során 9 ország banki információ-megosztási rendszerét vizsgáljuk empirikus (kérdőíves) vizsgálati módszerekkel, valamint a releváns elméleti modellek alkalmazásával.
A kutatás eredményei:
A pénzintézetek közötti információ-megosztás a fejlett pénzpiacú országokban is – ám különösen az általunk vizsgált ún. „emelkedő piacokon” számos problémával terhelt. (Ennek legutóbbi példája az USA ún. „subprime loan”-válsága.) A bankok érdekei az információ-megosztásban erősen függnek a piaci szerkezettől, valamint a piacot szabályozó intézményektől. Konfliktus van a bankok és a jó adósok érdekei között is. Ezért ezen a területen nem megkerülhető, hogy az információ-megosztás állami segédlettel jöjjön létre. Ugyanakkor az állam releváns intézményeinek alaposan kell elemezniük és szükség esetén szabályozniuk az így kialakuló hatalmas információ-bázis felhasználásának módját.
Legfontosabb publikációk
Folyóiratcikkek:
- Iván Major, Akos Rona-Tas, „When Do Banks Share Customer Information”. Under review.
- Major Iván: „Információ-megosztás a bankok között – kinek jó a teljes lista?” Közgazdasági Szemle, megjelenés alatt.
- Major Iván és Nagy Dávid: „Adósnyilvántartás – kamatszint – kockázati prémium: Egy nemzetközi összehasonlító elemzés eredményei.” Hitelintézeti Szemle, megjelenés alatt.
Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?
Modern közgazdasági irányzatok – Az információ közgazdaságtana, Piacszabályozás.
Ösztönző szabályozás és összekapcsolás a közszolgáltatásokban
A kutatás résztvevői:
- Kiss K. Miklós, egyetemi adjunktus, Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék
- Dr. Major Iván egyetemi tanár, Pannon Egyetem Közgazdaságtan Tanszék
- Szabó Judit, Pannon Egyetem Közgazdaságtan tanszékének adjunktusa
- Muraközy Balázs, MTA KTI tudományos munkatárs
- Valentiny Pál, MTA KTI tudományos főmunkatárs
- Bajnai Blanka, Bálint Mónika, Csuka Gyöngyi, Szabó Zsuzsa, a PE Közgazdaságtan
- Tanszék PhD-hallgatói, illetve a MTA KTI munkatársai
A kutatás támogatói:
- Országos Tudományos Kutatási Alap (OTKA)
- Gazdasági Versenyhivatal
A kutatás célja:
A kutatás a közszolgáltató vállalatok és a szabályozó intézmények egyik legbonyolultabb szabályozási problémájával, a szolgáltatók, illetve hálózataik összekapcsolásának szabályozási kérdéseivel foglalkozott. A kutatás célja az összekapcsolási díjak szabályozása elméleti alapjainak és gyakorlati alkalmazási lehetőségeinek kimunkálása volt.
A kutatás időtartama:
2006-2008
A kutatás rövid leírása:
A kutatás feldolgozta az Európai Unióban, illetve a világ más területein a közszolgáltatások terén – elsősorban a távközlésben, de az energetikában, a közlekedésben, a postai szolgáltatásokban is – kialakult szabályozási elvek és módszerek szakirodalmát. Emellett a kutatás során empirikus vizsgálatokat végeztünk a hazai szolgáltatók összekapcsolási díjai szabályozásáról. Az elemzések alapján javaslatokat dolgoztunk ki az ún. „ösztönző szabályozás” elveire és bevezetésének módszereire.
A kutatás eredményei:
A kutatás egyik fontos eredménye, hogy az EU-ban – és azon belül Magyarországon – létező, ún. költség-alapú szabályozás torz ösztönzést ad a szolgáltatóknak szolgáltatási díjaik megállapításánál. Ennek következménye, hogy a szolgáltatók érdekeltek lesznek költségeik „inflálásában”, aminek negatív következményeit a szolgáltatások fogyasztói viselik. A megoldást az ösztönző szabályozás alkalmazása jelenti, amelynek elveit és módszereit részben már kidolgoztuk, részben továbbfejlesztettük.
Legfontosabb publikációk
Folyóiratcikkek:
- Kiss K. Miklós és Major Iván: „Ösztönző szabályozás a közszolgáltatásokban” Közgazdasági Szemle, 2007. 2 sz.
Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?
Modern közgazdasági irányzatok, Információ közgazdaságtana, Piacszabályozás, Verseny- és ágazati szabályozás, Hálózat-gazdaságtan.
Összekapcsolási díjak szabályozásának vizsgálata a telekommunikációs szolgáltatások piacán
A kutatás résztvevői:
Kiss Károly Miklós, Pannon Egyetem (Kutatásvezető)
- Badics Judit, Pannon Egyetem
- Bajnai Blanka, Pannon Egyetem és MTA KTI
- Bálint Mónika, MTA KTI
- Csuka Gyöngyi, Pannon Egyetem és MTA Regionális Innovációs és Fejlődéstani Hálózati Kutatócsoport
- Major Iván, Pannon Egyetem és MTA KTI
- Szabó Zsuzsanna, MTA KTI
A kutatás támogatói:
- Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ
A kutatás időtartama:
2007
A kutatás célja:
A kutatás célja a hálózatos javak, azon belül is a telekommunikációs szolgáltatások piacán az összekacsolási díj szabályozásának vizsgálata volt. A vizsgálat a következő kérdésekre összpontosított:
- Milyen szabályozási elvek és módszerek alakultak ki az összekapcsolási díj szabályozására a telekommunikációs piacokon?
- Milyen jóléti következményei vannak az egyes szabályozási rezsimeknek?
- Lehetséges-e olyan ösztönző szabályozása az összekapcsolási díjaknak, amely figyelembe veszi a szabályozási helyzetet jellemző információs problémákat is?
- Hogyan befolyásolják a különböző szabályozási módszerek a hálózaton végzett szolgáltatás piacát?
- Hogyan hat a szabályozás a piacszerkezetre, a szolgáltatók piaci magatartására?
- A különböző árszabályozási módszerek hogyan befolyásolják (elsősorban a saját hálózattal rendelkező) piaci szereplők piaci erejét?
- Hogyan hatnak a piac feltételrendszerére (be- és kilépési korlátok, összejátszás lehetősége, versenykorlátozó piaci magatartás lehetősége…)?
- Az ágazati és a versenyszabályozás szempontjainak, jogi hátterének és kapcsolatának vizsgálata az érintett területen, a kutatásba bevont országok tapasztalatait feldolgozva.
A kutatás eredményei:
A kutatás első fázisa megalapozta a további összehasonlító vizsgálatokat a kutatásba bevont országok tapasztalatai alapján. Azt vizsgáljuk, hogy az összekapcsolási díjak szabályozásának különböző módszerei a piaci versenyt hogyan befolyásolták. Erre vonatkozó hipotéziseket egyrészt az egyes országok összevetéséből, másrészt az egyes országokon belül történt változások tapasztalataiból (a szabályozási feltételek változásának voltak-e és milyen következményei az egyes időszakokban (végső felhasználói díjakban, belépési korlátokban, piaci szereplők számában, piaci koncentrációban…) fogalmazunk meg. A második szakaszban megszülettek a vizsgálatba bevont országok összefoglaló tanulmányai. A kutatás harmadik szakaszában pedig folytattuk az összekapcsolási díj szabályozásának modellezését, amely modellekben annak jóléti és versenyre gyakorolt hatását is vizsgáltuk. E modellek alapján elméleti szinten megfogalmazhatóak fontos összefüggések az összekapcsolási díj hatékony szintje és a szabályozási célok összefüggéseiről. Valamint a harmadik szakaszban a korábban megszületett országtanulmányok és a magyar szabályozási környezet összevetéséből fogalmaztunk meg következtetéseket az összekapcsolás hatékony szabályozásával kapcsolatban.
Fontosabb publikációk:
- Összefoglaló tanulmány a távközlési iparág és azon belül is az összekapcsolási díj uniós szabályozási kereteiről;
- Ország tanulmányok a következő országok összekapcsolási szolgáltatásának piaci jellemzőiről és szabályozásáról: Anglia, Németország, Portugália, Írország;
- Konferencia előadás (és tanulmány a konferencia kötetben) a Pannon Gazdasági Konferencián 2007. június 8-án Kiss Károly Miklós: Information problems and „perverse” incentives of cost-based regulation in network industries címmel;
- Összefoglaló tanulmány az egyirányú összekapcsolás szabályozásáról, az egyirányú összekapcsolás modellezése különböző feltételrendszerek esetén: a amikor az összekapcsolási díjat és a kiskereskedelmi tarifákat szimultán szabályozzák, amikor a kiskereskedelmi árak szabályozottak, de az összekapcsolás szabályozása előtt (más elvek alapján), és amikor a kiskereskedelmi tarifák nem szabályozottak.
- Összefoglaló tanulmány a kétirányú összekapcsolás szabályozásáról, a kétirányú összekapcsolás modellezése különböző feltételrendszerek esetén: amikor az egyes összekapcsolódó hálózatok nem versenyeznek a fogyasztókért és amikor az összekapcsolódó hálózatok ugyanazon előfizetőkért versenyeznek (mindegyik esetben külön vizsgáltuk azokat a helyzeteket, amikor az összekapcsolási díjat és a kiskereskedelmi tarifákat szimultán szabályozzák (első legjobb megoldás) és amikor a kiskereskedelmi díjakat nem szabályozzák).;
- Összefoglaló tanulmány a magyar szabályozás jellemzőiről és a vizsgálatba bevont országok tapasztalatainak összevetéséből;
- Záró tanulmány, amiben a kutatás egyes fázisainak eredményeit összefoglaltuk.
Folyóiratcikkek:
- Kiss Károly Miklós: A távközlési szektor szabályozása. In: Verseny és szabályozás 2008. [Competition and regulation 2008] [szerk. Valentiny Pál, Kiss Ferenc László] MTA KTI, Budapest, 2009
- Kiss Károly Miklós: A távközlési szektor szabályozásának újabb fejleményei (2007–2009). In: Verseny és szabályozás 2009. [Competition and regulation 2009] [szerk. Valentiny Pál, Kiss Ferenc László] MTA KTI, Budapest, 2010. 299-324.
- Kiss Károly Miklós – Major Iván: Az összekapcsolási díjak ösztönző szabályozása rosszul informált szabályozó esetén. In: Verseny és szabályozás 2009. [Competition and regulation 2009] [szerk. Valentiny Pál, Kiss Ferenc László] MTA KTI, Budapest, 2010. 149-170.
- Kiss Károly Miklós – Major Iván: Interconnection and incentive regulation in network industries. (Major Ivánnal) (kézirat, megjelenés alatt.)
Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?
Modern közgazdasági irányzatok, ICT gazdaságtan, Infokommunkáció gazdaságtana, Infokommunikációs piacok szabályozása, Információ közgazdaságtana, Piacszabályozás, Verseny- és ágazati szabályozás, Hálózat-gazdaságtan.
Verseny és versenytorzító magatartások a postai szolgáltatások piacain
A kutatás résztvevői:
- Kiss Károly Miklós, Pannon Egyetem (kutatásvezető)
- Badics Judit, Pannon Egyetem
- Bajnai Blanka, Pannon Egyetem és MTA KTI
- Nagy Dávid Krisztián, Pannon Egyetem
- Major Iván, Pannon Egyetem és MTA KTI
- Szabó Judit, Pannon Egyetem
- Valentiny Pál, MTA KTI
A kutatás támogatói:
- Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ
A kutatás időtartama:
2008
A kutatás célja:
A kutatás célja a postai piacokon a piaci versenyt meghatározó összefüggéseknek és a postai piacok jellemzőiből (és olykor szabályozásából) fakadó versenytorzító magatartásoknak a vizsgálata volt. A kutatás egyrészt a postai piacok jellemzőin alapuló elméleti modellezésből, másrészt a piaci szereplők gyakorlatának vizsgálatából állt. Az előbbi a piacelméleti modellek e piacokra való alkalmazását jelentette. Ennek során a piacszerkezet és verseny működését, jellemzőit leíró modelleket és a piaci szereplők piaci magatartását, elsősorban a piaci verseny korlátozására irányuló stratégiai viselkedés összefüggéseit, lehetőségeit és eszköztárát elemző modelleket alkalmaztuk. Például különböző modellekben megvizsgáltuk a hozzáférési díj szabályozásának különböző módjait, a hozzáférési díj optimális mértékét a szabályozói helyzet jellemzőinek függvényében, és e szabályozás versenyre gyakorolt következményeit. A versenyt befolyásoló piaci magatartás vizsgálatának részeként feldolgoztuk a nemzetközi, főképp európai jogsértést megállapító versenyügyi eljárásokat. Az eljárások e szempontból fontos csoportját alkotják a versenykorlátozó magatartást vizsgáló ügyek, amelyek főként az egyetemes szolgáltatók piaci erejével való visszaélésével kapcsolatosak (diszkriminatív árkedvezmények, versenytorzító keresztfinanszírozás, kiszorító árképzés, hozzáféréssel kapcsolatos problémák).
A kutatás eredményei:
A kutatásunk elsősorban két területre koncentrált:
1. Hozzáférés kérdései
- Nélkülözhetetlen eszközök kérdésköre: Mennyiben alkalmazható a nélkülözhetetlen eszközök doktrinája a postai szolgáltatások esetében? Vannak-e olyan elemei az egyetemes szolgáltató postai hálózatának (nélkülözhetetlen eszközök, szűk keresztmetszetek), amelyekhez való hozzáférés hiánya kritikus akadálya lehet a hatékony verseny kialakulásának? Például:
- A vertikális lánc alsó pontjához való hozzáférés (a postai értéklánc utolsó – kézbesítési – szakaszához való hozzáférés)
- Postafiókhoz való hozzáférés
- Címadatbázishoz való hozzáférés.
- A hozzáférési díj szabályozása és hatása a versenyre.
- A hozzáférés korlátozására irányuló versenytorzító magatartás: milyen eszközökkel tudja akadályozni a szolgáltató a hálózatához való hozzáférést, és milyen példái vannak e versenytorzító magatartásoknak. Például:
- Hozzáférési megállapodás létrejöttének akadályozásának technikái
- A hozzáférést akadályozó technikai, működési paraméterek
- Diszkrimináló/kizáró árazás
2. Versenytorzító keresztfinanszírozás és kiszorító árazás
A kutatás vizsgálta a postai szolgáltatások piacain lehetséges versenytorzító, versenykorlátozó magatartásokat, azok összefüggéseit, feltételeit és gyakorlatait. A kutatás eredményei hasznosak lehetnek a Versenyhivatal számára, mert segítik a postai szolgáltatók versenyt érintő magatartásának vizsgálatát és értékelését az által, hogy ezen ügyek közgazdaságtani megalapozását adják, valamint a nemzetközi jogesetek tapasztalatait és tanulságait összefoglalják. A kutatás eredményei segíthetik a jövőbeni, e piacokkal kapcsolatos versenyügyi eljárásokban részvevő szakemberek, bírók, döntéshozók munkáját, azzal, hogy e versenyügyek közgazdaságtani alapjait feltárják és a hasonló nemzetközi jogesetek tanulságait és következtetéseit összefoglalják. Továbbá hasznos lehet az iparági szabályozónak (NHH), aki felügyeli a postai piacok működését és teljesítményét, és a Versenyhatósággal együttműködve kell, hogy biztosítsa a postai piacokon zajló hatékony verseny kialakulását és fenntartását. A kutatás eredményei azt is segítik, hogy a Versenyhatóság az iparági szabályozást a verseny szemszögéből értékelhesse, véleményezhesse. Az iparági szabályozás gyakorlatában nem ritka, hogy a szabályozást végző hivatal és a versenyjogi szempontokat előtérbe helyező Versenyhivatal megközelítésmódja között jelentős különbség van. E kutatás többek között a szabályozási módszerek versenyre gyakorolt hatására is kitér, elemzési keretet és gyakorlati javaslatokat nyújtva (például bemutattuk a hozzáférési díj különböző szabályozási módjainak hatását a piaci belépésekre), amik segítségével a szabályozási elvek és módszerek versenyközpontú értékelésére lehetőség adódik.
Fontosabb publikációk:
Három témakörről született részletes tanulmány, amiket egy záró tanulmányban foglaltunk össze. E témakörök:
- Hozzáférés és hozzáférési díj szabályozása és hatása a versenyre;
- Nélkülözhetetlen eszközök jelenléte a postai hálózatokban és a nélkülözhetetlen eszközök doktrinájának alkalmazhatósága a postai szolgáltatások piacain;
- Keresztfinanszírozás a postai piacokon és a keresztfinanszírozás versenytorzító hatásai.
Folyóiratcikkek:
- Kiss Károly Miklós – Valentiny Pál: A nélkülözhetetlen eszközök értelmezése és a postai szolgáltatások. Közgazdasági Szemle, 2009. november, LVI. Évf. 1001-1024.
- Kiss Károly Miklós: A postai szektor szabályozása. In: Verseny és szabályozás. [Competition and regulation] [szerk. Valentiny Pál, Kiss Ferenc László] MTA KTI, Budapest, 2008 252–302.
- Kiss Károly Miklós: A postai piacok szabályozásának újabb fejleményei (2006–2008). In: Verseny és szabályozás 2009. [Competition and regulation 2009] [szerk. Valentiny Pál, Kiss Ferenc László] MTA KTI, Budapest, 2010. 270-298.
Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?
Piacszabályozás, Verseny- és ágazati szabályozás, Hálózat-gazdaságtan.
Vertikális korlátozások és hatásuk a versenyre
A kutatás résztvevői:
- Badics Judit, Pannon Egyetem
- Bajnai Blanka, Pannon Egyetem
- Kiss Károly Miklós, Pannon Egyetem (Kutatásvezető)
- Valentiny Pál, MTA KTI
- Továbbá a kutatásba bevontunk három egyetemi hallgatót, akik kisebb feladatokat kaptak: Czafit Bence, Czethoffer Éva, Horváth Milán (Pannon Egyetem Közgazdasági elemző mesterszak).
A kutatás támogatói:
- Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ
A kutatás időtartama:
2009
A kutatás célja:
A kutatás célja a vertikális korlátozásokkal és azok versenyre gyakorolt hatásaival foglalkozó nemzetközi szakirodalom áttekintése, feldolgozása, a megközelítésmódok és következtetések összevetése és összefoglalása, valamint a vertikális korlátozások versenyjogi megítélésének és kezelésének vizsgálata volt.
A kutatás eredményei:
A kutatásban egyrészt feldolgoztuk azokat az elméleti tanulmányokat és modelleket, amelyek a vertikális korlátozások különböző típusainak közgazdaságtani összefüggéseit tárják fel és elemzik. Másrészt áttekintettük azokat az empirikus tanulmányokat, amelyek különböző iparágakban a piaci szereplők magatartását és azok következményeit – a piaci szereplők által alkalmazott vertikális korlátozások versenyre gyakorolt és egyéb jóléti hatását – vizsgálták. Harmadrészt pedig a versenyszabályozási gyakorlatot és e gyakorlat során a vertikális korlátozások versenyjogi megítélésének változásait vizsgáltuk a nemzetközi, és azon belül az európai jogsértést vizsgáló versenyügyi eljárások áttekintésével. Az utóbbi időszak (főleg az utóbbi tíz év) elméleti és empirikus irodalmának összegzése alapján fontos következtetéseket sikerült megfogalmaznunk a vertikális korlátozások hatásairól, ami segít abban, hogy az ezen eszközök megítélésével kapcsolatban kialakult vitákban tisztábban lássunk. Versenyszabályozói szempontból az elméleti modellek fontos tanulsága például az, hogy a vertikális jellegű árkorlátozások jólétre, versenyre, illetve fogyasztókra gyakorolt hatása nem jelezhető előre pusztán a vertikális árkorlátozás típusának ismeretében. Az, hogy a kimenet egy adott vertikális árkorlátozás alkalmazása mellett vagy annak hiányában kedvezőbb a fogyasztók számára, a verseny hatékonyságára való tekintettel vagy a társadalmi jólét szempontjából, a konkrét szituációt jellemző számos tényezőtől függ jelentős mértékben. Ilyen meghatározó tényező többek között a vertikális termelési lánc egyes szintjein működő vállalkozások közötti horizontális verseny jellege és erőssége (beleértve az egymással horizontális viszonyban levő vállalatok egymáshoz viszonyított piaci erejét), az alkuerő megoszlása a vertikális lánc különböző szintjein tevékenykedő vállalatok között és számos egyéb, egy-egy jellegzetes szituációban felmerülő körülmény (ilyen lehet például a hiteles elköteleződés nehézsége, az értékesítési szolgáltatások keresletnövelő hatása). Ezért a viszonteladói ár megkötésének elméleti eredményei fényében indokoltnak tűnik, hogy a fogyasztók és a teljes társadalom jólétét, valamint a piaci verseny hatékonyságnövelő szerepét fontosnak tekintő versenyjogi szabályozások ne tekintsenek a vertikális árkorlátozások alkalmazására a felsorolt célok szempontjából minden esetben káros gyakorlatként. Az empirikus kutatások eredményei sem indokolják azt a gyanakvást, ami világszerte övezi a viszonteladói ár megkötését a versenyhatóságok részéről. Az empirikus vizsgálatok nem utalnak arra, hogy a viszonteladói ár megkötése a kartell-megállapodások széles körben használt stabilizáló eszköze lenne, vagy alkalmazásának tiltása automatikusan a fogyasztói árak csökkenéséhez vezetne. Az empirikus irodalom vizsgálatának egyik fontos tanulsága volt, hogy mennyire szűkösen áll rendelkezésre a vertikális korlátozásokkal kapcsolatos empirikus bizonyíték, különösen, ha a téma elméleti irodalmával vetjük össze, vagy az érintett iparágak számával. Igen kívánatos lenne, ha újabb empirikus elemzések készülnének e területről. Ezt ösztönözhetné, ha a Versenykultúra Központ legközelebbi pályázati ciklusában e témakörben is kiírna pályázatot. A kutatás eredményei reményeink szerint hasznosíthatók a versenyszabályozás e területével foglalkozó jogi és gazdasági szakembereknek. A kutatás eredményei segíthetik a jövőbeni, e piacokkal kapcsolatos versenyügyi eljárásokban részvevő szakemberek, bírók, döntéshozók munkáját, azzal, hogy e versenyügyek közgazdaságtani alapjait, a már feltárt empirikus bizonyítékokat összefoglalja. Továbbá az oktatásban is hasznosítható. Mi magunk a Verseny- és piacelmélet, valamint a Versenyszabályozás tárgyak oktatásában már használni is kezdtük a zárótanulmány egyes részeit.
Fontosabb publikációk:
A kutatás eredményeit egy záró tanulmányban foglaltunk össze: Vertikális korlátozások és hatásuk a versenyre – A vertikális korlátozásokkal kapcsolatos újabb közgazdasági irodalom (kompiláció)
- Badics, Judit, „A vertikális árkorlátozások elmélete és szabályozása” (Theory and Regulation of Retail Price Maintance). In: Válasz a kihívásokra. Számadás a legújabb közgazdasági kutatások eredményeiről, Veszprém, Hungary: MTA VEAB, 2011, in Hungarian.
- Badics, Judit, “A vertikális árkorlátozások elmélete és szabályozása” (Theory and Regulation of Retail Price Maintance). Conference lecture, Válasz a kihívásokra. Számadás a legújabb közgazdasági kutatások eredményeiről. Az MTA VEAB Közgazdaságtudományi Munkabizottságának és a Pannon Egyetem Számvitel és Controlling Tanszékének közös szervezésű tudományos ülése, Veszprém, Hungary, October 14, 2011, in Hungarian.
A kutatásba bevontunk egyetemi hallgatókat is, kisebb feladatokat adva nekik, akiknek olyannyira felkeltette a téma az érdeklődését, hogy TDK dolgozatot is készítettek belőle és elő is adták a Tudományos Diákköri Konferencián ((Czafit Bence, Czethoffer Éva: Vertikális korlátozások, mint a kiszorítás eszközei; Horváth Milán: A vertikális megállapodások szabályozása az Európai Unióban). Az utóbbi években az elemző közgazdász hallgatók körében egyre népszerűbbek lettek a verseny és piacelméleti témák, aminek fontos katalizátorai voltak a GVH Versenykultúra Központ kutatási pályázatain az eddigi években elnyert kutatási programjaink. Az idei intézményi diákköri konferencián már külön verseny- és piacelméleti szekciót kellett kialakítanunk.
Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?
Verseny-és piacelmélet, Piacszabályozás, Verseny- és ágazati szabályozás.
Hálózat-gazdaságtan tantárgy tananyagfejlesztése (tankönyv és segédanyagok készítése)
A program résztvevői:
- Kiss Károly Miklós, Pannon Egyetem (témavezető)
- Badics Judit, Pannon Egyetem
- Nagy Dávid Krisztián, Princeton University, Pannon Egyetem
A program támogatói:
- Gazdasági Versenyhivatal Versenykultúra Központ
A program időtartama:
2010-2011
A program célja:
A program célja a közgazdász-hallgatók képzésében szereplő Hálózat-gazdaságtan tárgy tananyagának kidolgozása volt. E tárgy a hálózatos javak közgazdaságtani összefüggéseivel, sajátosságaival foglalkozik. A tantárgy célja, hogy a hallgatók megismerjék és megértsék a hálozatos/hálozati piacok keresleti és kínálati oldali jellemzőit, a versenyt befolyásoló sajátos jelenségeket és következményeiket. Az elektronikus jegyzetben összefoglaltuk az egyes témakörökben született fontosabb tanulmányok, piacelméleti (játékelméleti) modellek eredményeit, valamint a fontosabb jelenségeket és problémákat példákon is szemléltettük.
A program eredményei:
A tematika (tartalomjegyzék) véglegesítése után összegyűjtöttük és feldolgoztuk az egyes témakörök szakirodalmát, majd megírtuk az egyes fejezeteket, amelyeket folyamatosan megvitattunk egymással. Minden témakörhöz készítettünk gyakorló példákat. Az elkészült tananyag egy elektronikus jegyzetet tartalmaz (az egyes témakörök végén található példákkal, feladatokkal együtt) valamint az egyes témakörökhöz készült előadás fóliákat (ppt fájlok). A hazai közgazdászképzésben hiányzó tananyag jött létre, ami a piacelmélet és versenyszabályozás igen fontos területének megismertetéséhez nyújt hasznos segítséget. A hálózatos szolgáltatások piacain olyan sajátos jelenségek figyelhetők meg, amelyek alapvetően befolyásolják a verseny működését. Az utóbbi néhány évtizedben számos publikáció, tanulmány foglalkozott a közgazdaságtanon belül a hálózatos javak piacainak kérdéseivel, de ezen eredményeket összefoglaló átfogó mű még nem született, nem csak magyar nyelven, hanem más nyelveken sem igazán. Vagyis fontos hiánypótló összefoglaló könyv első változata született meg. E tananyag elsősorban elemző közgazdászok képzéséhez készült, de reméljük, hogy versenyügyi kérdésekkel foglalkozó jogászok számára is hasznos lehet. A Pannon Egyetem képzésén túl más, elemző közgazdász képzéssel foglalkozó, felsőoktatási intézmények számára is hasznosítható, valamint versenyügyi, versenyjogi szakemberek képzésében (akár önképzésében) is hasznos kézikönyv lehet.
Fontosabb publikációk:
- Kiss Károly Miklós: Hálózatos iparági példák: Esettanulmányok a Hálózat-gazdaságtan tárgyhoz. (elektronikus egyetemi jegyzet)GVH VKK, 2011
- Kiss Károly Miklós, Badics Judit, Nagy Dávid Krisztián: Hálózat-gazdaságtan. (elektronikus egyetemi jegyzet), GVH VKK, 2011 (http://www.gvh.hu/domain2/files/modules/module25/19524176D555714C3.pdf)
Mely tantárgyak oktatásában kerületek felhasználásra a kutatási eredmények?
Hálózat-Gazdaságtan, ICT gazdaságtan, Infokommunkáció gazdaságtana, Infokommunikációs piacok szabályozása, Verseny-és piacelmélet.